Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-03 / 156. szám

1983. július 3. Kelet-Magyarország 3 Kétszeri „aratás" A z elmúlt napok csapa­dékos időjárása meg- áztatta a learatott ár­pa-, a száraz és a zöldibor- sótáblákat. A homokosabb Nyírségben még több is es­hetett volna, a szatmári ré­szeken viszont több hullott a kelleténél. Az agrometeo­rológiai távprognózis to­vábbra is nedves időt ígér, ami a búzaaratásra kedve­zőtlen lesz ugyan, de kivéte­les alkalmat nyújt a másod­vetésre. Jelenleg mintegy 7 ezer hektár terület alkalmas a vetésre, a sokéves tapasz­talat szerint ennek mintegy felét hasznosítják, mert aratás idején más problé­mákra koncentrálnak a szakemberek, és a kevés csapadék is elég kockáza­tossá teszi a föld másodszo­ri hasznosítását ugyanazon az évben. A három-négy­ezer hektár bevetett terület egy része, különösen a ho­mokos táblák, zöldtrágya- nővényekkel hasznosul a homoki talajerő-gazdálko­dás szabályai szerint. A ter­mékenyebb földeken takar­mánynövényeket vetnek, el­sősorban rövid tenyészidejű silókukoricát és szudáni oi- rokfüvet, amely kedvező termés esetén sok fővetésű silókukorica szemesként történő betakarítását teszi lehetővé. A fennmaradó te­rületeken szántóföldi zöld­ségnövényeket, így zöldba­bot és uborkát vetnek a na- ipokiban. A „kétszeri aratást” a Ve­tőmagtermesztési és Érté­kesítési Vállalat körültekin­tő felméréssel alapozta meg. Időben felhívták a gazdasá­gok és a lakosság figyelmét a másodvetések és a kettős termesztés jelentőségére, és egyúttal felmérték a lehet­séges vetőmagszükségletet. Mintegy 10 ezer hektárra elegendő vetőmaggal ren­delkeznek szudáni cirokfű­ből, kölesből, moharból, si­lócirokból, tarlórépából, olajretekiből, esi 1 lagt ürtből, napraforgóból, fehér mus­tárból, borsából és szuper­korai hibrid kukoricából. Megfelelő a készlet a kony­hakerti növények, így az uborka, spenót, sárgarépa, petrezselyem, bab, cékla, re­tek és a karalábé magjából. A vállalat nyilvántartá­sából kiderül, hogy melyek azok a gazda­ságok, amelyek rendszere­sen és jelentős mennyiség­ben vásárolnak másodve­tésre vetőmagot. Ha a nyír­bátori Új Barázda, a mérki Kossuth, a pátrohai Zöld Mező, a tiszakerecsenyi Dó­zsa Termelőszövetkezet példáját csak a szomszédai követnék, jelentősen növe­kedne a „kétszer aratók” köre. (ésik) KEMÉV, SZÁÉV, ÉPSZER: Lakáshoz segít a vállalat Több mint tízmillió fo­rinttal segítette a megye három nagy építőipari vállalata dolgozóik lakás­szerzését, százhuszonheten kaptak tavaly különböző összegű támogatást. Az ÉPSZER másfél ezer dolgozójából huszonhármán kaptak összesen hétszázezer forintot tizenöt évre, kamat­mentesen. Tóth Pál igazgató szerint igen nagy jelentőségű az is, hogy az építési munkák fejében évente tíz-húsz lakás lakóját ők jelölhetik ki. Ta­valy a Kert közben tizenha­tan jutottak így lakáshoz. Ha indokolt, a családi házat építők is kaphatnak 20 ezer forintot. Idén eddig háromnak sza­vazták meg hét kérelmezőiből, s most van folyamatban újabb három kérelem teljesí­tése. Bontott anyaggal mát- nem tudnak segíteni, de igaz­gatód engedéllyel egyes ese­tekben közreműködnek az anyagibeszerzésben. Aki anya­gi támogatást nem kapott, az kedvezményes fuvart vehet igénybe. Tavaly ez mintegy 150—200 forint megtakarítást jelentett az építőknek. A KEMÉV kétezer-kétszáz fős kollektívájából huszonné­gyen