Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-03 / 156. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. július 3. ;J Akik június 27-én, s azt követő héten elhaladtak a fehérgyarmati Móricz Zsigmond Kollégium ablaka alatt, a szokásos gyermekzsivaly helyett citeraszót hallottak. A magyarázat: egy héten át a III. népzenei tábor résztvevői tartották foglalkozásaikat. Hároim évvel ezelőtt kezdeményezte az MVMK, e továhbképzósi formát. Fehérgyarmat város örömmel adott helyet az akkori 36 érdeklődőnek. A múlt évben, s most is benépesült a tábor. Fél- százan hallgathatták Danes Lajos, Komor Levente, Péczeli István, Szabó János és Tóth János előadásait. Helyből ifj. Seres Gézáné énektanár segítette a munkát. Több üzemi hangversenyre is sor került, s megtekintették a résztvevők a fehérgyarmati járás irodalmi, történelmi nevezetességeit is. Itt van természetesen Pribojszky Mátyás, aki nagy hévvel tanítja a dallamformálást. Nagy- cserkesz, Vajda-bokor, Ti- szadob, Pusztadobos, Tar- pa ifjú citerásai éppúgy itt vannak, mint a balkányiak, vagy a Városmajori Művelődési Ház, a nyíregyházi KI- SZÖV illetve a hazaiak és a tunyogmatolcsiak. A foglalkozást követően beszélgettem a szabadfoglalkozású népművésszel. — Géplakatosként dolgoztam az ország több, nagy erőművénél. Gyermekkoromban ismerkedtem meg a citerával. Sza- bolcs-Szatmár az egyetlen megye, mely a nyír- bélteki népzenei rendezvényt igazi szemlévé alakította. Az, hogy a megyei tanács elnökhelyettese személyesen részese az eseményeknek, az hogy 50—60 ezer forint jutalmat osztanak ki évről évre a legjobbak között jelzi: itt nemcsak beszélnek a népi hagyományok ápt lásáról. Képünkön: Pribojszky Mátyás. i__________________________________/ Móricz Zsigmond Színház: Mit láthatunk a jövő évadban? Műsoron Balázs József: Bátori adventje (---------------------'N Citeraszó Vakrepülés A kifutópálya fénye, mint megannyi szentjánosbogár, nyílegyenes vonalat rajzol a repülőtér gyepszőnyegére. A jó öreg AN—2-es — ma is az egyik legmegbecsültebb iskolagép — engedélyt kér a felszálláshoz az irányítótoronytól, majd méltóságteljesen odagördül a pálya szélére. Talán öt másodperc még a föld, amikor a gép a magasba emelkedik. A nyugati égbolton alacsonyan ragyog a napkorong. Alkonyodik. A nyíregyháziak, de még a környékbeli tanyák, és Ib- rány, Kemecse, Nagycserkesz lakosai is hozzászoktak a repülőgépzúgáshoz az utóbbi két évben. Mióta a polgári repülőgép-vezetői képzés Nyíregyházára került, nemcsak nappal gyakorolnak a mező- gazdasági főiskolások, hanem éjszaka a vakrepülés technikáját sajátítják el a hallgatók. Már a repülőtér építésének évében, 1927-ben leszögezték a képviselőtestület tagjai, hogy a városi lakosság nyugalma érdekében minél távolabb adnak egy területet. Szarvassziget akkor 3,5 kilométerre feküdt a szélső házaktól, s a mocsaras lápot még legeltetésre sem használták... Az eltelt évtizedek, no és az utóbbi húsz év alatt a mezőgazdaságban végbement látványos fejlődés hozta az igényt, jelentős mértékben fejleszteni kell a repülőtér funkcióit. Ma innen látják el Szabolcs, Hajdú, Borsod és Heves megye 30 növényvédő repülőgépes brigádjának a felügyeletét. Mint a MÉM repülőgépes szolgálatának egyik üzemegysége, a javító-műszaki bázis színvonala révén a nyíregyházi reptéren az ország minden harmadik mezőgazdasági repülőgépe megfordul. Ám a lakosság a hátrányát érzékeli a fejlett repülőgépes oktatásnak. „Szétesik” a televízió képe, s tavasszal a gépzúgást nehéz megszokni. — Érdekes rádiófizikai jelenségre figyeltünk fel mi is — hallottuk Pokoraczki András üzemegység-vezető főpilótától. — Mivel a tokaji adó igen nagy térerővel sugározza a rádióhullámokat, s a fém felületű repülőgépekről is visszaverődnek a jelek, így a tévéantenna mindkettőt érzékeli, viszont két különböző pillanatban hozza be a visz- szaverődő jeleket a képernyőn, így két kép villan fel, s tényleg szétesik a kép. Viszont ahol központi antennáról vagy a 8-as csatornáról nézik az 1-es műsort, ott nincs baj. Ha jobb minőségű antennát és a barkácsboltokban kapható koaxkábelt szerelik fel, vagy a 8-as csatornáról nézik a műsort, az esetek mintegy 80 százalékában ugrásszerűen megszűnnek a vételi zavarok. A repülés szervezésével is védik a lakosságot. Kótajtól északra és Nagycserkesztől nyugatra helyezték el az irányadó berendezéseket, s itt gyakorolják a feladatokat a pilótajelöltek. A küszöbön- álló fejlesztés északi végén nyújtja majd a repteret, minél távolabb kerülnek a le- és felszállások. Az utolsó állványt is lebontották Nyíregyházán, az újjászületett Korona-szálló főhomlokzatáról. (cs.) Hogy ez mennyit beszél...! (Elek Emil felvétele) Megjelent a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház bérleti felhívása az 1983—84- es évadra. A felhívás nyolc művet ismertet, melyből hatot fognak bemutatni az elkövetkező, harmadik szezonban. Legnagyobb vállalkozásnak Shakespeare: Sok hűhó semmiért című vígjátéka ígérkezik. Közönségünk régen vár egy jó Shakespeare-elő- adásra, ez minden színház igazi mércéje, s a mindenkori rendező nagy erőpróbája. Két megyénkből származó szerző is képviseli magát a műsortervben. Balázs József Bátori advent címmel írt történeti színjátékot Miklós mesterről, aki a Nyírbátorban új oltárt farag az Isten, az egyház, és a város akkori ura, Krucsay dicsőségére. A színjáték az 1700-as években játszódik, ám mondanivalója napjainkban is érvényes. Gádor Béla Lyuk az életrajzon című vígjátéka évekig a Nemzeti Színház nagy sikerei közé tartozott, felújítása tartalmas szórakozást ígér. Németh László Két Bolyai című drámája a szerző legjobb drámai művei közé tartozik. Ezzel a bemutatóval a már klasszikus magyar drámairodalom egyik remeke kerül a nyíregyházi színpadra. Még egy magyar mű látható jövőre, Tóth-Má- té Miklós népi komédiája, a Fogadó a három halotthoz. A haladó nyugati irodalmat a már az előző két évadra is megígért William Saroyan képviseli, Álomvilág című színjátékával. (Reméljük, ebben az évadban nem marad el.) Fülöp Kálmán és Wolf Péter neve már nem ismeretlen a nyíregyházi közönség előtt. Ök készítettek énekes, zenés játékot Saenz darabjából, az Ez aztán szerelemből, és az elmúlt évadban a Három testőrből is. Most Vernon Sylvaine: Madame Louise szalonja című fergeteges komédiáját teszik versekkel és zenével még szó- rakoztatóbbá. A baráti szocialista irodalmat Horia Lavinescu képviseli ebben a műsorkínálatban. Az Élet és halál játékai című dráma mai választ keres arra, hogyan játszódott le Káin és Ábel tragédiája, az emberiség mitológiai múltjában. A színház Lenin téri szervezőirodájában augusztus 1- től várják az új színházbérlők jelentkezését, és azokat is, akik régi bérletüket kívánják az új szezonra meghosszabbítani. M. A. Éjszakánként cincognak 7 A denevérakció Ügy kezdődött, akár egy pompás hadművelet. Egy lakó telefonált a Jósavárosból a megyei tanács környezetvédelmi titkárának, mégiscsak felháborító, hogy éjszakánként milyen cincogást csapnak a denevérek. A lakók nyugalmáról, az összkomfort és a denevérek össze nem egyeztethető mivoltáról mondott még néhány keresetlen szót. Az apparátus működésbe lépett. Dr. Berecz Emília környezetvédelmi titkár irt egy levelet az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal észak-alföldi felügyelőségének Óebrecenbe. A szakemberek szigorú feltételekre hivatkoztak: a denevér védett állat, törvény tiltja az irtását, egyetlen madár értéke ezer és háromezer forint köA tárgyalóteremből Egy síri ügy Volt aki a halott fiát szidta, nem átallotta eladni saját apja sírjáról a követ a többség viszont csak csodálkozott, hát már sírkövet is lopnak? Tavaly nyáron ugyanis a demecseri temetőből szőrén- szálán eltűnt két nagy értékű, svéd gránitból készült régi síremlék. Újabb találgatásokra adott okot. amikor kiderült hogy a téesz markolója rakta fel egy gépkocsira a két követ. Nemsokára azt is megtudta a falu, hogy Kecskeméten (!) megvan a keresett rakomány. Oda adta el hetvenezer forintért Kovács József 28 éves kiisvárdai rokkant- nyugdíjas. Kovács eredetileg sírköves volt, de betegsége miatt visz- szaad'ta az ipart. Újságban látta meg a hirdetést, hogy egy kecskeméti sírköves venne régi köveket. Irt neki jó- néhányszor, s bár választ nem kapott, egyszercsak megjelent az udvarán egy teherautóval. Demecserben azt mondta a rakodógép kezelőjének, hogy javítani viszik a köveket, a temétőgondnok fiának azt állította, hogy megtalálta a tulajdonosokat és megvette tőlük. Mindezeket szerződéssel is bizonyította, amelyet ő maga gyártott. Miután így szépen lerendezett mindent, felpakol- tatta a két síremléket — a harmadikat csak azért nem, mert nem fért a kocsira — és elvitte Kecskemétre. A vevő rendben találta a papírokat, és kellett is neki az anyag, megvette hát hetvenezer forintért a váratlan rakományt. Kovács József ügyében a megyei bíróság hozott jogerős határozatot. Lopás és magánokirat-hamisítás miatt a vádlottat egy év és két hónap börtönre ítélte, s elrendelte a rá korábban (szintén lopásért) felfüggesztve kiszabott 11 havi szabadságvesztés letöltését is. (pd) zött mozog. Mindössze any- nyit tehetnek, hogy a méhészfüstölővel a panelek nyílásaiba füstöt fújnak, erre a denevér elhagyja rejtekhelyét, s össze lehet fogdosni őket, s irány a természet! Módszer már volt, már csak ítéletvégrehajtót kellett keresni. Levél a megyei tanácstól az IKSZV-nek, szabadítsák meg a nemkívánatos látogatóktól a Jósavárost. A vállalat dossziét nyitott a denevéreknek. Mivel soha ilyen ügyben még nem intézkedtek, nagy apparátussal és még nagyobb nekibuzdulással láttak a dolognak. Először is eltöprengtek: jó-jó a füstölés, de ha kibújik a madár, hogy fogják meg? Tapasztalatszerzés céljából elmentek a tanárképző főiskola biológia tanszékére, ott már megfogtak egy-két ilyen éjszakai madarat. Elmélet született, már csak a denevéreket kellett földeríteni. Kitől is érdeklődjenek a húszezres lakótelepen? Természetesen csak az IKSZV kezelésében levő házakban volt joguk utánanézni az ügynek. Megkérdezték a házmestereket, mikor hallottak utoljára denevért cincogni? De a tisztes házfelügyelők megesküdtek és írásba is akarták adni. ha kell: ők még életükben soha nem láttak és hallottak denevéreket. Márpedig ők éjjel-nappal otthon vannak. A denevércsoport dolgavé- gezetlenül távozott. Levél ment a vállalattól a városi tanács műszaki osztályához: egy árva denevér nem sok. annyit sem találtak. De ha legközelebb kell, csak szóljanak, denevérügyben már nagy elméleti tapasztalatra tettek szert... Négyesről a nyolcas csatornára Heti bosszúságunk Meggy Nyugdíjas kereskedő ismerősöm keresett meg a minap, hogy elmeséljem egy számára érthetetlen történetet. Kedden kezdődött, amikor meglátta, hogy a boltban kilenc forintért kínálják a káposztát. Leszedett a kertjében vagy másfél mázsát, gondolta, hatot kap érte és a boltoknak is megmarad az a kilónkénti három forintja. Előbb a piaci zöldségboltokban, aztán az Alföldi Vendéglátó négy konyháján, később a víztorony melletti élelmiszerboltban próbálkozott, de még akkor is nemet mondtak neki, amikor már három forintért *s odaadta volna, s a vevő is megkaphatta volna ötért. Már-már hajlottam rá, bogy rossz véleményt alakítsak ki a kereskedőkről, amikor egy másik ismerősöm dicsérni kezdte őket, neki ugyanis nagyon sok meggyéből lett volna cefre, ha nem veszik át tőle. A dolognak csupán annyi szépséghibája volt, hogy ő 4,10-et fizetett egy kiló leszedéséért, s két forintot kapott a meggyért. Nem rossz pénz az, biztattam én is, még mindig kevesebb * ráfizetés, mintha ennyit se kapott volna, s közben azon örvendeztem: még jó hogy azelőtt adtam 25 forintot a befőz- nivaló kilójáért, mielőtt a szalicil árát is megemelték a héten. Most jut eszembe: csütörtökön még egy áremelésről hallottam a rádióban. A fodrászat áremelkedése nem váltott ki belőlem indulatokat, az a pár szál hajam úgyis kihullik magától, a zokni árának emelése pedig egy cseppet sem bosszantott. Mert pénteken már azt ballottam, hogy egy kisiparos hozzálátott a gomba alakú stoppolófa gyártásához. Eggyel megint kevesebb hiánycikket tarthatunk majd számon. Mert mégiscsak a vevő az első. Aki a termelővel együtt ráfizet. B. JMellesleg Riszálják a csípőjüket és szétnyitják a pizsamájukat, hogy megmutassák csábos fehérneműjüket — olvashattuk nemrég a színes hírek között. Igen, nőkről van szó, olyanokról, akik ráadásul még nem is akárhol izgatják a földi halandóikat: egyenesen a kirakatokban ütötték fel tanyájukat, s valóságos tumultus támad a járdán, ahol éppen Tiszáinak. Nem árulok zsákbamacskát és gyorsan elmondom, mielőtt még férfitársaim csa- pot-papot hagyva rohannának a látványért, hogy mindez egy kicsit odébb van, túl az óceánon, Amerikában, ahova azért mégiscsak költséges dolog volna elmenni egy ilyen kis látnivalóért. Mellesleg az is a teljes igazsághoz tartozik: ezek a magamutogató hölgyek valójában csupán nőalakú robotok. Nagyon sajnálom, hogy csalódást kellett okoznom kíváncsi természetű sorstársaimnak, de hát ahogy nálunk mondani szokták: ez van, ezt kell szeretni. Bár ha jól meggondolom, ez az eset is bizonyítja, hogy azért mert valami nyugati, még nem kell előtte hasraesni. Hogy jó órában mondjam. látvány tekintetében mi azért világszínvonalon riszá .... akarom mondani, mozgunk. Tessék csak végignézni a nyári korzón: az újféle divat, amely inkább láttat, mint eltakar, az egyik legkedvesebb szórakozása lett a magyar férfitársadalomnak. Aidjá'k is érte a divatdiktátort, aki visszahozta az utcára az áttetsző fehéret. mely alatt nagyszerűen érvényesül a színes diseoalsó. Vagy például megemlíthetjük a másik, a világgazdasági válsághoz igazodó divatot: csitri lányok néhány filléres dohányzsineggel derékban kötik meg a térd fölé három arasznyival felhúzott ruhájukat, s már kész is a mini. Hát mondja valaki, hogy ezek a gyerekek nem tartanak lépést a gazdasági helyzettel. Látvány tehát robot nélkül is van minálunk. Bár hallottam olyasmiről is, hogy a látvány meg a robot azért valahol nálunk is összefügg. No persze nem tizenéves tinédzserek mesélték ezt összevont szemöldökkel, hanem őszülő halántékú urak, akik két másodállásban és három gazdasági munkaközösségben robotolnak, mégsem tudják kielégíteni életük párjának mutogatási igényét. Hát ez bizony nagy pech! (angyal)
