Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. július 16. Ki javít zsebszámológépet? Kapkodhatja a fejét a mester, aki tíz eve szerzett bizo- nyítványa szerint kovács és mondjuk egy kis faluban lakik. Ha nem próbál meg a mai igényeknek megfelelően más szakmát is gyakorolni, még kenyérgondja is adódhat. A kisiparosok megyei szervezete átfogó elgondolás birtokában igyekszik rábírni tagjait; a rokonszakmáknak, vagy a kiegészítő, esetleg átképző tanfolyamoknak üzletük látja hasznát. A lakossági szolgáltatás pedig lépést tart a korral. Mert ki gondolta volna például tíz évvel ezelőtt, hogy ma reális igény szőnyegpadló-javítással foglalkozni? De a zsebszámológépek, s ma már a személyi számítógépek terjedésével az elektronikában jártas szakemberektől további szakmai előrelépést követel a gyorsan fejlődő, változó technika. Míg korábban a rádióműszerész élete végéig elbütykölte a masinákat, ma már újabb készülékek kerülnek forgalomba, a javításnak értelemszerűen lépést kell tartania a legújabb gyártmányokkal is. Ezért tizenöten vesznek részt megyénkből a fekete-fehér, a modul rendszerű és a színes televíziók javítására specializáló tanfolyamon. A háztartási gépszerelőknek, a híradástechnikai szerelőknek Budapesten és a megyében is szerveznek továbbképzést. Újdonság lesz az autószerelőknek, hogy diagnosztikai tanfolyamon sajátíthatják el a műszeres mérés tudományát. Az utóbbi időben szédületes karriert befutott műanyagok a szerelőktől is újabb ismereteket követelnek: műanyag nyomócsőhegesztő tanfolyamot indít az Ipari Minisztérium a vízvezeték-szerelőknek. A női szabók a modellező tanfolyamon a legújabb divat által diktált formákkal, sza- bászati „trükkökkel” ismerkedhetnek meg. Korábban a villamos fogyasztói berendezések felülvizsgálatával senki sem foglalkozott, az idei év második felében az energetikai és energiabiztonságtechnikai felügyelet szervez továbbképzést erre. A cipész az egyik legrégibb mesterség, ma viszont megnőtt az igény az ortopéd cipők készítésére is. Érdekes, hogy a megyéből egyetlen, egy fehérgyarmati cipészmester jelezte: megtanulná a szakmának ezt az ágát. A modern ipari követelmények éreztetik hatásukat a kisiparban is: ívlánghegesztőket vizsgáztattak Szabolcsban, felvonófelügyelői vizsgára kerül sor, továbbképzést szerveznek Hevesben a könyvkötőknek, az építőipari gépkezelők Hajdúszoboszlón tanulnak. Alig egy hónap alatt 8— 900-an tettek építőmesteri vizsgát a kőművesek és az ácsok közül. Ha a megyében lévő 2600, építőipari ágazatban tevékenykedő kisiparost nézzük, mindenképpen jelentős szám. Nekik viszont az a hallatlan előnyük, hogy az építőmesteri vizsga birtokában legálisan vállalhatják el a teljes családi ház felépítését. Szakma vagy hobbi? Nehéz lenne eldönteni néhány esetben, hogy milyen jártasságot igényel a játékjavítás, vagy a teniszütő-húrozás? Mindenesetre a KIOSZ állás- foglalása szerint elég, ha kedvet érez valaki, s némi ügyességre is szert tett, s már vállalhat hangszerhangolást, szőnyegpadló-javítást, bútor- és szőnyegtisztítást, de van, aki sírkőtisztításból akar mer élni. T. ÉPÜL A MESTEREK HÁZA Fehérgyarmaton. Közel másfél milliós költségből, 8 kisiparos fogadhatja majd korszerű körülmények között a vendégeket. A Május 14-e tér szomszédságában fodrász, fényképész, órás, háztartásigép-szerelő, rá- dió-tv műszerész, fafaragó és más szolgáltatói tevékenységgel segítik a kisiparosok a lakossági igények kielégítését. (M. K.) Pénteken nyílt Nyíregyházán Bisztró és csemegebolt a dombházban Űj színfolttal gazdagodott Nyíregyháza: július 15-én megnyílt a csemegebolt és a bisztró a dombházban. A korszerű hűtőkkel, gépekkel felszerelt üzleteket az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, valamint a húsipari vállalat közösen üzemelteti. A csemegeboltban a tőkehús, a mélyhűtött és előhűtött baromfi mellett a húsipari vállalat teljes töltelékáru-választéka kapható. Hetenként egy alkalommal friss juh-, borjú- és malachús is érkezik az üzletbe, ahol üdítőket, konzerveket, fűszereket is árusítanak. A harmadosztályú bisztró érdekessége, hogy számos olcsó, házias étellel várják a vásárlókat. Az étlapon többek közt máj, velő, pacal, zúza, töltött káposzta, babgulyás: összesen 14 féle melegétel szerepel. Kínálnak kilencféle főtt, illetve sült készítményt: így virslit, kolbászt, grillcsirkét. Nem hiányzik a választékból a presszókávé, számos hidegkonyhai készítmény, cukrászsütemény, az üdítő ital, sőt kimért borokat is kóstolhatnak a vendégek. A bolt és a bisztró reggel 7-től este 7-dg, szombaton délután 3-ig tart nyitva. A csemegében 3 milliós, a bisztróban pedig mintegy 400 ezer forintos forgalomra számítanak havonta. H. Zs. Szelíd (?) motorosok Rengeteg a kismotor a városban, és ez nem is baj. Az sem lenne baj, ha a sokszor nagyon is fiatal tulajdonosok arra használnák ezeket a járműveket, amire valók. Mert, ha mondjuk a tizenéves ifjú kis barátnéját viszi rajta kirándulni, áldásom rájuk. Ha iskolába járnak vele, jól teszik. Ha közlekedni tanulnak ezekkel a motorokkal, egyenesen nagyszerű, mert a felnövekvő generáció talán hamarabb juthat autóhoz, mint az idősebbek. A forgalmat pedig nem árt idejekorán megszokni. A baj azonban az, hogy többnyire nem arra használják ezeket a kismotorokat, amire kellene. Mert semmiképp sem mondható rendeltetésszerű alkalmazásnak, ha a jósaváro- si utcákon félórákig brú- gatják őket, ráadásul nem csak napközben, hanem néha késő este is. Az sem mondható elfogadhatónak, hogy ezeken a kismotorokon (sokszor „felpiszkált” járgányokon) gépkocsikkal kelnek versenyre, veszélyeztetve önmagukat és másokat. Az pedig egyenesen felháborító, hogy sokszor nem is az úttesten, de a járdákon száguldoznak. (spcidl) TETŐFEDŐK. (Gaál Béla felvétele) Esőkabát a járdán A megye legmagasabb házából is a tenyérnyi boltba járnak vásárolni. A Kossuth utcai 136-os boltot közel egy esztendeje adta ki szerződéses üzemeltetésre az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat. S hogy a vásárlók megkedvelték a bolt új gazdáit, bizonyítja a dinamikusan emelkedő forgalom. A vállalat jogásza, dr. Hock Miklós A Legfelsőbb Bíróság döntéseiből Meszes gödörbe esett — megvakult Tragikus szerencsétlenség történt egy községi tanács udvarán. A községházát tatarozták és az udvaron frissen oltott mésszel teli gödör tátongott. Nem fedték le, nem kerítették körül és így történt, hogy egy lakatos beleesett. Egyebek közt oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy mindkét szemének látását nyolcvan százalékban elvesztette. Állapota véglegesnek bizonyult, és vaksági járadékot is folyósítottak neki. A bíróság a tanács teljes kártérítési kötelezettségét állapította meg, és baleseti já- Nemrég a rokkant ember a járadék