Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-05 / 157. szám
1983. július 5. Kelet-Magyarország 3 BIZTOSÍTÁS Új formák a mezőgazdaságban Interjú, Tar Jenővel, az ÁB ügyvezető igazgatójával Biztosítás biztonság! Így hangzik a biztosító jól ismert reklámja, s bizony komoly anyagi, valamint lét- biztonságot nyújtanak a megkötött szerződések, de mégsem teljesen olyat, amilyet az ügyfelek -szeretnének. Példa erre a mezőgazdasági biztosítás. Mert nyolcadik éve van érvényben — kisebb kiigazításokkal — a nagyüzemek biztosítási rendszere, amit az idő már túlhaladott. A biztosító igyekszik az igényekhez és lehetőségekhez alakítani tevékenységét, s erről tartott a napokban kerekasztal-be- szélgetést több gazdaság vezetőjével Tar Jenő, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatója Nyíregyházán. Ebből s ezek összesítéseként készül el fokozatosan a hatodik ötéves terv végéig az új mezőgazdasági biztosítás továbbfejlesztett változata. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy éppen az érdekeltek bevonásával beszéljük meg a jelentkező problémákat, hiszen a gyakorlatban a gazdálkodók tudják a legjobban, mi hogyan érinti őket. Konkrétan meg kell vizsgálnunk, a komplex biztosítási rendszer mennyiben változtatható az egyedibb igények kielégítésére. Ugyanakkor a gazdaságok jelenleg egy formában köthetnek biztosítást. Szeretnénk ezt az egységcsomagot felbontani. Tehát úgy, hogy külön köthetnének a nöXiposztallön A leveleki Dózsa Termelőszövetkezetben 150 hektár háztáji földön termelnek a tsz tagjai káposztát. A növényvédelmi munkát és a termés felvásárlását a közös vállalta magára. A jól fejlődő palántákat levéltetű és hernyó ellen permetezi a tsz. 1. kép: Béres István a szert keveri. 2. kép: Kiss Sándor traktoros permetezi a palántát. (Elek Emil felv.) MEGÚJULT ERŐVEL MYlRBOGÁTON az alkalomból kértünk interjút az ügyvezető igazgatótól. — Mi teszi szükségessé a mezőgazdasági biztosítás jelenlegi rendszerének változtatását? — Az új mezőgazdasági biztosítás bevezetése óta majd nyolc esztendő telt el. Akkor a korábbiaknál több kockázatot magában foglaló összetett vagyonbiztosítás lépett életbe. Ebben már érvényesült az a törekvésünk, hogy kellő választékból köthessék meg az üzemek gazdálkodásuknak legmegfelelőbb anyagi garanciát nyújtó biztosításokat. Így alakult ki a három alapnö- vény-biztosítás mellé még hat kiegészítő módozat, az állatbiztosítások ötféle lehetősége, valamint az álló- és forgóeszközök vagyonbiztosítása. Közben változott a nagyüzemek gazdálkodása, technológiai szintjük is fejlődött. Ezért érthető, hogy a gazdaságok vezetői a kockázatok körének bővítését szorgalmazzák, reális igények alapján. Viszont a mi kockázataink súlyosságát jelzi, hogy az eltelt időszakban a díjbevételt és a káralakulást összehasonlítva 2,1 milliárd forint ráfizetés keletkezett. — Most gyakorlatilag országos vitát tartanak a biztosítás korszerűsítéséről. Hogyan értékeli a nyíregyházi beszélgetést? — A nyíregyházi értekezlet volt a kilencedik, egyben az utolsó az országban. vénytermesztésre, a gyümölcstermelésre. — Mondjon néhány példát ezek közül. — Szükségesnek tartják a gazdasági vezetők a hároméves átlag változtatását a növénybiztosításnál. Vagyis ne az előző három év átlagtermését vegyük alapul. Az állatbiztosításnál az a kérelem, hogy válasszuk külön a kényszervágott és elhullott állatokat. Vagy felmerült a beszélgetésen a jégrakéta igénye is. Ez már régen szóba került, indokolt is lenne a megyében ennek a hálózatnak a megszervezése, hiszen tavaly az összesen kifizetett kártérítésnek több mint a felét jégverés miatt kapták a gazdaságok. Baranya megyében már évek óta sikeresen működik a jégelhárítás, Bács-Kiskun megyében a nagyüzemek jelentős anyagi segítségével nemsokára elkészül a rendszer. Szabolcs-Szatmárban éppen az anyagi erő hiánya okozza a problémát. — Milyen új biztosítási forma várható? — Az álló- és forgóeszköz-biztosítás keretében foglalkozunk a bruttó érték helyett a pótlási értékre irányuló kísérleti rendszer bevezetésével, valamint az építés- és szerelésbiztonság intenzívebb kiterjesztésével. Felvetődött az üzemszünetbiztosítás kérdése is. Ezekkel válna teljessé a mező- gazdasági biztosítás rendszere. Sipos Béla f---------------------------\ NYÍRBOGÁT előtt KANYARGÓSÁN KÍGYÓZIK A BETON- CSlK, SÄRGA búzatáblák ÉS VIRULÓ ALMÁSKERTEK VÁLTOGATJÁK EGYMÁST. AZ UTAT SZEGÉLYEZŐ akácsorok Almosán GÖRNYEDNEK A TIKKASZTÓ MELEGBEN, SZOMJAS A HOMOK IS. < _________________________J A tsz Ady Endre szocialista brigádja tagjaival kapálás közben találkoztam. Napbarnította, vidám, derűs asz- szonyok. Maguk kérték a közös gazdaság vezetőitől, hogy a virág- és a salátamag termesztésére kialakított tábla növényápolási munkálatait ők lássák el. Igyekeznek nagyon jól dolgozni, de- — szerintük — a jó hozamok esetére kitűzött célprémiumot már „zsebretette” a szárazság. Befolyásolja a közérzetet Beszélgetésbe mélyülünk. Közérzetükről, anyagi boldogulásukról, élet- és munkakörülményeikről érdeklődöm. Őszinte, szenvedélyes válaszokat kapok. A párttagfelvételének intézése ügyében távol levő Kecskés Irénke brigádvezető helyett Báknnyi4 z asszonykát mind megnézzük. Olyan fiatal még a lelkem, oly annyira alig- alig asszony, hogy nem lehetnek többek néhány hét vagy egy-két hónapi házasoknál. A kezük is összeér, no csak úgy véletlenül, mert vastag gyűrűk is hirdetik, hogy ez már házasság utáni szerelem. És honnan tudjuk, hogy házasság utáni szerelem? Hogy is ne tudnánk, hiszen veszekednek a drágák. Azzal kezdődik az egész, hogy a fiú rágyújlt. Az asz- szonyka prüszköl a füstre. Mérges, mert az árt, haragos, mert az büdös. Olyan aranyosan mondja hogy büdös —, a kis büdös — hogy még mi is eldobjuk a cigarettáinkat. Nyelünk nagyokat az ifjú férjjel együtt, de hát mire nem képes a férfi bolondság? Az asszony is érzi a közfigyelmet. Csacsog, nevet és nekünk is játsza a jó feleséget. Benyúl a táskájába és kivesz egy csomag negrót. Egyet bekap, roppant, kocogtat a fogai között, nyel, cuppantegy kicsit, mert azt is muszáj. Aztán megkínál minket is. A férjét nem, mert arra még haragszik az előbbi cigaretta miatt. Most már rágunk, nyelünk, cuppogunk mi is. A fülke csupa mentolszag. Csak a fiú ül sötéten és mogorván, szemmel láthatóan feszengve, Cukorevők minden nagyobb cup- pantásra félre-félrekap- va a fejét, de marad hősiesen, mert fiatal férj még, kimenni nem mer. Fogynak végre a cukrok. Néhányan buzgóbb dohányosok csalunk is egy kicsit, lenyeljük a maradékot. A fiú megkönnyebbülten nyúl a cigarettája után, és mozdulnánk mi is, de csattan az asszonyi hang, és pörög, pörög a formás száj mögött a fiatalka nyelv. Szidja a cigit, és mi rágyújtani se merünk. Döcögünk néhány kilométert, a fiú szórakozottan megint a cigarettáért nyúl, az asz- szonyka újra perel, és hogy biztos legyen a maga igazában, körbe- kínálja újra a negrót írtam fentebb a férfibolondság mindenre képes. Mind veszünk a cukorból, csak a férje nem. Az asszonyka erőlteti, mert valami titkos ösztönnel tudja, hogy úgy jó az, ha ebben is neki lesz igaza végül. Kínál, nyafog, tukmál, még azzal is fenyegetőzik, hogy akkor ő sem eszik. 4 történet vége? A férj feláll és egy határozott mozdulattal lerántja az ablakot. Mi nézzük, az asszonyka kérdezi, hogy mit csinál. Ö meg elmagyarázza, hogy a negró is lehet büdös, meg árt is a fognak, meg hizlal is, meg... meg... meg... a negró is ropog, zörög, cuppog... És mondja még tovább is, de azt már nem idézem, mert néhány év múlva már ő se lesz ilyen bátor szegény. És ha netán utazik, negrót ropogtat a műfogsorával. Hartha Gábor Keresni a lehetőségeket né Juhász Irénke és Úri József né a szóvivő. Elmondják: az életüket tették fel a mezőgazdasági munkára; fiatalon is megtalálták számításaikat a közösben, no meg persze a három—három gyermek mellett nem is igen tudnának „ingázni”. Így hát a szövetkezet eredményei és gondjai a brigádtagok életét, hangulatát és társadalmi közérzetét is nagyban befolyásolja. Néhány olyan gondot is jeleztek, amelyek a szövetkezet vezetői számára is fontosak lehetnek. Zsukk János nyugdíjas fodrásszal, a Hazafias Népfront bizottság aktivistájával, a köztiszteletben álló, közéleti emberrel a falu szélén csordogáló kis patak partján, a méhésztelep melletti kis bodegában beszéltük meg a legfontosabb kül- és belpolitikai eseményeket. A Központi Bizottság áprilisi határozatát feldolgozó alapszervezet taggyűlését a termelőszövetkezet központjában, a hajdani urasági kastélyból átalakított „irodaházban” tartották. A tanácskozás előtt Csaba Mihállyal, a nyírbátori pártbizottság munkatársával beszélgettem. Ö a Rákóczi tsz párt- alapszervezetének instruktora. Információs felelős is és nagyon jól ismeri az itt élő és dolgozó emberek hangulatát. Dicséri az alapszervezet eddig végzett munkáját. Somjai János, a mindenki által nagyra becsült, ötvenéves, de fehér hajú párttitkár otthonosan kalauzol bennünket. A teremben csupa fiatal arc. A szövetkezet párttagságának átlagéletkora 36 év. A fő napirendet megelőzően további három fiatal felvételi kérelmét fogadta el egyhangúlag az alapszervezet tagsága: ifjú Prokob Jánosét, ifjú Somjai Jánosét és Kecskés Irénkéét. Egyebek között elmondta, a község lakói és a szövetkezet dolgozói figyelmét lekötötte a Központi Bizottság áprilisi ülésének határozata. Annál is inkább — mondta —y mert az emberek felismerték, hogy ez a párthatározat népünk életéről, így a nyírbogának mindennapi tevékenységéről szólt. Hangsúlyozta: az a kép alakult ki a közös gazdaság kommunistáiban, a falu lakóiban, hogy a Központi Bizottság jól ismeri az ország helyzetét, reálisan érzékeli a közhangulatot, nem titkolta el a gondokat, és cselekvésre ösztönözve jelölte ki a feladatokat. Mindez növelte a párt iránti bizalmat és segítette a kitűzött célokkal való cselekvő azonosulást. Sz. Tóth András szervező- titkár részletesen ismertette a felező központi bizottsági ülés dokumentumaiban foglalt főbb megállapításokat. A hozzászólók környezetükből merített, élő, eleven példákkal támasztották alá az értékelést. Goda Ferenc KISZ- titkár az ifjúság nevelésével, érdekvédelmével összefüggésben jelentkező szövetkezeti tennivalókat ecsetelte. Somjai Jánosné — vöröskeresztes aktivista — az élet, a lakóhely, a munka szereteté- re, az alkotó tevékenység, értékeink, vívmányaink megbecsülésére, az ezzel kapcsolatos napi feladatokra hívta fel a figyelmet. Dankó Sándor a politikai oktatás hatékonyságának javítását sürgette. Kiemelte: itt a szövetkezetben mindenki azzal teheti a legtöbbet a Központi Bizottság határozatának végrehajtásáért, ha saját feladatát kiválóan ellátja. Ismertette a szakmunkás-utánpótlás biztosítására, az ismeretek megújítására, karbantartására tett helyi erőfeszítések eddigi hasznát, eredményeit. Tapasztalatai szerint ebben a szövetkezetben a fiatalok jól érzik magukat; tájékoztatják őket a legfontosabb helyi kérdésekről; számítanak véleményükre a döntések meghozatalában. Felhívta a figyelmet a felnőttek személyes példamutatásának fontosságára. Fokozottabb törődéssel Radványi István elismerő hangon szólt a falu és a város közötti különbségek fokozatos eltűnésének helyben is tapasztalható bizonyítékairól. Dicsérte a tömegtájékoztatási eszközök munkáját, az őszinte, nyílt és érdemi információkat, a jól szerkesztett műsorokat. Bécsi Ferenc az ifjúság munkára nevelésénél meglévő gondokat feszegette. Véleménye szerint a fiatalok körében tapasztalható az idealizmus és a távlatvesztés. Ezekre a jelenségekre, illetve leküzdésükre, a KISZ-nek, az iskolának és a családnak jobban oda kellene figyelnie. Meglécz János, a szövetkezet elnöke szenvedélyes szavakkal mutatta be a határozatból eredő helyi gazdaságpolitikai tennivalókat. A középirányítókhoz is intézve szavait, szükségesnek ítélte a dolgozók munkafeltételeinek biztosítását, a jobb üzem- és munkaszervezést, a munkafegyelem erősítését, az emberek napi problémáival való fokozottabb törődést, valamint a nyílt és őszinte tájékoztatást. Külön is megragadott az az általa fogalmazott mondat, mely szerint a köz- gazdasági körülmények szigorúbbá válása miatt nem sírni kell, hanem keresni és megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel hatékonyabban, eredményesebben és takarékosabban lehet gazdálkodni. Értik, vállalják Hosszasan tudnám sorolni az élményeket, amelyeket e taggyűlésen szereztem. Ügy gondolom azonban, hogy eny- nyi is elegendő annak kimondására: a nyírbogáti Rákóczi Termelőszövetkezet dolgozói, kommunistái jól értik, vállalják a Központi Bizottság határozatából rájuk háruló tennivalókat, s képesek is megújult erővel munkálkodni a megvalósításért. Dr. Szabó József, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársa Percenként 3600 liter Tisza-vizet szolgáltat a Tisza menti Regionális Vízmű tiszabecsi úszó vízműve. Három község: Tiszabecs, Milota és Tiszakóród nagyüzemi mezőgazdaságait látja el öntözővízzel. Képünk: a nagy teljesítményű szivaty- tyúk kezelője: Török József. (Elek Emil felvétele) Úszó vízmű
