Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

2 Kdet-Magyarország 1983. június 4. Kanapé a Nyírségből Kövér Istvánné és Nagy Béláné a háromrészes kanapét kárpitozza. Nemesített akác és világ kong ressias A méhek dollárjai Kötendő a* araboknál Jó évet zártak tavaly a Sza- bolcs-Szatmár megyei méhé­szek: 690 tonna mézet adtak át a Hungaronektár Válla­latnak. Az édes csemege mintegy nyolcvan százalék­ban exportra került. Na­gyobbrészt nyugat-európai or­szágokba, de új piacként meghódította a fejlődő arab államokat is. Szép eredményekkel ke­csegtet ez az esztendő is. Az Erdészeti Tudományos Intézet — a Hungaronektár felkérésére — olyan neme­sített akácokkal kezdett kí­sérleteket, melyek a szoká­sosnál hamarabb, illetve ké­sőbb bontják ki szirmaikat. Az idén Szabolcs-Szatmárban már telepítettek is a neme­sített fajtákból, melyek meg­honosítása a következő évek­ben tovább folytatódik. Me­gyénkben — ahol hazánk egyik legjelentősebb akácte­rülete díszük mintegy 30 ezer hektáron — az új fajták el­terjesztésével a jelenleginél hosszabb ideig tarthatna az akácméz gyűjtése. Ezekben a napokban befe­jezéséhez közeledik a méhé­szetekben a pergetés. Ügy itt­hon, mint külföldön nagy ke­letje van a többi méhtermék- nek: a darabolt és a táblás lépesméznek, a virágpornak. Sokáig értéktelennek tartot­ták, s nem hasznosították a propoliszt. Ezt a rügyekről összegyűjtött, kiváló élettani hatású anyagot — többek közt fertőtlenít, érzéstelenít — ma már exportáljuk is: főleg Dániába, Svédországba. Hazánkban is hamarosan for­galomba kerül például a pro- poliszos méz, szájvíz, rágó­gumi. Fő termék továbbra is a méz, melyből idén 709 tonna felvásárlására számítanak megyénkben. Szabolcs-Szat- már ezzel jelentősen hozzá­járul a mézexporthoz, amely mintegy 18—20 millió dollárt hoz az országnak. Magyarország megbecsült helyet foglal el a világ méz­termelésében. Bizonyítja ezt, hogy nyár végén hazánkban rendezik meg a Méhészek Világszervezetének kongresz- szusát és kiállítását. Földünk minden tájáról érkeznek majd a budapesti tanácsko­zásra a szakemberek, akik közt helyet foglalnak szabol­csiak is. Megyénkből két mé­hész mutatkozik be a kiállí­táson. Egyikük a propolisz­termelés módszerével, mási­kuk a méztermelés eszközei-. vei jelentkezik a bemutatón. (h.) A LAKÁSFELMÉRÉS MÉRLEGE Mérséklést kértek Az ok: zajr zárt udvar, komforthiány Leleplezett eltérések A felmérés tapasztalatairól adott számot a napokban a vállalat igazgatója a városi tanács végrehajtó bizottsága előtt, ahol elmondta: indo­kolt volt a lakásállomány teljes körű felmérése, mert még a tíz éven belül épült lakások esetében is előfordul­tak alapterületi eltérések, például beépített szekrények, zárt erkély alapterületének be nem számítása miatt. Vol­tak eltérések a lakás helyi­ségeinek minősítésében, de előfordult, hogy a bérlő a vállalat tudta nélkül végzett olyan átalakítást, vagy kor­szerűsítést, amellyel növelte a lakás alapterületét, meg­változtatta a lakás beosztá­sát, vagy fürdőszobát alakí­tott ki. A felmérő munka során a vállalat dolgozói adatokat gyűjtöttek a lakás belsejének műszaki állapotáról, így meg­bízhatóbban tudják majd tervezni a karbantartásokat. Információkat szereztek ar­ról is, hogy a bérlő a követ­kező öt éven belül el akarja-e cserélni lakását, esetleg visz- sza akarja-e adni a lakásügyi hatóságnak, s ha igen, mi­lyen módon kívánja megol­dani elhelyezését. a lakbér mérséklését, tíz bér­lő észrevételének a vállalat helyt is adott. Fellebbezések