Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-04 / 131. szám
1983. június 4.^^ Gyerekkori jópajtásom, én is nagyon megörültem, hogy ösz- szefutottunk az elmúlt hét szombatján a mátészalkai sportpályán, a majálisnyi nagy forgatagban, ahol éppen ballagási ünnepségüket tartották a fiatal város szakmunkásjelöltjei. Nyáriasan tűzött a nap, szólt a ballagok közismert dala, rengeteg virág, színes forgatag, az ember szinte megemelkedett egy kicsit az ünnepélyességtől, a látványtól. Bizony, sok víz lefolyt a Krasznán, amióta utoljára láttuk egymást, te is megembere- sedtél, jól bírod magad, csupán az ezüstösödé hajszálaid tanúsítják az idő múlását. Szó szót követett, hová jutottunk, mire jutottunk, aztán váratlanul feletted a kérdést: mi a véleményem nekem erről a nagy csinnadrattáról? Pontosabban, mi a véleményem arról, hogy már még az ipari tanulóknak is ilyen nagy — szerinted eltúlzott — búcsúzó ünnepséget tartanak. Kár, hogy gyorsan elsodródtunk egymás mellől, különben szemtől szembe is megválaszoltam volna kérdésedet, amire most így, nyilvánosan teszek próbát. Nem titkolom, rosszul esett a kérdésed. Nemcsak azért bántott, mert egy közeli hozzátartozóm is ott haladt a holnapi munkások menetében, új ruhában, nyakkendősen, díszzsebkendővel a zakóján. Ez személyes dolog, bár aligha vádolhatsz elfogultsággal, ha tudomásodra hozom: ennek a most ballagó munkásjelöltnek az édesapja több mint negyed- százada jóformán gyermekemberként szállt fel az ingázók zsúfolt vonatára, ment a bányavidékre, kenyeret keresni a még kisebb testvéreinek. Aztán ez az apuka megjárta. Pest és Debrecen több, nehéz testi munkált kívánó gyárát, míg végül, ha nem'is túlságosan nagy darab, de biztos kenyeret talált a szatmári városban! felhúzhatott egy kis lakást a városkörnyéki településen. Aztán ez az ember, a ballagó fiú apja negyvenéves fejjel munka mellett érettségizett le, tett technikusi minősítő vizsgát. Ha te is láttad volna ennek az embernek a szemében az öröm könnyeit, amikor előtte haladt el ölnyi virággal a fia, nemigen tetted volna fel a kérdést... Szeretném, ha nem értenél félre, de azt sejtem, te azért szóltad le ezt az eseményt, mert most divat az ilyen fin- torgás. Tökéletesen igaz: elítélendőek. akik magamutogatásból, kivagyiságból túlzásba viszik az ajándékozást, pazarlóan nagy traktákat rendeznek. Csakhogy a nagy többség nem ilyen! Sokkal általánosabb, hogy normális méretek és keretek között örül a család, a szűkebb rokonság, a nagyfiú, a nagylány sikerének. Hittel vallom, hogy szükségünk van az örömnek ezekre az óráira. Kell, hogy az ember érezze olykor-olykor: bármilyen sok volt is a nehézség, megérte a küzdelem. Ha már itt tartunk, engedd meg, hogy elmondjam: volt azon a napon még egy másik élményem is. Abban a még kívülről vakolatlan munkáslakásban,• ahol a ballagó iparitanuló további sikereire koccintottunk, nem volt nagy dáridó. de volt hozzáértéssel és jó szívvel főtt húsleves, rántottcsirke és töltöttkáposzta is. Felidéztük a régen volt napokat, s az egyik jelenlévő — éreztem, jó szándékkal — egy kicsit megcsipkedett engemet. mondván, miért emlegetem én fel írásaimban a gyermekkor nehéz napjait, különben sem voltak azok olyan nagyon nehezek. Az ember ilyenkor önvizsgálatra szorul, ezt tettem én is. Aztán amíg hozták a tortát, meg a frissen főtt fekete kávét, addig akadtak az asztaltársak között segítőim, akik felidézték, hogy bizony ettünk mi jegyre is kenyeret, maradtunk mi otthon az iskolából is, mert foltozták a cipőnket és nem volt másik, és megtörtént, hogy csuda jó módunkban megcsömörlöttünk a puliszkától, meg a máiétól. Szentigaz, régen volt, de igaz volt, s az is érthető, hogy az ember nem szívesen idézi vissza azokat az éveket. Dehát miért kellene most, a terített asztalnál szégyenlősen elhallgatnunk azt, ami valamikor a valóságunk volt. Szerintem a mostani, egyáltalán nem paradicsomi, gondoktól sem mentes életünk válik általa még értékesebbé, még teljesebbé. Ezért is esett nekem rosszul, amiért kajánul megpróbáltad kisebbíteni a szakmunkástanulók búcsúját. Hidd el, az a sok ezer ember, aki Mátészalkán és másutt megünnepelte a holnap munkásait, szívből örült és egy cseppet sem szégyellte ezt az örömét. Illés János osztályvezetővel a vállalkozásokról A Van egy új kivitelű leegyszerűsítés, aminek alapján az új vállalkozásokban résztvevők azok, akik futnak a törvény szigora elől. ön, mint a Pénzügyminisztérium megyei Ellenőrzési Igazgatóságának osztályvezetője mennyiben tartja helytállónak ezt a „sanda” megállapítást? — Semennyire. Egyrészt kikérnék maguknak azok, akik egy, a mai gazdálkodási viszonyok mellett helyesen meghirdetett vállalkozási lehetőséget kaptak, s azon belül becsületes munkával szeretnének jövedelemhez jutni. Másrészt az ellenőrző szerveknek sem csupán az a feladatuk, hogy mindenáron hibát találjanak, hanem ügyelnek a gazdálkodási, pénzügyi szabályok megtartására, a szükséges befizetési kötelezettségek teljesítésére. A Tág fogalom a vállalkozás. Tulajdonképpen milyen főbb formái vannak, s a megyében ezek közül melyek a kedveltek? — Jelenleg a megyében kisüzemi formában két kisvállalat, négy leányvállalat és hat kisszövetkezet működik. A kis- és leányvállalatok belső, vállalati átszervezéssel jöttek létre. így alakult a Gelkából a Hirex és a Modul kisvállalat. A négy leányvállalat gép- kölcsönzéssel és különböző szolgáltatásokkal — szálloda, személygépkocsi-javítás — foglalkozik. A megalakulás nagyságrendjéből ítélve a legnépszerűbbek a néhány fős gazdasági munkaközösségek. Ezekből idáig 140 alakult, s a fele önálló, a másik fele vállalati formában működik. A kereskedelemben, illetve a vendéglátásban a szerződéses üzemeltetés hódít egyre nagyobb teret. Ám vannak kellően ki nem használt formák is, mint egy-egy ipari szolgáltató részleget bérlő gazdasági , munkaközösség, vállalatok egyes részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető polgári jogi társaság vagy az ipari szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok. A A felsorolásból az is kitűnik, milyen területekre volt elsősorban jelentkező... — A skála meglehetősen széles, hiszen mindenre lehet vállalkozni, amit jogszabály nem tilt. A gazdasági munkaközösségek többsége például ipari termelést és építőipari szolgáltatást végez. Gyártanak többek között műanyag-, gumi, fa- és fémtömegcikkeket, míg az építőiparban a hagyományos építés mellett a különböző szakipari tevékenységekre, mint az épületgépészet, fűtésszerelés, falszigetelés van jelentkező. Nyíregyházán például azóta nincs hiány taxiban, amióta mind a személy-, mind a teherszállításra vállalkozhatnak. Egyébként a szolgáltatást nyújtóknál nemcsak szervezési, számítás- technikai vagy biztonságtechnikai munkaközösségek alakultak, hanem például ellátnak házasságközvetítést és pótmamaszolgálatot is. A Mondják, hogy nem is kell több, mint egy jó ötlet, máris lehet vállalkozni. Valójában kikből tevődnek össze a vállalkozók, milyen képzettséggel jelentkeznek? — Alapfeltétel, hogy a működést csak akkor engedélyezik, ha a tevékenység végzéséhez szükséges végzettséggel rendelkeznek. Egyébként megyénkben a vállalkozókat különösen a kezdeti időszakban az óvatosság jellemezte. így a biztos munkahellyel rendelkezők nehezen adták fel főállásukat. Ehhez a vállalati gazdasági munkaközösség nyújtott biztonságérzetet. Többen önálló gazdasági munkaközösséget alakítottak a főállásuk megtartása mellett és most fontolgatják munkaviszonyuk feladását. Ami pedig a képzettséget illeti: a vállalkozók többsége szakmunkás, de elég jelentős a tervezők száma is. Érdekességként lehet említeni, hogy van a vállalkozók között pedagógus, óvónő, számítástechnikai szakember és jogász is. A Akkor egy számot: hány embert érint ^ az új forma? — Népgazdasági szinten mintegy hatvanezer emberről van szó, tehát a lakosság egy százalékát sem éri el, míg megyénkben megközelítően kétezren vannak, akik valamelyik vállalkozási formához kapcsolódtak. ... | igßaiäbXiiÄiÜji ÖJé-J A Ök azok, akikről azt rebesgetik, hogy w hatalmas összegeket vágnak zsebre? — Az tény, hogy a munkaközösséget alapítók többsége már megtalálta, • vagy jövőben megtalálni véli számítását. Különben mind a nyereségek, mind a személyi jövedel„Tehát az nem baj, ha a dolgozók többet keresnek, mert aki többet dolgozik, annak a jövedelme is legyen magasabb. Nem engedheti! meg azonban, hogy munka nélkül, ügyeskedéssel, a jogszabályok kijátszásával érjék el a magasabb jövedelmet.” mek erős szóródást mulatnak. Kiemelkedő jövedelmet az építőipari szolgáltatásban értek el, míg a szellemi tevékenységnél és az ipari szolgáltatásban szerényebb a jövedelem. Annyi viszont igaz, hogy egyTegy vállalati munkaközösségnél a tagok magasabb keresetet érhetnek el, mint főállásban. Eddigi tapasztalataink szerint 40—70 forintos órabérre jön ki a teljesítményük. Azonban azt is látni kell, hogy mindezt munkaszervezéssel, jóval nagyobb termelékenységgel érik el. Tehát az nem baj, ha a dolgozók többet keresnek, mert aki többet dolgozik, annak a jövedelme is legyen magasabb. Nem engedhető meg azonban, hogy munka nélkül, ügyeskedéssel, a jogszabályok kijátszásával érjék el a magas jövedelmet. A Ezek után induljunk ki az Ön munkahelyéből. Az ellenőrzési igazgatóságnak milyen eszközei vannak a törvénysértőkkel szemben? — Eddigi tapasztalataink szerint a vállalkozók többsége megtartja, vagy igyekszik megtartani a „játékszabályokat”. Erről mi az ellenőrzéseink során győződünk meg. Ezek átfogóak, ebből következően nemcsak az adózásra terjednek ki, hanem a teljes gazdálkodásra. Saját hatáskörben járunk el a pénzügyi ellenőrzéssel szorosan összefüggő kérdésekben, míg ha más jogszabálysértést vagy mulasztást észlelünk, akkor jelezzük az illetékes állami szerveknek. Ha például az adófizetési kötelezettségnek nem tesznek eleget, akkor a kiszabott bírság célja a megfelelő nevelő, megelőző hatás, azonban — miközben természetesen a hiányt is meg kell fizetni — a bírság felső határa akár az adóhiány nagyságáig terjedhet. Jelenleg ettől jóval alacsonyabb szinten állunk, hiszen általában nem szándékos hibákról van szó, hanem a rendelkezések hiányos ismeretéről. A Előfordulhat, hogy az ellenőr segít a hi- w bak megelőzésében, támogatja a vállalkozókat? — Igen. amennyiben a lehetőségekről még az indulás előtt felvilágosítást adunk. A megyei tanáccsal együttműködve tavaly tanácsadó szolgálatot hoztunk létre, s mind Nyíregyházán, mind az egyes városokban tájékoztattuk az érdeklődőket, mely területeken és milyen feltételek mellett hozhatók létre kisvállalkozások. Ám még az adóbevallások leadása előtt is folytattunk tájékozódó segítő szándékú ellenőrzéseket. Hétfő délelőttönként most is fogadjuk az ügyfeleket. A A legtöbb panasz a sok papírmunkára ^ van. Itt is a bürokrácia rákfenéje kísért? — A munkaközösségeknek, polgári jogi társaságoknak és szakcsoportoknak a legfontosabb dokumentuma a naplófőkönyv. Ez rendszerbe foglalja a bevételeket, a ráfordításokat. a pénzkészletet, a pénzügyi elszámolásokat. Megítélésem szerint sem egyszerű ennek vezetése. Ám az olyan nyilvántartások, mint a vagyontárgyak számbavétele, a munkabérkifizetések feljegyzése nyilván szükségesek, s ehhez megfelelő rendet kellett kialakítani. Ugyanígy idén április 30-ig kellett beadni a tavaly alakult gazdasági munkaközösségeknek az adóbevallásukat. Ennél igen lényeges, hogy a kötelezettségek pontosan kerüljenek bevallásra, valamint megbízhatók legyenek a tájékoztató adatok is. A A bevezetőben is említett számok sze- w rint a vállalati munkaközösségek alkotják az egyik legnépesebb csoportot. Milyen tapasztalatokat szereztek e területen? — A munkaközösség ott jött létre, ahol a dolgozók és a vállalat vezetése ezt kölcsönösen akarta. Jellemzője, hogy vállalati megrendelésre, az üzemben, a vállalat eszközeivel és gépeivel folyik a termelés. Tapasztalataink szerint ebben segítik a munkaközösségeket a vállalatok. Az a helyes gyakorlat, ha ezért arányos költségtérítést fizetnek. Kiemelten kell figyelni az összeférhetetlen ^munkakörökre: ne legyen a munkaközösség ^‘ttágja az, aki rendelést ad, az elvégzett munkát átveszi, az árkalkulációt készíti, vagy vezető beosztásával nem egyeztethető össze a munkaközösségben való részvétele. A Hogyan illeszkednek be a mai gazdasági w életbe ezek a vállalkozások? — Eddigi tapasztalataink szerint társa- dalmilag hasznos tevékenységet, döntően ipari termelést és építőipari szolgáltatást végeznek. Pozitívumként értékelhető, hogy különösen a vállalati gazdasági munkaközösségek közvetve hozzájárultak az export bővítéséhez, az import kiváltásához, s ott működnek, ahol a vállalatnak kevés a kapacitása valamilyen oknál fogva. Élénk verseny még nem bontakozhatott ki minden területen egyrészt az idő rövidsége miatt, másrészt azért, mert a kielégítendő igények általában meghaladják a vállalkozók mai erejét. A gazdasági munkaközösségek működésével a lakossági szolgáltatások bővültek ugyan, de a javítás, karbantartás terén lényeges javulás nem következett be. A Kanyarodjunk mégegyszer vissza az el- w lenőrzéshez. Meglepetésszerűen jelennek meg, vagy valamilyen más módszer van? — Korántsem,, bár előfordulhat. Az átfogó ellenőrzésről a revizor előre értesítést küí^s a rendelkezésre álló nyilvántartásokat, bizonylatokat vizsgálja át. Azonban ott, ahol túlnyomóan lakossági megrendelésre dolgoznak, a rendszeres ellenőrzésen túl alkalmanként váratlan ellenőrzés is lehet. Különben a vizsgálat befejeztével a revizor ismerteti a megállapításait, s ha mindent szabályosnak talál, akkor csak jelentést készít. Ám ha nagyobb összegű adóhiány, vagy többlet mutatkozik, akkor jegyzőkönyvet vesz fel. Mindehhez tudni kell, hogy a munkaközösségek kötelezettségeiknek önadóztatás formájában tesznek eleget, vagyis saját maguk állapítják meg a fizetendő adókat és önállóan teljesítik befizetési kötelezettségüket is. A Próbáljunk egy kicsit kitekinteni! Hol áll a megye a vállalkozásokban, kihasználjuk-e a lehetőségeket, egyáltalán van-e valamilyen felső határ, amíg ezt a formát támogatni érdemes? — Tény, hogy megyénkben a vállalkozás az ország más területeihez képest lassabban indult. Sok volt a bizonytalankodás, kevesebb a vállalkozó szellemű ember. Valószínű, mások sikere hozta, hogy 1982 második felében erőteljesebben felélénkült a vállalkozási készség. Ennek ellenére az országos átlagnál valamivel gyengébb pozícióban helyezkedünk el. Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni, hogy van-e felső határa a vállalkozásoknak, nyilván a kereslet és kínálat egyensúlya jelentheti ezt, de egy biztos: mi elég messze vagyunk tőle. A Ahhoz viszont, hogy megfelelő szintre kerüljünk, még további segítségnyújtás szükséges. Tapasztalataik szerint mely területek azok, ahol más szervektől többet várnak a vállalkozók? — A felsorolásom nem lehet teljes, s ebben keveredhetik a magánvéleményem a hivatalos állásponttal, de feltétlen jó lenne az engedélyezési eljárás meggyorsítása. Egyszerűbbé kellene tenni a már működő munka- közösségeknél a tagok ki- és belépésének lebonyolítását. A magánszemélyeknél a forgalmi adóról szóló rendelet talán nem eléggé egyértelmű, s vannak bizonytalan árkérdések is, amit tisztázni szükséges! Végül igen jónak látnám, ha ezeknél az új vállalkozási formáknál is megvalósítanák az érdekképviseleti és koordináló funkciót. Köszönöm az interjút. Lányi Botond KM HÉTVÉGI MELLÉKLET Fhetvégij L INTERJÚ 1
