Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-18 / 143. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. június 18. A prágai béketalálkozó előtt Közéleti személyiségek és békeharcosok nyilatkozata Sally Ride a harmadik űrhajósai) Nagy várakozás előzi meg a Prágában június 21-én kezdődő nemzetközi béketalálkozót, melynek jelszava „A békéért, az életért, a nukleáris háború ellen”. A találkozó jelentőségéről és a hozzá fűzött reményeikről nyilatkoznak ismert közéleti személyiségek, békeharcosok. Edith Ballantyne, a béketalálkozó nemzetközi elökészi- té bizottsága egyeztető csoportjának vezetője, a békéért cs szabcd'ágén küzdő' nők nemzetközi ligájának főtitká„A talákozóra mintegy 2500 résztvevőt várunk. Részt vesz több nemzetközi szervezet, képviselteti magát az ENSZ és az UNESCO is. Meghívót küldtünk parlamenti képviselőknek, szakszervezeti vezetőknek, egyházi, ifjúsági és nőszervezeteknek. Jelen lesznek a legkülönbözőbb háborúellenes mozgalmak. A prágai találkozó lehetővé teszi egymás jobb megértését, a kölcsönös bizalom erősítését, — ez a tartós béke egyetlen lehetséges alapja’’. Gene Robert Larocque nyugalmazott tengernagy, a katonai problémákkal foglalkozó Washingtoni Tájékoztatási Központ igazgatója: „A prágai találkozót rendkívül időszerű fórumnak tartom, nvvtl arra az amerikai Pershing—2 rakéták és roLengyelországi látogatásának második napján 11. Já- jiqs: Rai pápa Varsóban találkozott a Lengyel Népköztársaság legfelső vezetőivel, Wojciech Jaruzelski miniszterelnökkel ti Henryk Jab(Folytatás az 1. oldalról) lásában, amely az eddigieknél jobban segíti az életképes települések erősödését, mérsékli az életkörülményeikben meglevő indokolatlan különbséget, javítja a társadalmi közérzetet. A népfrontmozgalom támogatja a párt következetes törekvését a szocialista demokrácia szélesítésére. Fontos feladatok várnak a népfrontmozgalomra a választási rendszer fejlesztése, az országgyűlés és a tanácsok belső demokratizmusa, munkássága és hatáskörük szélesítése érdekében. A Hazafias Népfront fontosnak tartja — emeli ki az ár ísfoglalás —, hogy tövé-.»bfejlödjön a társadalom, \ 'iák szerves részeként az ■ Lusag egysége és egyetértése, emelkedjen műveltsége, növekedjen társadalmi felelősségtudata, hazaszeretete és elkötelezettsége a világ gazdasági fejlődése iránt. A népfront cselekvő része kíván lenni azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek az sraberiség legfontosabb létfeltételét, a világbékét kívánják biztosítani — hangsúlyozza egyebek között a dokumentum. Az országos elnökség Sz< itistványi Gyulánét, saját kérésre, érdemei elismerésével — nyugállományba vonulása miatt — felmentette országos titkári tisztségéből, s egyúttal megválasztotta .a Hazafias Népfront aíel- nökévé. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szentist- ványi Gyulánénak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának, eredményes munkássága , , elismerések' ut, i Tugállomáayba vonulási alkalmából a Szocialista Magyarország Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, P7 Elnöki Tanács helyettes elnöke nyújtotta át. botrepülőíépek nyugat-európai telepítése előtt kerül sor. Remélem, hogy ez a világméretű fórum elősegíti a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének erősítését, s elmélyíti a népek közötti kölcsönös megértést. A prágai találkozó egyik legfontosabb feladatának azt tekintem, járuljon hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kapcsolatok