A műszaki osztályhoz 121 észrevételt továbbított a vál­lalat, amelyből eddig ötven­ötöt bíráltak el és negyven- hármat ezek közül el is uta­sítottak. Azoknak a fellebbe­zéseknek adtak helyt, ahol a lakás műszaki állapota ezt indokolttá tette: több helyen csökkentették a lakbért a fa­lak nedvessége, salétromossá­ga miatt. A műszaki osztály feladata a személyi tulajdonú lakások bérlői fellebbezésének elbírá­lása is. Eddig 42 fellebbezés érkezett, amelyből harminc- kettőt elbíráltak, s mindössze kettőt kellett elutasítani, a többi fellebbezést jogosnak találták. B. J. I_____Próbaüzem: június tS. _____[ Csúcsfogyasztás vízből Legyen kevesebb A felmérések befejezése után május elejéig 212 bérlő tett a lakbérközlésre valami­A NYÁRI VÍZFOGYASZTÁSI CSÚCSIDŐ ELŐTTI SZEMLÉJÉT TARTOTTA MEG A KÖZEL­MÚLTBAN A TISZA MENTI RE­GIONÁLIS VÍZMŰ ÉS VIZGAZ- DALKODASI VÁLLALAT. A ta­pasztalatokról BARTA ISTVÁN, A VÍZELLÁTÁSI ES CSATOBNAZASI ÖZEM VEZE­TŐJE SZÁMOLT 8E. Az üzemeltető vállalatok ilyenkor adnak számot a nyá­ri felkészülésről. Tavaly nyá­ron volt elég víz, ha nagyobb lett volna a teljesítőképessé­günk, még több vizet tud­tunk volna eladná. Igaz, né­hányszor a nyíregyházi víz­toronyban csak minimális vízszint volt. Idén a tavalyi­nál kedvezőbb körülmények­re számítottunk, mert úgy véltük, hogy már az időszak elején megkezdhetik a mun­kát a tiszaberceli vízmű kút- jai. Erre azonban csak a nyár végén kerülhet sor; a próba­A tárgyalóteremből Hem az áram kóborolt... Ha egy ellenőr felületesen tanulmányozni kezdte volna, mitől ég le annyi villanymo­tor állandóan a D&nabrádi Áfósz éttermeiben, bisztrói­ban, először biztos arra gon­dolt volna, hogy elátkozott áram kóborol a vezetékekben, ám ha elmélyedt volna az okok keresésében, talán egy­két évvel hamarabb is felfe­dezhette volna, hogy a zárla­tot nem az áram, hanem a szövetkezet áruforgalmi fő­osztályvezetője okozta. A kezdet meglehetősen régre nyúlik vissza, és utó­lag kideríthetetlen: azért határozták-e el néhányan a szövetkezet vezetői közül, hogy a leégett motorokat nem a Kisvárdai Vas- és Fémipari Szövetkezettel ja­víttatják, hanem kisiparos­sal, mert így hamarabb el­készül, vagy azért, mert Tóth Sándorné, a szövetkezet áru­forgalmi főosztályvezetője jó lehetőséget látott a közösség pénzéből magánadósságainak törlesztésére. Tény, hogy 1974-ben már szóba került: kisiparossal ja­víttatják ezután a leégett mo­torokat, s a legkézenfekvőbb megoldásnak kínálkozott, hogy közülük is Kocsis Já­nosira bízzák a munkát, aki a Domrádi Áfész gégényi tápboltjának vezetője volt, munkaidőn túl pedig villany­szerelő kisiparos. Tóthné és Bodnár László kereskedel­mi osztályvezető Kocsissal akart dolgoztatni, neki azon­ban jobb ötleté volt, egy de- mecseri szakképzett embert javasolt. maga helyett és a szövetkezet nevében meg is bízta a tekercselések elvég­zésével. Kocsis arra is vál­lalkozott, hogy felveszi ő a tekercselés díját a pénz­tárban, így a demecseri kis­iparos nem is került közvet­len kapcsolatba a szövetke­zettel. A motorok égtek, a kisipa­ros tekercselt, a főosztályve­zető Tóthné pedig ivászatai- hoz egyre többször kért pénzt Kocsistól, pontosabban egyre többször küldte el be­osztottját, a kereskedelmi osztályvezetőt kölcsönért, de a pénzt megadni már nem akarta. Amikor Kocsis szólni próbált a közvetítő útján mi­atta, Tóthné visszaüzent: ad­ja össze mennyivel tartozik, aztán készítsen róla számlát, mintha leégett motor teker­cselése volna, ő majd igazol­ja, Kocsis pedig felveheti a pénzt a szövetkezettől. Ko­csis 32 számlát készített, amelyből 25 mögött semmi­lyen munka nem volt, a szövetkezet pedig csaknem 50 ezer forintot fizetett érte. Bodnár sem maradt ártat­lan: 32 számlából 28 esetben igazolt hamisan munkavég­zést, ez 56 ezerbe került a szövetkezetnek. Tudott a motortekercselésekről a szö­vetkezet elnöke és főkönyve­lője is, azt azonban nem tud­ták, hogy el nem végzett mun­káért is fizet a szövetkezet, így ők is aláírtak fiktív szám­lákat, az 6 hanyagságuk is 25 ezer forintba került a szövetkezetnek. Kocsis a felvett pénz je­lentős részét Bodnárnak adta, ő pedig Tóthnénak továbbí­totta, a főosztályvezetőnek azonban ez sem volt elég, a fiktív motortekercselésen kí­vül egyéb villanyszerelési munkákat is végeztetett — papíron! Kocsis 11 ezer 500 forint értékű fiktív számlát állított ki, melynek többsé­gét Tóthné igazolta, de Bod­nár aláírása miatt is öt és fél ezer forint kára szárma­zott a szövetkezetnek. Kocsis, Tóthné és Bodnár csaknem 70 ezer forint kárt okoztak, amelyből az eljárás során 25 ezret megtérítettek. A Kisvárdai Járásbíróság dr. Kutas István tanácsa figye­lembe is vette ezt az ítélet meghozatalánál, de Kocsis Já­nosra és Tóth Sándornéra így is egy év és két hónap bör­tönbüntetést szabott ki, Bod­nár Lászlót pedig 10 hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésül egy-egy év­re eltiltotta mindhámukat a közügyek gyakorlásától és kötelezte őket, hogy a Domb- rádi Áfésznek 44 ezer forin­tot fizessenek meg. A bíró­ság elrendelte Tóth Sándor­né kényszergyógyítását is. A szövetkezet volt elnökét és főikönyvelőjét a bíróság 9 ezer, illetve 8100 forint pénz- büntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. (b. j.) üzem időpontja a tervek sze­rint június 15. — A berceli vízmű az el­ső ütemben naponta tízezer köbméter vizet ad majd Nyíregyházának, valamint Ibránynak, Nagyhalásznak, Bújnak, Tiszatoercelnek és Paszabnak. Teljes kihaszná­lás mellett azonban a tizen­nyolc berceli kút, melyek egyenként nyolcvan-százhúsz méter mélységbe nyúlnak, naponta 40—50 ezer köbmé­ter víz adására is képesek. — A jobb vízellátás érde­kében egy nagy átmérőjű ku­tat fúrtunk Kótajban, né­gyet pedig felújítottunk, így ma negyvenkétezer köbmé­ter vizet juttathatunk Nyír­egyházának. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tartós, több hetes szárazság esetén ne lehessenek gondok. A mostani, körülbelül kéthetes szárazság már megmutatta, hogy milyen mértékben ug­rik meg a fogyasztás csapa­dékínséges időkben. Az idei csúcsfogyasztást május 23-án mértük, akkor harminchét­ezer köbméter ivóvizet hasz­náltak fel a nyíregyháziak és a közbeeső települések lakói. — Végül: még néhány szót a berceli vízről. Ez — a köz­hiedelemmel szemben — nem Tisza-víz, hiszen a kutak a parttól több száz méterre helyezkednek el. Sokan te­szik fel a kérdést, nem lesz e rosszabb minőségű az itteni víz, mint a kótaji? A már megkezdett próbaszivattyúzá­sok azt bizonyítják, hogy az itteni víz minősége majdnem azonos a kótaji, nyírteleki kutak vizével. S. Z. Június S-tól 10-ig: „Vevők vagyunk“ Hiánycikk" kiállítás Nyíregyházán Szakmai termelési napok és „Vevők vagyunk” kiállí­tások keretében több éves hagyománya van hazánkban a hiánycikk-kiállításoknak. Június 8. és 10. között a Ter­meltetők Tanácsa megbízásá­ból „Vevők vagyunk” cím­mel Nyíregyházán tartanak bemutatót a Vasvill, a Hajdú és Szabolcs megyei KIOSZ, valamint a Kisipari Termel­tető Vállalat rendezésében. Hosszú a hiánycikkek lis- tája. A Vasvill például 1193 féle vasáru és több, mint fél­száz műszaki cikk gyártására keres vállalkozót a három- napos bemutató keretében. Ugyanakkor közönség elé kerülnek azok a kisiparosok által készített termékek, me­lyekre viszont vevőt keres­nek. Többek közt kiállítanak vasárukat: így különböző sze­relvényeket, alkatrészeket, villamossági berendezéseket. Láthatunk fa-, textil-, bőr-, kötélárukat, vadászati, hor­gász- és lakberendezési cik- keket, ez utóbbin belül pél­dául keresett kisbútorokat. Jellemző a kereskedelem és a gyártók közötti szakadék- ra, hogy több olyan termék gyártására keres vállalkozót a Vasvill, amit az iparosok viszonteladásra kínálnak fel, s eddig megrendelő híján nem gyártottak. Június 8-án délelőtt 10 órakor nyílik meg a megyei és városi művelődési köz­pontban a kiállítás. Ezen a délutánon a Hajdú és Sza­bolcs megyei kereskedelmi vállalatok, áfészek és az or­szágos nagykereskedelmi vál­lalatok — így a TRIAL, a Vas-Edény, a RAVILL — képviselőit várják a rende­zők. A kereskedők a KIOSZ munkatársaival már a hely­színen szerződést köthetnek a kiállított termékek megvá­sárlására. Másnap a Hajdú, a Sza­bolcs és a Borsod megyei vadásztársaságok lesznek a rendezvény vendégei. Sok va­dászati áruhiánycikk a bőr vadász táskától a kötéllétrán át a vadászöltönyig, melyek gyártására szabolcsi iparosok is vállalkozhatnak. A kiállítás három napján várják mindazokat az MVMK- ba, akiknek kapacitásuk van hiánycikkek gyártására, il­letve vállalják az eladást — így például ipari és termelő- szövetkezetek szakembereit. Egyúttal hívják a rendezők a lakosságot Is. Kérik az ér­deklődők javaslatait arról, hogy mi mindenre lenne még szükség. A rendezvény célja: rövidíteni az utat a termelők és a kereskedelem között. Ennek érdekében a szerve­zők számos szerződéskötésre számítanak. (h.) A közelgő lakbéremelések miatt közel 7 ezer lakásról kellett pontos felméréseket végezni Nyíregyházán az in­gatlankezelő és szolgáltató vállalatnak. Bár a felmérés február 20-án befejeződött, még ma sem tudja minden család, mennyit is kell majd június 1-e után fizetnie, mert 212 bérlő tett észrevé­telt a lakbérközlésre, illetve közülük néhányan lakbér- mérséklést kértek. lyen észrevételt. Ebből 177 bérlő észrevételét, illetve ké­relmét bírálta el a vállalat. Közülük 38-an a kedvezőtlen környezeti adottságokra hi­vatkoztak, ezért kérték a lak­bér mérséklését. Tizenkilen­cen kifogásolták a lakás alapterületét is, de mivel az ellenőrző mérések is az in­gatlankezelő vállalat dolgo­zóit igazolták, ezeket az ész­revételeket a városi tanács műszaki osztályához továbbí­totta a vállalat. Huszonöt bérlő a kisvasút, illetve a rendező pályaudvar közelsége miatt kérte, hogy kevesebb lakbért állapítsa­nak meg, tizennégyen a zárt udvarral kapcsolatos csök­kentő tényezőre hivatkoztak, tizenhárom család a lakás komfortfokozatát vitatta, kö­zülük hármat jogosnak talál­tak, a többi ügyben a tanács műszaki osztálya dönt. A kedvezőtlen műszaki állapot miatt huszonkilencen kérték E xportra dolgozik a Nyíregyházi Bútor­ipari Szövetkezet. Nyugatnémet megrendelés­re ezer darab ülőgarnitú­rát gyárt az ipari szövetke­zet. A három darabból álló bútorból az indulás ideje alatt hetenként 18—20 gar­nitúráit kéziben ék, s ezeket kamionnal szállítja el a megrendelő. (Elek Emil felvétele) Nyíri László üzemvezető \ íz elkészített darabokat 1 Alaposan átvizsgálja szál- ä lítás előtt. M Nyíregyháza egyik szép része: a Kert utca. i (Jávor L.)

Next

/
Thumbnails
Contents