Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

1983. június 4.^^ Gyerekkori jópajtásom, én is nagyon megörültem, hogy ösz- szefutottunk az elmúlt hét szombatján a mátészalkai sportpályán, a majálisnyi nagy forgatagban, ahol éppen ballagási ünnepségüket tartották a fiatal város szakmunkásjelöltjei. Nyáriasan tűzött a nap, szólt a ballagok közismert dala, rengeteg virág, színes forgatag, az em­ber szinte megemelkedett egy kicsit az ünnepélyességtől, a látványtól. Bizony, sok víz lefolyt a Krasznán, amióta utol­jára láttuk egymást, te is megembere- sedtél, jól bírod magad, csupán az ezüs­tösödé hajszálaid tanúsítják az idő múlását. Szó szót követett, hová jutot­tunk, mire jutottunk, aztán váratlanul feletted a kérdést: mi a véleményem ne­kem erről a nagy csinnadrattáról? Ponto­sabban, mi a véleményem arról, hogy már még az ipari tanulóknak is ilyen nagy — szerinted eltúlzott — búcsúzó ünnepséget tartanak. Kár, hogy gyorsan elsodródtunk egy­más mellől, különben szemtől szembe is megválaszoltam volna kérdésedet, ami­re most így, nyilvánosan teszek próbát. Nem titkolom, rosszul esett a kérdésed. Nemcsak azért bántott, mert egy közeli hozzátartozóm is ott haladt a holnapi munkások menetében, új ruhában, nyakkendősen, díszzsebkendővel a zakó­ján. Ez személyes dolog, bár aligha vá­dolhatsz elfogultsággal, ha tudomásodra hozom: ennek a most ballagó munkás­jelöltnek az édesapja több mint negyed- százada jóformán gyermekemberként szállt fel az ingázók zsúfolt vonatára, ment a bányavidékre, kenyeret keresni a még kisebb testvéreinek. Aztán ez az apuka megjárta. Pest és Debrecen több, nehéz testi munkált kívánó gyárát, míg végül, ha nem'is túlságosan nagy da­rab, de biztos kenyeret talált a szatmá­ri városban! felhúzhatott egy kis la­kást a városkörnyéki településen. Aztán ez az ember, a ballagó fiú apja negy­venéves fejjel munka mellett érettségi­zett le, tett technikusi minősítő vizsgát. Ha te is láttad volna ennek az ember­nek a szemében az öröm könnyeit, ami­kor előtte haladt el ölnyi virággal a fia, nemigen tetted volna fel a kérdést... Szeretném, ha nem értenél félre, de azt sejtem, te azért szóltad le ezt az eseményt, mert most divat az ilyen fin- torgás. Tökéletesen igaz: elítélendőek. akik magamutogatásból, kivagyiságból túlzásba viszik az ajándékozást, pazarló­an nagy traktákat rendeznek. Csakhogy a nagy többség nem ilyen! Sokkal álta­lánosabb, hogy normális méretek és ke­retek között örül a család, a szűkebb ro­konság, a nagyfiú, a nagylány sikeré­nek. Hittel vallom, hogy szükségünk van az örömnek ezekre az óráira. Kell, hogy az ember érezze olykor-olykor: bármi­lyen sok volt is a nehézség, megérte a küzdelem. Ha már itt tartunk, engedd meg, hogy elmondjam: volt azon a napon még egy másik élményem is. Abban a még kívül­ről vakolatlan munkáslakásban,• ahol a ballagó iparitanuló további sikereire koccintottunk, nem volt nagy dáridó. de volt hozzáértéssel és jó szívvel főtt hús­leves, rántottcsirke és töltöttkáposzta is. Felidéztük a régen volt napokat, s az egyik jelenlévő — éreztem, jó szándék­kal — egy kicsit megcsipkedett engemet. mondván, miért emlegetem én fel írása­imban a gyermekkor nehéz napjait, kü­lönben sem voltak azok olyan nagyon nehezek. Az ember ilyenkor önvizsgá­latra szorul, ezt tettem én is. Aztán amíg hozták a tortát, meg a frissen főtt fekete kávét, addig akadtak az asztal­társak között segítőim, akik felidézték, hogy bizony ettünk mi jegyre is kenye­ret, maradtunk mi otthon az iskolából is, mert foltozták a cipőnket és nem volt másik, és megtörtént, hogy csuda jó módunkban megcsömörlöttünk a pu­liszkától, meg a máiétól. Szentigaz, ré­gen volt, de igaz volt, s az is érthető, hogy az ember nem szívesen idézi vissza azokat az éveket. Dehát miért kellene most, a terített asztalnál szégyenlősen elhallgatnunk azt, ami valamikor a va­lóságunk volt. Szerintem a mostani, egyáltalán nem paradicsomi, gondoktól sem mentes életünk válik általa még ér­tékesebbé, még teljesebbé. Ezért is esett nekem rosszul, amiért kajánul megpróbáltad kisebbíteni a szakmunkástanulók búcsúját. Hidd el, az a sok ezer ember, aki Mátészalkán és másutt megünnepelte a holnap munká­sait, szívből örült és egy cseppet sem szégyellte ezt az örömét. Illés János osztályvezetővel a vállalkozásokról A Van egy új kivitelű leegyszerűsítés, ami­nek alapján az új vállalkozásokban résztvevők azok, akik futnak a törvény szigora elől. ön, mint a Pénzügyminisz­térium megyei Ellenőrzési Igazgatóságá­nak osztályvezetője mennyiben tartja helytállónak ezt a „sanda” megállapí­tást? — Semennyire. Egyrészt kikérnék maguk­nak azok, akik egy, a mai gazdálkodási vi­szonyok mellett helyesen meghirdetett vál­lalkozási lehetőséget kaptak, s azon belül becsületes munkával szeretnének jövedelem­hez jutni. Másrészt az ellenőrző szerveknek sem csupán az a feladatuk, hogy minden­áron hibát találjanak, hanem ügyelnek a gazdálkodási, pénzügyi szabályok megtartá­sára, a szükséges befizetési kötelezettségek teljesítésére. A Tág fogalom a vállalkozás. Tulajdon­képpen milyen főbb formái vannak, s a megyében ezek közül melyek a kedvel­tek? — Jelenleg a megyében kisüzemi formá­ban két kisvállalat, négy leányvállalat és hat kisszövetkezet működik. A kis- és leányvál­lalatok belső, vállalati átszervezéssel jöttek létre. így alakult a Gelkából a Hirex és a Modul kisvállalat. A négy leányvállalat gép- kölcsönzéssel és különböző szolgáltatásokkal — szálloda, személygépkocsi-javítás — fog­lalkozik. A megalakulás nagyságrendjéből ítélve a legnépszerűbbek a néhány fős gaz­dasági munkaközösségek. Ezekből idáig 140 alakult, s a fele önálló, a másik fele vállala­ti formában működik. A kereskedelemben, illetve a vendéglátásban a szerződéses üze­meltetés hódít egyre nagyobb teret. Ám vannak kellően ki nem használt formák is, mint egy-egy ipari szolgáltató részleget bér­lő gazdasági , munkaközösség, vállalatok egyes részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető polgári jogi társaság vagy az ipari szolgálta­tó szövetkezeti szakcsoportok. A A felsorolásból az is kitűnik, milyen te­rületekre volt elsősorban jelentkező... — A skála meglehetősen széles, hiszen mindenre lehet vállalkozni, amit jogszabály nem tilt. A gazdasági munkaközösségek több­sége például ipari termelést és építőipari szolgáltatást végez. Gyártanak többek kö­zött műanyag-, gumi, fa- és fémtömegcikke­ket, míg az építőiparban a hagyományos épí­tés mellett a különböző szakipari tevékeny­ségekre, mint az épületgépészet, fűtésszerelés, falszigetelés van jelentkező. Nyíregyházán például azóta nincs hiány taxiban, amióta mind a személy-, mind a teherszállításra vállalkozhatnak. Egyébként a szolgáltatást nyújtóknál nemcsak szervezési, számítás- technikai vagy biztonságtechnikai munkakö­zösségek alakultak, hanem például ellátnak házasságközvetítést és pótmamaszolgálatot is. A Mondják, hogy nem is kell több, mint egy jó ötlet, máris lehet vállalkozni. Va­lójában kikből tevődnek össze a vállal­kozók, milyen képzettséggel jelentkez­nek? — Alapfeltétel, hogy a működést csak ak­kor engedélyezik, ha a tevékenység végzésé­hez szükséges végzettséggel rendelkeznek. Egyébként megyénkben a vállalkozókat kü­lönösen a kezdeti időszakban az óvatosság jellemezte. így a biztos munkahellyel rendel­kezők nehezen adták fel főállásukat. Ehhez a vállalati gazdasági munkaközösség nyújtott biztonságérzetet. Többen önálló gazdasági munkaközösséget alakítottak a főállásuk megtartása mellett és most fontolgatják munkaviszonyuk feladását. Ami pedig a kép­zettséget illeti: a vállalkozók többsége szak­munkás, de elég jelentős a tervezők száma is. Érdekességként lehet említeni, hogy van a vállalkozók között pedagógus, óvónő, szá­mítástechnikai szakember és jogász is. A Akkor egy számot: hány