kaptak tavaly támoga­tást. A szakszervezeti bizott­ság titkárától, Varga And­rástól megtudtuk, hogy erre a célra 1,671 milliót fizettek ki, s a lakásalap idén is hasonló nagyságrendű. Elsősorban a telepszerű építkezést támo­gatják, hiszen vállalati ér­dek, hogy a dolgozók minél közelebb lakjanak a leggya­koribb munkaterületekhez. A Ságvári-lakótelepen épülő lakások negyven százalékára lakókijelölési joguk van, s a dolgozóik által leadott laká­sokba is a KEMÉV jelölheti ki a lakókat. Különösen ked­vező ez, hiszen ha nagyobb­ra cserél valaki, akkor egy lakással két dolgozójuk gond­ja oldódik meg. A családi házat építők kö­rében népszerű intézkedés, hogy mindhárom főépítés-ve­zetőségen kölcsönöznek épí- tőfelszerélést. Dr. Kazár Péter, a SZÁÉV jogsegélyszolgálaténak veze­tője tájékoztatta lapunkat a megye legnagyobb (3600 fős) építő vállalatánál honos gya­korlatról. Tavaly a vállalat rekordösszeggel járult hozzá dolgozóinak lakásszerzéséhez. 7,648 milliót fizettek ki nyolc­van dolgozónak. Kétféleképpen segítenek. A családi házat építők öttől ti­zenötezer forintig kaphatnak vissza nem térítendő támoga­tást, az idei keretük erre 100 ezer forint. Tavasszal hatan kaptak, azóta kilenc új kére­lem érkezett. A költözködés­hez járművet és munkaesz­közöket is adnak. Az idén ne­hezültek a feltételek, meg­szűnt a munkáslakás-építési akció. Támogatást már csak az kaphat, akit a tanács kije­lölt vásárlónak. Nyírségi hi-fi A BEAG nyír­egyházi gyárá­ban készült el az első olyan sztereó hang­erősítő, amely kizárólag hazai, illetve 10 száza­lékban szocia­lista országbe­li alkatrészből készült, kivált­va a tőkés im­port alkatrészt. A fejlesztést a nyíregyházi üzem technoló­giai osztályá­nak öt műszaki embere készí­tette. Az AET— A 215-ös kétszer tizenöt vattos hi-fi sztereó erősítő a maga nemében egyedülálló, hason­ló teljesítményű jelenleg nem kapható a hazai kereskede­lemben. Az erősítő műszaki paraméterei kiválóak, emel­hi-fi erősítő és a vele üzemeltethető hangfalak. (Elek Emil felvétele) lett az sem másodlagos, hogy lévő lemezjátszó, magnetofon, tetszetős, kis méretű, kizáró- ^nyíregyházi üzemben 20 lag lakások vagy kis termek darab erősítő kísérleti gyár- hangositasara szolgai, rakap- m- forgalmazásának semmi csolható minden forgalomban akadálya nincs. „Kerül amibe kerül...“ Költséges vakáció? Tavaly óta ismét magasab­bak lettek az utazási irodák külföldre szóló árajánlatai. Egyre népszerűbbek hát a hazai túrák, a vállalati és SZOT-üdülések. Persze, aki az ország határain belül tölti szabadságát, annak is jócskán fel kell készülnie a kiadások­ra. — Két hétig üdültünk a Balaton mellett, s ötünknek ez nyolcezer forintba került — számolgat Kiss Mátyás, a HAFE nyíregyházi gyáregy­ségének minőségellenőre. — Pedig, mint nagycsaládos, in­gyen kaptam SZOT-beutalót a vállalattól. Három lányunk van, nekik kellett egy-egy új ruha. Sokat költöttünk fagyi­ra, kólára, s ennivalót is vet­tünk, bár teljes ellátás volt az üdülőben. Ilyesmikre ment el a pénz. Legutóbb 1979-ben üdült együtt a család, ezért — fő­leg a két nagylány unszolá­sára — úgy döntöttek, kerül, amibe kerül, az idén együtt töltik a vakációt. — Nekem már csak pár nap szabadságom van. Ezt itthon töltöm, ugyanis épít­kezünk. Kicsi a ház, meg kell toldani. Ügy tervezzük, a hét­végeken kiruccanunk még majd Balatonföldvárra uta­zott