Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-16 / 141. szám
2 Kelei-Magyarország 1983. június 16, KUTATÓ ISKOLÁSOK A nezó'iazdaság diákszenmel Bajnay Benő, Kertész Ildiké, Király Éva, Fábián Zoltán I Á L K Á N Y: Lomtalanítás és hulladékgyűjtés A Magyar Mezőgazdasági Múzeum minden évben meghirdeti az általános és középiskolák tanulói számára a „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel” című pályázatot. A fehérgyarmati Zalka Máté Gimnázium tanulói az idén is több pályamunkát küldtek be, s nem kis meglepetést okozott, hogy három díjat is nyertek. A múzeum sajtótájékoztatójából tudtuk meg. hogy Bajnay Benő II., Fábián Zoltán és Péter Csaba közös munkával III., Biró Zsuzsanna, Kertész Ildikó, Ki- i ály Éva és Tóth Éva — szintén közös munkával — III. díjat kapott. Nagy volt az Öröm. Badak Sándorné tanárnő, aki a pályázaton való részvételt szorgalmazta, és segítette a gyerekekeket a pályamunkák elkészítésében, elmondta, hogy ezek a lelkes és minden jó ügyre hajlandó elsős lányok, fiúk, nagy ösztönzést kaptak most a további önálló alkotó és kutatómunkára. Mindjárt középiskolás életük elején rájöhettek arra, hogy nemcsak a tankönyvekből lehet tanulni, hanem az élet, a környező világ megfigyeléséből is. És ha ezeket a megfigyeléseket rendszerezni is tudják, formába öntik, értéket hoztak létre, amelynek mások is hasznát veszik. Bajnay Benő a gólyáról írt tanulmányt, melyet a bíráló bizottság „egyéni, jól szerkesztett pályázataként minősített. — Leírtam, mondja — egy gólyapár életét a megérkezésüktől az őszi elköltözé-' sükig. A kertünkben van egy legallyazott öreg akáctörzs, annak a tetejére fészkeltek a gólyák. — Badak tanárnő szerint sok munkát fektetett Benő a tudományosan pontos megfigyelésekbe, és lírai szépségű dolgozatot írt. Fábián Zoltán és Péter Csaba szintén a „Védett madaraink” című megadott témakörben pályáztak. A fácánról és a héjáról írtak. A kérdésre: hogyan lehet a fácán védett madár, hiszen lövik, Zoltán szakszerűen válaszol. — Nem lövik, hanem szabályozzák az egyedek számát. — Édesapja a kölesei vadásztársaság tagja. A lányok a „Régi mesterségek, elfeledett mesterkedések” témakörében indultak. A kerékgyártó, a nádfedő és a kenderszövő szakmákat írták le, gazdagon illusztrálva. Biró Zsuzsa mindkét nagyapja kerékgyártó. Az egyik még ma is űzi a mesterséget. Megvannak a szerszámai. A lányok lerajzolták ezeket az évszázadok óta szinte változatlan munkaeszközöket. Király Éva a kenderkészítés és a szövés-fonás „szakértője”. Nagymamája segítette ebben. Tóth Éva nagyapja nádfedő volt. Érthető, ha dolgozatuk bekerült a díjazottak közé, hiszen kevés embernek van lehetősége, hogy megfigyelhessen mondjuk egy kerékgyártót munka közben. Ezek az elsős kislányok nemcsak hasznos dolgozatot írtak, hanem értéket mentettek, s közben ráérezhettek arra is, hogy a hagyományok szerete- te nélkül nem lehet teljes az emberi élet. A mérleg nyelve 35 és fél dekára ugrott, amikor a rekordnagyságú citromot lemérték. S ráadásul nem is a trópusi égöv alatt hozott ilyen termést a fa, hanem egy nagyhalászi előszobában. A történet tizenöt évvel ezelőtti: Ónodi Bertalan felesége tréfából elültetett néhány citrommagot. Ám hamarosan fává serdült a kis növény, majd egy tiszarádi citromfa hajtásával beoltották, s tavaly hozta első termését. Nyolc szép gyümölcsöt, s az A. két timári férő már sokadszor állt különböző ügyek miatt bíróság előtt. Balogh Győző tavaly áprilisiján szabadult legutóbb — kedvezménnyel — a börtönből. Kovács Gézát pedig ugyanekkor bocsátották két évre próbára. Balogh garázdaság, lopás, súlyos testi sértés. Kovács mindannyiszor lopás miatt ült. A feltételes szabadságból és a próbára bocsátásból is egy év még hátra volt, de már újabb bűncselekményt követtek el. Tavaly szeptemberben J. Lajos nyíregyházi lakos Tímárra ment vízvezetéket szerelni. A házigazda valószínűleg nagyon meg volt elégedve a munkájával. mert közben szépen fogyasztottak sört és pálinkát. A mester kissé részeg is lett. Dél körül elfogyott az ital. a házigazda elküldte J. Lajost kétszáz forinttal, hozzon még. A bisztróban ott ivott Balogh Győző fia B. Jánosnéval, s annak unokatestvérével. J. Lászlóval. A mester, miközben a pulthoz ment. molesztálni kezdte B.-nét. es félreérthetetlen ajánlatokat tett. (Már előzőleg, a bejárat előtt Is szemtelenkedett B.-nevel.1 Megvette a sort. meg Hiába szervezik a parkosításokat, faültetéseket, ha itt is, ott is kidobált bútorok, szemétre vetett háztartási eszközök csúfítják el a környezetet. Balkányban idén márciusban intézkedési tervet fogadott el a tanács végrehajtó bizottsága arról, hogy mit kell tenni a településen a környezet védelméért. Ennek keretében tavasszal megtartották a lomtalanítási akciót. A végrehajtó bizottság gondoskodott arról, hogy a magánportákon összegyűjtött limlomokat ingyen elszállítsák. A háztartásokban Az állatforgalmi és húsipari vállalatok, amelyek előnyös szerződési feltételekkel segítik a sertéstenyésztés fejlesztését, egyre nagyobb szerepet vállalnak a marhahús előállításának fokozásában. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt nagyobb összegű bankkölcsönt vett fel, s válidén a két méter magas fa megduplázta hozamát, tizenöt gyümölcsöt érlelt. Ám a termés folyamatosnak ígérkezik, s így a Nagyhalász, Vasvári Pál utca 7. szám alatt soha nem találja üresen a citromfát a három gyerek és az unoka. A mi éghajlatunk alatt igazán kitesz magáért a szép növény; noha semmilyen különleges gondozást nem igényel. Nyáron a szabadban, télen az előszobában varázsolja egy kicsit trópusivá a környezetét. ezt már nem állta meg szó — és tett — nélkül. Balogh a sértett arcába tejelt, majd orrba vágta, ezután pedig Kovács támadt a részeg J. Lajosra. ő is ököllel ütötte. Az ütésektől (s ittasságától) földre került férfibe többször bele is rúgtak, aztán felállították és kidobták a bisztróból. A sértett elszaladt, de kis idő múltán Kovacsék követték. kirúgták kezéből a kerékpárt, s a karját hátracsavarva az óráját követelték. Amikor az engedelmeskedett, egyúttal az aranygyűrűjét is elszedték. Baloghnak még arra is volt gondja, hogy kigombolja a sértett farzsebét, s a benne talált hat darab ötszázast eltegye. A munkaadó közben fiát küldte a mester nyomába, aki — a Ba- loghgal lefolytatott némi vita után kocsival elvitte a sérült embert. Hamarosan elmondták a rendőröknek az esetet, akik jegyzőkönyvet vettek tel, a vádlottakat meghallgatták. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy az 1. fokú ittas állapotban lévő sértett orrcsonttörést szenvedett, amelynek gyógytaritama huszonegy nap. A nyomozás során előkerült az óra, a pénznek és a gyűrűnek .-.z .eban aa ve-T-ótí. Ezt n keletkező szemét összegyűjtéséről és elhordósáról ezt követően is gondoskodnak — igaz, a jövőben már térítés ellenében. Megszervezték a hulladék- gyűjtést is. Május elejéig 30 tonna hasznosanyagot szállítottak Balkányból a MÉH- be. A tanács tárgyalásokat kezdett a vállalattal arról, hogy nyissanak egy MÉH-át- vevőhelyet a nagyközségben. A telep kialakítása megkezdődött. Átadásával megoldódik a környéken a hulladék- gyűjtés, a hasznosítható hulladékok értékesítése is. lalatai ebből támogatják a mezőgazdasági nagyüzemeket. A partnerek — az ipar és a mezőgazdaság — egyszerű társulásokat hoztak létre, ezek keretében a hústípusú szarvasmarhát tartó gazdaságok — a tehénállomány növelésére — kedvezményekhez jutnak. A vállalatok egyfelől a saját tulajdonukban lévő állatokat helyezik ki a mezőgazdasági üzemekbe — ahol tartásukra és az utódok felnevelésére is vállalkoznak — másfelől anyagilag ösztönzik a helyi állatállományt növelő termelőket. A támogatás jelentős: állatonként 30 ezer forinttal járulnak hozzá a vállalatok a társulás fenntartásához, működéséhez. Az érdeklődés máris nagy. A tröszt tervei szerint az idén tízezerrel növelhetik — kölcsönös érdekeltséggel — a mezőgazdasági nagyüzemek húshasznú tehénállományukat, ám ennél is többre van jelentkező az üzemek részéről. A tröszt vállalatai jövőre folytatni kívánják az akciót, a termelők nemcsak a társulásban találhatják meg számításukat. A húsipar lehetővé tette, hogy közös vállalati formában működjenek vele együtt. Ilyen rendszerben növelik a marhahizlalás jövedelmezőségét, például a Gyöngyösi Húsipari Vállalat körzetében. Ezenkívül még több helyen tervezik, hogy a marhahizlalás fejlesztésére valamilyen formában összpontosítják az anyagi és technikai erőket, és megkeresik a lehetőséget arra, hogy a marhahizlalás is felzárkózzék az ipar számára eredményes sertéságazathoz. ellopták volna az amlített holmit. Az eljárás során többször is ellentmondó vallomást tettek a vádlottak, hol egymással. hol még a korábban általuk elmon- dottaikk il is ellenkező dolgokat állítottak. A háromezer forint és a gyűrű ellopását J. Lászlóra. B.-né unokatestvérére igyekeztek kenni, s egyébként is ők nem. vagy fűig bántották a sértettet, esetleg ..akaratlanul megl^gyin- tették az arcát”. A tanúvallomások és egyéb körülmények, bizonyítékok alapján azonban bebizonyosodott tettük. Kovács Géza még ezután sem vigyázatt, decemberben az egyik udvarból kétszer is elszállított haza egy-egy rönkfát. később zsákban negyven kiló tűzifát. A Nyíregyházi Járásbíróság Sándor Vilmos tanácsa rablás és súlyos testi sértés miatt vonta felelősségre a két férfit, s ehhez Kovács esetében még a lopás is járult. Balogh Győzőt négyévi fegyhazra ítélte, míg Kovács Gézának három évet kell eltölte- nie börtönben. Mellékbüntetésként öt és négy évre tiltotta el őket a közügyektöl. Másodfokon a megyei bíróság helybenhagyta a n-'.bíróság ítéiafe-., :■ a-i KITEKINTÉS .. v_, <v. ,.-sv*Ä; ■ .Vv^i riii»■ MEGYEI [APÓKBAN OLVASTUK SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Hazánk második legnagyobb tavát, a 127 négyzetkilométer nagyságú, a Velenceitónál ötször nagyobb kiskörei tározótavat is bekapcsolják a meteorológiai és viharjelző rendszerbe. A fürdőzőknek és a vízi sportolóknak életvédelmét, tájékoztatását jelenti az időjárás- és veszélyjelző hálózat. A kiskörei tó számára nem kell új technikai riasztórendszert tervezni. Hasonló lesz a balatoni automatizált fényjelző rendszerhez. A műszereket a Gamma Művek készítette, s azok igen jól beváltak. PETŐFI NÉPE A meddő olajkutak geotermikus energiájának hasznosítására alakult gazdasági munkaközösség a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalatnál. Elsőként a vállalat Duna—Tisza közi működési területén — Kiskunmajsán — képeznek ki egy meleg vizet adó kutat. A terv már készen van, rövidesen megkezdik kivitelezését. A geotermikus energiát a helyi termelőszövetkezet és a község közösen használja fel. A feltörő meleg vízzel a tsz-ben előbb növényházat fűtenek, a lehűlés után pedig ugyanazt a vizet öntözésre használják fel. A helyi tanács melegvizes fürdőt építtet. BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG A Hidasháti Állami Gazdaság muronyi keltetőjében kikeltek az első fácáncsibék. A kétezres tojó törzsállománytól az idén mintegy 80 ezer tojást raktak a keltetőgépekbe, s azokból 60 ezer csibe kelésére számítanak. A fácáncsibék felét hathetes korban, előnevelés után, a gazdaság 27 ezer hektáros vadászterületére helyezik ki és „visszavadítják” a természetbe. A gazdaság a következő időszakban tovább bővíti törzsállományát, hogy a vadászok részére bőven legyen az őszi nagy vadászatokra repülő fácánkakas. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG A Bükk hegység föld alatti világát vizsgáló barlangkutatók munkája nyomán elkészült a hegység föld alatti üregeit összegező felmérés. A rendszeres barlangkutatás harmincadik éve kezdődött meg a Bükkben. Azóta a lelkes amatőrökből kilenc kutatócsoport alakult. Három évtizedes munkásságuk során ötszázra emelkedett a feltárt és kutatott sziklaüregek száma. Ezekből kereken száz olyan, amelynek hossza meghaladja a harminc, mélysége pedig eléri az ötven métert. Az utóbbi években végzett térképezés alapján az eddig feltárt barlangok együttes hossza több, mint harminc kilométer. A Bükk hegység barlangjai között különlegességek is akadnak. Az istván- lápai barlang például hazánk egyik legmélyebb természetes sziklaürege. A kétszáznegyvenöt méter mélységben húzódó járatrendszer hossza több kilométer, s gazdag cseppkőképződmények díszítik. CSONGRÄD MEGYEI HÍRLAP Az évente újabb létesítményekkel gyarapodó ópusztaszeri nemzeti történeti emlékpark most egy Hódmezővásárhely határából áttelepített épületegyüttesssel gyarapodott. A hajdani pusztafe- ketehalmi olvasóegylet épületét helyezték ide. Vásárhelyen a múlt század végétől egyre nagyobb számban alakuló, több mint hatvan külterületi parasztkörnek nagy volt a jelentősége, hiszen a várostól távol lakók székára Róza a tizenegyedik gyermekével feküdt a szülészeten. Amikor közeledett az órája, a madám megkérdezte: — Aztán hogyan fogják hívni? — Ha lány, akkor Róza lesz, ha fiú: Szamuráj! — vágta ki büszkén a törékeny, de termékeny asszonyka. — Szamuráj? — képedt el a madám. — Igen. Láttam a tévében egy ilyet. Gyönyörű ember volt! Rózának fia lett. S ekkor jött a bonyodalom. Szamuráj név ugyanis nincsen .a magyar utónévkönyvben. A kórháziak lelkesen kutatták, mi lenne helyette jó. Mert ahhoz Róza ragaszkodott, hogy ha nem Szamuráj, akkor valami különleges legyen. így esett aztán a választás Szabolcsra. Igaz, ilyen neve másnak is van, de a siker teljes volt. Róza belenyugodott. A gondok azonban nem értek véget. Otthon, a gondozónőnek minduntalan panaszkodott: — Jó, jó a pulya neve, de sehogyan sem tudom fneg- jegyezni. Nehezebb ez kedves, mint a Szamuráj. A gondozónő zavarba jött. Mi is ilyenkor a teendő? A mentőötlet hirtelen jött. — Tudja, hogy hol lakik? — Hát hogyne! — felelt önérzetesen Róza. D.-ben! — És mi a szomszéd falu? — Kisvárda! — Nem arrafelé Róza. Kifelé. — Tán Veresmart. — Igen. Szabolcsúéiesmart. No látja, ha a falunév felét elhagyja, akkor megvan a fia neve. A gondozónő örült. A megoldás kiválónak látszott. Csak azt nem értette, miért homorúit el Róza. Meg is kérdezte tőle, mi nem tetszik. — Tetszik is meg nem is. Csak azt nem értem, hogy most már úgy fogják hívni a fiút, hogy Jónás Veresmart? A küzdelem ezzel véget is ért. Róza nem tudott megbarátkozni a Szabolccsal, a védőnő nem tudta meggyőzni. Hiába, aki Szamurájt akar, nem boldog, ha csak Szabolcs lesz belőle. Pláne ha Veresmart. (bürget) Mester Attila Citromsziiret Nagyhalászban Képünkön: Ónodi Bertalan az idei első termés mellett. A tárgyalóteremből Nem jó a kocsmában „eicázni“ Több marhahús — vállalati támogatással üadslf Sándorné, Péter Csaba, Tóth Sva, Bíró Zsuzsa SZAMURÁJ
