Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-02 / 155. szám
1983. július 2. © KU HÉTVÉGI MELLÉKLET e s A I !< r - t T T H C N Ahogy a gyermek látja egy alkoholista család életéről Kedves Doktor néni! Édesapám 2 hete került Nagykállóba elvonókúrára. Édesanyám elkísérte. Mikor hazajött, mondta, hogy egy doktornő beszélgetett vele az édesapámról. Kár, hogy én nem lehettem ott, mert már 13 éves leszek, és úgy szerettem volna* ha engem is meghallgatnak. Tetszik tudni mi másként élünk, mint más gyerekek. Most is, ahogy kinézek az ablakon, édesapjukkal, édesanyjukkal sétáló vidám gyerekeket látok és elszorul a torkom. ... és csak este ne lenne sohasem. Korán takaró alá bújunk, hogy mire apánkat anyánk, hazacipeli a presszóból vagy a bisztróból, úgy tehessünk mintha aludnánk. Az éjszakánk mindig attól függ, hogy apu mennyire részeg. Akkor van baj, ha félig. Ilyenkor kéri el az ellenőrzőnket és az egyesekért, amit azért kaptunk, mert nem tudtunk pihenni és aludni, nadrágszíja csatos végével addig üt minket, míg ki nem menekülünk az udvarra .. . aztán kizár bennünket. Mehetünk a szeneskamrába aludni vagy legalább megbújni, ha nem akarjuk, hogy addig üssön bennünket, míg belefárad. Rádiónk, tévénk nincs. Szétverve baltával, mert szerinte mindig azt néztük, hallgattuk, és az elrontja a gyerekeket, már pedig az ö gyerekei mintagyerekek kell hogy legyenek. Az iskolában csak figyelünk, ha a többi gyerek narancsot vagy banánt eszik, mert mi ilyet csak akkor ehetünk, ha a többiektől kapunk. Anyu hiába dugja el kevés keresetét, apu addig üti, míg elő nem adja, pedig anyu keveset keres. Mióta tavaly kijött a kórházból, könnyű munkára osztották be. Apu azt mondta; lecsúszott a lépcsőn, így történt a baleset. A szomszédok meg látták hogy apu verte, így tört el a lába. Ünneplő ruhánk nincs. Tavaly kaptunk a tanácstól, másnap eltűnt. Anyu azt mondta, apu eladta. Kedves Doktor néni! Ugye meg tetszik gyógyítani aput! ö igen jó ember lenne, ha nem inna. Egyszer egy hétig kórházban volt. Anyuval meglátogattuk. Megsimogatott bennünket és azt mondta; ha hazajön sokat fogunk játszani, örömünk csak egy hétig tartott. Sajnos még egy baj van. Megírom, de kérem tessék elégetni a levelemet, mert nagyon szégyellem. Ma délután mikor jöttem haza a suliból, anyu a presszóban ült és a boros üveg volt előtte. Kilenc óra után jött haza. Ruhástól feküdt le. Megkérdeztem mi történt. Azt mondta, ö is bemegy a doktor nénihez, hogy segítsen rajta. Nagyon kérem, erről ne tessék beszélni senkinek, és bocsásson meg a segítségkérő zavarásért. N. Pista A levél fantázia szüleménye. Ha mégis valaki magára ismerne benne, jöjjön hozzánk segítséget kérni gyógyulásához, amíg nem késő. Van visszaút! Mike Géza betegfoglalkoztató tanár Elme- és Ideggyógyintézet Nagykálló Megfázás Megfázások nyáron is előfordulhatnak. Lehetnek olyan körülmények, amelyek a test bizonyos részeinek a lehűlését okozzák. A túlmelegedett szervezet verítékezéssel hűti magát, amikor a testfelületre jutott izzadtság lég- neművé válik és elpárolog. Ehhez a fizikai folyamathoz komoly hőmennyiség, kalória szükséges. Túlmelegedés esetén ez megkönnyebbülés, de bizonyos hőmérséklet alatt károsodás következik be, mert a testrész lehűlését okozza. Ha az izzadt ember hűvös helyiségben, pincében, be- függönyözött szobában hütőzkö- dik az a nyári hurutok kialakulásának egyik lehetősége. Ha valaki komoly átázás miatt lucskos ruháját kénytelen a testén megszárítani, a betegség akkor is szinte biztosra vehető. Csakúgy — mint ha valaki kimelegedve, esetleg kiizzadt testtel vízbe ugrik. Gyakori oka a nyári megfázásának az úgynevezett légvonat. melegben vagy egyszerűen a huzat. Ez a légmozgás (ahogyan egyébként a szél — még a nyári szél is!) a testfelületről ellöki az ott már kissé felmelegedett levegőt, lehűti az alatta levő testrészt. No de az igazság kedvéért meg kell említenem, hogy főleg csak a huzat- érzékeny szervezeteknél. Nem mindenki huzatérzékeny, és ezért mondják az ilyenek, hogy csak a kötözködő öregek találmánya. Pedig nem az! Nyáron a rövid ujjú könnyű inget és blúzokat viselhetünk. De ha az idő — önmagát is megcsalva — olyan hőmérsékleti változásokat hoz, amik a megszokott határokat túllépik, akkor ébredjenek fel a józan ész, és a kalendáriumtól függetlenül olyan ruhadarabokat vegyen mindenki elő, ami a körülményeknek megfelel. Ugyanez vonatkozik a hűvös munkahelyen dolgozókra, a vízen élő emberekre. Meg persze a gondatlanokra és a könnyelműekre is. Buga doktor Kis trükk — Jó ha tudjuk Ha sok törülközőt, törlőruhát kell egymás mellé helyeznünk, készítsünk lécből tárolót. Erre csipeszei j ük őket sorba. Különböző színű műanyag csipeszekkel jelölhetjük meg, melyik kié. Á szájrúzs divatja A szájrúzs használatának hosszú históriája van. A nők a szájuk színezéséneK módját már a régi kínai császárok és a japán szamurájok korában is ismerték. Dél-Amerikában a maják, inkák és az asztékok művészi fokon művelték a sminkelést. Az antik Rómába Egyiptomból és Görögországból jutott er a szájfestés divatja, Közép-Eurőpában azonban csak e század tízes éveiben jelentek meg az első száj rúzsok. A Revlon-cég hozta divatba a színes szájrúzsok és a hozzá hasonló színű körömlakk együttes használatát. 1955 táján megjelentek a „csókálló” rúzsok. 1960 után már szinte minden kozmetikai cég a színtartó és szájvédő rúzsok sok-sok fajtáját dobta piacra. A tizenöt-hatvanöt éves korú nők nyolcvan százaléka használ rendszeresen szájrúzst. Természetesen a divat befolyásolja a rúzs színét. Ezen a nyáron például a tűzpiros és a barna színű rúzsok vezetnek. A jó rúzs színtartó, fényes, elfedi a szájat (és esetleges hibáit), nem kenődik el, nem sötétedik meg, és nem töredezik. A rúzs alkotóelemei a következők: a viasz a szájrúzs alapját képezi, és biztosítja a szükséges tartósságát és tapadását. Az olajok és zsírok (többnyire ricinusolaj) biztosítják a rúzs kenhetőségét. A nedvességhordozók és egyéb kiegészítők, mint például a protein, kollagének és fényvédő anyagok adják a rúzs védő hatását. A színező anyagok biztosítják a rúzs színét, amely gyakran változik a divat szerint. A tartósítóanyagok megakadályozzák, hogy a rúzs megromoljon, avas legyen. Az illatanyagok a benne levő anyagok nyers illatát kellemessé teszik. A nők többsége szívesebben használ csillogó, színtelen szájvédő rúzsokat, mint intenzív, erősen színezett matt rúzst. Igen kedvelt és divatos lett az úgynevezett szájfény, mely védi a szájat a kiszáradástól és fényessé, csillogóvá teszi az ajkat, anélkül, hogy megváltoztatná a száj természetes színét. Ajánlatos a szájfényt a színes rúzs fölé felkenni, amely tartósabbá és csillogóbbá teszi a szájrúzst. Jól mutat ha a szájfényt egy milliméterrel a színes rúzsnál szélesebben visszük fel a szájra, így mintegy fényes kontúrral kihangsúlyozzuk a száj formájának vonalát. Áz ötletek gazdag tárháza A Lakáskultúra harmadik számából Az ötletek bőséges tára, a Lakáskultúra idei harmadik száma is, amely a közelmúltban jelent meg. Ezúttal nagyobb hangsúlyt a gyerekszoba kapta. Annak praktikus, célszerű elrendezését mutatja be, öt megoldásban. Abból a meggondolásból, hogy a gyerek helye a lakás legtöbb feladatot ellátó területe. Egyszerre háló, játszó- és tanulóhely. Csecsemőkorban pedig a tisztábatevés és etetés helye, amikor pedig iskolás a gyermek, a barátok fogadásának színtere. • Nem érheti vád a Lakáskultúra című lapot, hogy ötleteit nem az életből meríti. A legjobban példázza a „Házgyári lakás — barkácsbútorral” címmel megjelent írás, amely jelentős terjedelmet kapott a lapnak ebben a számában. A cikk azért is érdekes, mert ugyan szám szerint nem tudni, hogy megyénkben hány K—30-as típusú házgyári épület van, de bizonyára sok. Ennek egyik kétszobás lakását mutatja be a cikkíró, melyet ötletes egyedi módon rendezte be egy fiatal házaspár. Ráadásul a bútorokat maguk készítették. Képeinken c lakásból mutatunk be részleteket u Lakáskultúrából. A polcsor például 80 órai munkával készült el. Készítőjének számítása szerint egy ilyen méretű bútor áruházban, vagy asztalossal elkészíttetve 30—35 ezer forintba kerülne, ennek az önköltsége a 10 ezer forintot sem éri el. Mindannyiunk gondjával találkozunk a „Mennyi hely kell..című írásban. Hiszen valamennyien — legalábbis egy idő után — szekrénygonddal küzdünk. Nem kis feladat megtalálni mindennek a helyét. Ehhez kapunk néhány jó ötletet a lap harmadik számában, amely a régi építésű de mini lakások térkihasználására alkalmas galériaépítési módozatok bemutatására is vállalkozott. Érdekes, aktuális témát választott a Lakás- kultúra éppen e nyári számában, amikor a külső és belső megjelenésükben erősen különböző nyári lakokat mutat be, melyek közös jellemzője: valamennyiük egykoron elhagyott présház, pince, vagy valamilyen régi ház volt. Üj megjelenésükben is beillenek a táj sajátságos arculatába, megőrzik varázsukat. „Különbözőségüket áthatja a természet szeretete, a hagyomány féltése, az a tisztelet és humánum, mely nélkül bensőséges, meleg emberi környezet nem jöhet létre.” A lapban látható képek jól illusztrálják mindezt. Tanulhatunk belőlük! Soltész Ágnes
