Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-03 / 156. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. július 3. V. A KGST Végrehajtó Bizottság ülésén Moszkvában, Magyarország ré­széről Marjai József aláírja az okmányokat. Események címszavakban HÉTFŐ: Rendkívüli választás Olaszországban: keresztényde­mokrata visszaesés, az OKP megőrzi pozícióit — Na- kaszone konzervatív pártjának győzelme a japán felső­házi választáson KEDD: Hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek talál­kozója Moszkvában, újabb felhívás tárgyalásra — Fe­szültség a Fehér Házban a Papergate-botrány, az ello­pott Carter-iratok ügyében, az elnök sajtóértekezleten magyarázkodik SZERDA: Magyar—török kormányfői találkozó Budapesten — A Szojuz T—9 űrhajósai sikeresen teljesítik feladatukat — Harcok Csádban CSÜTÖRTÖK: Az ENSZ főtitkára az NDK fővárosában - Had­erő-csökkentési értekezlet Bécsben — Moszkvában be­fejeződik a KGST VB ülése — Dragoszláv Markovlcsot választják a JKSZ KB új elnökévé PÉNTEK: Kadhafi váratlan marokkói útja — Madridban a szovjet küldöttség lehetőséget lát a konferencia ered­ményes befejezésére az új sp'anyol javaslat figyelembe­vételével — ötvenöt túsz kiszabadul az Unita kezei kö­zül, húsz csehszlovák férfi még fogságban SZOMBAT: Fegyveres összeütközések és tűzszünetek váltják egymást a palesztin csoportok belviszályában, közve­títési kísérletek — Előkészületek Kohl kancellár moszk­vai útjára Á hét három kérdése Hazánkba látogat a francia miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására Pierre Mauroy, a Francia Köztársaság miniszterelnöke a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Magyarországon. KISZ-küldöttség utazott Moszkvába • Miért találkoztak hét szocialista ország veze­tői Moszkvában? Félidejéhez érkezett az 1983-as esztendő, amely úgy vonult be a világ­sajtó hasábjaira, mint a ra­kéták illetve az új rakéták telepítése ellen folytatott harc éve. Kontinensünk eseményei érthetően felgyorsultak, mind Keleten, mind Nyugaton fon­tos tárgyalások, magas szin­tű találkozók követik egy­mást. A helyzet realitásai egyrészt aggodalomra adhatnak okot, másrészt azt jelzik, hogy jó­zan megközelítéssel még ele­jét lehet venni a fegyverke­zési verseny újabb fordulói­nak. Ily módon szükségessé vált, hogy hét európai szo­cialista ország párt- és álla­mi vezetői együttesen elemez­zék a fejleményeket és a ki­látásokat. A nyugati sajtóorgánumok egy része az összejövetel hí­rére olyan jóslatokba bo­csátkozott, hogy a szocialista országok kemény ellenlépé­sekre összpontosítják majd figyelmüket. A célzatos pró­féciák azonban újra téved­tek. A moszkvai nyilatkozat a bonyodalmak megelőzésé­re, a kölcsönös biztonság alapján nyugvó kompromisz- szum kialakítására tett erő­feszítést. Hangsúlyozta a tár­gyalás lehetőségét és fon­tosságát, megismételte a ko­rábbi javaslatokat és kezde­ményezéseket. Mindez nem puszta ismétlés, inkább azt érzékelteti, hogy a szocia­lista indítványok a kiélezet­tebb és feszültebb körülmé­nyek között is változatlanul érvényesek. A moszkvai nyilatkozatból a kulcsmondatokat keresők szinte egyöntetűen a követke­ző megállapítást emelték ki: „Semmilyen világprohlémát — beleértve a szocializmus és a kapitalizmus történelmi vi­táját is — nem lehet katonai úton megoldani.” A moszkvai találkozó valóban a tárgya­lókészség és a józan ész bé­kés kihívása volt a nemzet­közi feszültség élezőivei szem­ben. Természetesen nem titok, hogy a szocialista országok nem engedik meg az egyen­súly megbontását. Ha az Egyesült Államok és a NATO egyoldalú lépést tesz az áhí­tott katonai fölény érdekében, akkor logikus válaszlépés kö­vetkezik. A moszkvai állásfoglalás nagy visszhangot keltett, jól­lehet Washingtonban — ahol már kész ténynek tekintik a telepítést — jelentőségét az­zal próbálták csökkenteni, hogy „nem tartalmaz új ele­meket”. Ez a vélemény el­marasztalónak tűnhet, de ha az amerikai vagy a nyugat­európai polgár utánagondol, kiviláglik: az Egyesült Álla­moknak végtére el kell is­mernie a szocialista országok politikájának folyamatossá­gátj A nyugati reagálások közül megkülönböztetett figyelem kísérte a bonni véleménye­ket. Kohl nyugatnémet kan­cellár holnap utazik hivata­los látogatásra a Szovjet­unióba. Ettől a látogatástól ugyan csodákat nem lehet várni, a párbeszéd mégis je­lentősnek ígérkezik. A láto­gatás előestéjén a kormány- koalíció több ismert szemé­lyisége a keleti politika fon­tosságát hangoztatta. Az SPD közzétette biztonsági programját, amely „rakéta- mentes Európát” kíván, de nem az amerikai nullaválto­zat alapján, hanem a brit és francia hordozóeszközök egy­idejű leszerelését is követe­li. A krefeldi békedemonst­ráció pedig előfuvallata lehe­tett az NSZK-ban emlegett „forró ősznek”, s a tüntetés aligha korlátozódik majd nyugatnémet területre. (A prágai béke-világtalálkozón elhangzott felszólalások han­got adtak ennek.) Kohl a héten Nitzet és Kampelmant fogadta, a gen­fi eurorakéta-tárgyalás, il­letve a madridi Európa-ta­lálkozó amerikai küldöttség­vezetőjét. Ezzel kapcsolato­san érdemes megjegyezni, hogy Genfiben a jelek szerint nincs közeledés, viszont a Madridban előterjesztett új spanyol javaslat esetleg meg­gyorsíthatja a konferencia •eredményes befejezését. Ha már a kontinens tárgyalási fórumainál tartunk, új moz­zanatról számolhatunk be a bécsi haderőcsökkentési kon­ferenciáról: a szocialista or­szágok. hogy megkönnyítsék a haladást, elvben hozzájá­rultak bizonyos helyszíni el­lenőrzéshez. Nyilván a szov­jet—nyugatnémet csúcstalál­kozón, a kétoldalú kérdések, ezen belül a gazdasági kap­csolatok fejlesztésének meg­tárgyalása mellett, széles kör­ben kerülhetnek napirendre a kelet—nyugati viszony idő­szerű problémái. O Mi áll a palesztin bel- viszály hátterében? Fegyveres összetűzések, tűz­szünet, közvetítési kísérletek — ezek a vezérszavak jelez­ték a héten a palesztin bel- viszély alakulását. Ma még lehetetlen előrejelezni, mi­lyen körülmények között zá­rulhat le a palesztinokat és általában az arab világot még inkább megosztó konf­liktus. Magyar—török kormányfői ta­lálkozó Budapesten. Az első érzés a megdöbbe­nés: miként lehet az, hogy az annyit szenvedett és szenve­dő palesztin mozgalom kü­lönböző osztagai egymással harcolnak? Érdemes tömören felvázolni a hátteret. A palesztinokat egyesíti a közös nagy cél, államiságuk, független országuk megte­remtése. Ez azonban nem fe­ledtetheti, hogy a palesztin nemzetet társadalmi és osz­tói/különbségek megosztják abban a kérdésben is, hogy milyen legyen majd a palesz­tin állam. S a palesztinok kö­rében szemmel láthatóak az arabközi ellentétek vetületei. Maga a PFSZ nyolc tagszer­vezetből áll, közülük a Szaj- ka közismertein közel áll- Szí­riához; ismert a Népi Harci Front rokonszenve Bagdad iránt, Dzsihril szervezetének pedig líbiai szimpátiája. A PFSZ bal szárnyának általá­ban a Habbas és a Havat- meh vezette irányzatot tekin­tik; ezek korábban egy szer­vezetet képeztek, azután szét­váltak, most ismét egységről tárgyalnak. A legnagyobb tagszervezet az Arafat nevé­vel fémjelzett Fatah, ez volt képes viszonylag leginkább a független fellépésre, de sora­in belül különböző erők egymással vitáztak. A PFSZ- ről szóltunk, ugyanakkor a parlament szerepét betöltő nemzeti tanácsban — amely­nek elnöke, Khaled Fahum a legújabb közvetítő — a nyolc szervezet csak a mandátumok egyharmadát birtokolja, a többit a megszállt területek, társadalmi és hivatásbeli szervezetek, a szétszóratás'ban élő palesztin közösség kép­viselői és független személyi­ségek töltik be. Néhány par­lamenti képviselő például a Palesztin Kommunista Párt tagja. A palesztin mozgalom belső vitáinak kiéleződését több új tényező is elősegítette: a na­gyobb mozgásteret nyújtó bejrúti központ megszűnése; a kényszerű visszavonulás után kiújult stratégiai-takti­kai viták a fegyveres harc és a diplomáciai küzdelem kér­déseiről ; a Reagan-tervvel kapcsolatos manőverek; az arab jobboldal megosztó tö­rekvései; Szíria összetett frontállam szerepe a libanoni külön alku után. A palesztin mozgalom barátai őszintén remélik, hogy a belviszály mielőbb megoldást nyerhet. © Milyen eredményekkel zárult a japán felsőházi választás? Ha választásról esett szó a héten, mindenki Itáliára gondolt, de szavaztak a Távol-Keleten is, a felső­ház összetételéről. A Naka- szone vezette konzervatívok megőrizték többségüket: a li­berális demokratapárt 1955 óta hiztos felsőházi többség­gel rendelkezik. Mégis figye­lemre méltó, hogy soha ilyen kevesen nem szavaztak még: a 84 millió szavazásra jogo­sult 57 százaléka adta le vok- sát, s közülük csupán 35 szá­zalék támogatta a kormány­pártot. A győzelem tehát vi­szonylagosnak mondható, s mindenekelőtt az ellenzék szétesettsége, a legnagyobb ellenzéki erőként fellépő szo­cialisták belső válsága ked­vezett a liberális demokra­táknak. A Nakaszone-konm/ány te­hát biztosan ül a nyeregben, de nem várható könnyű idő­szak, főként a japán—ameri­kai viszonyban. Miközben ha­zai pályán a kormányt a mi- litarizálés fokozásáért bírál­ják, Washington kevesli a ka­tonai kiadásokat. Felújulhat a kereskedelmi háború is, miután Tokió előreláthatólag megszünteti autóexportjának önkéntes korlátozását az Egyesült Államokba. Vagyis a voksokat leadták, a problé­mák maradnak, talán na­gyobb számban, mint bármi­kor ... Réti Ervin A Lenini Komszomol Köz­ponti Bizottságának meghí­vására szombaton Moszkvá­ba utazott a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség de­legációja, Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának ve­zetésével. A látogatás során a Űrcsillagászati megfigyelé­seket végző automatikus ál­lomást indítottak útnak pén­tek délután a Szovjetunióiból. A Prognoz—9 feladata az, hogy vizsgálja a világűrben fellelhető rádiósugárzást, a kozmosz távoli részeiben be­következett fellobbanásoktól származó röntgen- és gam­makisugárzást. Elemzi a Nap korpuszkuláris és elektromág­I emelkedik Lázár György ^ 1979-es franciaországi útja. n Gyakoriak a szakminiszte- i rek eszmecseréi, a két * külügyminisztérium vezető ; tisztségviselőinek találko- ! zásai is: a francia diplomá- j ció vezetőjét például 1980- í ban látta vendégül Buda- í pesten magyar kollégája, ! Púja Frigyes pedig idén feb- : ruárban tárgyalt Párizsban, i Immár hagyománya van | a törvényhozó testületek ; együttműködésének: 1962­ben alakultak meg a baráti parlamenti csoportok. A kétoldalú politikai kap­csolatok folyamatos javulá­sa lehetőséget adott a gaz­dasági kontaktusok bővíté­séhez. Az elmúlt évben Franciaországba irányuló exportunk — a jelenlegi dollárárfolyamon számolva — 130 millió, Franciaor­szágból érkező importunk pedig 190 millió dollár volt. Kivitelünkben a mezőgazda- sági és élelmiszeripari ter­mékek mellett nőtt az ipari késztermékek, fogyasztási cikkek aránya. Francia partnereinktől vegyi anya­gokat és gyógyszeripari ter­mékeket, elektronikai alkat­delegáció tapasztalatcserét folytat a két ifjúsági szerve­zet tevékenységének idősze­rű kérdéseiről, a kétoldalú kapcsolatok további fejlesz­téséről és a nemzetközi ifjú­sági mozgalom előtt álló fel­adatokról. neses kisugárzását és a Föld körüli térség mágneses meze­jét is. Ezzel lehetővé teszi annak pontosabb meghatáro­zását, hogy a Nap tevékeny­sége milyen hatással van a bolygóközi térre és a Föld mágneses terére. A vizsgá­latokat az automatikus állo­máson elhelyezett szovjet, csehszlovák és francia gyárt­mányú műszerek végzik. és tudományos intézmények együttmunkálkodásához I újabb lehetőséget adott az ? 1980-ban aláírt kulturális f egyezményekhez csatlako- ; zó, 1981—83-ra szóló új kul- | turális munkaterv. A ma- ' gyár kultúra franciaorszá­gi terjesztésében eredmé- nyeáen tevékenykedik a pá­rizsi Magyar Intézet, amely j évente számos hangver- | senyt, irodalmi estet, elő­adást szervez, s aktivitása más francia városokra is kiterjed. A Magyar Tudo­mányos Akadémia koordi­nálásával sokrétű kapcso­latrendszer alakult ki a ha­zai és a francia intézetek között. Számos közös műsor elkészítését, illetve sugárzá­sát tervezik a kétoldalú rá­diós és televíziós együttmű­ködési megállapodások is. Mindezek segítik a két nép egymásról alkotott képének teljesebbé, gazdagabbá, hi­telesebbé tételét. A két ország közötti kap­csolatok további fejleszté­séhez, elmélyítéséhez járul­hat hozzá Pierre Mauroy francia miniszterelnök kö­zelgő magyarországi látoga­tása. Űrcsillagászafi megfigyeléseket végez Új automatikus állomást indítottak a Szovjetunióból---------------------------------------------­-------------------------­Látogatás előtt Hazánk és a Francia Köz­társaság kapcsolatai rende­zettek, a békés egymás mel­lett élés alapelveinek meg­felelően a két állam érde­keivel összhangban fejlőd­nek. E kontaktusok bővülé­sének tényei különösen az utóbbi két évtizedben sza­porodtak: a két ország 1963- ban emelte nagyköveti szint­re diplomáciai kapcsolatait, 1968-ban Párizsban létre­jött az első magyar—fran­cia miniszterelnöki találko­zó. A két állam vezetői kö­zött a legmagasabb szintű kapcsolatfelvételt Kádár Já­nos 1978-as párizsi látoga­tása jelentette. Ezt a láto­gatást viszonozta tavaly jú­liusban Francois Mitterrand, a Fráncia Köztársaság el­nöke. A magas szintű látogatá­sok sorából ugyancsak ki­részeket, gépeket, műszere­ket és különböző fogyasztá­si cikkeket vásárolunk. Gaz­dasági kapcsolataink még számos kiaknázatlan lehető­séget rejtenek: a magyar— francia árucsere összforgal­múnknak mindössze két szá­zalékát teszi ki. A magas szintű találkozókon kölcsö­nös szándék mutatkozott az árucsere-forgalom fejlesz­tésére, az árucserébe :,e- v^nható uj területek feltá­rására, a kooperációk szá­mának növelésére, s közös fellépésre a harmadik pia­cokon. Példamutatóan élénkek, gyümölcsözőek a Franciaor­szággal kialakított kulturá­lis kapcsolatok. A két ország kulturális értékeinek kölcsönös megis­mertetéséhez, a művelődési

Next

/
Thumbnails
Contents