nászúira a fiatal pár. — Teljes ellátást kaptunk, s egy barátságos szobában laktunk az üdülőben. A be­utaló 2400 forintba került. Ezen felül még hétezret köl­töttünk. Tudom, nem kis ösz- szeg ez, de jól akartuk érez­ni magunkat, ezért a szoká­sosnál szabadabban költe­Kiss Mátyás, Karóczkai Andrásáé, Lakatos János. (Gaál Béla felvételei) Tokajba, Gergelyiugornyára. Zsuzsi meg Enikő pedig két- két hétre üdülni megy Fo­nyódra, illetve Zalaikarosra. Karóczkai Andrásnét leg­többen még Kinyik Ilona né­ven ismerik a HLAFE-ban. Jú­nius 4-én volt az esküvője, „Meleg szeretetel fügj a hon nyelvén! mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól váIhatatlan do­log; s ki ez utóbbiért nem buzog, a két elsőért áldoza­tokra kész lenni nehezen fog.” (Kölcsey, 1837.) Nagy az öröm mostaná­ban a sóstógyógyfürdői, Ál­lomás utcai kertes-lugasos házban, s bár a nagymama olykor meg-megtörli a sze­mét, ha váratlan vendég jön, büszkeségét nem tit­kolja. Ketten osztoznak a boldogságban: ő és az uno­ka, Béres Zsuzsa, hiszen ketten maradtak, amióta négy éve Zsuzsa édesany­ja meghalt. A csendes, szo­lid kislány szorgalmasan tanult, s íme ennek ered­ménye: egyike azon keve­seknek, akik az anyanyelv ápolásáért, tökéletes isme­retéért és a szép magyar beszédért Kazinczy-díjat kaptak. Igen ritkán fordul elő, hogy gyors- és gépíróis­kolák tanulója ilyen díjig eljusson. A nyíregyházi gyors- és gépíróiskolában Kuripla Józsefné tanárnő készítette föl Zsuzsát a ver­senyre, az előzmény pedig az volt, hogy Zsuzsa min­dig szeretett verset monda­ni. A győri országos verse­nyen nehéz feladatokat kap­tak, például mondathang­súlyozást, ráadásul szak­szövegből, Bárczy Géza nyelvprofesszor tankönyvé­ből. Sikerült. A plakettet és a pénzjutalmat a díjat ala­pító Péchy Blanka adta át — ez volt a 16 éves Zsuzsa első „fizetése.” Nem sokáig vakációzott, július 1-től munkába állt. Nyíregyházán, a KIOSZ megyei titkárságán keres­tük meg pályakezdésének első perceiben. Még nem volt tisztázott semmi, csak az, hogy jó hangulatban fo­gadták, ami meghatározó lehet. Ügy érzi, a Kazinczy-díj ta­lán abban segít a legtöbbet a pályakezdésnél, hogy — mivel sokat készült a ver­senyre, s alaposan tanul­mányozta a nyelvtani sza­bályokat és kivételeket — nem lesz sok baj a helyes­írással. Egy ilyen rangos díj jó „ajánlólevél” a ve­zetőségnek és a munkatár­saknak is, ám ugyanakkor kötelez is, hiszen éppen ezért Zsuzsától egy picit ta­lán többet is várnak. Ezt ő is érzi, s ezért már meg is tette az első lépéseket: je­lentkezett a dolgozók gim­náziumába. A fő cél: sze­retne jól dolgozni. A má­sik: sikeresen érettségizni. S szeretné folytatni a vers­mondást is, amire a mun­kahelyi KISZ-szerveaetben és az ünnepségeken lesz is lehetősége. B. E. *4 keztünk. Vettünk egy-két ap­róságot is magunknak, a ro­konoknak pedig ajándékokat hoztunk. Ilona az elmúlt néhány év­ben szinte mindig külföldön töltötte a szabadságát. A vál­lalat szervezésében járt Ro­mániában, az NDK-ban, Csehszlovákiában. A megyei KISZ-bizottságtál pedig tíz­napos jutalomutazást kapott az NSZK-ba. — Sóstóhegyen fogunk lak­ni albérletben, egy víkend- házban. Most legfontosabb a lakás, ezért, gondolom, jó ideig le kell majd monda­nunk a nagy nyári utazások­ról. —■ Lakatos János, a HAFE osztályvezetője maga sem akarta elhinni, mikor meg­tudta : feleségével együtt megkapta a szakszervezeti SZOT-beutalót egy külföldi utazásra. A Budapest gőzha­jóval június első napjaiban a Pozsony—Bécs hajóúton vet­tek részt. — Felejthetetlen élmény volt. Egyrészt, mert még so­sem jártunk nyugati ország­ban, másrészt, mert most utaztunk először ilyen hosszú hajóúton. Kettőnknek tizen­egyezer forintba került az út — ebből 2830 forintot fizet­tünk a beutalóért. Váratlanul jött ez a lehetőség, de meg­érte. Lakatosék számára az iga­zi vakáció csak ezután követ­kezik. Még három hét sza­badságuk van, s azt szeret­nék a gyerekkel együtt töl­teni. — Július végén" Romániá­ba készülünk. Meglátogatjuk a rokonokat, aztán a Fekete- tenger partjára megyünk kempingezni. Természetesen visszük kisfiúnkat, Tamást is. H. Zs. VANNAK, AKIK KRI­TIZÁLNÁK, VANNAK, AKIK SIRÁNKOZNAK, DE LEGTÖBBEN TENNI AKARNAK. A jó ivóvíz kincs, az ipari víz érték, a termál­víz gyógyít. Ezért kérdez­tük Jeszenszki Istvánt, a SZAVICSAV igazgatóját, mit lehetne tenni gazdasá­gosabb hasznosításukért? Tud jobbat — Szabolcs több, mint 200 települése közül alig 105 rendelkezik jó vezeté­kes vízzel. Egy köbméter ivóvíz előállítási ára átla­gosan 12 forint, de több olyan település van, ahol ez eléri a 80—90 forin­tot (!) is. Elsősorban az az oka, hogy korábban sok olyan túlméretezett vízmű épült, amelynek fenntar­tása az aránylag kis fo- gyásztás mellett megdrá­gítja a víz árát. A járható út az, hogy kistelepülése­inken a jövőben gazdasá­gos, automatizált vízmű épüljön, ha lesz rá fede­zet. Penészleken már ilyen olcsó új vízmű üzemel és bevált. — Van-e lehetőség a már egyszer felhasznált víz újrahasznosítására üzemeinkben? —• Évente! vállalatunk mintegy 20 milliói köbmé­ter vizet értékesít. Felét az üzemek, intézmények fo­gyasztják. Ennek , értéke kb. 120 millió forint. Egy köbméter víz 35—55 ezer forint beruházást igényel. Azokban az üzemekben, ahol jelentős a vízfogyasz­tás, jó lenne ha megolda­nák a víztisztítást, s újra felhasználását. Ezzel fe­lesleges költségektől men­tesülnének és nem kellene indokolatlanul újabb víz­vezetékeket, kutakat épí­teni] s olcsóbban jutnának vízhez. Tudomásom sze­rint alig van olyan üze­münk, amely rendelkezik víztisztító berendezéssel, viszont több az olyan vál­lalat, ahol vezetékes ivó­vizet használnak ipari víz helyett! Ezen érdemes is, szükséges is változtatni. — Mi mennyiért isszuk a jó ivóvizet? — A lakosság 1—3 fo­rintot fizet 1 köbméter jó ivóvízért, holott ez a víz 12 forintba kerül. A kü- lönbözetet a népgazdaság fedezi. Érdemes és szüksé­ges is takarékoskodni a vízzel, holott jelenleg er­re semmi nem ösztönzi az embereket. Másként szá­molnak egy magánházi fo­gyasztást, másként a bérházi vízfogyasztást, s megint másként az IKV kezelésében lévő házak­ban. Csak mérőeszközök felszerelésével lehet meg­oldani : — Hogyan hasznosítjuk termálvizeinket ? — Szabolcs termálvizei­nek hőfoka alacsony. Fel- használásuk csak nagyobb beruházásokkal lenne meg­valósítható. Vállalatunk a termálvizet hideg vizek melegítésére használja fürdőinkben, strandjain­kon. Sóstón az öltöző fű­tését biztosítjuk ezzel té­len. Gyógyászati célból vi­szont sokkal többen vehet­nék igénybe termálvizein­ket. Sajnos nincs megfele­lő igény, nem fedezték fel, pedig a szakorvosok re­ceptre írják. Farkas Kálmán Pályakezdés —Kazinczy- díjjal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents