Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-06 / 158. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. július 6. Lakás Mátészalkán 1982-,ben összesen 151 lakást ad­tak át a tulajdonosaiknak. Ebiből 88 tanácsi (bér) és 63 OTP-lakás volt. Az át­adott lakásokból 97-et fi­atal házasok kapták. Dön­tő többségükben fiatalok kapták a lakásszövetkeze­tek 28 lakását, a magán­szervezésű 8 társas lakást, és többségében fiatalok építették a város új csa­ládi házát is. Az 1983-tban átadandó 44 tanácsi bér-, és 73 OTP-lakás sorsáról a napokban dönt a tanács. Fiataloknak való hír: a ,tanács tájékoztatása sze­rint az ősz folyamán meg­kezdik 28 garzonlakás építését is Mátészalkán. S, __________________________J Tetszik, hogy a reggelim mellé, valamikor a klasszikus kávéházak idejében ter­mészetes volt ez, a na­pi sajtót is hozza a fel­szolgáló a mátészalkai Kossuth étteremben. In­tünk hasonlót nem is régen, akkor arról volt szó, hogy egy vállalko­zó kedvű milotai gebines újságot is árul, kínál az ételei és italai mellé. Az ötlet nem új: 30—40 év­vel ezelőtt elszégyellte volna magát az a kávé­házas, aki a friss reggeli lapokat nem kínálta vol­na a kapuciner mellé. A Szálkán is újra be­vezetett figyelmesség — sajnos — még mindig ritka kivétel. Nem az üzemeltető szövetkezet rendelte meg a reggeli­hez kinált újságokat. Néhány pincér fogott csak össze, reggelenként összedobják a forintjai­kat, és kisorsolják, hogy ki szalad le a szomsai- dos hírlapüzletig. Azt írtam fentebb, hogy tetszik. Hogyne tetszene, én érzem job­ban magam tőle, és én látom, hogy még kora dél sincs, amikorra mi vendégek ronggyá olvas­suk az újságokat. Mi az ami nem tet­szik nekem ebben? Utá­najártam. Az üzemegy­ség nem rendelheti meg az újságokat. Nincs rá keret. Ha lenne keret, akkor a pincéreknek kétszeres gyanakvással kellene figyelni a ven­dégeket, hogy nem lopja e valamelyik lapot. Amíg a pincérek veszik az újságot nekem, ad­dig semmi baj, de ha a vállalat venné, akinek a vendége vagyok. az megkövetelné, hogy este is ott legyen az újság, leltár szerint és ponto­san, esetleg gyűrötten, de legalább a címét ki­be tű zhe tőén, mert — kellemetlen gondolat — ez a fajta figyelem is leltári tárgy, esetleg szolgáltatási kellék, gondosan szabályozott mechanizmus manapság. Örülök pinák, hogy az a néhány pincér a saját zsebébe nyúl... Bosz- szant, hogy a saját zse­bébe kell nyúlnia ah­hoz, hogy én egy jottá­nyit jobban érezzem magam ... HOVÁ, MERRE ISKOLA UTÁH „ Mindenkit el tndunk helyezel“ Befejeződött a tanév, s ez a végzősöket újabb feladat elé állítja. Ahogy mondani szokás, kilépnek az életbe, ami meghatározza a további sorsukat. Most kell dönteni­ük a jövőjükről és bizony sok függ ettől a döntéstől. Aki már most megtalálja a neki való és tetsző munkát, az nagy valószínűség szerint ma­rad jövőre is, és azután is munkahelyén, viszont aki rosszul határoz, hamarosan vándormadár válhat belőle. Az pedig nem valószínű, hogy valaki is ilyen szándékkal in­duljon el a hosszú úton. MUNKAI. EHETŐSÉG MINDENKINEK Mátészalkán négyszázki- lencvenkét fiatal végzett az idén közép- és szakmunkás- képző iskolákban. Most raj­tuk a sor, hogy elhelyezked­jenek, munkát találjanak. Er­ről beszélgetünk Dorka Sán­dorral, a városi tanács mun­kaügyi főelőadójával. — Az iskola végeztével nincs olyan nap, hogy ne ke­resne meg bennünket fiatal elhelyezkedési ügyben, ne kérne munkakönyvét valaki — mondja a főelőadó. — Mindenkivel ismertetjük a helyzetet, munkahelyet aján­lunk, persze vannak, akik konkrét tényekkel állnak elő. Egyet pedig már az elején le­szögezhetek: minden itt elhe­lyezkedni kívánó fiatalnak munkalehetőséget tudunk ajánlani. Ez biztató a mátészalkai fiataloknak, mert az országos helyzetkép ettől bizony ked­vezőtlenebb. — A végzettek jó része szakközépiskolába járt — folytatja Dorka Sándor. — A fiúk többsége mezőgazdasági és gépészeti szakon végzett, míg a lányok egészségügyi szakon. Van még általános gimnáziumi osztály is, tehát szakképzetlen, de érettségi­zett munkavállalókkal is kell számolnunk. A szakmunkás­képző intézetekben tanult fiatalokkal van a legkevesebb probléma, mert ők már a be­iskolázás idején legtöbben szerződést kötöttek valamely üzemmel, gyárral. Így a szak­munkások helyzete megol­dott. A járás területén a nagyecsedi és a csengeri gim­náziumban érettségizettek kö­zül is többen pályáznak máté­szalkai munkahelyekre, de úgy tudom, helyben is van lehetőségük az elhelyezkedés­re. Az általános iskolát befe­jezett gyerekek szinte vala­mennyien továbbtanulnak középfokú iskolákban, mind­össze két tizennégy éves ko­rú jelezte, szeretne elhelyez­ned ni. Azért a középiskolát vég­zettek között nagy különbség van. Igaz, a szakközépben és az általános gimnáziumban is érettségi bizonyítványt kapnak, de az előbbi szakmát is biztosít. A gépészeti szak- középiskolából például egye­nes út vezethet az ISG-be, a MOM-ba, vagy a MEZŐGÉP - be gépi forgácsolónak. MÁTÉSZALKÁN ÉS KORNYÉKÉN — Tapasztalataink szerint, amikor megindult a nagyobb mérvű iparfejlesztés váro­sunkban, sok szakképzetlen dolgozó helyezkedett el be­tanított munkakörben — mondja a munkaügyi főelő­adó. — Most az üzemek mi­nőségi cserére törekednek, vagyis kvalifikált dolgozók­kal váltják fel a betanított munkásokat. A szakközépis­kolát végzettek előtt pedig további perspektíva nyílhat, középszintű vezetők válhat­nak belőlük. Hasonló a hely­zet a mezőgazdasági szakkö­zépiskolásoknál is. A nagy­üzemek tudják foglalkoztatni az érettségizett fiatalokat, s nemcsak Mátészalkán, hanem a környező településeken is. Emellett más megyéből is jönnek ide tanulni. Eddig leginkább a fiúk el­helyezkedéséről esett szó. A lányok esetében más a hely­zet, talán nehezebb. — Az egészségügyi szakkö­zépiskolából kikerültek zömé­ben a helyi kórházban talál­nak munkát, de azt hiszem, nem gond máshol sem elhe­lyezkedniük. Többen debrece­ni intézményekbe pályáznak. Sokkal inkább problémát je­lent a gimnáziumban érettsé­gizett lányok elhelyezkedése. Persze megjegyzem, közülük tanulnak tovább a legtöbben. A munkát vállalók közül a lá­nyok íróasztalhoz ragaszkod­nak, valamilyen adminisztra­tív munkakört szeretnének betölteni. TÍZ ADMINISZTRATÍV HELY Íróasztalból kevés van, an­nál több más, fizikai munka­kör várja Mátészalkán a lá­nyokat. A tejipari vállalatnál tejport, Túró Rudit csomagol­hatnak, a bútorgyár betaní­tott munkásnői, a BFK kon­fekcióvarró munkaköri foglal­koztatást ajánl. A sütőipari vállalatnál az ősszel indul egy új termék gyártása, ott szintén szükség van a mun­káskézre. — A fiatalok negyede pá­lyázik főiskolákra, egyete­mekre, a többiek itt és a kör­nyéken helyezkednek el. A szakközépiskolát végzettek­nek hetven fizikai és nem fi­zikai munkahelyet ajánlanak az üzemek. Gimnáziumot vég­zett fiatalokat várnak a már felsorolt üzemek, összesen hetvenhét dolgozót, emellett más üzemben is van lehető­ség az elhelyezkedésre, és még egyszer hangsúlyozom, az if­jú szakmunkások nagy részé­nek és a szakközépiskolában érettségizettek közül is sok­nak korábbról már szerződé­se van a leendő munkahelyé­vel. Adminisztratív munka­körbe mindössze tizen pá­lyázhatnak az idén — fejezi be a beszélgetést Dorka Sán­dor. S. B. Bisztró újjáalakítva Május végén adták át az egymillió fo­rintos költséggel újjáépített bisztrót a város központjában. Alig három hónap alatt ka­pott új köntöst a most teljesen önkiszolgá­lóvá alakított étkezde. A profilja is válto­zott. mert ezentúl olcsó reggelivel is várják a betérőket, valamint speciális házi készíté­sű hurkával és kolbásszal csábítják az autó- buszmegállóval szemközjt lévő ÁFÉSZ-biszt- róba az embereket. Naponta 14—18 féle ételt készítenek. Legtöbben — háromszázan — előfizetéses menüt kérnek. (Császár Csaba felvétele) Egy kivételesen csendes délelőtt,'forró május után a sze­szélyesebb' júniusban, a mátészalkai strandon. (Császár Csaba felvétele) ____________Ml AZ A PC?_____________ Nyári munka diákoknak... Minden csütörtökön diszkó Alig néhány hónapos múlt­ja van a városban a diák­centrumnak. Van, aki tudja róluk, van aki még nem, hogy csütörtökön délutá­nonként összejönnek, hogy olyankor szól a diszkózene, hogy amikor a zenét félbe­szakítják, akkor vagy vetél­kednek egy rövidet, vagy meghallgatnak valakit, aki okosat tud mondani nekik. Tény: Mátészalkán kevesen ismerik még a diákcentru­mot. Mondják a szervezők, hogy van olyan csütörtök, amikor összegyűlnek nyolc- vanan, százan és nyári csü­törtök, amikor harmincöt— negyvenen jönnek össze. Mit tud hát ez a centrum? Az asztalokon prospektu­sok. Szinte valamennyi uta­zási iroda összes útikínálata. Ha valaki mélyebben érdek­lődne, annak felvilágosítást is adnak a diákcentrum szervezői. Nocsak, belébotlot- tam a szóba, lévén ennek a centrumnak ebben a pillanat­ban csak öntevékeny munká­sai vannak. Aki rajzolni tud, az plakátot rajzol, aki a tu­rizmushoz ért, az tanácsot ad, aki szervezni szeret, az ösz- szeírja, hogy kik indulnak két hét múlva a szatmári iro­dalmi túrára. Demokratikus ez a centrum. Amikor ezeket a sorokat írom, akkor még nem dőlt el, hogy kerékpár­ral utaznak, vagy buszt ke­rítenek az utazáshoz a gye­rekek. Minden attól függ, hogy ki mit kíván. Hogy mit kívánnak többen ... Egy érdekes statisztika ke­rült a kezembe. A diákcent­rum fiataljai levelet írtak va­lamennyi mátészalkai gyár­nak, üzemnek, valamennyi környékbeli termelőszövet­kezetnek, kérdezvén ebben a levélben, hogy a nyári hóna­pok alatt hol és milyen mun­kát tudnak adni a diákok­nak, mindezt mennyiért, mi­lyen teljesítményért... Szo­katlan még ez a szolgáltatás, de tény: a megkeresett vál­lalatok és termelőszövetkeze­tek egyharmada becsületes választ írt a fiataloknak. A többiek ezt elfelejtették, de ez még nem elég a kedvsze- géshez. Ebben a pillanatban „munkaközvetít” a diákcent­rum, és nem is eredményte­lenül. A felmérés egyharma- dából is kiderült, hogy az a diák, aki nyári munkát ke­res, talál is ilyent. Kedvére válogathat, nagyobb bérért nehezebbet, kisebb bérért kedvesebbet... Írtam fentebb, hogy fiatal még ez a diákcentrum. Kér­deztem : van-e valamilyen óriási tervük? Nincs. Ilyen apró hétköznapokat szeretné­nek csinálni, de az apró hét­köznapokból sokat. Persze, diszkózenével. Társadalmi munkában áruló kólaárussal, szükségcsinálta plakátmű­vésszel és -nagyon sok jó­kedvvel, mert a jókedv nél­kül az ilyesmi nem megy. Egy délutánt töltöttem ott — és mert a fiatalok világa na­gyon is mozgó világ, egy percig sem vagyok bizonyos, hogy programként fogalmaz­hatóak a tervek, de biztos vagyok abban, hogy e közeli napokban elmennek megnéz­ni Szatmár irodalmi emlék­helyeit, hogy vendégük lesz a Szatmár táncegyüttes, egy táncháznyi műsorig, hogy bármiként is átalakul ez a program, jó délutánt fog kí­nálni a centrumot megkere­ső fiataloknak. Van tehát Szálkán valami, ami nem volt idáig ... Nem Kaffka Margit verset-idéztem, de valóban lett valamink, ami nem volt idáig. Az a bi­zonyos centrum, amihez nem árt elmondani, hogy a fiata­lok csinálták önmaguk­nak ... Tisztább város Utcaseprés — géppel A költségvetési üzem köztisz­tasági részlegének dolgozói fel­adata a város háztartási szeme­tének összegyűjtése és elszállítá­sa. Ezt a munkát mindössze 33 dolgozó végzi, a jelenlegi techni­kai felszereltséggel általában ki­elégítően oldják meg. A gépi út­tisztítás úgy télen, mint nyáron jó; a kézi útgondozás még kí­vánnivalót hagy maga után. A városból 3732 lakásból szállítják el a háztartási szemetet kukák­ból és konténerekből. A konté­neres szállítást a kezdeti ellen­szenv leküzdésével a lakosság közmegelégedésére mindinkább megkedveli és igényli. Ennek is köszönhető, hogy a szállításba bevont lakások szá­mát sikerült az utolsó 3—4 év­ben megduplázni. Annál több probléma van a hagyományos, ún. kukás szállítással. A szállí­tóeszközök nem mindig a leg­alkalmasabbak és kis kapacitá­súak, fokozott kézi munkaigé­nyesek. Sajnálatos, hogy az utóbbi időben mind több olyan tárgy kerül ezekbe a hulladék- gyűjtőkbe, melyek nem odava­lók. Nem szabad építési törme­léket, cserepet, téglát, kerti hul­ladékot kihelyezni, mert zavart okozhatnak a jármű működésé­ben. Ugyanakkor feleslegesen leterhelik a szállítóeszközöket, és kizárnak pl. jogos igényű utcá­kat a gyűjtésből. ■ A költségvetési üzem még eb­ben az évben változtatásokat tervez. A hagyományos sze­métgyűjtő járműveket korszerű Skoda—Bobr típusú gépekre cse­réli. Már üzemel az önfelszedő seprőgép, mely közel másfél millió forintba került. Többen érdeklődtek, hogy ut­cájukat, területüket mikor von­ják be a szemétgyűjtésbe? A hí­rek szerint a II fél évben rész­ben sor kerülhet ilyenre is, ép­pen a két új kocsi beállításával, amelyet gurulós kiskonténerek- kel látnak el. (nyi Az oldalt összeállította: BARTHA GABOR A HB MÁTÉSZALKÁN

Next

/
Thumbnails
Contents