Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-08 / 160. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. július 8. X'kjnit'R/t'A'is 0®00©G A Nyírbátori Városi Tanács épületének fo­lyosóin látható özvegy Martos Gézáné nyírbél- teki amatőr fes­tő akvarell- és olajképeiből rendezett kiál­lítás. (E. E. felv.) (--------------------------------­Jelzések Érdekes kiállítás látható még egy hétig az MVMK második emeleti fotógalé­riájában. Takács András fotóművész különös tech­nikával készült, rendkívül kemény, szinte „anyagsze­rű” képei leginkább vala­mi durva szerszámmal megmunkált mészkőszob­rokra emlékeztetnek. Ám ez a látszólagos durvaság, szemcsézettség mélyen em­beri tartalmakat hordoz, s valami megrendítő termé­szetességet. Amikor volta­képpen semmi sem felis­merhető, elszabadul a kép­zelet, embert vél látni, ar­cokat, születő bolygót, s mindent, amivel nem egy „rutinfotós” oly sokszor visszaél. Takács András képeinek egységes költői világa van, hamis illúzi­óktól, mellébeszéléstől mentes, de tiszta és szigo­rú, mint egy jól szerkesz­tett verseskötet.-M. A. V _____________/ Debreceni dzsessznapok Minden eddiginél gazda­gabb programot kínál a 11. alkalommal megrendezésre kerülő debreceni dzsesszna­pok. Ezúttal öt napon át vi­lághírű külföldi és a legjobb hazai együttesek lépnek pó­diumra. Július 13-án, szerdán este a Kölcsey művelődési központban kezdődik a soro­zat, a Pege-kvartett és má­sok hangversenyével. Másnap a Bartók-teremben egy al­kalmi együttes mutatkozik be, a sportcsarnokban pedig az első külföldi fellépőket a Gateway név fémjelzi. Nem marad el a szokásos éjféli koncert sem, s ugyanez meg­ismétlődik pénteken és szom­baton is. Vasárnap, 17-én dél­előtt pedig immár hagyomá­nyosan a Benkó-dixieland ad térzenét a Kölcsey parkban. A helyszínek a nagyerdei sza­badtéri színpaddal bővültek egy szombat és vasárnap dél­utáni hangversennyel. KIROV BALETT — HANGVERSENYEK — GÁRDONYI SZOBÁJA Szabadtéri programok ötvenesztendős a szegedi szabadtéri játékok. A jelen­tős jubileum alkalmából több, korábban nagy sikerű klasz- szikus művet újítanak fel, így Az ember tragédiáját Vámos László, a Hunyadi Lászlót Mi- kó András és a Háry Jánost Békés András rendezésében. A hagyományoknak megfele­lően ekkor tartják a szakszer­vezeti néptáncegyüttesek nem­zetközi fesztiválját, amely tíz ország táncosainak színes for­gatagával zárul. Az idei nyár csemegéje valószínűleg a le- ningrádi Kirov Balett lesz, Adam: Giselle-jével, illetve egy táncösszeállítással. Július 22-én a Madách-művel kezdő­dik a sorozat, záróelőadáson, augusztus 21-én a Háry lesz műsoron. Számos hangverseny, főleg orgonakoncert, több népmű­vészeti rendezvény egészíti ki a szegediek programját, csak­úgy, mint az Egerben már megkezdődött Agria-napokét. Az egri szabadtéri program- sorozat középpontjában is a színházi előadások állnak. Idén a Liliomfi kerül színre Marton László rendezésében — ebből lesz júliusban a leg­több előadás. Bemutatják Kiss Irén: Csontváryját, ” zseniális festő születésének 130. évfordulója alkalmából. A kiegészítő programok közül az Egerbe látogatók figyelmé­be ajánljuk, hogy már meg le­het tekinteni Gárdonyi Géza emlékmúzeumát, az író dolgo­zószobáját, közel 10 ezer kö­tetes könyvtárát és tárgyait. Szupersztár Július 7-től vetítik a Kert moziban és a Krúdy moziban a világsikerű színes, zenés amerikai filmet, a Jézus Krisztus szupersztárt. A for- gatóköln y vet az azonos című rock operából Tom Ricc ír­ta és Andrew Lloyd Webber szerzett hozzá zenét. A film rendezője Norman Jewison. Az ismert bibliai történetet egy vándor színtársulat adja elő a filmben, így a mai kor problémái, gondjai is átüt­nek a mese eredeti szövegén. A hozzánk is elérkezett „szu­perprodukció”, címéhez il­lően szuper helyárakkal lesz megtekinthető, (40 Ft körül), ám még így is biztosak va­gyunk benne, hogy hosszú sorok fognak állni a pénztá­rak előtt. Könyv: Felső-Tisza-vidélci templomok Felső-Tisza vidéki templo­mok érdekes és részletes le­írását készítette el Komjá­thy Attila most megjelent kötetében. Megyénknek ez a keleti széle igen gazdag népi műemlékekben. A vidék földrajzi adottságai kedvez­tek a kis lélekszámú közép­kori falvak kialakulásának. Településszerkezetük szinte napjainkig fennmaradt, a templomok között is feltűnő­en nagy a középkoriak ará­nya. A könyvben bemutatott négy műemlék — a csarodai, a csengeri, a szamostatárfal- vai, a tákosi templom — Vá- sárosnaményt az országhatá­ron túli Beregszásszal össze­kötő út és a Szamos mentén helyezkednek el, a népiélek alkotó erejének szép példái. A Corvina Kiadó újdonságát számos szép fénykép díszíti. Pop-rock fesztivált, komoly zenei hangversenyt és egy bi­zonyára nagy érdeklődésre számot tartó balettvizsgát ta­lálunk a művelődési központ heti műsorajánlatában. A sor most is a szokásos pénteki nosztalgiadiszkóval kezdődik, ami a klubkávéházban lesz. este 7-től. A balettvizsgát a Honvéd utcai művelődési ház balettcsoportja rendezi a me­gyei művelődési központ hangversenytermében, szom­baton délután 4 órától. A pop-rock fesztivál, amelyen a Vekker, a Plútó és a Metál együttesek szerepelnek, a Honvéd utcán lesz, a III. ke­rületi művelődési házban 10- én, vasárnap 18 órától. Ezen a napon este az MVMK kertba­rátklubja az orosházi kertba­rátklub tagjait látja vendé­gül a klubkávéházban. Hét­főn, 11-én este 8 órától a Ze­nélő udvar hangversenysoro­zatának keretében a KPVDSZ művelődési ház Blue Bird spi­rituáléegyüttes ad hangver­senyt a városi tanács udva­rán. Hétfőn kezdődik a „Nyári filmkultúra tanfolyam” ötna­pos programja. A tanfolya­mon érdekes előadások, kon­zultációk és ankétok lesznek a filmről és annak társadalmi forgalmazásáról, a tömeg- és szórakoztató filmekről, az is­kolatelevízió szerepéről stb.---------------------------------------N ■ ■ t Üzemi programok Megyeszékhelyünk né­hány nagyüzeme — igen dicséretesen — a Nyír­egyházi Műsorkalauzban tájékoztatja a nagyközön­séget azokról a kulturális programjairól, melyeket (nemcsak a gyár dolgozói látogathatnak. A KEMÉV- nél és a SZÁÉV-nél egye­bek között erre a hónapra (fotókiállítást terveztek, a (Taurus-klubban pedig jú­lius 12-én az ünnepi könyvhét kiadványait is­mertető program ígérke­zik érdekesnek. Három építőipari üzemünk és a tervezőiroda fiataljai is (közreműködtek a megye Századfordulós építészeti emlékeit bemutató doku­mentumgyűjtemény ösz- szeálh'tásánál. Ezt a kiál­lítást a Jósa András Mú­zeumban július 12-ig te­kinthetik meg az érdeklő­dők. \______________________/ Hagyományőrzés, higiénia, életcélok „...a milotai cigányok...“ Portré Rendkívüli a kezdeménye­zés — és rendkívüli a talál­kozás. Cigánygyerekeket hí­vott hagyományőrző táborba a tiszadobi gyermekvárosba a Megyei és Városi Művelő­dési Központ, az Országos Közművelődési Tanács támo­gatásával. Némelyiket szíve­sen, boldogan indították út­nak a szülei, némelyiket úgy kellett az orvosnak és a nép­művelőnek kikönyörögni, sőt, a nyitás napján kocsival ér­te menni, hogy meggyőződ­jön a család: jó helyen lesz, vigyáznak rá. Sokan szépen felöltözve, a tábori élet követelményei sze­rint érkeztek, de jó néhány gyerek itt kapott fogkefét, szappant, arra pedig nem is számítottak a rendezők, hogy a hálóingnek használt iskola­köpeny, vagy ruha helyett is kellett volna megfelelő fel­szerelésről gondoskodni. Bá­mulatos a táborvezető Mo- kány Éva