Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-16 / 141. szám

2 Kelei-Magyarország 1983. június 16, KUTATÓ ISKOLÁSOK A nezó'iazdaság diákszenmel Bajnay Benő, Kertész Ildiké, Király Éva, Fábián Zoltán I Á L K Á N Y: Lomtalanítás és hulladékgyűjtés A Magyar Mezőgazdasági Múzeum minden évben meg­hirdeti az általános és közép­iskolák tanulói számára a „Hazánk mezőgazdasága di­ákszemmel” című pályázatot. A fehérgyarmati Zalka Máté Gimnázium tanulói az idén is több pályamunkát küldtek be, s nem kis meglepetést okozott, hogy három díjat is nyertek. A múzeum sajtótájé­koztatójából tudtuk meg. hogy Bajnay Benő II., Fábián Zoltán és Péter Csaba közös munkával III., Biró Zsu­zsanna, Kertész Ildikó, Ki- i ály Éva és Tóth Éva — szin­tén közös munkával — III. díjat kapott. Nagy volt az Öröm. Badak Sándorné tanárnő, aki a pá­lyázaton való részvételt szor­galmazta, és segítette a gye­rekekeket a pályamunkák el­készítésében, elmondta, hogy ezek a lelkes és minden jó ügyre hajlandó elsős lányok, fiúk, nagy ösztönzést kaptak most a további önálló alkotó és kutatómunkára. Mindjárt középiskolás életük elején rájöhettek arra, hogy nem­csak a tankönyvekből lehet tanulni, hanem az élet, a környező világ megfigyelésé­ből is. És ha ezeket a meg­figyeléseket rendszerezni is tudják, formába öntik, érté­ket hoztak létre, amelynek mások is hasznát veszik. Bajnay Benő a gólyáról írt tanulmányt, melyet a bíráló bizottság „egyéni, jól szer­kesztett pályázataként minő­sített. — Leírtam, mondja — egy gólyapár életét a megér­kezésüktől az őszi elköltözé-' sükig. A kertünkben van egy legallyazott öreg akáctörzs, annak a tetejére fészkeltek a gólyák. — Badak tanárnő sze­rint sok munkát fektetett Be­nő a tudományosan pontos megfigyelésekbe, és lírai szépségű dolgozatot írt. Fábián Zoltán és Péter Csaba szintén a „Védett ma­daraink” című megadott té­makörben pályáztak. A fá­cánról és a héjáról írtak. A kérdésre: hogyan lehet a fá­cán védett madár, hiszen lö­vik, Zoltán szakszerűen vá­laszol. — Nem lövik, hanem szabályozzák az egyedek szá­mát. — Édesapja a kölesei vadásztársaság tagja. A lányok a „Régi mestersé­gek, elfeledett mesterkedé­sek” témakörében indultak. A kerékgyártó, a nádfedő és a kenderszövő szakmákat ír­ták le, gazdagon illusztrálva. Biró Zsuzsa mindkét nagy­apja kerékgyártó. Az egyik még ma is űzi a mesterséget. Megvannak a szerszámai. A lányok lerajzolták ezeket az évszázadok óta szinte válto­zatlan munkaeszközöket. Ki­rály Éva a kenderkészítés és a szövés-fonás „szakértője”. Nagymamája segítette ebben. Tóth Éva nagyapja nádfedő volt. Érthető, ha dolgozatuk bekerült a díjazottak közé, hiszen kevés embernek van lehetősége, hogy megfigyel­hessen mondjuk egy kerék­gyártót munka közben. Ezek az elsős kislányok nemcsak hasznos dolgozatot írtak, ha­nem értéket mentettek, s közben ráérezhettek arra is, hogy a hagyományok szerete- te nélkül nem lehet teljes az emberi élet. A mérleg nyelve 35 és fél dekára ugrott, amikor a re­kordnagyságú citromot le­mérték. S ráadásul nem is a trópusi égöv alatt hozott ilyen termést a fa, hanem egy nagy­halászi előszobában. A törté­net tizenöt évvel ezelőtti: Ónodi Bertalan felesége tré­fából elültetett néhány cit­rommagot. Ám hamarosan fává serdült a kis növény, majd egy tiszarádi citromfa hajtásával beoltották, s ta­valy hozta első termését. Nyolc szép gyümölcsöt, s az A. két timári férő már sokad­szor állt különböző ügyek mi­att bíróság előtt. Balogh Győző tavaly áprilisiján szabadult leg­utóbb — kedvezménnyel — a börtönből. Kovács Gézát pedig ugyanekkor bocsátották két év­re próbára. Balogh garázdaság, lopás, súlyos testi sértés. Kovács mindannyiszor lopás miatt ült. A feltételes szabadságból és a próbára bocsátásból is egy év még hátra volt, de már újabb bűncselekményt követtek el. Tavaly szeptemberben J. Lajos nyíregyházi lakos Tímárra ment vízvezetéket szerelni. A házigaz­da valószínűleg nagyon meg volt elégedve a munkájával. mert közben szépen fogyasztottak sört és pálinkát. A mester kissé ré­szeg is lett. Dél körül elfogyott az ital. a házigazda elküldte J. Lajost kétszáz forinttal, hozzon még. A bisztróban ott ivott Balogh Győző fia B. Jánosnéval, s an­nak unokatestvérével. J. László­val. A mester, miközben a pult­hoz ment. molesztálni kezdte B.-nét. es félreérthetetlen aján­latokat tett. (Már előzőleg, a be­járat előtt Is szemtelenkedett B.-nevel.1 Megvette a sort. meg Hiába szervezik a parkosí­tásokat, faültetéseket, ha itt is, ott is kidobált bútorok, szemétre vetett háztartási eszközök csúfítják el a kör­nyezetet. Balkányban idén márciusban intézkedési ter­vet fogadott el a tanács vég­rehajtó bizottsága arról, hogy mit kell tenni a településen a környezet védelméért. Ennek keretében tavasszal megtartották a lomtalanítási akciót. A végrehajtó bizott­ság gondoskodott arról, hogy a magánportákon összegyűj­tött limlomokat ingyen el­szállítsák. A háztartásokban Az állatforgalmi és húsipa­ri vállalatok, amelyek elő­nyös szerződési feltételekkel segítik a sertéstenyésztés fej­lesztését, egyre nagyobb sze­repet vállalnak a marhahús előállításának fokozásában. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt nagyobb összegű bankkölcsönt vett fel, s vál­idén a két méter magas fa megduplázta hozamát, tizenöt gyümölcsöt érlelt. Ám a ter­més folyamatosnak ígérkezik, s így a Nagyhalász, Vasvári Pál utca 7. szám alatt soha nem találja üresen a citrom­fát a három gyerek és az unoka. A mi éghajlatunk alatt igazán kitesz magáért a szép növény; noha semmilyen kü­lönleges gondozást nem igé­nyel. Nyáron a szabadban, télen az előszobában vará­zsolja egy kicsit trópusivá a környezetét. ezt már nem állta meg szó — és tett — nélkül. Balogh a sértett arcába tejelt, majd orrba vágta, ezután pedig Kovács támadt a részeg J. Lajosra. ő is ököllel ütötte. Az ütésektől (s ittasságá­tól) földre került férfibe többször bele is rúgtak, aztán felállították és kidobták a bisztróból. A sértett elszaladt, de kis idő múltán Kovacsék követték. ki­rúgták kezéből a kerékpárt, s a karját hátracsavarva az óráját követelték. Amikor az engedel­meskedett, egyúttal az aranygyű­rűjét is elszedték. Baloghnak még arra is volt gondja, hogy kigombolja a sértett farzsebét, s a benne talált hat darab ötszá­zast eltegye. A munkaadó közben fiát küldte a mester nyomába, aki — a Ba- loghgal lefolytatott némi vita után kocsival elvitte a sérült embert. Hamarosan elmondták a rendőröknek az esetet, akik jegyzőkönyvet vettek tel, a vád­lottakat meghallgatták. Az orvo­si vizsgálat megállapította, hogy az 1. fokú ittas állapotban lévő sértett orrcsonttörést szenvedett, amelynek gyógytaritama huszon­egy nap. A nyomozás során előkerült az óra, a pénznek és a gyűrűnek .-.z .eban aa ve-T-ótí. Ezt n keletkező szemét összegyűj­téséről és elhordósáról ezt követően is gondoskodnak — igaz, a jövőben már térítés ellenében. Megszervezték a hulladék- gyűjtést is. Május elejéig 30 tonna hasznosanyagot szállí­tottak Balkányból a MÉH- be. A tanács tárgyalásokat kezdett a vállalattal arról, hogy nyissanak egy MÉH-át- vevőhelyet a nagyközségben. A telep kialakítása megkez­dődött. Átadásával megoldó­dik a környéken a hulladék- gyűjtés, a hasznosítható hul­ladékok értékesítése is. lalatai ebből támogatják a mezőgazdasági nagyüzeme­ket. A partnerek — az ipar és a mezőgazdaság — egysze­rű társulásokat hoztak létre, ezek keretében a hústípusú szarvasmarhát tartó gazdasá­gok — a tehénállomány nö­velésére — kedvezmények­hez jutnak. A vállalatok egy­felől a saját tulajdonukban lévő állatokat helyezik ki a mezőgazdasági üzemekbe — ahol tartásukra és az utódok felnevelésére is vállalkoznak — másfelől anyagilag ösztön­zik a helyi állatállományt nö­velő termelőket. A támogatás jelentős: állatonként 30 ezer forinttal járulnak hozzá a vállalatok a társulás fenntar­tásához, működéséhez. Az érdeklődés máris nagy. A tröszt tervei szerint az idén tízezerrel növelhetik — köl­csönös érdekeltséggel — a mezőgazdasági nagyüzemek húshasznú tehénállományu­kat, ám ennél is többre van jelentkező az üzemek részé­ről. A tröszt vállalatai jövőre folytatni kívánják az akciót, a termelők nemcsak a társu­lásban találhatják meg szá­mításukat. A húsipar lehető­vé tette, hogy közös vállalati formában működjenek vele együtt. Ilyen rendszerben nö­velik a marhahizlalás jöve­delmezőségét, például a Gyön­gyösi Húsipari Vállalat kör­zetében. Ezenkívül még több helyen tervezik, hogy a mar­hahizlalás fejlesztésére vala­milyen formában összponto­sítják az anyagi és technikai erőket, és megkeresik a lehe­tőséget arra, hogy a marha­hizlalás is felzárkózzék az ipar számára eredményes ser­téságazathoz. ellopták volna az amlített hol­mit. Az eljárás során többször is el­lentmondó vallomást tettek a vádlottak, hol egymással. hol még a korábban általuk elmon- dottaikk il is ellenkező dolgokat állítottak. A háromezer forint és a gyűrű ellopását J. Lászlóra. B.-né unokatestvérére igyekeztek kenni, s egyébként is ők nem. vagy fűig bántották a sértettet, esetleg ..akaratlanul megl^gyin- tették az arcát”. A tanúvallo­mások és egyéb körülmények, bizonyítékok alapján azonban bebizonyosodott tettük. Kovács Géza még ezután sem vigyázatt, decemberben az egyik udvarból kétszer is elszállított haza egy-egy rönkfát. később zsákban negyven kiló tűzifát. A Nyíregyházi Járásbíróság Sándor Vilmos tanácsa rablás és súlyos testi sértés miatt vonta felelősségre a két férfit, s ehhez Kovács esetében még a lopás is járult. Balogh Győzőt négyévi fegyhazra ítélte, míg Kovács Gé­zának három évet kell eltölte- nie börtönben. Mellékbüntetés­ként öt és négy évre tiltotta el őket a közügyektöl. Másodfokon a megyei bíróság helybenhagyta a n-'.bíróság ítéiafe-., :■ a-i KITEKINTÉS .. v_, <v. ,.-sv*Ä; ■ .Vv^i riii»■ MEGYEI [APÓKBAN OLVASTUK SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Hazánk második legna­gyobb tavát, a 127 négyzetki­lométer nagyságú, a Velencei­tónál ötször nagyobb kiskörei tározótavat is bekapcsolják a meteorológiai és viharjelző rendszerbe. A fürdőzőknek és a vízi sportolóknak élet­védelmét, tájékoztatását je­lenti az időjárás- és veszély­jelző hálózat. A kiskörei tó számára nem kell új techni­kai riasztórendszert tervezni. Hasonló lesz a balatoni auto­matizált fényjelző rendszer­hez. A műszereket a Gamma Művek készítette, s azok igen jól beváltak. PETŐFI NÉPE A meddő olajkutak geoter­mikus energiájának hasznosí­tására alakult gazdasági munkaközösség a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat­nál. Elsőként a vállalat Du­na—Tisza közi működési te­rületén — Kiskunmajsán — képeznek ki egy meleg vizet adó kutat. A terv már készen van, rövidesen megkezdik kivitelezését. A geotermikus energiát a helyi termelőszö­vetkezet és a község közösen használja fel. A feltörő meleg vízzel a tsz-ben előbb nö­vényházat fűtenek, a lehű­lés után pedig ugyanazt a vizet öntözésre használják fel. A helyi tanács melegvi­zes fürdőt építtet. BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG A Hidasháti Állami Gaz­daság muronyi keltetőjében kikeltek az első fácáncsibék. A kétezres tojó törzsállo­mánytól az idén mintegy 80 ezer tojást raktak a keltető­gépekbe, s azokból 60 ezer csibe kelésére számítanak. A fácáncsibék felét hathetes korban, előnevelés után, a gazdaság 27 ezer hektáros vadászterületére helyezik ki és „visszavadítják” a termé­szetbe. A gazdaság a követke­ző időszakban tovább bővíti törzsállományát, hogy a va­dászok részére bőven legyen az őszi nagy vadászatokra re­pülő fácánkakas. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG A Bükk hegység föld alatti világát vizsgáló barlangku­tatók munkája nyomán elké­szült a hegység föld alatti üregeit összegező felmérés. A rendszeres barlangkutatás harmincadik éve kezdődött meg a Bükkben. Azóta a lel­kes amatőrökből kilenc kuta­tócsoport alakult. Három év­tizedes munkásságuk során ötszázra emelkedett a feltárt és kutatott sziklaüregek szá­ma. Ezekből kereken száz olyan, amelynek hossza meg­haladja a harminc, mélysége pedig eléri az ötven métert. Az utóbbi években végzett térképezés alapján az eddig feltárt barlangok együttes hossza több, mint harminc kilométer. A Bükk hegység barlangjai között különleges­ségek is akadnak. Az istván- lápai barlang például hazánk egyik legmélyebb természe­tes sziklaürege. A kétszáz­negyvenöt méter mélységben húzódó járatrendszer hossza több kilométer, s gazdag cseppkőképződmények díszí­tik. CSONGRÄD MEGYEI HÍRLAP Az évente újabb létesítmé­nyekkel gyarapodó ópuszta­szeri nemzeti történeti em­lékpark most egy Hódmező­vásárhely határából áttelepí­tett épületegyüttesssel gya­rapodott. A hajdani pusztafe- ketehalmi olvasóegylet épüle­tét helyezték ide. Vásárhe­lyen a múlt század végétől egyre nagyobb számban ala­kuló, több mint hatvan kül­területi parasztkörnek nagy volt a jelentősége, hiszen a várostól távol lakók székára Róza a tizenegyedik gyermekével feküdt a szülészeten. Amikor közeledett az órája, a madám megkérdezte: — Aztán hogyan fogják hívni? — Ha lány, akkor Róza lesz, ha fiú: Szamuráj! — vágta ki büszkén a törékeny, de termékeny asszonyka. — Szamuráj? — képedt el a madám. — Igen. Láttam a tévében egy ilyet. Gyönyörű ember volt! Rózának fia lett. S ekkor jött a bonyodalom. Szamu­ráj név ugyanis nincsen .a magyar utónévkönyvben. A kórháziak lelkesen kutatták, mi lenne helyette jó. Mert ahhoz Róza ragaszkodott, hogy ha nem Szamuráj, akkor valami különleges legyen. így esett aztán a választás Sza­bolcsra. Igaz, ilyen neve másnak is van, de a siker teljes volt. Róza belenyugodott. A gondok azonban nem értek véget. Otthon, a gondo­zónőnek minduntalan panaszkodott: — Jó, jó a pulya neve, de sehogyan sem tudom fneg- jegyezni. Nehezebb ez kedves, mint a Szamuráj. A gondozónő zavarba jött. Mi is ilyenkor a teendő? A mentőötlet hirtelen jött. — Tudja, hogy hol lakik? — Hát hogyne! — felelt önérzetesen Róza. D.-ben! — És mi a szomszéd falu? — Kisvárda! — Nem arrafelé Róza. Kifelé. — Tán Veresmart. — Igen. Szabolcsúéiesmart. No látja, ha a falunév fe­lét elhagyja, akkor megvan a fia neve. A gondozónő örült. A megoldás kiválónak látszott. Csak azt nem értette, miért homorúit el Róza. Meg is kérdezte tőle, mi nem tetszik. — Tetszik is meg nem is. Csak azt nem értem, hogy most már úgy fogják hívni a fiút, hogy Jónás Veresmart? A küzdelem ezzel véget is ért. Róza nem tudott meg­barátkozni a Szabolccsal, a védőnő nem tudta meggyőz­ni. Hiába, aki Szamurájt akar, nem boldog, ha csak Szabolcs lesz belőle. Pláne ha Veresmart. (bürget) Mester Attila Citromsziiret Nagyhalászban Képünkön: Ónodi Bertalan az idei első termés mellett. A tárgyaló­teremből Nem jó a kocsmában „eicázni“ Több marhahús — vállalati támogatással üadslf Sándorné, Péter Csaba, Tóth Sva, Bíró Zsuzsa SZAMURÁJ

Next

/
Thumbnails
Contents