Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-18 / 143. szám
1983. június 18. Kelet-Magyarország 3 Csomagolunk!? E gy valamirevaló termelőszövetkezetben, ahol a higiéniára is adnak, rengeteg mosószer fogy, különösen ha állattenyésztéssel, sőt tejtermeléssel is foglalkoznak. Van üzem, ahol az éves mosószerköltség 200 —250 ezer forint. Ez nem is baj, mármint a mosószerek használata, hiszen nem csak a KÖJÁL, de a józan emberi ész is követeli, igényli a tisztaságot, a rendet. A baj az — mondták már többen is —, hogy a nagyüzemeknek nem a mosószer kerül sokba, hanem a csomagolás. Kalkulátor gondolkodású főkönyvelő például kiszámolta; a költségek jó egyharmadát papírra, dobozra fizetik ki, amit rövid úton a szemétre dobnak. Mosószer t ugyanis csak kiskereskedői áron, kis tételben, 1—2 kilogrammos csomagolásban tudnak venni. A csomagolódoboz szép 'és esztétikus, töbhszínnyomású, reklámszöveggel és használati utasítással. Az ilyen doboz szükséges a háztartásiban, a fürdőszobában, de mi szükség van rá egy nagyüzemben, ahol tíz kilogramm számra használják a mosószert és a dobozra rá se néznek, amikor kiürítik ... Ezek után számoljunk. Ha a nagyüzemek 50 kilogrammos tételben, nagykereskedelmi áron, zsákokban vehetnék meg a mosószert, úgy a következő haszon szármázna belőle. Dobozár, amelyik kb. 100 forint. (Két forintnál olcsóbb doboz aligha van), plusz kereskedelmi árrés, amely 50 kilogramm mosószer esetében biztos, hogy több száz forint. Szó mi szó, a tisztaságnak nagy ára van és nem mindig Indokoltan. Ide kívánkozik, hogy a jelen sorokkal nemcsak a termelőszövetkezetek, üzemek érdekeit védve szóltunk. A z úgynevezett csupa nagybetűs TAKARÉKOSSÁG is diktálta a sorokat, mert ha a tsz-ek nagy tételben, ömlesztve vehetnének mosószert, úgy papírt, munkaibért, munkaidőt, végső soron energiát takaríthatnánk meg és nem is lebecsülendő mennyiséget országosan. Végszó: tudunk mi csomagolni, de olykor-olykor minek, mi végre? • S. E. Fémzsaluk Afrikába Hamarosan útnak indul Algériába a Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyárából két készlet építési fémzsalu. A Nikex külkereskedelmi vállalat közvetítésével létrejött üzletet áprilisban kötötték meg az afrikai ország kereskedőivel. A rövid határidőre vállalt munka még a tervezettnél is két héttel hamarabb készült el. A dollárelszámolású, 16 millió forintos üzlet jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a gyár előreláthatólag tíz százalékkal túlteljesíti féléves bevételi tervét. JÓL JÖTT AZ ESÓ Aratásra készen A hét elején még csak áhítoztak a mezőgazdászok az eső után, a második felvonás aztán meghozta a várva várt csapadékot. Még időben érkezett, igaz nem mindenütt egyformán, de a legkevesebb is több a semminél. Ezután már tényleg csak a napsütés hiányzik, hogy a jövő hét elején az ország keleti országrészében is meginduljanak az arató-cséplő gépek az őszi árpatáblákon. Búza és pipacs Leveleken kilencszázhúsz hektáron vetettek a múlt év őszén kalászost. A búza mellett a homok, a futóhomok fő növényét a rozsot 340 hektáron. A jelenlegi állapotról így nyilatkozik Snekszer Mihály, a Dózsa Termelőszövetkezet főmezőgazdásza: —■ Vegyes képet mutat a határ. Májusban, június elején szinte egy csepp eső sem esett, ami meglátszik a növényeken. A búza sarjúkalá- szában nincsen szem, a főhajtás is hiányos. Ez bizony érzékeny veszteség, mert a költség úgy alakúba kisebb termés esetében is, mintha a tervezettet takarítanák be. A kombájnokat már kijavították, a gépudvaron állnak az E—516-ok, E— 512-ek, a Claas Dominátor és az SZK—5-ös. Leveleken úgy számolták, hogy tíz nap alatt végeznek a búzával, ugyanennyi kell a rozsnak is. — Június végén biztosan indulhatnak a kombájnok a búzában. A kombájnosok mellett még 25—30 ember vesz részt az aratásban. Fontos feladat a szalma betakarítása, hiszen a szövetkezetben sok a szarvasmarha, a juh. A 41-es út mentén szép a téesz búzatáblája. Sőt tetszetős is, ahogyan a pipacsok pi- roslanak benne. Csakhogy ezt eredetileg nem pipacstáblának szánták. Ez már nem az időjárás függvénye csupán... Aratás után másodvetés Tarpán kiemelten kezelik 8 búzát. Az idei vetésterület az eddigi legnagyobb, 1350 hektár. Ehhez jön még a 150 hektáros őszi árpa. — Jól gépesíthető a kalászos termesztése, nem ütközik más munkacsúccsal, ugyanakkor tonnánként még ezer forint körüli nyereséget is biztosít a búza — magyarázza Szécsi Zoltán, az Esze Tamás Termelőszövetkezet főmérnöke. — Tíz kombájnunk jó idő esetén két héten belül elvégzi a nagy munkát, a szárítónk pedig biztosítja, hogy a levágott termény magtári szárazon kerüljön Fehérgyarmatra, Vásárosnaményba és a saját tárolónkba. Félezer tonnát vetőmagnak termesztünk az őszi vetéshez. Tarpán jó eredményt adnak a martonvásári IV-es és VIII-as fajták, valamint a Jubilejnaja—50. Igaz, a tervezett 3,2 tonnás hozam nem Az illetékes válaszol ÉGNEK A VILLANYOK A közelmúltban a közvilágítással kapcsolatosan megjelent cikkre a következőket válaszoljuk: nyíregyházi ki- rendeltségünk közvilágításellenőrzést végzett Nyíregyházán a Szüret utcában és ez alkalommal a kiégett izzókat pótoltuk. Kérjük a lakosságot, hogy a jövőben a hibabejelentést a nyíregyházi kirendeltségünk ügyeleti szolgálatánál tegye meg. Ez történhet személyesen vagy telefonon is, a hiba kijavítása így hamarabb megtörténhet. TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatósága Ha szükséges, Tarpán is szárítják a terményt. Ezért a szárítótornyot is felkészítik az aratásra. számít rekordtermésnek, de a Beregben 10—11 aranykoronás földeken már jónak mondható. Itt legalább annyira meg kell dolgozni ezért a termésért, mint jó talajon az öt-hat tonnás hozamért. Az aratással egy időben, pontosabban a kombájnokat követve végezzük majd a szaimabetafcarítást is — mondja a főmérnök. Takarmányunk bőséges, ennek ellenére 80—90 hektáron tervezünk másodvetésű napraforgót és kukoricát. Az árpát talán a jövő hét, elején elkezdhetjük aratni, s utána rögtön indulnak majd a vetőgépek. Korábban a szokásosnál Korábban kezdik mos; mindenütt az aratást. A gépek rendben, kijavítva állnak, sok helyen új kombájnokat is bevetnek. Tarpán például négy NDK-gyártmányú E— 512-es várja az aratást. Egyszóval minden gazdaságban készen állnak a kezdésre, a kenyérnekvaló betakarítására. Sipos Béla — Ugye, teljesen elfelejtetted, hogy ma színházba megyünk? — Fölöslegesen izgulsz, semmit sem felejtettem el. Van idő bőven. — Persze, persze ... Mindig a második felvonásra érünk oda. Legutóbb is ... — Lehetetlen alak vagy! Addig morogsz, míg végképp el nem veszed az ember kedvét. Adj tanácsot inkább, mit vegyek fel: estélyi ruhát, vagy szoknyát ; blúzzal. — Vegyél, amit akarsz. Csak arra kérlek, hogy egy kicsit gyorsabban ... — Rendben van. Az estélyit veszem fel, az jobban áll. Várj csak!... Ivánék is ott lesznek? — Honnan tudjam? Lehet, hogy ott lesznek ... — Mért nem ezzel kezd- ted? Ha ők is ott lesznek, akkor nem az estélyit veszem fel, hanem a szoknyát meg a blúzt. Igaz, hogy a fi „Fél éve semmi baj, a felesége is boldog asszony... Jelszó és papucs Kényes kérdésekről egy szocialista brigáddal FEHÉR ING, NYAKKENDŐ, FESZES MELL, DERŰS TEKINTET, PIROS DRAPÉRIA, ELNÖKSÉG, KÉZFOGAS. OKLEVÉL, ARANYJELVÉNY, BORÍTÉK. „ÉS MOST, EZEN ÜNNEPÉLYES PERCEKBEN AZT KÉRJÜK A PÄRT-, GAZDASÁGI, TÁRSADALMI VEZETÉS NEVÉBEN, FOLYTASSAK TOVÁBBRA IS AZ ELVTÁRSAK A HÁRMAS JELSZÓ JEGYÉBEN: SZOCIALISTA MÓDON DOLGOZNI, TANULNI, ÉLNI!” Ha kilépsz a gyárkapun... A Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál beszélgettünk az Ifjúság brigád tagjaival. Fő témánk közelebbről az életmód. Egyikünk úgy fogalmaz: a jelszó és a papucs ... — Élni — gondolkodik el hangosan Zemenszky Ferenc üzemvezető — olyan nagy szó és olyan nehéz. Szép, jó, de szinte nem lehet mérlegre tenni. Mutatós, de csak jelszó. Netán vegyünk elő minden egyes embert, te és te, mit csinálsz, ha kilépsz a gyárkapun, hogyan élsz szocialista módon? Ez a jelszó tudniillik a hibája az egész brigádmozgalomnak. Mert a brigád teljesít 110 százalékot, megtakarít 3 százalék energiát, becsatol 10 darab színházjegyet, lefest egy óvodakerítést, de ettől még Józsi bácsi egész nyugodtan verheti otthon a feleségét. Ha ez botrányossá nem válik. sem Józsi bácsi, sem a brigád tekintélye nem csorbul. — Ez a brigád hét-nyolc éve kezdett, szinte a semmiből, s most a vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja. Egyesek keveslik ezt a címet, én reálisnak tartom. Nekem viszont a jelszó és papucs párhuzam nem tetszik. Sajnos, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy munka után kényelmesen papucsba bújhatnánk. Mindenki fut a pénze után, ma ez határozza meg az életmódot ... Hét éve albérletben — Szerintem nem jut eszébe otthon senkinek, hogy ő egy brigádtag — teszi hozzá Lencsés Géza autószerelő. — Nekem például reggeli negyed hatkor, amikor kelek, nem ezen jár az eszem. Akkor sem ez lebegett a szemem előtt, amikor a technikusképzőbe jáv-tam, hanem az, hátha többet fogok majd keresni. Most meg az foglalkoztat, honnan szerezzek építőanyagot a házamhoz. És más se gondolja, hogy ő most a brigád miatt nem fog berúgni. Van munkahelyi követelmény és van az ember'a gyárkapun belül és kívül. Vagy rendes, vagy nem, de ennek semmi köze a brigádmozgalomhoz. — Ha tőlem megkérdezné, vajon brigádtag lévén szocialista módon élek-e, azt kellene felelnem, hogy nem — Koós Károly asztalos kemény évek, nehéz napok történetét osztja meg velünk. — Ügy képzelem el, hogy munka után szívesen olvasnék, pihennék, felüdülnék a másnapi feladatokra. Ezt sajnos jelenleg nem tehetem meg. A feleségemmel hét éve várjuk, hogy lakáshoz jussunk, most már két kislányunk is van, s a kettőnk fizetésének közel a fele, 2800 egyből ugrik, eny- nyi az albérlet Rákényszerülök, hogy munka utón, meg szombat-vasárnap, amikor csak lehet, dolgozzam. „Addig prédikálhatunk..." • Puskás László gépésztechnikus, azelőtt autószerelő, most művezető. Azokkal ért egyet akik a jelszó mögött a brigád, mint ember- és jellemformáló közösség erejét látják. — Kényszerszabályozás ez tulajdonképpen, de szükség van rá. Magyarul — nem engedhetem meg magamnak, hogy mondjuk a kocsmában magánszámot adjak elő. De mondok egy másik példát is, igaz, nem valami gyönyörű. Az egyik munkatársamról van szó, akinek akkora volt a kapacitása, mint a vízműtartály, de talán a nagy medencét is kiitta volna. Reggel bejött melózni, józanul, délutánra totál lett. Hol tartotta a piát, nem bírtunk rájönni. Imitt-amott dugdosta. Zűrök bent, zűrök otthon, szóval szigorúan kellett intézkedni. Bevezettük a szondázást, teljes munkaidőre és mindenkire. Neki pedig 20 százalékkal csökkentettük az óraibérét, és gyakrabban ránézünk. Hogy lekopogjam, fél éve semmi baj, sőt, a feleségével is találkoztam — boldog asszony. Röviden: amíg egy dolgozónak a pénzéhez nem nyúlunk, addig prédikálhatunk a jelszavakról. Elmondják, mit éreznek sérelmesnek a jelszóval kapcsolatban. Az értékelés furcsaságait. Még mindig sok a lakkozás, a kozmetikázás, ök például nem fújják fel, hogy szoknya egy kicsit szűk, de annyi baj legyen. Legalább karcsúbb leszek. Ira megpukkad az irigységtől. A szoknya csodálatosan áll rajtam! Jaj, istenkém, hol héret, vagy feketét vigyek? Mi a véleményed? Ebben a pillanatban a folyosón megszólalt a csengő. — Nyisd ki hát! — kiáltja az asszony. — Nem hala cipőm? Nem láttad? Hallgat, mintha megkukult volna. Nincs véletlenül a szekrényben? Szerinted mezítláb menjek színházba? Mondd, mi megy jobban a blúzhoz: a korall gyöngysor, vagy a bross? Nem válaszol! Persze, neked mindegy, hogy néz ki a feleséged! Rendben van, felveszem a gyöngyöt, bár hamis, de úgy néz ki, mint az igazgyöngy ... Jaj, majd elfelejtettem: a manikűr! Így ni... Sálat vegyek-e? Veszek! Na, most a táska: felod, hogy csöngetnek? De a csengő csak tovább berreg. — Jó, jó, megyek!... De belemerültél az újságodba! Ugyan, kit tör ide a nyavalya éppen most, amikor színházba készülünk? Várjon, jövök már!... Mikor kinyitja az ajtót, a férjét látja maga előtt. — Te vagy az?! Hol a fenében voltál? — Színházban. Bocsáss meg, hogy csöngettem, de a kulcsom a másik kabátomban maradt. Ford.: Antal Miklós a 34 tagú brigádból 15-en rendszeres véradók. így természetes. Azt sem, hogy nehéz kezű lakatosok, asztalosok, autószerelők helyett a családtagok vezetik a brigádnaplót. Mások megtűzdelik csicsás cirádákkal, s mindjárt más az értékelő bizottság véleménye. Viccesen megjegyzik: a Lencsés Géza házából se fognák mellékelni egyetlen téglát sem, pedig az a kaláka is egy jó dolog volt... — Tizenhármán jöttek el — meséli a leendő háztulajdonos. — Köztük pár olyan ember is, akire nem számítottam. Együtt raktuk a falat, jókedvűen, nagy hangulatban. — Most ehhez hozzátennék még valamit — veszi át a szót Puskás László. — Tudniillik ezért nem kapunk két piros pontot, de azért igen, mert elmentünk a kiáUítás- ra. Sajnos. Ott művészet címen valami rettenetest mutattak nekünk, nem tudom, ki lesz ezek után a valóban értékes képekre kíváncsi. Születésnapra — Kabalás, szabadidőközpont, társadalmi munka, Kert közi iskola, lambériázás, egy-egy ajtó kijavítása, gyermekjátékok az óvodába — és nem azért mentünk, mert jó pontot ér, hanem mert más brigád is megy, vagy mert abba az óvodába Jár a gyerek, vagy mert annak az iskolának nagyon sokba került volna, ha nem mi csináljuk, ingyen — magyarázza Koós Károly. — Nem. tudom, másutt mi a szokás — mondja a legifjabb brigádtag Szikszai Béla autószerelő —, de nekem nagyon jólesett, hogy a brigád számontartotta a születésnapomat. A 18-ra megköszön- töttek, és kaptam egy könyvet. Világjárók sorozat — ez a címe. Azt hiszem, ez sem szerepel a brigád hivatalos iratai között... Baraksó Erzsébet fi kétszínű ház □ em szeretem a különböző színű kerítéseket, ha a telek megosztása után az egyik lakó zöldre, a másik meg pirosra festi, a teljes hosszában egyforma mintázatú vasrácsokat. Azt se szeretem, ha csak addig söpör valaki ház előtt, ameddig az ő k . ablaka tart. Hát még hu maga a ház is kétféle színt kap, mert ketten lakják belül. Mint most egy szép régi ház, a nyíregyházi Benczúr téren. Még a virágfű- zérrel táncoló gyerekeket ábrázoló relief is fehér a ház egyik felén, világosbarna a másikon. Hogy nem lehet ezt összehangolni, megbeszélni? Ma, amikor a kormányközi tanácskozások korát éljük, nagyvállalatok kooperálnak egymással határokon innen és túl, s gyakran világrésznyi távolságok vannak két közös terméken munkálkodó üzem között, akkor egy ház hirdeti a város közepén, hogy a benne lakók nem tudtak megegyezni a színben. Jó, hogy nem hagyták a két különböző vakolatréteg között arasznyi szélességben csupaszon a téglafalat. „Demili- tarizált övezet” lehetett volna. „Senkiföldje” a frontok között. Fegyverszüneti választóvonal ... M. A. h^' Színházi előadás
