Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-05 / 157. szám

1983. július 5. Kelet-Magyarország 3 BIZTOSÍTÁS Új formák a mezőgazdaságban Interjú, Tar Jenővel, az ÁB ügyvezető igazgatójával Biztosítás biztonság! Így hangzik a biztosító jól is­mert reklámja, s bizony ko­moly anyagi, valamint lét- biztonságot nyújtanak a megkötött szerződések, de mégsem teljesen olyat, ami­lyet az ügyfelek -szeretné­nek. Példa erre a mezőgaz­dasági biztosítás. Mert nyol­cadik éve van érvényben — kisebb kiigazításokkal — a nagyüzemek biztosítási rendszere, amit az idő már túlhaladott. A biztosító igyekszik az igényekhez és lehetőségekhez alakítani te­vékenységét, s erről tartott a napokban kerekasztal-be- szélgetést több gazdaság ve­zetőjével Tar Jenő, az Álla­mi Biztosító ügyvezető igaz­gatója Nyíregyházán. Ebből s ezek összesítéseként ké­szül el fokozatosan a hato­dik ötéves terv végéig az új mezőgazdasági biztosítás to­vábbfejlesztett változata. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy éppen az érdekeltek bevonásával beszéljük meg a jelentkező problémákat, hiszen a gyakorlatban a gazdálkodók tudják a leg­jobban, mi hogyan érinti őket. Konkrétan meg kell vizsgálnunk, a komplex biz­tosítási rendszer mennyiben változtatható az egyedibb igények kielégítésére. Ugyanakkor a gazdaságok jelenleg egy formában köt­hetnek biztosítást. Szeret­nénk ezt az egységcsomagot felbontani. Tehát úgy, hogy külön köthetnének a nö­Xiposztallön A leveleki Dózsa Termelőszövetkezetben 150 hektár háztáji földön termelnek a tsz tagjai káposztát. A növényvédelmi munkát és a termés felvásárlását a közös vállalta magára. A jól fejlődő palántákat levéltetű és hernyó ellen permetezi a tsz. 1. kép: Béres István a szert keveri. 2. kép: Kiss Sándor traktoros permetezi a palántát. (Elek Emil felv.) MEGÚJULT ERŐVEL MYlRBOGÁTON az alkalomból kértünk in­terjút az ügyvezető igazga­tótól. — Mi teszi szükségessé a mezőgazdasági biztosítás je­lenlegi rendszerének változ­tatását? — Az új mezőgazdasági biztosítás bevezetése óta majd nyolc esztendő telt el. Akkor a korábbiaknál több kockázatot magában foglaló összetett vagyonbiztosítás lé­pett életbe. Ebben már ér­vényesült az a törekvésünk, hogy kellő választékból köt­hessék meg az üzemek gaz­dálkodásuknak legmegfele­lőbb anyagi garanciát nyúj­tó biztosításokat. Így ala­kult ki a három alapnö- vény-biztosítás mellé még hat kiegészítő módozat, az állatbiztosítások ötféle lehe­tősége, valamint az álló- és forgóeszközök vagyonbizto­sítása. Közben változott a nagyüzemek gazdálkodása, technológiai szintjük is fej­lődött. Ezért érthető, hogy a gazdaságok vezetői a koc­kázatok körének bővítését szorgalmazzák, reális igé­nyek alapján. Viszont a mi kockázataink súlyosságát jelzi, hogy az eltelt időszak­ban a díjbevételt és a kár­alakulást összehasonlítva 2,1 milliárd forint ráfizetés ke­letkezett. — Most gyakorlatilag or­szágos vitát tartanak a biz­tosítás korszerűsítéséről. Hogyan értékeli a nyíregy­házi beszélgetést? — A nyíregyházi értekez­let volt a kilencedik, egy­ben az utolsó az országban. vénytermesztésre, a gyü­mölcstermelésre. — Mondjon néhány pél­dát ezek közül. — Szükségesnek tartják a gazdasági vezetők a három­éves átlag változtatását a növénybiztosításnál. Vagyis ne az előző három év átlag­termését vegyük alapul. Az állatbiztosításnál az a kére­lem, hogy válasszuk külön a kényszervágott és elhul­lott állatokat. Vagy felme­rült a beszélgetésen a jég­rakéta igénye is. Ez már ré­gen szóba került, indokolt is lenne a megyében ennek a hálózatnak a megszervezése, hiszen tavaly az összesen kifizetett kártérítésnek több mint a felét jégverés miatt kapták a gazdaságok. Bara­nya megyében már évek óta sikeresen működik a jégel­hárítás, Bács-Kiskun me­gyében a nagyüzemek je­lentős anyagi segítségével nemsokára elkészül a rend­szer. Szabolcs-Szatmárban éppen az anyagi erő hiánya okozza a problémát. — Milyen új biztosítási forma várható? — Az álló- és forgóesz­köz-biztosítás keretében foglalkozunk a bruttó érték helyett a pótlási értékre irányuló kísérleti rendszer bevezetésével, valamint az építés- és szerelésbiztonság intenzívebb kiterjesztésével. Felvetődött az üzemszünet­biztosítás kérdése is. Ezek­kel válna teljessé a mező- gazdasági biztosítás rendsze­re. Sipos Béla f---------------------------\ NYÍRBOGÁT előtt KANYARGÓSÁN KÍ­GYÓZIK A BETON- CSlK, SÄRGA búza­táblák ÉS VIRULÓ ALMÁSKERTEK VÁL­TOGATJÁK EGYMÁST. AZ UTAT SZEGÉLYE­ZŐ akácsorok Al­mosán GÖRNYEDNEK A TIKKASZTÓ ME­LEGBEN, SZOMJAS A HOMOK IS. < _________________________J A tsz Ady Endre szocialis­ta brigádja tagjaival kapá­lás közben találkoztam. Nap­barnította, vidám, derűs asz- szonyok. Maguk kérték a közös gazdaság vezetőitől, hogy a virág- és a salátamag termesztésére kialakított táb­la növényápolási munkálata­it ők lássák el. Igyekeznek nagyon jól dolgozni, de- — szerintük — a jó hozamok esetére kitűzött célprémiu­mot már „zsebretette” a szá­razság. Befolyásolja a közérzetet Beszélgetésbe mélyülünk. Közérzetükről, anyagi boldo­gulásukról, élet- és munka­körülményeikről érdeklődöm. Őszinte, szenvedélyes vála­szokat kapok. A párttagfel­vételének intézése ügyében távol levő Kecskés Irénke brigádvezető helyett Báknnyi­4 z asszonykát mind megnézzük. Olyan fiatal még a lel­kem, oly annyira alig- alig asszony, hogy nem lehetnek többek néhány hét vagy egy-két hónapi házasoknál. A kezük is összeér, no csak úgy vé­letlenül, mert vastag gyűrűk is hirdetik, hogy ez már házasság utáni szerelem. És honnan tudjuk, hogy házasság utáni sze­relem? Hogy is ne tud­nánk, hiszen veszeked­nek a drágák. Azzal kezdődik az egész, hogy a fiú rágyújlt. Az asz- szonyka prüszköl a füst­re. Mérges, mert az árt, haragos, mert az büdös. Olyan aranyosan mond­ja hogy büdös —, a kis büdös — hogy még mi is eldobjuk a cigarettá­inkat. Nyelünk nagyokat az ifjú férjjel együtt, de hát mire nem képes a férfi bolondság? Az asszony is érzi a közfigyelmet. Csacsog, nevet és ne­künk is játsza a jó fele­séget. Benyúl a táskájá­ba és kivesz egy csomag negrót. Egyet bekap, roppant, kocogtat a fogai között, nyel, cuppantegy kicsit, mert azt is mu­száj. Aztán megkínál minket is. A férjét nem, mert arra még harag­szik az előbbi cigaretta miatt. Most már rágunk, nyelünk, cuppogunk mi is. A fülke csupa mentol­szag. Csak a fiú ül söté­ten és mogorván, szem­mel láthatóan feszengve, Cukor­evők minden nagyobb cup- pantásra félre-félrekap- va a fejét, de marad hő­siesen, mert fiatal férj még, kimenni nem mer. Fogynak végre a cuk­rok. Néhányan buzgóbb dohányosok csalunk is egy kicsit, lenyeljük a maradékot. A fiú meg­könnyebbülten