felemeléséért pert indított. A járásbíróság abból indult ki, hogy a balesetet szenvedett lakatossal azonos beosztású dolgozó keresette jelenleg 4800 forint. A járadék összegének megállapításánál azonban figyelembe vette, hogy az illető havonként kétezer forint rokkantsági nyugdíjat 'kap, könnyebb fizikai munkával ötszáz forintot kereshet és ezerötszáz- huszonöt forint vaksági járadékiban is részesül. Mindezek alapján havi 775 forintot ítélt meg neki. A megyei bíróság által jogerőre emelt ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki. — A balesetből eredő munkaképtelenség vagy munka- képesség-.csökkenés esetén, járadékul, a elmaradt keresetnek (jövedelemnek) a társadalombiztosítási ellátásokkal csökkentett összeget kell figyelembe venni. Kormányhatározat értelmében minden tizennyolcadik évét betöltő vak személy — jövedelmi viszonyaitól és a vakság okától függetlenül — azonos összegű járadékban kell részesíteni. Ez a baleseti járadék szempontjából nem minősül társadalombiztosítási ellátásnak. Bevezetésével ugyanis a vakok szociális helyzetét kívánták intézményesen javítani, ezért a károkozó felelősségének enyhítésére nem szolgálhat alapul. Tévedtek tehát az eljárt bíróságok, amikor a vaksági járadékot csökkentő tényezőként vették figyelembe. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a baleseti járadék összegét 2300 forintra emelte. és Gutyán Katalin belső ellenőr a napokban látogatta körbe a szerződéses üzleteket Bolt a toronyház tövében Már a belépésnél látszik, gondos gazda keze nyomát viseli a parányi üzlet, ötvenkét négyzetméteren árusítanak élelmiszereket, fűszerárut, több külföldi söröskartont tornyoztak fel egy sarokban. Rendezett polcok, szép választék kínálja magát. — Jelenleg az a legnagyobb gondunk — említi a férj, Oláh Lajos —, hogy feltétlenül kellene hűtővitrin, amelyből a túrót, tejfölt, felvágottat árusíthatnánk. Saját pénzen is megvennénk, de jelenleg nem lehet kapni. — Körülbelül két héten belül megérkezik — tájékoztatja a boltos házaspárt dr. Hock Miklós. — Addig viszont zacskónként, folyamatosan fel kell tölteni a meglévő hűtőket, ha elvisznek belőle valamit. — Előzőleg nem tolongtak a vásárlók ebben a boltban — teszi hozzá a feleség, aki besegítő családtagként vesz részt az üzlet munkájában. — Mi 445 ezer forintos havi forgalmat terveztünk, ennyit rögzítettünk a szerződésben, de jelenleg 550—590 ezer forint között mozog az egyhavi eladás. Menni az áru után Ehhez természetesen hozzátartozik az is, hogy nyújtott nyitvatartással várják a vevőket, az áru érkezését nem várják meg, hanem saját kocsival hozzák el, s ha valami nincs Nyíregyházán, az ország más városaiba is elmennek érte. Mindenből egy kicsi, ez jellemzi az ÉKV 81-es boltját Nyíregyházán, a Széchenyi utcám A műbőr táskák mellett dohányáru, édesség, játék, illatszer adja a fő profilt. LátsVatra is kicsiny a választék. — Tudom, hogy ha sokkal többet mennék az áruért, nagyobb választék és bizonyára nagyobb forgalom is lenne az üzletben — mondja Takács Tiborné boltvezető. — Nehéz mindent egyeztetnem, mert a családi körülmények miatt gyakran le kell mondanom egy-egy hosz- szabb árubeszerző útról. A boltban és a raktárban mindössze 80—100 ezer Ft közötti árut tartanak. A tűzvédelemmel kapcsolatban Gutyán Katalinnak van megjegyzése: — A poroltókészüléket a falra kell felszerelni, nem pedig hátul a raktárban tárolni. Azonkívül a vásárlók könyvéhez tegyen egy tollat és jól látható helyen függesz- sze ki az eladói térben. Dicsér az ellenőr Alig kétszáz méterre világvárosi hatást kelt a vállalat másik, Toldi utcai 130- as számú iLlatszerboltja. Másfél éve vették ki szerződésesnek — szintén egy házaspár —, s szinte a semmiből virágoztattáik fel. Papír szerint ma 1,4 millió forintos árukészlettel rendelkeznek. Éppen esik az eső, az üzlet előtti járdára esőkabátokat, táskákat raktak ki. Nehéz helyzetben van a vállalati ellenőr. Szabálytalanságot nem, jó ötletet viszont annál többet lát. Üj polcrendszert vásárolt az üzemeltető * házaspár, ebédszünet nélkül. 8-tól 19 óráig tartanak nyitva. A szerződéses boltvezetők klubjában — amelynek ülésére negyedévenként kerül sor — bírálattal és hasznos javaslattal már segítették az ÉKV munkáját. T. K. A tárgyalóteremből . . . Bartha Árpád buji cukrász szakmunkás, inkább az embereket. Legalábbis január 8-án és február 12-én néhányan áldozatul estek verekedő kedvének. Nagyhalászban ivott öccsével, Bartha Miklóssal, majd részegen az autóbuszmegállóban várakoztak. Velük volt Kalderái József ibrányi lakos is. ö és az idősebbik Bartha testvér megegyeztek, hogy megverik A. F.-et. Odamentek hozzá, majd Bartha teljesen indokolatlanul és váratlanul ököllel arcon vágta a sértettet. Hamarosan Bartha Miklós is beleavatkozott, ütötte ahol érte A.-t, aki összeseit, s elterült a földön. A fekvő sértettet aztán még a két testvér teljes egyetértésben össze is rúgdos- ta. Előzőleg egy férfi békíteni próbált, meg akarta akadályozni a verekedést, de Kalderái megfogta, megütötte, s belerúgott. Az autóbuszról le akarták szálNem a habot verte.. lítani Bartháékat, de ez a kísérlet sem sok sikerrel járt. A közbeavatkozó kapott egyet Bartha Árpádtól. s többet már senki sem mert szólni, vagy tenni ellenük. A. F. három hét gyógytartalmú sérülést szenvedett, a másik két férfi nem vétetett fel láüeletet. Februárban egy este Bartha Árpád és Vincze József búji lakos baráti társaságban együtt szórakoztak, majd beutaztak Nyíregyházára. A Jósavárosban részegen randalíroztak, kocsikat rugdostak meg, ordítoztak, vincze minden előzetes szóváltás nélkül belekötött egy arra járó férfiba, majd nagy erővel belefejelt az arcába. A sértett elesett, s emiatt agyrázkódást is szenvedett, bár sérülése nyolc napon belül gyógyult. Egy másik férfi — látva, hogy bántottak valakit — a két buji férfi után szaladt. Megfogta Bartha Árpádot, mire az úgy orrba csapta, hogy eltörött az orrcsontja. A gyógyulás időtartama ez esetben is három hét volt. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyváré Imre tanácsa hozott ítéletet az erős legények ügyében. Bartha Árpádot kétrendbeli súlyos testi sértés és garázdaság miatt egy év szabadságvesztésre ítélte, s ugyanennyi időre eltiltotta a közügyektől. Bartha Miklós nyolchavi szabadságvesztést kapott, valamint 2000 forint pénz mellékbüntetést. Vincze József büntetése négyhavi börtön, Kalderái Józsefé hat hónap, továbbá 1500 forint pénz mellékbüntetés. (Kalderáit korábban jármű önkényes elvétele miatt próbára bocsátotta, a bíróság most ezért is kiszabta a büntetést.) Bartha Miklós büntetését a bíróság kétévi, Vinczé- ét és Kalderáiét egyévi Időtartamra felfüggesztette. Az Ítélet jogerős, (pd) Horgászok a Tiszán. (Császár Csaba felvétele)
