Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
1983. július 16,^ ff*f HÉTVÉGI MELLÉKLET C S AILIAIDMCITITIMC N Családvédelmi pártfogók A fővárosban, a kerületi tanácsok családvédelmi csoportjai egy-egy új munkatársat kaptak. Hivatalos elnevezésük: tisztelet- díjas pártfogó. Munkaköri leírásuk: „A kiskorúaknak védő-óvó intézkedés keretében való pártfogo- lása, a volt állami gondozott kiskorúak utógondozása, környezettanulmányok készítése, a kiskorúak körülményeinek helyszíni ellenőrzése...” Hazánkban az állami gondozottakon kívül mintegy 100 ezer gyermeket tartanak nyilván — veszélyeztetettként. Ez a fiatal-' korú népesség négy százaléka. Nekik, értük létesült a tiszteletdíjas pártfogói státusz. Illetve félstátusz, hiszen a pártfogók másodállásban, munka után végzik védő-óvó tevékenységüket. Mit jelent ez? Szemmel tartani, állandóan látogatni a gondjaikra bízott négy-öt gyermeket, s szükség esetén eljárni érdekükben. A tiszteletdíjas pártfogó tájékozódik a tanulmányi eredményekről, érdeklődik az óvodában, az iskolában. Feladatai közé tartozik minden, ami a gondjaira bízott gyermek érdekét szolgálja. Olykor még annak kinyomozása is, hogy védence kap-e rendesen meleg ételt és tistza ruhát. Jelzi az illetékeseknek a család esetleges anyagi problémáit, lakásgondjait is. Az sem ritkaság, hogy nevelési tanácsokat ad a szülőknek, s megbizonyosodik arról, hogy vajon csakugyan alkalmasak-e gyermekük, gyermekeik nevelésére. A tiszteletdíjas pártfogók gyakran készítenek környezettanulmányt, ha a veszélyeztetett gyermek környezetéből jelzés érkezik: a kicsi ellátatlan, esetleg még testi épsége sincs biztonságban. Olyankor is az ő véleményét kérik, ha a szülők újból magukhoz akarják venni állami gondozásban lévő gyermeküket. A pártfogó véleménye döntő súllyal esik latba: mennyire változtak meg a szülők, mennyire alkalmas a család a gyermek visszafogadására. Mi hát a pártfogó legfontosabb feladata? A veszélyeztetett gyermekek érdekeinek mindenkori védelme. Tévedés ne essék, tevékenysége nem a szülők ellen irányul, munkája csak akkor eredményes igazán, ha éppen velük együttműködve dolgozhat. Ez azonban nem mindig ilyen egyszerű... A tiszteletdíjas pártfogó egy kicsit pszichológus, kicsit pedagógus, szülőhelyettes, a családvédelmi csoport képviselője, a család barátja. Mindezt félstátuszban, de egész szívvel kell csinálnia. A családvédelmi csoportok minden önkéntes pártfogót szívesen látnának. Mindenkit, aki tenni szeretne valamit a családban. ám ellátatlanul, olykor kegyetlen körülmények között élő, veszélyeztetett kisgyerekekért. Ha fával burkoljuk a falat Faburkolattal kedvezően megváltoztathatjuk, szinte újjávarázsolhatjuk szobánkat A faburkolást elvégezhetjük magunk is, azonban fontos megjegyezni az alábbi tanácsokat. Ha a falat fával kívánjuk burkolni, ne felejtsük el, hogy a fal és a faburkolat között légüres teret kell hagyni. Ha a fát közvetlenül a falra helyezzük, a fa és a fal között gyakran képződik nedvesség, és a fal penészes lesz. Ezért a deszkalapokat soha sem közvetlenül a falra, hanem lécekre helyezzük, néhány centiméteres távolságot biztosítva a faltól. A léceket vízszintesen erősítsük a falra, a fedő deszkákat pedig függőlegesen rögzítsük. A függőlegesen feltett faburkolatot felül vízszintes deszkacsíkkal zárjuk le, ezáltal eltüntethetjük a deszkák esetleges egyenetlenségét. A burkolásra szolgáló deszkákat elő kell készíteni. Színtelen vagy színes védőréteggel kenjük be a burkoló deszkákat, még a felrakása előtt. Befesthetjük a deszkákat matt védőréteggel is, ha a fa természetes anyagát kívánjuk kihangsúlyozni. A burkolódeszkákat — ha azok a fürdőszoba vagy a konyha falára kerülnek — — viaszbevonattal kell ellátni, mivel a víz a viaszos felületről könnyen lepereg, és nem szívódik be a burkolaton keresztül esetleg a falig, ahol kellemetlen penészedést okoz. A burkolat előkészítésénél az egymáshoz illeszkedő hornyokat is megfelelően mázolnunk kell. Tudvalévő, hogy a fa nedvesség hatására könnyen zsugorodhat, és ha nem kezeltük előre megfelelően az anyagot, a deszkák az illesztésnél szétválnak, hézagos lesz a burkolat. Sonkával készül SONKATORTA Hozzávalók négy személynek: 10 dkg liszt, 2 tojás, l'.ö dl tej, 1 fej hagyma, 2 evőkanál olaj (kisüléshez), 10 dkg paradicsom, 1 doboz kis paradicsompüré, szerecsendió, bazsalikom, só, bors, 15 dkg főtt sonkái, 10 dkg reszelt ementáli sajt, 1 evőkanál olaj, 1 evőkanál vaj, vagy margarin, plusz tojás. A lisztet, 2 tojást, tejet sóval, szerecsendióval egy tálba tesz- szük, és tésztamasszát készítünk belőle. 5 db palacsintaformát készítünk belőle és kevés olajban kisütjük. A hagymát kockára vágjuk, olajban üvegesre pároljuk. Hozzátesszük a feldarabolt paradicsomot, melynek bőrét lehúzzuk, és a paradicsompürét: sóval, bazsalikommal, borssal fűszerezzük, és 3 percig főzzük. A sonkát kockára vágjuk és hozzákeverünk egy tojást. A palacsintatészta formát rétegesen megkenjük először paradicsomos masszával, majd sajttal és a sonkamasszával. Ismét palacsintatészta, majd töltelék a sorrend. Tetejét megszórjuk reszelt sajttal, megkenjük kevés zsiradékkal, és előmelegített sütőben kb. 10 percig sütjük. SPANYOL SONKÁS SALÄTA Hozzávalók négy személynek: 1 gerezd fokhagyma, 2 db paprika, 20 dkg uborka, 10 dkg ecetes uborka, 40 dkg főtt sonka, 25 dkg paradicsom, 1 fej hagyma, marinadhoz: 2 evőkanál olaj, ételízesítő, só, bors, ecet, petrezselyem. • A salátástálat a fokhagymával megkenjük. A paprikát, uborkát megtisztítjuk és feldaraboljuk. A sonkát csíkokra vágjuk, a paradicsomot feldaraboljuk, a hagymát pedig apróra vágjuk. Az összes hozzávalót tálba tesszük. Ráöntjük a marinádot. Jól ösz- székeverj ük és fűszerezzük. SONKÁS GALUSKA Hozzávalók négy személynek: 40 dkg galuska, sós víz, 25 dkg gomba, 30 dkg főtt sonka, 10 dkg vöröshagyma, 2,5 dkg vaj, 2 dl tejfel, 1 tojás, só, bors, pirospaprika. fél csomag petrezselyem. A galuskái sós vízben 7 percig főzzük. Közben a gombát megmossuk, megtisztítjuk és szeletekre vágjuk. A sonkát kockákra vágjuk, a hagymát megtisztítjuk, és kockákra vágjuk. A hagymakockákat forró vajban megsütjük, hozzáadjuk a sonkát és a gombát, és együtt sütjük. A galuskát leszűrjük, lecsö- pögtetjük és lehűtjük, majd szintén a serpenyőbe tesszük, és jól elkeverjük a gombás sonkával. A tejfelt és a felvert tojást sózzuk, borsozzuk. pirospaprikával fűszerezzük és ráöntjük. Felfózzük és megszórjuk petrezselyemmel. Milyen kocsija legyen a babának? A csecsemőnek három-négy hónapos korig mély kocsira van szüksége. A mély kocsi véd a naptól, széltől, csapadéktól, és a fészek biztonságát nyújtja a babának. (Mivel csak ilyen rövid ideig használják, felesleges megvenni, annál is inkább, mert drága és a nagysága miatt nehezen tárolható. Kölcsönzőből kivehető.) Lényeges az, hogy kerekei, fékjei jól működjenek, a kocsi könnyen mosható, tisztítható, biztonságos legyen, nehogy a baba kiessék belőle. Jó, ha a kocsi felső része leemelhető a kerekekről és mózeskosárként is használható. A „panorámás” oldalfal nem feltétlenül szükséges, mivel a sétáltató ringásától a kicsi úgyis elalszik. A kocsit minden használat előtt belül-kívül nendves ruhával le kell törülni, és ha szükséges, nem csípős, deter- gens tartalmú vízzel le is kell mosni. Matracként a köny- nyen mosható anyaggal (pamutvászon, krepp vagy műszálas anyag) behúzott pólyabetét Ls megfelel. Tároláskor célszerű a kocsit műanyag fóliával letakarni, hogy ne piszkolódjék. Négyhónapos kortól sportkocsi használható. Ezt már érdemes megvenni, mert 2 éves korig felel meg hosszabb utakra. A sportkocsi legyen szabályozható oly módon, hogy felehessen is és ülhessen is benne a csecsemő. Ültetni természetesen csak akkor lehet, amikor már kapaszkodás és segítség nélkül magától felül, de ilyenkor sem szabad hosszú ideig úgy hagyni, vagy ülő helyzetben altatni és gyenge gerincoszlopát megterhelni. Városi sétára és járműveken való közlekedéshez egyaránt praktikus az összecsukható ernyőkocsi. Erre is vonatkozik azonban mindaz, amit fentebb az ültetésről mondottunk. A sportkocsiba és az esernyőkocsiba természetesen be kell szíjazni a babát. DR. K. S. Csíkos a divat Vászonból, pamutból, selyemből, elegáns és sportos viseletnek egyaránt kedvelt a csíkos anyag. Rajzainkon bemutatunk néhány merész megoldást. 1—2. A kosztüm kissé karcsúsított kabátkával, egyenes vonalú szoknyával, illetve felsőrészei egybedolgozott ruha-szoknya. Elütő színű paszpól teszi mutatóssá. Színben a fehér-kék, vagy piroskék kombinációt ajánljuk. 3. Bő ingkabátka mintás csíkosból. Rövid bevarrott ujjakkal, és elöl mélyen nyitható paszpolozott nyakkal. Mindenféle szoknya vagy nadrág lehet kiegészítője. Jól összehangolt azonos színösz- szeállítások más-más csíkos minta felhasználásával is ki- vitelezhetők. 4. Ez a ruha egyaránt alkalmas molett és sovány nőknek. Különböző korosztályok is választhatják. A megköthető övvel készített blúz nemcsak önállóan, hanem kosztüm alá is igen divatos. 5. Íme, a matróz tunika. Ez a forma magas vékony nőknek előnyös, és nagyon divatos. Nádor Vera Napvédő kendő Akik a nyári melegben kint a szabadban végzik munkájukat, jól teszik, ha valamilyen fejfedővel óvják fejüket a napszúrástól. A nők többsége szalmakalappal vagy fejkendővel. Ez utóbbinak azonban nincs karimája, vagy mint a simlis sapkának, ellenzője. Am akik kirándulnak, túrára indulnak, kerékpároznak, azok is jó hasznát vehetik az alábbi ötleteknek. Egy téglalap alakú kartonlap (levelezőlap) is alkalmas, vagy méginkább egy celluloid darab (színes átlátszó műanyag dossziéból ki lehet vágni). Ezt a lapot egy háromszögletűre összehajtott négyzetalakú kendő közepébe csúsztatjuk. Ha a kendőt hátul szorosan megkötjük, akkor elöl a kimerevített részt, mint egy ellenzőt, szélesen, jól a homlokunkba húzhatjuk. w Ápolt kéz — kellemes megjelenés A kéz körmei sokféle külső hatásnak vannak kitéve. Erősen igénybevesszük körmünket a házimunkánál, a kertészkedésnél, mosogatásnál, zöldségtisztításnál, valamint gépírásnál, s telefonáláskor is, mivel körömmel tárcsázunk. A köröm kívánt formáját reszelővei adjuk meg. Ne ollóval formázzuk, mert köny- nyen szálkás és repedezett lesz körmünk. Fémből vagy papírból készült reszelővei egyaránt reszelhetjük. Mindig a köröm szélétől a közepe felé haladva, a hegye felé formázzuk a kívánt méretűre és formájúra. Először durvább, szemcsésebb reszelővei, majd a reszelő tompább felével reszeljük, illetve simítsuk le az éleket. Mielőtt belakkoznánk körmünket, ügyeljünk arra, hogy körmünk és kezünk száraz és és zsírtalan legyen. (Kézmosás után közvetlenül soha ne lakkozzuk a körmöt.) A lakkot az ecset segítségével három részletben kenjük fel. Először a köröm középső részét festjük be alulról felfelé haladó mozgással, majd a köröm két szélét kenjük be, szintén a körömháztól a koromhegy felé haladva. Minden egyes köröm lakkozása előtt újból bemártjuk az ecsetet a lakkba, hogy ne vigyünk szennyeződést a lakkal együtt a körömre. Hagyjuk jól megszáradni az első lakkréteget, mielőtt felkennénk a második, illetve a harmadik réteget. Ajánlatos a színes lakk alá egy átlátszó réteget felkenni, majd jöhet a színes fedőlakk. Végezetül a színes fedőlakkra fessünk egy színtelen magasfényű lakkréteget, hogy tartósabbá tegyük. A széles formájú köröm lakkozásánál hagyjunk a köröm szélén be nem lakkozott vékony csíkot Így formá- sabbnak tűnik a széles köröm is. A szép, hosszúkás formájú körmöt teljesen belakkozhatjuk színtelen, vagy színes fedőlakkal, vagy átlátszó lakkal, mindig jól mutat. A keskeny kis körmöt ajánlatos mindig lakkozni, így nagyobbnak tűnik. Ha a körmünkön a lakk repedezett, vagy csak nyomokban maradt meg, azonnal mossuk le. Erre legalkalmasabb az olajos lakklemosó, mivel a sima aceton kiszárítja a körmöt és törékennyé teszi. A körömlakk eltávolításakor nedvesítsünk be egy vattadarabot bőségesen olajos iakklemosóval, és nyomjuk erősen a körömhöz, a körömágytól a köröm hegyéig felfelé haladó mozdulattal. Majd egy lakklemosóba mártott tiszta ruhával (rongydarabkával) mégegyszer mossuk le a körmünket, mossunk kezet szappanos vízzel és jól szárítsuk meg. Ismét belakkozhatjuk a körmünket.