népművelő, és a többiek, az orvos-biológus, a festő, a költő, a tanár és a néptáncos lelkesedése, sőt tar­tása, hiszen a munka mind­járt azzal kezdődött, hogy fertőtleníteni kellett. Valamennyien nagy elhiva­tottsággal vállalták a tábori feladatokat, annak érzésével, hogy ezek a gyerekek szere- tetre méltóak, vágyakoznak a jóra, a szépre, ám olyan kör­nyezetben születtek, mely nem adhat elég indíttatást az értékesebb emberi életre. Huszonöt gyerek négy cso­portban ismerkedett itt a ci­gányság múltjával, hagyomá­nyaival, például Balogh At­tila költő, vagy Balogh János nagyecsedi néptáncos segít­ségével. Faragó Katalin rajz szakos tanárnő a kézügyessé­get próbálta fejleszteni, s a legtöbb foglalkozáson szóba kerültek a higiénia alapsza­bályai TÁBORBAN — TISZADOBON Sok fiatal tehetségre fi­gyeltek itt fel, akikkel érde­mes lesz a jövőben az álta­lános iskolák tanárainak töb­bet foglalkozni. Jó lenne, ha figyelemmel kísérnék a milo­tai táncosokat, akik a maguk rögtönzött dalkíséretével mu­tattak be fergeteges műsort. Vagy azokat a lányokat, akik önszorgalomból naponta há­romszor is fölsúrolták a kö­zös közlekedő előteret és ügyeltek a hálók tisztaságá­ra is. Egyikük pincérnek, a másik ápolónőnek készül — nekik érdemes majd osztály- főnöküknél jelentkezni; se­gítsen a továbbtanulásban! Borsod után mi vagyunk a második megye az országban, ahol a legtöbb cigány él. Be­illeszkedésük, alkalmazkodá­si képességük vitatható. A A milotai cigányok — elöl Balogh Margit, Danó Annamá­ria és Balogh Andor Készülnek az agyagszobrok A tárgyalóteremből Ellopott egy zsebkendőt... többség azonban akarja a szép életet. Itt is kiderült, szükséges ilyen táborokat szervezni. Csak jó lenne, ha lakói utána sem „veszné­nek el”. B. E. ... s belőle huszonegyezer forintot Kovács Mihályné harminckét éves myírgelsei asiszony. Nem valószínű, hogy egy hirtelen jött sugal­lat hatására tette, eddig ugyanis négyszer állt vád­lottként a bíróság előtt, mindig lopásért, (összesen tizenhét rendbeli lopást bi­zonyítottak rá.) Legutóbb 1977-ben szabadult, azóta nem volt ellene büntetőeljá­rás. (Igaz, tavaly nyáron a rendőrhatósági felügyelet szabályainak megsértése mi­att pénzbírságot szabtak ki rá.) Március elején Kovácsné átment a szomszédjában élő, egyedülálló férfihez, ágyne­műt kérni kölcsön. Beszélge­tés közben felfigyelt a férfi ágyon fekvő kabátjára, s ész­revette, hogy a zsebében — a zsebkendőbe kötve —pénz van. Egy alkalmas pillanat­ban kivett belőle ötszáz fo­rintos címletekben huszon­egyezer forintot. Ezután sür­gősen eltávozott. Hamarosan találkozott férjével, akivel közösen megszámolta a ipénzt. Úgy döntöttek, hogy elmennek Debrecenbe. Itt, is az ország különböző hely­iségeiben aztán hamar nya­kára hágtak a lopott pénz­nek. A Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsa Kovács iMihálynét egy év és, két hó­nap börtönre ítélte különös Visszaesőként elkövetett lo­pás bűntettéért, férjét pedig orgazdaság miatt tíz hónap­ra. (pd) A takarékos „Csöpi“ A lengyelországi Bielsko-Bialá- ban megkezdték a kis Polski új, üzemanyag-takarékos változa­tának gyártását. Az országban „Maluch” („Csöpi”) néven becé­zett, igen népszerű kiskocsi átla­gos fogyasztását különféle moto­rikus és szerkezeti módosítások eredményeként sikerült egy liter­rel csökkenteni. Az új „Csöpi” a próbaúton, autópályán 5,39, vá­rosi forgalomban 5,85 liter ben­zint fogyasztott, közepes fo­gyasztását a gyári szakértők 5,5 literben jelölték meg száz kilo­méterre. A Fiat 126 P—650—E márkajelű kisautót Lengyelországban vár­hatólag már augusztus végén árusítani kezdik majd, mégpedig — mint az illetékesek ígérik — változatlan áron.

Next

/
Thumbnails
Contents