Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

1983. július 2. © KU HÉTVÉGI MELLÉKLET e s A I !< r - t T T H C N Ahogy a gyermek látja egy alkoholista család életéről Kedves Doktor néni! Édesapám 2 hete került Nagykállóba elvonókúrára. Édesanyám elkísérte. Mikor hazajött, mondta, hogy egy doktornő beszélgetett vele az édesapámról. Kár, hogy én nem lehettem ott, mert már 13 éves leszek, és úgy szerettem vol­na* ha engem is meghallgatnak. Tetszik tudni mi másként élünk, mint más gyerekek. Most is, ahogy kinézek az ab­lakon, édesapjukkal, édesany­jukkal sétáló vidám gyerekeket látok és elszorul a torkom. ... és csak este ne lenne sohasem. Korán takaró alá bú­junk, hogy mire apánkat anyánk, hazacipeli a presszóból vagy a bisztróból, úgy tehes­sünk mintha aludnánk. Az éj­szakánk mindig attól függ, hogy apu mennyire részeg. Ak­kor van baj, ha félig. Ilyenkor kéri el az ellenőrzőnket és az egyesekért, amit azért kaptunk, mert nem tudtunk pihenni és aludni, nadrágszíja csatos vé­gével addig üt minket, míg ki nem menekülünk az udvar­ra .. . aztán kizár bennünket. Mehetünk a szeneskamrába aludni vagy legalább megbújni, ha nem akarjuk, hogy addig üssön bennünket, míg belefá­rad. Rádiónk, tévénk nincs. Szét­verve baltával, mert szerinte mindig azt néztük, hallgattuk, és az elrontja a gyerekeket, már pedig az ö gyerekei min­tagyerekek kell hogy legyenek. Az iskolában csak figyelünk, ha a többi gyerek narancsot vagy banánt eszik, mert mi ilyet csak akkor ehetünk, ha a többiektől kapunk. Anyu hiá­ba dugja el kevés keresetét, apu addig üti, míg elő nem adja, pedig anyu keveset keres. Mióta tavaly kijött a kórház­ból, könnyű munkára osztották be. Apu azt mondta; lecsúszott a lépcsőn, így történt a baleset. A szomszédok meg látták hogy apu verte, így tört el a lába. Ünneplő ruhánk nincs. Tavaly kaptunk a tanácstól, másnap eltűnt. Anyu azt mondta, apu eladta. Kedves Doktor néni! Ugye meg tetszik gyógyítani aput! ö igen jó ember lenne, ha nem inna. Egyszer egy hét­ig kórházban volt. Anyuval meglátogattuk. Megsimogatott bennünket és azt mondta; ha hazajön sokat fogunk játszani, örömünk csak egy hétig tar­tott. Sajnos még egy baj van. Megírom, de kérem tessék el­égetni a levelemet, mert na­gyon szégyellem. Ma délután mikor jöttem haza a suliból, anyu a presszóban ült és a bo­ros üveg volt előtte. Kilenc óra után jött haza. Ruhástól feküdt le. Megkérdeztem mi történt. Azt mondta, ö is bemegy a doktor nénihez, hogy segítsen rajta. Nagyon kérem, erről ne tessék beszélni senkinek, és bocsásson meg a segítségkérő zavarásért. N. Pista A levél fantázia szüleménye. Ha mégis valaki magára ismer­ne benne, jöjjön hozzánk segít­séget kérni gyógyulásához, amíg nem késő. Van visszaút! Mike Géza betegfoglalkoztató tanár Elme- és Ideggyógyintézet Nagykálló Megfázás Megfázások nyáron is előfor­dulhatnak. Lehetnek olyan kö­rülmények, amelyek a test bizo­nyos részeinek a lehűlését okoz­zák. A túlmelegedett szervezet verí­tékezéssel hűti magát, amikor a testfelületre jutott izzadtság lég- neművé válik és elpárolog. Eh­hez a fizikai folyamathoz komoly hőmennyiség, kalória szükséges. Túlmelegedés esetén ez meg­könnyebbülés, de bizonyos hő­mérséklet alatt károsodás követ­kezik be, mert a testrész lehűlé­sét okozza. Ha az izzadt ember hűvös helyiségben, pincében, be- függönyözött szobában hütőzkö- dik az a nyári hurutok kialaku­lásának egyik lehetősége. Ha valaki komoly átázás miatt lucskos ruháját kénytelen a tes­tén megszárítani, a betegség ak­kor is szinte biztosra vehető. Csakúgy — mint ha valaki kime­legedve, esetleg kiizzadt testtel vízbe ugrik. Gyakori oka a nyári megfázá­sának az úgynevezett légvonat. melegben vagy egyszerűen a huzat. Ez a légmozgás (ahogyan egyébként a szél — még a nyári szél is!) a testfelületről ellöki az ott már kissé felmelegedett levegőt, lehűti az alatta levő testrészt. No de az igazság kedvéért meg kell emlí­tenem, hogy főleg csak a huzat- érzékeny szervezeteknél. Nem mindenki huzatérzékeny, és ezért mondják az ilyenek, hogy csak a kötözködő öregek találmánya. Pedig nem az! Nyáron a rövid ujjú könnyű in­get és blúzokat viselhetünk. De ha az idő — önmagát is megcsal­va — olyan hőmérsékleti válto­zásokat hoz, amik a megszokott határokat túllépik, akkor ébred­jenek fel a józan ész, és a kalen­dáriumtól függetlenül olyan ru­hadarabokat vegyen mindenki elő, ami a körülményeknek meg­felel. Ugyanez vonatkozik a hű­vös munkahelyen dolgozókra, a vízen élő emberekre. Meg persze a gondatlanokra és a könnyel­műekre is. Buga doktor Kis trükk — Jó ha tudjuk Ha sok törülközőt, törlőru­hát kell egymás mellé he­lyeznünk, készítsünk lécből tárolót. Erre csipeszei j ük őket sorba. Különböző színű műanyag csipeszekkel jelöl­hetjük meg, melyik kié. Á szájrúzs divatja A szájrúzs használatának hosszú históriája van. A nők a szájuk színezéséneK módját már a régi kínai császárok és a japán szamurájok korában is ismerték. Dél-Amerikában a maják, inkák és az asztékok művészi fokon művelték a sminkelést. Az antik Rómába Egyiptomból és Görögországból jutott er a szájfestés divatja, Közép-Eurőpában azonban csak e század tízes éveiben jelentek meg az első száj rúzsok. A Revlon-cég hozta divatba a színes szájrúzsok és a hozzá hasonló színű körömlakk együttes használatát. 1955 táján megjelentek a „csókálló” rúzsok. 1960 után már szinte minden kozmetikai cég a színtartó és szájvédő rúzsok sok-sok fajtá­ját dobta piacra. A tizenöt-hatvanöt éves korú nők nyolcvan szá­zaléka használ rendszeresen szájrúzst. Természete­sen a divat befolyásolja a rúzs színét. Ezen a nyáron például a tűzpiros és a barna színű rúzsok vezetnek. A jó rúzs színtartó, fényes, elfedi a szájat (és esetleges hibáit), nem kenődik el, nem sötétedik meg, és nem töredezik. A rúzs alkotóelemei a következők: a viasz a szájrúzs alapját képezi, és biztosítja a szükséges tartósságát és tapadását. Az olajok és zsírok (több­nyire ricinusolaj) biztosítják a rúzs kenhetőségét. A nedvességhordozók és egyéb kiegészítők, mint például a protein, kollagének és fényvédő anya­gok adják a rúzs védő hatását. A színező anyagok biztosítják a rúzs színét, amely gyakran változik a divat szerint. A tartósítóanyagok megakadályoz­zák, hogy a rúzs megromoljon, avas legyen. Az illatanyagok a benne levő anyagok nyers illatát kellemessé teszik. A nők többsége szívesebben használ csillogó, színtelen szájvédő rúzsokat, mint intenzív, erősen színezett matt rúzst. Igen kedvelt és divatos lett az úgynevezett szájfény, mely védi a szájat a ki­száradástól és fényessé, csillogóvá teszi az ajkat, anélkül, hogy megváltoztatná a száj természetes színét. Ajánlatos a szájfényt a színes rúzs fölé felkenni, amely tartósabbá és csillogóbbá teszi a szájrúzst. Jól mutat ha a szájfényt egy millimé­terrel a színes rúzsnál szélesebben visszük fel a szájra, így mintegy fényes kontúrral kihangsú­lyozzuk a száj formájának vonalát. Áz ötletek gazdag tárháza A Lakáskultúra harmadik számából Az ötletek bőséges tára, a Lakáskultúra idei harmadik száma is, amely a közelmúlt­ban jelent meg. Ezúttal nagyobb hangsúlyt a gyerekszoba kapta. Annak praktikus, cél­szerű elrendezését mutatja be, öt megoldás­ban. Abból a meggondolásból, hogy a gye­rek helye a lakás legtöbb feladatot ellátó területe. Egyszerre háló, játszó- és tanuló­hely. Csecsemőkorban pedig a tisztábatevés és etetés helye, amikor pedig iskolás a gyer­mek, a barátok fogadásának színtere. • Nem érheti vád a Lakáskultúra című la­pot, hogy ötleteit nem az életből meríti. A legjobban példázza a „Házgyári lakás — barkácsbútorral” címmel megjelent írás, amely jelentős terjedelmet kapott a lapnak ebben a számában. A cikk azért is érdekes, mert ugyan szám szerint nem tudni, hogy megyénkben hány K—30-as típusú házgyá­ri épület van, de bizonyára sok. Ennek egyik kétszobás lakását mutatja be a cikkíró, me­lyet ötletes egyedi módon rendezte be egy fiatal házaspár. Ráadásul a bútorokat ma­guk készítették. Képeinken c lakásból mutatunk be részle­teket u Lakáskultúrából. A polcsor például 80 órai munkával készült el. Készítőjének számítása szerint egy ilyen méretű bútor áruházban, vagy asztalossal elkészíttetve 30—35 ezer forintba kerülne, ennek az ön­költsége a 10 ezer forintot sem éri el. Mindannyiunk gondjával találkozunk a „Mennyi hely kell..című írásban. Hiszen valamennyien — legalábbis egy idő után — szekrénygonddal küzdünk. Nem kis feladat megtalálni mindennek a helyét. Ehhez ka­punk néhány jó ötletet a lap harmadik szá­mában, amely a régi építésű de mini lakások térkihasználására alkalmas galériaépítési módozatok bemutatására is vállalkozott. Érdekes, aktuális témát választott a Lakás- kultúra éppen e nyári számában, amikor a külső és belső megjelenésükben erősen kü­lönböző nyári lakokat mutat be, melyek kö­zös jellemzője: valamennyiük egykoron el­hagyott présház, pince, vagy valamilyen ré­gi ház volt. Üj megjelenésükben is beillenek a táj sajátságos arculatába, megőrzik vará­zsukat. „Különbözőségüket áthatja a termé­szet szeretete, a hagyomány féltése, az a tisz­telet és humánum, mely nélkül bensőséges, meleg emberi környezet nem jöhet létre.” A lapban látható képek jól illusztrálják mind­ezt. Tanulhatunk belőlük! Soltész Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents