Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-17 / 168. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. július 17. Crossbar-központ vidékre Bővül a nyíregyházi telefonhálózat Sorozatban „durran" a műanyag Melegvízgondok az új negyedben Lévén 1983 hírközlési világév, talán a szokottnál is aktuálisabb a kérdés: mit várhatunk a közelebbi jövőtől a megye távbeszélő-hálózatát illetően? Fontos ez annál inkább is, mert tudott, hogy a rohamosan növekvő megye- székhely régesrég kinőtte a jelenlegi telefonközpontot, de v ismert az is, hogy minél mesz- szebb megyünk a központi településektől, annál rosszabb a helyzet. A Debreceni Postaigazgatóság műszaki igazgatóhelyettese Zombor Ferenc a várható hálózati változásokról az alábbiakat mondta: — Nyíregyházán négyezernyolcszázzal bővül a hálózatra kapcsolható állomások száma, a BHG munkája nyomán várhatóan 1984 végére kezdhetnek „élni” az új vonalak. — A város mely részeit érintik a változások? — A pontos helymegjelölés még korai lenne, de természetszerűleg az új lakótelepek, az ellátatlan területek helyzetén igyekszünk elsősorban változtatni. — A megye többi részére vonatkozóan milyen tervek vannak? — A városokat — Fehér- gyarmatot és Nyírbátort — tekintve a távlati elképzelésekben új postahivatal építése szerepel a tervek között, s az új hivatalokban crossbarközpont is helyet kap. A munkálatok feltehetően még ebben az ötéves tervben megkezdődnek, de a befejezés a következő tervciklusra marad. — Az aprófalvas területek különösen megsínylik a telefonhiányt... (------------------------------------------------^ Szabadtéri tűnődés LEHET! R égóta gyanítom — minden magyarázkodás, kifogás ellenére —, hogy a nyíregyházi szabadtéri színpadon igenis lehet rangos nyári színházi előadásokat tartani. Erre kaptunk bizonyítékot péntek este a Kis- várdai Várszínház társulata, műszaki dolgozói, illetve a kisvárdai művelődési ház lelkes népművelői jóvoltából. Remek, jó hangulatú, pergő előadást láttunk Halasi Imre rendezésében, Zsurzs Kati, Barbinek Péter, Mikó István és Tahi József nagyszerű, felszabadult játékával. Nem hagyhatunk viszont szó nélkül néhány mellékesebb körülményt, ami az előadást nem zavarta, de befolyásolhatta volna. Például: a színészek öltözőjében nem volt villany — egy 60 forintos alkatrész hiányzott. Víz sem volt — valami 35 forintos apró cikk kellett volna. No és a WC sem működött, a „fagadtatáshoz” hozzátartozott a legutóbbi rendezvény óta ottmaradt szemét. Ehhez nem füzünk kommentárt, csak annyit: senkit sem ért váratlanul, hogy jön a társulat, az előadás napját rögzítő szerződést ugyanis még februárban kötötték meg a megyei és városi művelődési központtal. Szabadtérink, úgy ahogy van, varázslatos — a kertben pompázó virágoktól a színpadot lezáró hatalmas fűzfákig. Ideális hely, felveszi a versenyt bármelyik hasonlóval az országban. Közönségünk igénye megalapozott, ha nyári előadásokat sürget, hiszen a tinik ifiparkján kívül nincsen valamirevaló hasonló helyünk. Eddig az illetékesek azzal érveltek, nem alkalmas a színpad, korszerűsíteni kell a világítást, a hangosítást, aminek költségeire nincs fedezetünk. (Az itt- lévő szakemberek szerint ez 600 ezer volna.) Ezért aztán mindenről lemondunk, még arról is, hogy ha már saját színházunk erre nem vállalkozik, legalább vendégeket hívjunk. Szerencsére, vannak lelkes művészek és népművelők, akiket ez nem riasztott el. És ha már vendégszereplés, miért ne lehetne „vendégkábe- lekkeP* stb. megoldani a technikát? így gondolkodott a kisvárdai alkalmi társulat. Igaz, előadás előtt négy, utána pedig kétórányi munkába került a technikai eszközök fel- és leszerelése, de szívesen vállalták. Nyilván azért, mert ők már tudják, hogy a közönség a kifogások helyett jobban szereti a jó előadásokat. B. E. V _____________ — Pátyod, Tyúkod, ököritó- fülpös és Porcsaima — por- csalmai székhellyel közös, éjjel-nappal üzemelő CB-köz- pontot kap. Mivel az anyagi problémák nagyok, a térség termelőszövetkezetei, állami gazdasági is pénzzel támogatják a központ létesítését. Hasonló központot szeretnénk Csenger környékére- is. Erről még csak most kezdődtek a megbeszélések, de az biztos, hogy itt is szükség lesz az érdekeltek anyagi segítségére. (s. z.) A nyíregyházi tanárképző főiskolán Varga Lászlóné tanulmányi osztályvezetőtől megtudtuk: nappali tagozatra a szokásosnál valamivel kevesebben jelentkeztek. Több, mint tíz éve legalább 3-szoros volt a túljelentkezés, most csak másfélszeres a tanári szakokra. Két és félszeres a tanítóira — a korábbi négyszeres helyett. Kétnullás dolgozatok Persze egyes szakpárok iránt most is óriási az érdeklődés. Változatlanul vezeti a népszerűségi listát a magyar— történelem szakpár, illetve a földrajz—testnevelés, ezekre csak minden nyolcadik, illetve tizedik jelentkezőnek sikerült bejutni. A felvételi vizsgabizottságok általános tapasztalata, hogy idén megdöbbentően gyenge felkészültségű diákokat küldtek a középiskolák. Nem volt válogatási lehetőség, így mindenkit fölvettek, aki a megfeleltségi szintet elérte. A levelezőknél pedig kifejezetten siralmas képet mutatnak a számítógépes adatok: sok a kétnullás dolgozat, például a könyvtár—magyar szakra jelentkező 55 jelöltből csak 7 felelt meg. Ősztől egyébként több, mint 520 elsős hallgató kezdi meg tanulmányait, s összesen közel háromezren tanulnak a tanárképzőn. A korábbiaknál jelentősebb az érdeklődés a mezőgazda- sági főiskola iránt — hallottuk Gyovai Ernő főigazgatóhelyettestől. A 70 gépész helyre 180-an, a 15 repülős helyre pedig 110-en nyújtották be lapjukat. Az előfelvételisekkel együtt 30 repülőgép-vezető hallgató kezdi meg tanulmányait, s összesen 340-en tanulnak a főiskolán. Ezen. a főiskolán azt tapasztalták, hogy lényegesen jobb az új felvételi módszer a korábbinál, ugyanis nagyobb „merítési” lehetőséget ad, s azokat is, akik gyengébben szerepeltek, de még nem nullások, be tudták hívni szóbelire. Újdonság a főiskola életében: ősztől megkezdődik a levelezőképzés. Most 40 gépész hallgatót vettek fel a száz jelentkező közül. A tervek szerint kétévente indítanak újabb osztályt. Hérni a tudást Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen a bölcsészettudományi karon Győrfi István tanulmányi ősz. Ékszert javít Badar András, a Nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat óra-ékszerész üzemében. (Elek Emil felvétele) tályvezetőtől érdeklődtünk. Megyénkből ide is kevesebben adták be jelentkezési lapjukat, mint az előző években. Most mindössze 47-en jelentkeztek, közülük is csak 11 felelt meg a magas követelményeknek. Jobb az arány á természettudományi karon, ahol Végső Jánostól, a tanulmányi osztály csoportvezetőjétől kaptunk tájékoztatást. Itt is csökkent valamelyest a jelentkezők száma, de szép eredmény, hogy a megyénkből pályázók 80 százaléka, azaz 22 hallgató jól megfelelt. Néhány jelentkező átirányítással főiskolára kerül — pontszámai alapján ott még megfelelt. Új pontozási rendszer szerint zajlottak most a felvételi vizsgák — 60 plusz 60 pontot lehetett összegyűjteni. Üj az is, hogy hat tantárgy osztályzatait vizsgálják, így próbálják a humán és a reál műveltség között olykor tátongó szakadékot „betölteni”. Egy(Március 8-án reggel eperjeskei lakásukon Vadász Ferencné 49 éves háztartásbeli egy, késsel megszúrta férjét. A férfi sérülésébe belehalt. A megyei bíróság emberölés miatt a vádlottat nyolc év börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős.) „AMIKOR JÓZAN VOLT...” Az áldozatot rendes embernek tartotta a falu, az ítélet indoklása szerint idegenekkel tisztelettudóan viselkedett. Negyedszázadot húzott le a vasúton, ott különösebb panasz nem volt rá. — Nagyon szeretett, mindig odahívott magához .... amikor józan volt — emlékezik félszeg mosollyal az arcán a legkisebb gyerek, Jóska. — Volt olyan nap, hogy háromszor rúgott be — teszi hozzá Éva, aki most a háziasszonyi teendőket végzi. A tényállásban az áll, hogy rendszeresen és nagymértékben italozott, s ilyenkor családjával szemben durva, goromba volt. Ezer, ezerötszáz forintot hagyott a kocsmában havonta. Az asz- szony nyolc gyereket nevelt, hárman vannak még otthon. Tibor nyolc éve, tizennégy éves korától keres, a szomszéd faluban dolgozik. Eddig is jórészt az ő pénzéből éltek, a megfogyatkozott családot pedig most ő tartja el. Nővére és öccse beteges. Éva dolga a háztartás, a tizenöt éves Jóska otthon segít. SZOMBATON REGGELTŐL... — Menne ő dolgozni, de asztmás. Valami könnyű, tiszta munka kellene neki, de hol van itt ilyen? — kérdez vissza Tibor, Nyíregyháza új, bontakozó városnegyedében, Örökösföldön nehéz lenne összesíteni, mennyi gondról, hiányosságról számolhatnának be a lakók. A beköltözés öröme mellett bosszúságok is érték a családokat: például az, hogy rendszeresen akadozik a melegvíz-szolgáltatás. Eddig 70 (!) csőtörés volt a lakótelepen. Szinte egy külön brigád áll készenlétben elsősorbehangzó tapasztalat a megkérdezett intézményekben: egyelőre még nem sikerül mérni, hogy milyen tényleges tudás áll az egyes osztályzatok mögött, csak a két felvételi tantárgyból. Az viszont, hogy például a magyar szakra jelentkezőknek ajánlatos, ha matematikából is jó jegyet visznek, feltehetően közelebb visz ahhoz, hogy a másik — tehát humán érdeklődésűek esetében a természettudományos — műveltség megszerzése is fontos legyen. „Sikeres középiskolák" Még egy visszatérő gond: nagy a különbség a kétféle követelményszint között, azaz mást tart fontosnak a gimnázium és mást az egyetem. (Kiderült ez a biológiai írásbeli kérdéseiből.) Ezért is hallottuk örömmel a debreceni egyetemen, hogy megyénk néhány középiskolájából évek óta jó felkészültségű, egyenletes tudású és megbízható diákokat kapnak. Így a kisvárdai Bessenyei, a nyíregyházi Zrínyi és Krúdy, a mátészalkai és a tiszalöki gimnáziumok volt diákjai most is sikeresen szerepeltek. Baraksó Erzsébet akit a munkahelyén kerestem meg. — Tavaly szálltam le a nyolcból, orvosi vizsgára még elmentem, de a felvételire nem. Apu azt ígérte, betesz a péeftéhez. Tetszett volna, de nem lett belőle semmi — mondja Jóska. Kérem, mondják el: mi történt azon a vasárnapon. A periratokból tudom, hogy Vadász Ferenc már szombaton reggel inni kezdett, s délben ért haza részegen. Megebédelt, közben (mint mindig, ha volt benne) feleségét szidta, elmondta mindenfélének. Lefeküdt, este felkelt enni, aztán ismét elnyomta az álom. Hajnalban ébredt. Az asszony kérte fe- küldjön vissza, ne zavarja a gyerekeket. A minden bizonnyal még ekkor is mámoros férfi még jobban becsmérelte a feleségét, aki erre mondta, ha már fenn van, legalább segítsen ellátni az állatokat. A férje helyett elment hazulról. Kilenc óra tájt Éva és az anyja elindultak a faluba tyúkot venni, de hamar visszafordultak. Szembetalálkoztak ugyanis az ismét részeg családfővel, aki a lány szavaival „csúffá tette” őket az utcán. MINDIG VESZEKEDTEK Otthon a szobában tévézett Éva, Jóska meg egy ismerősük. Ugyanott reggelizett az apjuk, aki — miközben a rátottát ette — állandóan pocskondiázta az asszonyt. Nem volt megelégedve a kapott kenyérrel. Mondta a felesége, hogy vágjon olyat, amilyet akar. Vadász kiment, de üres kézzel jött vissza. Szidalmazta az asz- szonyt, a kezében lévő kést pedig kettétörte és elhajította. Vaban délutánonként a gyors hibaelhárításra. A vizsgálatok szerint a bajt az okozza, hogy a műanyag cső a meleg víz nyomására gyakran szétdurran a hegesztések mentén. Külföldön már hagyománya van a műanyag csövek használatának. Nálunk is nagy jelentősége lenne, hiszen jóval olcsóbbak, mint a meleg víz szállítására eddig használt acélcsövek, melyek ráadásul nehezen beszerezhetők. Hazánkban a Pest megyei Műanyagipari Vállalat gyártja a polipropilén csöveket, s a Bács megyei Építőipari Vállalat dolgozta ki azt a speciális hőszigetelési eljárást, mellyel ezek meleg víz szállítására használhatók. Egyelőre még a kísérletek zajlanak — ennek helyszíne lett az Örökösföld városnegyed is. A Bács megyei vállalat azonban nem tájékoztatta erről sem a beruházót, sem az építőt, sem az üzemeltetőt. így a megrendelők azt tudták, hogy a műanyag meleg vizes cső bevált, engedélyezett anyag. Mivel a lakótelep nem maradhat meleg víz nélkül, ezért a 700 méteres műanyag cső mentén hagyományos horganyzott acélcsőből építenek új vezetéket. Ebből készül majd a városnegyed ezután épülő házait ellátó meleg vizes vezeték is. A már meglévő 700 méteres szakaszon a műanyag cső javítása után tovább folytatódnak Örökösföldön a kísérletek — de most már úgy, hogy zavar esetén az acélcsőből érkezik majd a meleg víz a lakásokba. A biztonsági vezeték megépítése várhatóan egy hónapig tart. így mire befejezik Nyíregyházán a meleg vizes hálózat szokásos karbantartását, addig elkészül a biztonsági csővezeték is. Augusztus közepétől remélhetően nem lesz gond a meleg vízzel dászné elvesztette a türelmét, felkapott egy kést, és „majd szelek én neked” felkiáltással oldalba- szúrta a férjét. — Hallottuk, hogy veszedtek, de nem foglalkoztunk vele. Mióta az eszemet tudom, mindig ezt csinálták. Jóskáék már csak arra figyeltek fel, amikor apjuk kikiabált az udvarra Tibornak: „anyád megdöfött”. A gyerekek még ekkor sem gondolták, hogy tragédia történt, azt hitték, csak kézzel bökte oldalba. Vadász Ferenc azonban néhány perc múlva meghalt. Az orvosszakértő szerint „lehetséges, hogy nem nagyon vérzett”. A megrémült asszony ezt a tényt próbálta felhasználni, hogy eltussolja az ügyet. Azzal küldött mentőért, mondják azt, beleesett a késbe. Később azt állította, részegségében lett rosszul a férje. Közben vizes ruhával törölgette a tetemet, s a véres ruhadarabokat elégette. Az ijedség szülte hazugság persze hamar kiderült (bár először az orvos is agyvérzést állapított meg). Vadászná eztán már nem tagadott. „NEM TUDOK RÁ HARAGUDNI...” A kis portán azóta hárman élnek. öccse fizetését Éva osztja be, s ha a havi négyezer nem elég, a fiú hét végén napszámba megy. Anyjukat régen látták — Kalocsa messze van. („Nem tudok rá haragudni. Nem lett volna szabad, de __” — hagyja félbe a mondatot egy fintorral Tibor.) Hívták a testvérek Pestre őket, de azt mondják, megállnak ők itt a lábukon. Csak Tibit el ne vigyék katonának! Kérdem Tibort, mi készteti erre az áldozatvállalásra, de csak a vállát vonogatja. Később viszont elmeséli mit érzett, amikor egyszer késve érkezett haza a bátyjától, és üres volt a ház — Jóskáékat nem találta otthon. Nem is faggattam tovább. Papp Dénes Heti bosszúságunk Pocsékolás Ezt a pocsékolást írd meg haver, ami itt folyik — biztatott ismerősöm és hogy nemcsak a levegőbe beszélt, magával hurcolt a Centrum A ruház elé, ahol a héten munkagépek láttak munkához, hogy kicseréljék a tönkrement csatornákat. Néztem a kiásott gödröt, bámultam a csatorna alagútját, bizalmatlanul lestem a kiszedett földet, de a pocsékolásnak híre-hamva sem volt. Csalódottan fordítottam hátat, ám mielőtt elindultam volna, ismerősöm megkönyörült rajtam és megmondta: az a pocsékolás, hogy ezt a szép utat egyáltalán feltúrták, mert mindössze annyi történt, hogy valaki a csatornába seperte a szemetet, most meg fizethetünk milliókat a kisepréséért. Bevallom, egy kicsit kételkedni kezdtem ismerősöm szavaiban, bár azt is tudom róla régen, hogy mindent jobban tud másoknál, de a hét végére beláttam, hogy igaza van. Naponta hallgattam hiába a rádiót, s vártam, hogy majd csak bemondja az Ütin- form a főközlekedési út lezárását, mert ott azt is bejelentik, hogy Pécelnél hasra esik az úton valaki, de a mi útlezárásunkról hallgattak, nyilvánvalóan azért, hogy másutt meg ne tudják a mi titkunkat. Aztán eszembe jutott a Rákóczi utca piac melletti szakasza, ahol állítlag a felbontás napján egy munkagépkezelő elejtette fanyelű bicskáját és a napokban geológusokat kellett hívni, mert az egyik művezető, aki megtalálta, a megszenesedett nyél környékét szénbányának akarta nyilváníttatni. Már csak abban bízhatok, hogy a Centrum előtt nem ejt valaki valamit a gödörbe, mert ha ez a szakasz is úgy készült, mint a Rákóczi utca, utódaink akár vasércbányát is nyithatnak a főtéren. B. J. Mellesleg Visszaélt hatalmával a prefektus, mégpedig úgy, hogy előnyökhöz juttatta a rokonait. Történt pedig mindez a csúnya dolog időszámításunk előtt a negyedik században, bizonyos Probus nevű pretoriánussal. Ezt nagyon fontosnak éreztem leszögezni mindjárt, beszélgetésünk elején, mert mostanában egyesek hajlamosak .arra, hogy régvolt dolgokkal célozgassanak a jelenre. Most, hogy a kontanzi egyetem ókori tanszéke összeállította az emberi megveszthe- tőségét — elterjedtebb nevén: a korrupció — izgalmas történetét, nem állom meg csodálkozás nélkül. Tessenek csak elképzelni: amikor ennek a Probusnak a szemére vetették tettét, ő a vádakkal szemben az erkölcsi kötelességre hivatkozott, mondván, hogy a rokonokról gondoskodni kell... Bár eltelt jó néhány évszázad azóta, de az ember zsebében még most is kinyílik a bicska a történet hallatán. Mert ugyan ki tudna elképzelni hasonló korrupciót mostanában? Méghogy az apa a gyermekét soron kívül lakáshoz juttatná, avagy kijárná neki a jól fizető beosztást. Bár az említett krónikában nincsen említés róla, de könnyű kitalálni, hogy ezek a jóféle prefektusok megbundázták még a gladiátorok összecsapását is. Olvasni például,hogy Bomanus észak-afrikai katonai parancsnok Leptis város védelmét — mely kötelessége volt — attól tette függővé, hogy ezért megkapja-e a kért 4000 tevét. Hál- istennek, ilyenek mostanság már nincsenek, bár rebesget- tek nemrég valami zavaros dolgokat arról, hogy a védelem tengelyében egyik-másik harcos csak tetemes összegért volt hajlandó megingani, de- hát ennek semmi köze nem volt a mórok támadásához, * hol lehet mostanság nálunk négyezer tevét látni? Bizonyítékokat sem talált a haragos tekintetű vizsgáló testület — újkori nevén: MLSZ —, ennek ellenére drákói döntéssel elvonta a fut- ballpályán hacoló ádáz lovagok kétmilliónál is nagyobb prémiumát. Most aztán mehetnek tevegelni, vagyis hogy rohangálhatnak majd a zöld gyepen az elgurult pénzük után ... Ehhez csak annyit: már az ókorban felvetődött annak gondolata, hogy az úgynevezett kenőpénzeket valamiképpen legalizálni kellene, dehát megoldást azóta sem sikerült rá találni. Mellesleg olvasom, hogy az ókori hivatalnokok sokszor nem tartották fontosnak a megjelenést a munkahelyen, akár hónapokig. Aztán gyakorta megtörtént, hogy előkelőbb kocsin utaztak, mint ami megillette őket: kettő helyett négylovas kocsi vitte őket sé- takocsikázni. Ilyenek manapság pedig meg nem történhetnek, mert napjainkban mindig, mindenki pontosan megjelenik a munkahelyén és csak a feladatára összpontosít szünet nélkül. A konflisokat pedig már régen kitiltották a belvárosból. (angyal) Hogy vizsgázott az új felvételi? Vonalhúzás után Szinte percenként cseng a telefon ezekben a napokban a felsőoktatási intézmények tanulmányi osztályán. Egyeztetnek, érdeklődnek, egyes diákok „átadásá- ról-átvételéről” tárgyalnak. A hét közepén már mindenütt megszületett a döntés, kik azok a boldogok, akik ősztől főiskolai, vagy egyetemi polgárok lesznek, illetve kiknek kell a vastag borítékot postázni? Hogyan vizsgázott az új felvételi? — többek között ezt kérdeztük bárom intézményben. a városnegyedben. (házi) Újra ölt az alkohol Áldozat csak egy van? Fekete hajú kamasz viszi előttem az utcai kútról a kanna vizet tiszta farmerban, melegítőfelsőben. Befordul a kiskapun. Mikor odaérek, a szoba-konyhás ház tornácára zúg a mosógép, az udvaron fiatal nő teregeti a lepedőt, párnahajat. Mondom mijáratban vagyok. Végighallgatnak, aztán a szokásos kérdés: muszáj ennek benne lenni az újságban?