embert érint ^ az új forma? — Népgazdasági szinten mintegy hatvan­ezer emberről van szó, tehát a lakosság egy százalékát sem éri el, míg megyénkben meg­közelítően kétezren vannak, akik valame­lyik vállalkozási formához kapcsolódtak. ... | igßaiäbXiiÄiÜji ÖJé-J A Ök azok, akikről azt rebesgetik, hogy w hatalmas összegeket vágnak zsebre? — Az tény, hogy a munkaközösséget ala­pítók többsége már megtalálta, • vagy jövő­ben megtalálni véli számítását. Különben mind a nyereségek, mind a személyi jövedel­„Tehát az nem baj, ha a dolgozók többet keresnek, mert aki többet dolgozik, annak a jövedelme is legyen magasabb. Nem enged­heti! meg azonban, hogy munka nélkül, ügyeskedéssel, a jogsza­bályok kijátszásával érjék el a magasabb jövedelmet.” mek erős szóródást mulatnak. Kiemelkedő jövedelmet az építőipari szolgáltatásban ér­tek el, míg a szellemi tevékenységnél és az ipari szolgáltatásban szerényebb a jövede­lem. Annyi viszont igaz, hogy egyTegy válla­lati munkaközösségnél a tagok magasabb ke­resetet érhetnek el, mint főállásban. Eddigi tapasztalataink szerint 40—70 forintos óra­bérre jön ki a teljesítményük. Azonban azt is látni kell, hogy mindezt munkaszervezés­sel, jóval nagyobb termelékenységgel érik el. Tehát az nem baj, ha a dolgozók többet ke­resnek, mert aki többet dolgozik, annak a jö­vedelme is legyen magasabb. Nem engedhe­tő meg azonban, hogy munka nélkül, ügyes­kedéssel, a jogszabályok kijátszásával érjék el a magas jövedelmet. A Ezek után induljunk ki az Ön munka­helyéből. Az ellenőrzési igazgatóságnak milyen eszközei vannak a törvénysértők­kel szemben? — Eddigi tapasztalataink szerint a vállal­kozók többsége megtartja, vagy igyekszik megtartani a „játékszabályokat”. Erről mi az ellenőrzéseink során győződünk meg. Ezek átfogóak, ebből következően nemcsak az adózásra terjednek ki, hanem a teljes gazdálkodásra. Saját hatáskörben járunk el a pénzügyi ellenőrzéssel szorosan összefüggő kérdésekben, míg ha más jogszabálysértést vagy mulasztást észlelünk, akkor jelezzük az illetékes állami szerveknek. Ha például az adófizetési kötelezettségnek nem tesznek ele­get, akkor a kiszabott bírság célja a megfe­lelő nevelő, megelőző hatás, azonban — mi­közben természetesen a hiányt is meg kell fi­zetni — a bírság felső határa akár az adóhi­ány nagyságáig terjedhet. Jelenleg ettől jó­val alacsonyabb szinten állunk, hiszen álta­lában nem szándékos hibákról van szó, ha­nem a rendelkezések hiányos ismeretéről. A Előfordulhat, hogy az ellenőr segít a hi- w bak megelőzésében, támogatja a vállal­kozókat? — Igen. amennyiben a lehetőségekről még az indulás előtt felvilágosítást adunk. A me­gyei tanáccsal együttműködve tavaly ta­nácsadó szolgálatot hoztunk létre, s mind Nyíregyházán, mind az egyes városokban tájékoztattuk az érdeklődőket, mely területe­ken és milyen feltételek mellett hozhatók létre kisvállalkozások. Ám még az adóbe­vallások leadása előtt is folytattunk tájéko­zódó segítő szándékú ellenőrzéseket. Hétfő délelőttönként most is fogadjuk az ügyfele­ket. A A legtöbb panasz a sok papírmunkára ^ van. Itt is a bürokrácia rákfenéje kí­sért? — A munkaközösségeknek, polgári jogi tár­saságoknak és szakcsoportoknak a legfonto­sabb dokumentuma a naplófőkönyv. Ez rend­szerbe foglalja a bevételeket, a ráfordításo­kat. a pénzkészletet, a pénzügyi elszámoláso­kat. Megítélésem szerint sem egyszerű ennek vezetése. Ám az olyan nyilvántartások, mint a vagyontárgyak számbavétele, a munkabér­kifizetések feljegyzése nyilván szükségesek, s ehhez megfelelő rendet kellett kialakítani. Ugyanígy idén április 30-ig kellett beadni a tavaly alakult gazdasági munkaközösségek­nek az adóbevallásukat. Ennél igen lényeges, hogy a kötelezettségek pontosan kerüljenek bevallásra, valamint megbízhatók legyenek a tájékoztató adatok is. A A bevezetőben is említett számok sze- w rint a vállalati munkaközösségek alkot­ják az egyik legnépesebb csoportot. Mi­lyen tapasztalatokat szereztek e terüle­ten? — A munkaközösség ott jött létre, ahol a dolgozók és a vállalat vezetése ezt kölcsö­nösen akarta. Jellemzője, hogy vállalati meg­rendelésre, az üzemben, a vállalat eszköze­ivel és gépeivel folyik a termelés. Tapasz­talataink szerint ebben segítik a munkakö­zösségeket a vállalatok. Az a helyes gyakor­lat, ha ezért arányos költségtérítést fizetnek. Kiemelten kell figyelni az összeférhetetlen ^munkakörökre: ne legyen a munkaközösség ^‘ttágja az, aki rendelést ad, az elvégzett mun­kát átveszi, az árkalkulációt készíti, vagy vezető beosztásával nem egyeztethető össze a munkaközösségben való részvétele. A Hogyan illeszkednek be a mai gazdasági w életbe ezek a vállalkozások? — Eddigi tapasztalataink szerint társa- dalmilag hasznos tevékenységet, döntően ipa­ri termelést és építőipari szolgáltatást vé­geznek. Pozitívumként értékelhető, hogy kü­lönösen a vállalati gazdasági munkaközössé­gek közvetve hozzájárultak az export bőví­téséhez, az import kiváltásához, s ott mű­ködnek, ahol a vállalatnak kevés a kapaci­tása valamilyen oknál fogva. Élénk verseny még nem bontakozhatott ki minden területen egyrészt az idő rövidsége miatt, másrészt azért, mert a kielégítendő igények általában meghaladják a vállalkozók mai erejét. A gazdasági munkaközösségek működésével a lakossági szolgáltatások bővültek ugyan, de a javítás, karbantartás terén lényeges javu­lás nem következett be. A Kanyarodjunk mégegyszer vissza az el- w lenőrzéshez. Meglepetésszerűen jelen­nek meg, vagy valamilyen más módszer van? — Korántsem,, bár előfordulhat. Az átfogó ellenőrzésről a revizor előre értesítést küí^s a rendelkezésre álló nyilvántartásokat, bi­zonylatokat vizsgálja át. Azonban ott, ahol túlnyomóan lakossági megrendelésre dolgoz­nak, a rendszeres ellenőrzésen túl alkalman­ként váratlan ellenőrzés is lehet. Különben a vizsgálat befejeztével a revizor ismerteti a megállapításait, s ha mindent szabályosnak talál, akkor csak jelentést készít. Ám ha na­gyobb összegű adóhiány, vagy többlet mu­tatkozik, akkor jegyzőkönyvet vesz fel. Mind­ehhez tudni kell, hogy a munkaközösségek kötelezettségeiknek önadóztatás formájában tesznek eleget, vagyis saját maguk állapít­ják meg a fizetendő adókat és önállóan tel­jesítik befizetési kötelezettségüket is. A Próbáljunk egy kicsit kitekinteni! Hol áll a megye a vállalkozásokban, kihasz­náljuk-e a lehetőségeket, egyáltalán van-e valamilyen felső határ, amíg ezt a formát támogatni érdemes? — Tény, hogy megyénkben a vállalkozás az ország más területeihez képest lassabban indult. Sok volt a bizonytalankodás, keve­sebb a vállalkozó szellemű ember. Valószí­nű, mások sikere hozta, hogy 1982 második felében erőteljesebben felélénkült a vállalko­zási készség. Ennek ellenére az országos át­lagnál valamivel gyengébb pozícióban he­lyezkedünk el. Nem szeretnék jóslásokba bo­csátkozni, hogy van-e felső határa a vál­lalkozásoknak, nyilván a kereslet és kínálat egyensúlya jelentheti ezt, de egy biztos: mi elég messze vagyunk tőle. A Ahhoz viszont, hogy megfelelő szintre kerüljünk, még további segítségnyújtás szükséges. Tapasztalataik szerint mely területek azok, ahol más szervektől töb­bet várnak a vállalkozók? — A felsorolásom nem lehet teljes, s eb­ben keveredhetik a magánvéleményem a hi­vatalos állásponttal, de feltétlen jó lenne az engedélyezési eljárás meggyorsítása. Egysze­rűbbé kellene tenni a már működő munka- közösségeknél a tagok ki- és belépésének le­bonyolítását. A magánszemélyeknél a for­galmi adóról szóló rendelet talán nem elég­gé egyértelmű, s vannak bizonytalan árkér­dések is, amit tisztázni szükséges! Végül igen jónak látnám, ha ezeknél az új vállalkozási formáknál is megvalósítanák az érdekkép­viseleti és koordináló funkciót. Köszönöm az interjút. Lányi Botond KM HÉTVÉGI MELLÉKLET Fhetvégij L INTERJÚ 1

Next

/
Thumbnails
Contents