Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-23 / 173. szám

1983. július 23. KM HÉTVÉGI MELLÉKLET P ozsonyt a hegyek öle­lésében, a Duna táp­láló gondoskodását él­vezve emberemlékezet óta lakják. Történelmi korsza­kok, kultúrák nyomait őrzi itt minden. A messzire látó, többször átépített vár kövei bizonyítják, élt már itt sok náció. A magyar királyok adományaikkal kényeztették- Az óvárosban sétálgatva egy régi templomról, amelyik most könyvtár, kiderül, hogy itt tanult Bartók Béla, és hogy korábban klarisszarendi apá­cák imádkoztak benne A díszes tornyok között vá­logatva az aranypárnás koro­nás Szt. Márton koronázó székesegyházról tudjuk: 11 királyt és királynőt koronáz­tak itt, akik magyar, egyben cseh királyok és osztrák csá­szárok is voltak. A felújí­tott templom belsejében a gótika megannyi csodája: szí­nes oldalképek, díszes sírhe­lyek és a névadó ókori szent, magyaros ruhában, szoborba öntött alakja. Ám az „egysze­rű lakóházakról” is tudjuk, itt ült össze az országgyűlés alsó táblája, az a prímási pa­lota, amelynek különtermé­ben hirdették ki az 1848-as törvényeket és az aradi vér­tanúk halálos ítéletét. Minden épület egy-egy könyvnyi történetem, min­den szobor egy újabb fejezet. A sárkányos osziopfő faragó- iától a modern gondolkodók formába álmodóin át elju­tunk a modern csehszlovák művészet kiemelkedő alkotá­sáig, az egypillérű hídig, amelynek, mint hatalmas ma­dárnak védelmében nézhet­jük a Dunát, amely testvér­népeket fog össze. Szöveg: Láczay Magdolna Fotó: Esik Sándor Pozsonyi képeslap

Next

/
Thumbnails
Contents