javításához”. James Lamond, brit munkáspárti parlamenti képviselő: „Lehet, hogy a részvevők véleménye egyes politikai kérdésekben nem egyezik, de a fő kérdés, a békére való törekvés, egyesít bennünket. Ha nem támogatom egy másik állam társadalmi rendszerét, az még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az illető országot el kell törölni a föld színéről”. Sobei Siota professzor, közgazdász, a Japán Tudósok Szövetsége elnökségének tagja: „Mi, japán tudósok síkra- szállunk azért, hogy a tudomány vívmányait ne használják fel katonai célokra. Hisz- szük, hogy Prágában ezt a törekvésünket a világ minden haladó tudósa támogatni fogja. A tudósoknak, íróknak, a lonskival, az államtanács elnökével. Józef Glemp bíboros, a lengyel katolikus egyház prímása és a pápa kíséretének több tagja is jelen volt. A találkozón Jaruzelski és a pápa beszédet mondott. A mintegy negyvenperces találkozó után Jaruzelski, Jabionski, II. János Pál és Glemp megbeszélést tartott. A négyes tanácskozás a tervezettnél több mint egy órával hosszabb ideig, csaknem két és fél órán át tartott. Napirendjén — az előzetes közlések szerint — egyaránt szerepeltek a lengyel helső helyzettel és a nemzetközi helyzettel kapcsolatos kérdések. A találkozóval párhuzamosan a Belweder-palota egy másik termében szélesebb körű megbeszélés folyt. Ezen számos más lengyel vezető politikus, valamint a pápát kísérő vatikáni küldöttség 4 tagja és a lengyel püspöki kar két képviselője vett részt. A Budapest felszabadításáért folytatott elkeseredett harcok során január közepére a szovjet csapatok megtisztították a város azon részét, ahol az Operaház áll. A szovjet katonák között sok volt a zene- és művészetszerető. Végigjárták az Operaház helyiségeit. Sokáig álltak az üres szobákban és kopott termekben. Hirtelen gyermeksírást hallottak valahonnan. A lépcsőkön leérve a következő kép fogadta őket: a sötét pincehelyiségben mécsesek pislákoltak. Mellettük síró gyermekeiket magukhoz szorító nőket pillantottak meg. Egy pillanatig néma csend volt. Még a gyerekek is abbahagyták a sírást. Azután előlépett egy magas férfi. Mint később kiderült, a színház művésze, Székely Mihály volt. — Művészek es színházi dolgozók, vannak itt — magyarázta a szovjet katonáknak. — Közel két hónapja élünk fény nélkül, éhezve. Mi n den készletünk/1* elfogyojtt- A gyerekek enni akarnak, ezért sírnak. Félóra múlva az Operaház bejáratánál megállt egy tábori konyhai kocsi, és újabb politikusoknak és az üzletembereknek egy fő cél nevében kell egyesíteni erőfeszítéseiket. Ez a cél: Békés élet egész bolygónkon!.” Jevgenyij Jevtusenko, szovjet költő: „Ma, mikor korunk fő problémája a tömegpusztító fegyverek csökkentésének és megsemmisítésének kérdése, Ernest Hemingway szavai: „a gyilkolást nem lehet megszokni” úgy hangzik, mint a világ összes művészéhez szóló felhívás. Annak ellenére, hogy különböző társadalmi rendszerék léteznek, hogy a kormányok között ellentmondások vannak, s hogy a hazug propaganda meg akarja osztani a világ művészeit, íróit, filmművészeit, a legjobbak, és mi, a szovjet kultúra munkásai is, ugyanazt a célt tűzzük ki magunk elé: közelebb akarjuk hozni egymáshoz népeinket, meg akarjuk előzni a föld nukleáris elpusztítását. Meggyőződésem, hogy az igazi művész, bármely nemzet szülötte is legyen, lehetetlen, hogy ne értse meg: mindent el kell követnie azért, hogy ne legyen háború.” Michael Myerson, az Egyesült Államok béketanácsának elnöke: „A prágai béke-világtalálkozó