nyúl a cigarettája után, és moz­dulnánk mi is, de csat­tan az asszonyi hang, és pörög, pörög a formás száj mögött a fiatalka nyelv. Szidja a cigit, és mi rágyújtani se me­rünk. Döcögünk néhány ki­lométert, a fiú szórako­zottan megint a ciga­rettáért nyúl, az asz- szonyka újra perel, és hogy biztos legyen a maga igazában, körbe- kínálja újra a negrót írtam fentebb a férfi­bolondság mindenre ké­pes. Mind veszünk a cukorból, csak a férje nem. Az asszonyka eről­teti, mert valami titkos ösztönnel tudja, hogy úgy jó az, ha ebben is neki lesz igaza végül. Kínál, nyafog, tukmál, még az­zal is fenyegetőzik, hogy akkor ő sem eszik. 4 történet vége? A férj feláll és egy határozott moz­dulattal lerántja az ablakot. Mi nézzük, az asszonyka kérdezi, hogy mit csinál. Ö meg elma­gyarázza, hogy a negró is lehet büdös, meg árt is a fognak, meg hizlal is, meg... meg... meg... a negró is ropog, zörög, cuppog... És mondja még tovább is, de azt már nem idézem, mert néhány év múlva már ő se lesz ilyen bátor sze­gény. És ha netán uta­zik, negrót ropogtat a műfogsorával. Hartha Gábor Keresni a lehetőségeket né Juhász Irénke és Úri Jó­zsef né a szóvivő. Elmondják: az életüket tették fel a me­zőgazdasági munkára; fiata­lon is megtalálták számítá­saikat a közösben, no meg persze a három—három gyer­mek mellett nem is igen tud­nának „ingázni”. Így hát a szövetkezet eredményei és gondjai a brigádtagok életét, hangulatát és társadalmi közérzetét is nagyban befo­lyásolja. Néhány olyan gon­dot is jeleztek, amelyek a szövetkezet vezetői számára is fontosak lehetnek. Zsukk János nyugdíjas fodrásszal, a Hazafias Népfront bizottság aktivistájával, a köztisztelet­ben álló, közéleti emberrel a falu szélén csordogáló kis patak partján, a méhésztelep melletti kis bodegában be­széltük meg a legfontosabb kül- és belpolitikai esemé­nyeket. A Központi Bizottság áp­rilisi határozatát feldolgozó alapszervezet taggyűlését a termelőszövetkezet központ­jában, a hajdani urasági kas­télyból átalakított „iroda­házban” tartották. A tanács­kozás előtt Csaba Mihállyal, a nyírbátori pártbizottság munkatársával beszélget­tem. Ö a Rákóczi tsz párt- alapszervezetének instrukto­ra. Információs felelős is és nagyon jól ismeri az itt élő és dolgozó emberek hangula­tát. Dicséri az alapszervezet eddig végzett munkáját. Som­jai János, a mindenki által nagyra becsült, ötvenéves, de fehér hajú párttitkár ottho­nosan kalauzol bennünket. A teremben csupa fiatal arc. A szövetkezet párttagságának átlagéletkora 36 év. A fő na­pirendet megelőzően további három fiatal felvételi kérel­mét fogadta el egyhangúlag az alapszervezet tagsága: ifjú Prokob Jánosét, ifjú Somjai Jánosét és Kecskés Irénkéét. Egyebek között elmondta, a község lakói és a szövet­kezet dolgozói figyelmét le­kötötte a Központi Bizottság áprilisi ülésének határozata. Annál is inkább — mondta —y mert az emberek felis­merték, hogy ez a párthatá­rozat népünk életéről, így a nyírbogának mindennapi te­vékenységéről szólt. Hangsú­lyozta: az a kép alakult ki a közös gazdaság kommunistá­iban, a falu lakóiban, hogy a Központi Bizottság jól isme­ri az ország helyzetét, reáli­san érzékeli a közhangulatot, nem titkolta el a gondokat, és cselekvésre ösztönözve je­lölte ki a feladatokat. Mind­ez növelte a párt iránti bi­zalmat és segítette a kitűzött célokkal való cselekvő azo­nosulást. Sz. Tóth András szervező- titkár részletesen ismertette a felező központi bizottsági ülés dokumentumaiban fog­lalt főbb megállapításokat. A hozzászólók környezetükből merített, élő, eleven példák­kal támasztották alá az érté­kelést. Goda Ferenc KISZ- titkár az ifjúság nevelésével, érdekvédelmével összefüg­gésben jelentkező szövetkeze­ti tennivalókat ecsetelte. Somjai Jánosné — vöröske­resztes aktivista — az élet, a lakóhely, a munka szereteté- re, az alkotó tevékenység, ér­tékeink, vívmányaink meg­becsülésére, az ezzel kapcso­latos napi feladatokra hívta fel a figyelmet. Dankó Sándor a politikai oktatás hatékony­ságának javítását sürgette. Kiemelte: itt a szövetkezet­ben mindenki azzal teheti a legtöbbet a Központi Bizott­ság határozatának végrehaj­tásáért, ha saját feladatát ki­válóan ellátja. Ismertette a szakmunkás-utánpótlás biz­tosítására, az ismeretek meg­újítására, karbantartására tett helyi erőfeszítések eddi­gi hasznát, eredményeit. Ta­pasztalatai szerint ebben a szövetkezetben a fiatalok jól érzik magukat; tájékoztatják őket a legfontosabb helyi kérdésekről; számítanak vé­leményükre a döntések meg­hozatalában. Felhívta a fi­gyelmet a felnőttek szemé­lyes példamutatásának fon­tosságára. Fokozottabb törődéssel Radványi István elismerő hangon szólt a falu és a vá­ros közötti különbségek fo­kozatos eltűnésének helyben is tapasztalható bizonyítékai­ról. Dicsérte a tömegtájékoz­tatási eszközök munkáját, az őszinte, nyílt és érdemi in­formációkat, a jól szerkesz­tett műsorokat. Bécsi Ferenc az ifjúság munkára nevelé­sénél meglévő gondokat fe­szegette. Véleménye szerint a fiatalok körében tapasztalha­tó az idealizmus és a távlat­vesztés. Ezekre a jelensé­gekre, illetve leküzdésükre, a KISZ-nek, az iskolának és a családnak jobban oda kelle­ne figyelnie. Meglécz János, a szövetkezet elnöke szenvedé­lyes szavakkal mutatta be a határozatból eredő helyi gaz­daságpolitikai tennivalókat. A középirányítókhoz is intézve szavait, szükségesnek ítélte a dolgozók munkafeltételeinek biztosítását, a jobb üzem- és munkaszervezést, a munkafe­gyelem erősítését, az embe­rek napi problémáival való fokozottabb törődést, vala­mint a nyílt és őszinte tájé­koztatást. Külön is megraga­dott az az általa fogalmazott mondat, mely szerint a köz- gazdasági körülmények szigo­rúbbá válása miatt nem sír­ni kell, hanem keresni és megtalálni azokat a lehető­ségeket, amelyekkel hatéko­nyabban, eredményesebben és takarékosabban lehet gaz­dálkodni. Értik, vállalják Hosszasan tudnám sorolni az élményeket, amelyeket e taggyűlésen szereztem. Ügy gondolom azonban, hogy eny- nyi is elegendő annak ki­mondására: a nyírbogáti Rá­kóczi Termelőszövetkezet dol­gozói, kommunistái jól értik, vállalják a Központi Bizott­ság határozatából rájuk há­ruló tennivalókat, s képesek is megújult erővel munkál­kodni a megvalósításért. Dr. Szabó József, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársa Percenként 3600 liter Tisza-vizet szolgáltat a Tisza menti Regionális Vízmű tiszabecsi úszó vízműve. Három község: Tiszabecs, Milota és Tiszakóród nagyüzemi mezőgazdaságait látja el öntözővízzel. Képünk: a nagy teljesítményű szivaty- tyúk kezelője: Török József. (Elek Emil felvétele) Úszó vízmű

Next

/
Thumbnails
Contents