Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-17 / 168. szám

A nyíregyházi piacon Vonalhúzás után | Bővül a nyíregyházi a főiskolai felvételi i telefonhálózat Tisza, az új fiú Áldozat ^||a^j (j0|g0|( ' 9 csak egy van? ’ ✓---------------------- > 30 fok A már-már elviselhetet­lennek tűnő nyári meleg a hét elején mérséklődött. Csa­padékot hozó ciklon érin­tette megyénket. A régóta várt kiadós eső isimét elma­radt, ás a homokos terüle­teken kívánatos 50—60 mil- ldiliméteres áztató csapadék helyett a záporok csak fel­frissítették a levegőt Nyír­egyházán és környékén — péntekkel bezárólag — 17 milliméter esőt mértek, a szatmári részen ennél va­lamivel több esett. A jótékony égi áldás, úgy tűnik, az elkövetkező na­pokban is várat magára. Is­mét magas nyomású, szárí­tó hatású légköri képződ­mény érkezett a Kárpát­medencébe. A hét végén többnyire napos, meleg lesz az idő. A hőmérséklet meg­közelíti a 30 fokot a stran­dolok, üdülők örömére. s. ______________> Szombati „csúcs” a nyíregyházi piacon. Van minden, ami szemnek-szájnak ingere, az árak azonban még mindig nem igazán a nyáriak. (Ri­portunk a lap 3. oldalán.) i ehetnek-e egyenran- ! gú, kölcsönösen elő- I nyös kapcsolatok két szomszédos ország között, ha az egyik kétszáznegy­venszer nagyobb és huszon­ötször népesebb a másik­nál? A válasz: igen,ameny- nyiben szocialista államok­ról van szó. Jól példázzák ezt hazánk és a Szovjet­unió kapcsolatai. „Nem a véletlen szeszélyéből, nem néhány ember elhatározá­sából, hanem azonos szocia­lista elveinkből és céljaink­ból, népeink közös érdekei­ből következik, hogy együtt haladunk” — mondotta egy alkalommal Kádár János. Kijelentése mögött tények egész sorának tanúbizony­sága áll. „A magyar—szovjet ba­rátság népünk békéjének, hazánk függetlenségének és biztonságának, szocialista építőmunkánk sikerének fő nemzetközi támasza” — ál­lapította meg a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1983. évi áprilisi határozatában. Ez az egy mondat napjainkban már annyira természetes, hogy aligha kell bővebben szólni róla. Mégis, most a párt- és kormányküldöttsé­günk küszöbön álló látoga­tása idején jólesően gon­dolhatunk arra, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió legmagasabb szintű vezetőinek találkozói, az állandó munka kapcso­lat, a széleskörű vélemény- cserék alapvetően járulnak hozzá feladataink megoldá­sához. Kétoldalú kapcsolatain­kat az érdekek kölcsönös fi­gyelembevétele, a mély tisztelet és a teljes bizalom jellemzi. Az együttműködés kiterjed az élet minden te­rületére. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok első hazai gyümölcse a ma is épülő-bővülő Dunai Vasmű. (A nemrégiben történt bal­eset után az első percekben Moszkvából jött a távirat: „Miben segíthetünk?”) Nap­jainkban pedig újabb nagy- beruházás van készülőben: a paksi atomerőmű. Eköz­ben magyar segítséggel csirkegyárak épülnek a Szovjetunió több köztársa­ságában, közreműködünk a hmelnyickiji atomerőmű építésében és számos szov­jet ipari üzem rekonstruk­ciójában. Árucsere-forgalmunk 1948-ban 57 millió rubellel Kádár János vezetésével Hétfőn utazik a Szovjetunióba párt és állami küldöttségünk A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és minisztertanácsa meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével július 18-án, hétfőn ma­gyar párt- és kormányküldöttség utazik hivatalos, ba­ráti látogatásra a Szovjetunióba. A magyar—szovjet szövet­ség a kétoldalú érdekek vé­delmén túl jól szolgálja a szocialista közösség nem­zetközi befolyásának erősí­tését, Európa, sőt az egész világ békéjének és bizton­ságának megszilárdítását. Kézfogás indult, 1960-ban elérte az 503 milliót, tavaly pedig csaknem 7,5 milliárdot tett ki. A Szovjetunió 143 kül­kereskedelmi partnerének sorában ezzel az ötödik he­lyen állunk. A fejlődés di­namizmusára jellemző, hogy a januárban aláírt megál­lapodás értelmében a for­galom az idén már a nyolc- milliárd rubelt is megha­ladja. A szovjet piac fon­tosságát érzékelteti, hogy a magyar export harmada a Szovjetunióba kerül. Onnan cserébe létfontos­ságú energiahordozókat, nyers- és alapanyagokat, így kőolajat, földgázt, vil- lamosenergiát, vasércet, fát, gyapotot kapunk. Nép­szerűek a szovjet fogyasztá­si cikkek: a Ladák, a mosó­gépek, a rádiók, a hordoz­ható televíziók. A Szovjet­unióban ugyanakkor ismer­tek és kedveltek az Ikarus buszok, amit ott iparunk jelképének tekintenek. Kivitelünkben a gépek és berendezések dominálnak, de jelentős a fogyasztási cikkek és a mezőgazdasági termékek exportja is. Friss gyümölcs-behozatalának negyedét, almaimportjának kétharmadát nálunk szerzi be a Szovjetunió. És akkor még nem szóltunk a hatal­mas KGST-vállalkozások- ról, a Szövetség-gázvezeték­ről és a 750 kilovoltos villa­mos távvezetékről, vagy a kétoldalú együttműködés olyan kiemelkedő állomá­sairól, mint a timföld-alu­mínium egyezmény, az ole- ftinprogram. A kétoldalú együttműkö­dés természetesen kiterjed pártjaink, országaink nem­zetközi tevékenységére is. Mélyen tiszteljük és min­den erőnkkel támogatjuk a Szovjetunió következetes békepolitikáját. Hazánk a Varsói Szerződés tagja­ként, a Szovjetunióval szö­vetségben az emberiség leg­nemesebb céljainak valóra- váltásáért küzd. Együtt lé­pünk fel az ENSZ-ben és más nemzetközi szerveze­tekben, közösen munkálko­dunk az enyhülés vívmá­nyainak megőrzése, a há­borús veszély elhárítása ér­dekében. A Szovjetunió és hazánk szívén viseli Európa sorsát. Mindent megtesz földré­szünk békéjének és bizton­ságának megszilárdításáért, a fegyverkezési verseny megfékezésért, az amerikai szárazföldi közép-hatótá­volságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésé­nek megakadályozásáért, az atomháború veszélyének elhárításáért, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett éléséért és együttműködé­séért. □ Kádár János vezette párt- és kormánykül­döttség moszkvai lá­togatása több évtizedes, jól bevált folyamat része, s ugyanakkor a magyar— szovjet együttműködés újabb fontos állomása lesz. Lehetőséget ad a közös poli­tika megerősítésére, a meg­tett út eredményednek érté­kelésére. Emellett és nem kevésbé természetesen az előretekintésre is, hiszen a kétoldalú kapcsolatok újabb és újabb lehetőségeinek fel­tárása nyilvánvaló együttes érdekünk. Szovjet áruházi hét a Nyírfában Tavaly népszerű voLt, az idén — holnaptól szombatig — ismét megrendezik Nyír­egyházán a Nyírfa Áruházban a szovjet áruházi hetet Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat képviselői a munká­csi áruházban válogatták ki azokat a termékeket, amelyek nálunk népszerűek. A választék bővítését hol­naptól kétmillió forint érté­kű szovjet áru szolgálja. Lesz sokfajta rádió, hűtőgép, Ra­kéta porszívó, itt vannak a viHamyborotvák, kávéőrlők, evőeszközkészletek, zomán­cozott fazekak, öntöttvas lá­basak, a játékosztályon pe­dig Moszkvics autókat, kem­pingágyakat és műanyag döm­pereket kínálnak. Lesz ter­mészetesen több féle vodka, konyak, megérkeztek a hal­konzervek, a női és férfi órák is, amelyekért a Nyírfa Áru­ház férfi- és női cipőkkel, kaiTnaszöltönyökkel, divat- és bevásarlótáskákkal fizet. Áz Alkaloida első fél évéből Exporttöbblet, importpótlás Nehezebb külső körülmé­nyek között gazdálkodott az év első felében a tiszavasvá- ri Alkaloida Vegyészeti Gyár. A megye legnagyobb vállala­ta fél év alatt jóval több, mint egymilliárd forintos ter­melést ért el. A vállalat kollektívájától az importanyagok beszerzési nehézségei, valamint a keres­let-kínálat alakulása a terme­lés szervezésében és a keres­kedelmi munkában rugalma­sabb magatartást követelt. Az év első felében jól alakultak az exportszál­lítások. összességében mintegy 7 szá­zalékos többletet értek e(l a tervezetthez képest. Ezen be­lül — főleg a magyar—szov­jet agrokémiai egyezményből a vállalatra jutó rész hatása­ként — a szocialista expor­tot 15 százalékkal emelték a tavalyihoz képest. A további termelés meg­alapozójaként a fejlesztése­ket szorgalmazzák a gyárban. A növényvédőszer-gyártást három új termékkel bővítet­ték. Az Omita, Fusilade és Avenge többek között a gom­babetegségek és kártevők el­leni olyan új készítmény, amely importot válthat ki. Jó ütemben haladnak a kivi­telezők a múlt évben megkez­dett új létesítmények építé­sével. Bayolin kenőcsöt töltenek tu­busokba a kiszerelő üzemben. (Elek Emil felvétele) A gyárban az eddigiektől hatékonyabb munkát, a ter­melés jobb előkészítését, az egyes részlegek tevé­kenységének megfelelő összehangolását tűzték ki célul az év végéig, éppen a felada­tok teljesítése érdekében. Nem marad el hozzá az anya­gi ösztönzés sem, ugyanis az első fél évben végrehajtották a tervezett 4 százalékos bér­emelést. A bérezésben beve­zetett változások a teljesít­ménytől jobban függő mun­kát értékelik. Ilji Gárda szénit Hyirbátorbai. Menetdalversennyel kezdődött Nyírbátorban július 15-én a megyei Ifjú Gárda-szemle. A járások győztesei, Nyíregyháza város, vala­mint az előző szemle győztese, a nyírbátoriak két alegységgel képviseltették magukat. Az idén tízéves fennállását ünneplő város méltó­képpen köszöntötte a kétszáz ifjú gárdistát. A menetdalverseny és a zászlófogadás után a Himnusz hangjai következtek, majd Jókai László, a KISZ-mb titkára köszöntötte a résztvevőket. Az Ifjú Gárda-zenekar zárta az ünnepé­lyes megnyitót, ezután alaki szemlén mutat­ták be a kötelező gyakorlatokat. Szombaton került sorra a harci túra, amely Nyírbátor és Mátészalka között ötven kilométeres sza­kaszon tíz állomással nehezítette az akadá­lyok leküzdését. A megyei szemlét ma ünne­pélyes eredményhirdetéssel zárják.

Next

/
Thumbnails
Contents