a legkülönbözőbb politikai és egyházi irányzatú szervezetek és mozgalmak közötti párbeszéd lesz, véleményem szerint ez elősegíti, hogy földünk összes bélcesze- rető embereinek erőfeszítéseit egyesítsük az amerikai kormány veszélyes militarista tervei elleni küzdelemre.” Pénteken Moszkvában véget ért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kétnapos ülése. A küldöttek egyhangúlag elfogadták a dolgozó kollektívákról, a kollektíváknak a vállalatok, intézmények és egyéb szervezetek irányításában betöltött szerepéről szóló törvényt, amely ez év augusztus elsejével lép érvénybe. A törvényről folytatott vitában a felszólalók hangsúlyozták: a dokumentum elfogadása fontos lépés a szocialista demokrácia kiszélesítése útján. Alá? úzták, hogy a Szovjetunió történelmében első alkalommal kidolgozott törvény megnövekedett felelősséget ró a kollektívákra. 10 perc múlva a művészek és gyermekek nagy étvággyal fogyasztották a katonaebédet. Ebéd után a színészek körülvették a szovjet katonákat. Valahonnan tolmács került. Minden oldalról záporoztak a kérdések. Hát hogyne! Hiszen a fasiszta propaganda hosszú időn keresztül hangoztatta a szovjet hadsereggel kapcsolatos leghajmeresztőbb képtelenségeket. — Hozzájárulnak, hogy megnyissuk a színházat? — Akár rögtön — hallatszott a válasz. Előlépett egy fiatal nő. — Szeretnénk, természetesen csak ha megengedik — kezdte bátortalanul — egy koncertet rendezni valahol a színházban, a szovjet katonáknak. Szívünk mélyéig meg vagyunk hatva, hogy gondoskodtak gyermekeinkről és rólunk. Művészetünkön kiTELEX SZTRÁJK TRIPOLIS AN Az észak-libanoni Tripoli kikötőváros lakossága pénteken gyásznapot tartott, általános sztrájkkal tiltakozott a 20 halálos áldozatot követelő csütörtöki vérengzés ellen. Megbénult az élet, zárva maradtak a boltok, az iskolák, a szolgáltató intézmények. A 600 ezer lakosú város térségében minden eshetőségre felkészülve riadóké- szültségbe helyezték a szíriai békefenntartó erőket. A damaszkuszi rádió a libanoni baloldali pártokkal összhangban Izrael ügynökeire hárította a felelősséget a provokatív vérontásért. AKCIÓ A MAFFIA ELLEN Csütörtökön este nagyszabású akcióiba kezdett az olasz rendőrség a nápolyi maffia, a Camorra ellen. Mint az ANSA olasz hírügynökség jelentette, több mint nyolcszáz letartóztatási parancsot adtak ki a nápolyi szervezett alvilág vezetői és velük együttműködő politikusok, üzletemberek és színészek ellen. BÖRTÖNLAZADÁS LONDONBAN Huszonkét őr és hat rab sebesült meg csütörtökön este egy nyugat-londoni börtönben kitört lázadás során. Az összetűzések azzal kezdődtek, hogy huszonöt, a „súlyosak” közül való rab elkezdett ágyakat és szemetesedényeket hajigálni a börtön negyedik emeletéről az őrökre, miközben azok éppen a vacsorához sorakoztatták a többi rabot. A börtönőrök gumibotokkal, a rabok pedig széfc- és asztallábakkal vetették magukat a küzdelembe. A börtön személyzetének negyedóra múltán sikerült helyreállítani a rendet. A felszólalók kitértek arca, hogy munkahelyükön, szűkebb környezetükben milyen módszerekkel igyekeznek véget vetni a termelést akadályozó jelenségeknek, köztük a fegyelmezetlenségnek. Rámutattak, hogy az ilyen megnyilvánulások elleni küzdelem hosszú távú feladat. Megállapították, hogy a törvény növeli a szakszervezetek szerepét és felelősségét. A kollektívákról szóló törvény elfogadása és a Legfelsőbb Tanács két ülésszaka között hozott határozatok megerősítése után az ülésszak befejezte munkáját. vül nincs semmink, amivel hálánkat kifejezhetnénk. A mécsesek fényében rendezett szokatlan koncert meghatotta katonáinkat, arcuk kisimult, szívüket eltöltötte magyar barátaik iránti szeretet. ★ Miután Pestet teljes mértékben megtisztítottuk a hitleristáktól, néhány napot kaptunk a személyi állomány feltöltésére, a harci járművek kisebb javítására. A Bazilika környékén szállásoltak el bennünket. Általában késő este tértünk haza és' azonnal lefeküdtünk aludni. Egy napon korábban jöttünk. Ahhoz, hogy bejussunk a szobánkba, keresztül kellett menni egy tágas vendégszobán, ahol egy pianínó állt. Leültünk a, karosszékekre, Szinte napra pontosan húsz évvel azután, hogy a világ első űrhajósnője, a szovjet Va- lentyina Tyereskova visszatért a világűrből, ahol a Vosztok—6 pilótájaként járt, újabb nő indul a kozmoszba: Sally Ride amerikai asztronauta. A két út között eltelt két évtizedben csak egyetlen egyszer járt még a nők képviselője a világűrben — Szvetlána Szavickaja, aki a Szojuz T—7 űrhajón, majd a Szaljut űrállomáson dolgozott, egy hétig. Jelenleg ő a nők közül az űrhajózás „világcsúcstartója” s az amerikai kolléganő nem veszélyezteti ezt a csúcsot: útját, amely a Challenger elnevezésű amerikai visszatérő repülőgép második útja lesz, hat napra tervezik. Az űrhajózás tudománya nagyot lépett előre a húsz év alatt. Tyereskova még a maiakhoz képest kezdetlegesnek tűnő űrhajón egymaga indult útjára, bár tulajdonképen kötelékrepülésben vett részt. Utazásának elsődleges célja az volt, hogy kiderítsék: képes-e a női szervezet egyáltalán elviselni az űrutazás komoly megterheléseit, képes-e megfelelően elvégezni egy nő azt a rendkívüli munkát, ami a magányos űrhajósra hárul. Szavickaja már hármas csapat tagjaként kezdte meg munkáját, hatalmas tapasztalat birtokában, s az űrállomáson két további társával együtt dolgozhatott. A 32 éves Sally Ride viszont kezdettől fogva ötödmagával teszi meg útját a Challenger kabinjában. Ennek megfelelően előképzettsége is más. Tyereskova és Szavickaja egyaránt a sport felől jutott el az űrhajózásig, sportrepülők, ejtőernyősök voltak: Szvetlána többszörös világcsúcstartó is volt. Sally Ride viszont a tudomány felől közelítette meg leendő szakmáját. 1977- ben a világhírű kaliforniai egyetemen, a Stanfordon fizikából szerzett képesítést, kisdoktori diplomát. A csinos, sötéthajú, 164 centiméter magas, 53 kilogramm súlyú Sally életútja egyébként még egy vonatkozásban mutat hasonlóságot a világ első űrhajósnőjével, Tyereskovával: az ő férje is űrhajós, pontosabban csak jelölt és az érdekesség az, hogy a feleség előbb jut a Kozmoszba, mint a férj, Steven Hawley, akire a Challenger egyik következő útján vár munka. (Tyereskova Andri- jan Nyikolajev űrhajóshoz ment feleségül, de csak az űrutazás után és Nyikolajev Iván Burmenko felnyitotta a pianínó tetejét és egy kézzel valamilyen melódiát kezdett játszani. A szomszéd szobából hirtelen lépések hallatszottak, kinyílott az ajtó és két nő lépett be. Az idősebbik 70 év körül lehetett. Feketébe volt öltözve, és elég sötéten is nézett ránk. Látszott, hogy csak azért tűr meg bennünket a házában, mert kénytelen engedni az erőszaknak. Az unokája éppen ennek az ellenkezője volt. Egy fiatal, csinos lányt láttunk, aki egyszerűen, de Ízlésesen volt öltözve. Haja barna, szempillái hosszúak, arca szabályos; olyan szép volt, hogy álombéli látomásnak tűnt, akiről azt gondoltuk, hogy pár pillanat múlva eltűnik. Lélegzetünket visszafojtva álltunk. Először Iván szólalt meg. Üdvözölte a háziasszonyt és lányát német nyelven, bocsánatot kért, hogy zavarjuk őket. A lány — Anitának hívták — elmosolyodott és igyekezett válaszolni. Az idős asszony azonban haragosan félbeszakította és elvezette. Csaknem egy1 hétig laktunk a házban. Az 1 idős asszony alig bírt ki bennünket. Az utolsó napon azonban megelőbb járt már a kozmoszban, mint jövendőbeli felesége.) A Challenger személyzete számára sok feladatot szabott meg a NASA. Két mesterséges holdat kell pályára állítaniok — a kanadai gyártmányú Anik—2 és az indonéz megbízásból készített Palapa B—1 hírközlési szputnyikot. Erre az űrutazás első és második napján, június 18-án és 19-én kerül sor. A következő napokban összesen 21 különböző kísérletet kell az öttagú személyzetnek végrehajtania. Június 22-én kerül sor a legbonyolultabb feladatra. Sally Ride mérnöktársa, John Fabian az űrrepülőgép csomagteréből a kanadai gyártmányú manipulátorkarral kiemel egy konténert, amely csaknem két tonna súlyú. Ez a nyugatnémet űrkutatási program berendezéseit tartalmazza, neve SPAS—1 (Shuttle Pallet Satellite — visszatérő mesterséges holdcsomagnak lehetne fordítani a legegyszerűbben). A konténert önálló pályára helyezik, mintegy 800 méteres távolságba a Challengertől. 10 órával később az űrrepülőgép a SPAS közelébe manőverezik, és Sally feladata lesz, hogy a manipulátorral „elfogja” és visszategye a csomagtérbe. Ilyen feladatot először hajtanak végre. Bár a program kétségkívül tudományos célt szolgál (a SPAS nyugatnémet berendezéseivel elsősorban öt- vözési kísérleteket végeznek a súlytalanság körülményei között), katonai jelentősége is van: közismert, , hogy a Pentagon a csillagok háborúja program részeként ki akarja dolgozni „ellenséges” mesterséges holdak elfogásának módszereit az űrrepülőgépekkel. Mind Ride, mind Fabian újonc az űrprogramban, a parancsnok, Robert Crippen viszont másodízben vesz részt űrrepülőgép-utazáson. (Az első amerikai űrrepülőgép másodpilótája volt.) A pilóta most Frederick Haugh lesz, aki korábban a haditengerészeti légierőnél szolgált. Még egy újonc — s egyben új „szakma” az amerikai űrhajózásban: Norman Thagard orvos, aki a jellegzetes „űrhajózási müködésza varokat” a szervezetben az út kezdetén fellépő rendellenességeket tanulmányozza. (Szovjet orvos már járt a világűrben.) S egy további újdonság: a Challengernek ezúttal első ízben a floridai űrrepülőtér közvetlen közelében kell majd leszállnia. változott. Még azt is megkockáztatnám, hogy barátokként váltunk el. A zene hozott közel bennünket egymáshoz. Ezen az utolsó estén megkértük Anitát, hogy játsszon nekünk valamit. A lány nem sokáig kérette magát. Szépen játszott. Csendesen nyílott az ajtó és bejött Mártonné. Anita után Iván Burmenko lépett a pianínóhoz. Tudtuk, hogy jól játszik. De ezen az estén barátunk felülmúlta magát. A zene felidézte emlékezetünkben hazánk tájait, benne volt az orosz lélek lí- raisága, romantikája, az ország határtalan méretei. Észre sem vettük, hogy elrepült az este. A legérdekesebb és legváratlanabb azonban ezután történt. Mártonné felemelkedett ültéből é% ünnepélyesen meghívott bennünket vacsorára. Az asztalnál még mosolygott is és állandóan kínálgatta Ivánt. Mi azonban nem irigyeltük őt. Bennünket teljesen kielégített Anita társasága. Nyikolaj Zabelkin (VÉG*> Jaruzelski és II. János Pál pápa találkozója Kis Csaba Felejthetetlen napok (4.) A zene összeköt Véget ért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülése
