Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-16 / 141. szám

A SZERDAI PROGRAM: LÁTOGATÁS CSEPELEN I _____ Kádár János és Todor Zsivkov megbeszélése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán délellőtt a Köz­ponti Bizottság székházéiban megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága főtitkárával, a Bol­gár Népköztársaság Államta­nácsa elnökével. A szívélyes, baráti légkörű találkozón a két testvérpárt vezetői tájékoztatták egymást az MSZMP XII. és a BKP XII. kongresszusa határoza­tainak végrehajtásáról, a két párt tevékenységéről, a szo­cialista építőmunka eredmé­nyeiről. Áttekintették a sok­oldalú magyar—bolgár együttműködés helyzetét, megvitatták a továbbfejlesz­tés lehetőségeit. Széles körű véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Délelőtt a magyar tárgyaló- csoport résztvevőivel folytat­tak megbeszéléseket a bolgár vendégek. Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke Grisa Filipovval, a Bolgár Kommu­nista Párt KB Politikai Bi­zottságának tagjával, a Bol­gár Népköztársaság minász­Todor Zaivkov látogatása Csepelen. (Kelet-Magyarország telefotó) tertanácsa elnökével találko­zott. Marjai József, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese Sztanis Bonevvel, a BKP Központi Bizottságának tagjával, a Bolgár Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettesével, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, külügyminiszter pedig Petr Mladenovval, a BKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjávaL, külügymi­niszterrel tárgyalt a kölcsö­nös érdeklődésre számottartó kérdésekről. A Todor Zsivkov vezette bolgár küldöttség délután — Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének társaságá­ban — a Csepel Vas- és Fém- művekbe látogatott. A vendé­(Folytatás a 4. oldalon) Vépet írt az SZKP KB ideológiai kérdéseket megvitaté fónma Jurij Andropov felszólalása a vitában Moszkvában szerdán véget ért az SZKP Központi Bi­zottságának ideológiai kér­déseket megvitató plénuma. A tanácskozás második napján beszédet mondott Ju­rij Andropov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára. A plénum első napján az SZKP ideológiai munkájának időszerű kérdéseiről elhang­zott beszámoló vitájában szerdán felszólalt Saraf Ra- sidov, az Üzbég Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, Kari Vajno, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Pjotr Fedosze jev akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája al- elnöke, Karen Demircsjan, az örmény Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Szergej Lapin, a Szovjetunió Állami Rádió- és Televízió Bizottságának elnö­ke, Mihail Prokofjev, a Szov­jetunió közoktatási miniszte­re, Lev Kulidzsanov, a Szov­jet Filmművészek Szövetsége vezetőségének első titkára, Sztyepan Salajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnöke és Viktor Misin, a Komszomol Közpon­ti Bizottságának első titkára. A Központi Bizottság egy­hangúlag határozatot foga­dott el a megvitatott kérdé­sekről. A tanácskozás döntést ho­zott szervezeti kérdésekben is. A plénum Grigorij Roma- novot, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját a Köz­ponti Bizottság titkárává vá­lasztotta. Mihail Szolomence- vet, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját jóvá­hagyta a Központi Bizottság mellett működő pártellenőr­zési bizottság elnöki tiszté­ben. Az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjává vá­lasztották Vitalij Vorotnyi- kovot. A Központi Bizottság póttagjai közül öt személyt tagjai sorába választott: Szer­gej Ahromejevet, a Szovjet­unió marsallját, a szovjet fegyveres erők vezérkari fő­nökének első helyettesét, Bo­risz Balmontót, a Szovjetunió szerszámgépgyártási és szer­számipari miniszterét, Vja- cseszlav Kocsemaszovot, a Szovjetunió NDK-beli nagy­követét, Vaszilij Csergyince- vet, az Orenburgi terület Hajnal nevű kolhozának kom- Ibájnosát és Vitalij Sabanov vezérezredest, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének he­lyettesét. A Központi Bizottság plé­numa a munkájuk során el­követett hibáik miatt kizárta a KB tagjainak soraiból Nyi- kolaj Scsolokovot és Szergej Medunovot. (Jurij Andropov felszólalá­sát lapunk 4. oldalán közöl­jük.) XL. évfolyam, 141. szám 1,4« FORINT A téli almáról tanácskoztak Nyíregyházán Cél: a jó minőség! A téli alma termesztése, forgalmazása volt a témája annak a tanácskozásnak, amelyet tegnap délelőtt Nyír­egyházán tartottak, s részt vettek azon a szabolcsi, vala­mint Hajdú és Borsod megyei nagyüzemek vezetői. Lakatos András, a megyei tanács el­nökhelyettese bevezetőjében említette, hogy maguk a gaz­daságok is sokat tehetnek az értékesítési gondok megoldá­sában, az ipari alma feldol­gozásában, a gazdaságtalan gyümölcsös felszámolásában, s nem utolsósorban a jobb minőségű gyümölcs előállítá­sában. A fokozódó minőségi köve­telményekről beszélt Czanik Sándor is, a Hungarofrucht Külkereskedelmi Vállalat ve­zérigazgatója. Elmondta, al- madömping van a világban, s ez rányomja a bélyegét a nyugat-, de a kelet-európai értékesítésre is. A vásárlást korlátozza még, hogy a ko­rábbi nagy vásárlók közé tar­tozott országok többsége sa­ját termelésre állt át. Az idei esztendő értékesíté­séről is szólt a Hungarofrucht vezérigazgatója. Eszerint 340 ezer tonna almának már van piaca, s további tárgyalások folynak még százezer tonna szállításáról a szocialista or­szágokba. A tőkés piacra je­lenleg tizenötezer tonnás szerződés van étkezési almá­ból, s ugyanennyi ipari minő­ségűből, de ha az eladás le­hetővé teszi, ipariból többszö­röse is lehet a már meglévő­nek. A Szabolcs-Szatmár megyei gazdaságokról el­mondta, hogy tavaly az or­szág exportjának 69 száza­lékát adta ez a megye. így az idén is hasonló arányban épí­tik fel a külföldi szállításo­kat. Lényeges szempont az ár­kérdésben, hogy elváljon az első és másodosztályú alma ára egymástól. Ezért várha­tóan emelik a jobb minősé­gű árát. (Végleges ár csak a nyár derekán várható.) Min­den évben központi kérdés a vagonellátás is. A külkereskedelmi válla­lat már előre szerződésekkel biztosítja a szükséges kocsik mennyiségét, s azt szeretnék elérni, hogy szeptember az „alma hónapja” legyen, vagy­is ne legyen fennakadás a va­gonellátásban. Papócsi" László MÉM-mi­niszterhelyettes szólt arról, A közlekedési dolgozók szakszervezetének főtitkára megyénkben Moldován Gyula, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára június 14-én aktívaértekezleten találkozott Nyíregyházán a Volán 5-ös számú Vállalatának szakszervezeti bizalmijaival, főbizalmijaival, szakszervezeti titkáraival és aktuális szakszervezeti feladatokról, a munka­verseny szervezéséről tájékoztatta őket. Szerdán a szakszer­vezet pártirányításának időszerű kérdéseiről alapszervi párt- titkárok, szakszervezeti aktivisták előtt tartott előadást. A főtitkár üzemlátogatáson ismerkedett a nagyvállalat életé­vel, a dolgozók munkakörülményeivel, s az ágazat tervei­ről, lehetőségeiről megbeszélést folytatott Alexa Lászlóval, az SZMT vezető titkárával is. hogy alig tíz esztendő alatt megduplázódott az alma mennyisége. Jelenleg negy­venezer hektáron termelnek az országban. Az ültetvények korszerűsítése érdekében szükséges a kiöregedett fák kivágása A közeljövőben tizenegy- ezer hektárral csökkenhet az országos termőfelület, viszont a mai igényeknek megfelelő gyümölcsösökben harminc­ezer hektáron is megterem a mostani mennyiség. Természetesen a folyama­tos termelés érdekében éven­te ötszáz hektáron kell új gyümölcsöst telepíteni. A miniszterhelyettes elmond ,ta, Szabolcs-Szatmár megye kiemelkedő szerepet játszik az országos almatermelésben. Tavaly 627 ezer tonna tér mett, ez majd kétharmada az össztermésnek. Viszont a mi­nőségen feltétlenül javítani­uk kell a gazdaságoknak, a kifogástalan almának van igazán jó piaca. A jó minősé­gű gyümölcsöt pedig már a kereskedelmi szerveknek kell megkövetelni, s nem a szov jet átvevőknek a határon. Tiszavasvári: Búza­bemutató Búzatermelési tanácsko­zást és bemutatót tartottak tegnap délelőtt a tiszavasvá­ri Munka Termelőszövetkezet területén. A szövetkezet évek óta kimagasló eredményt ért el a búzatermesztés terén, ta­valy 970 hektár átlagában 5,7 tonnás hozamot takarítot­ták be. Az idén 1150 hektár búza várja a kombájnokat és a száraz időjárás ellenére is 5 tonnán felüli átlagtermést várnak. A bemutatón — amelyen részt vettek a megye több termelőszövetkezetének kép­viselői, a termelési rendsze­rek képviselői — tizennyolc fajtát tekinthettek meg az érdeklődök. Túlnyomórészt martonvárási búzafajták sze­repelnék a majd kéthektáros kísérteti területen, de emel­lett még jugoszláv és szegedi fajtákat is vetettek tavaly októberben. Az üzemi kísér­let szerint legjobb eredményt a martonvárási V-ös, a jugo­szláv Baranjka és a Posavs- ka—2 mutatja. Az őszi vetés­kor már figyelembe veszik ezt is a gazdaság vezetői. Az építek szakszervezetének napirendién : Megújul a munkaverseny A munkaverseny-mozga- lom megyei tapasztalatait tűzte napirendjére az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dol­gozók Szakszervezetének me­gyei bizottsága június 15-én. Mint az eszmecserén el­hangzott, a munkaverseny kérdéskörének vizsgálata rendkívül időszerű, hiszen a megváltozott gazdasági kö­rülmények, a vállalati önálló­ság növekedése, valamint az üzemi demokrácia fejlődése alapvetően új helyzetet te­remtettek. Az építők megyei bizottsága szerint azonban az éves vállalások többsége for­mális, általános keretek kö­zött mozog, s hiányzik a mun­kaversenyből a folyamatosság is. A legáltalánosabb problé­ma — mondták —, hogy a munkaversenycélok nem kel­lően konkrétak, s gyakran különválnak a munkahelyi feladatoktól, holott egyértel­mű: az igazán tartalmas munkaverseny csakis az adott vállalat, termelőegység terv­feladataira alapozottan létez­het. Kiviláglott az is, hogy nincs mindig kellő összhang a tel­jesítmények és a bérezés kö­zött, vagyis: nem mindig a legeredményesebb versenyzők kapják a legmagasabb bért, a legjobb jutalmat vagy prémi­umot. Mivel a folyamatos ér­tékelés sem terjedt el általá­nosan, az év folyamán ta­pasztalt hiányosságok az egy­szeri „végelszámolás” esetén gyakorta a háttérbe szorul­nak, azokat a munkahelyi ve­zetők elnézően kezelik. Nehezíti a helyzetet az ad­1983. június 16., csütörtök minisztráció is. Pontosabban fogalmazva: nem minden bri­gád képes önmagát jól admi­nisztrálni, van aki a kisebb eredményből is nagyobbat ké­pes — papíron csinálni, de igaz ez megfordítva is. Megállapították, hogy a fo­lyamatosságot akadályozza az egyösszegű munkautalványok nem megfelelő hasznosítása. Ez abból is adódik, hogy a munkahelyi vezetők vagy nem tudnak hosszabb távra feladatot adni a brigádoknak, vagy nem tudják azok végre­hajtásának feltételeit biztosí­tani. Ugyancsak a hiányos­ságok sorát gyarapítja a tény, hogy a vállalatoknál nem vál­tak rendszeressé a decentrali­zált brigádvezetői megbeszé­lések, ahol az értékelés, fel­adatmeghatározás és a bri­gádvállalások megtétele is feladat lenne. Végül: nem elhanyagolha­tó tényező az sem, hogy a brigádok a társadalmi mun­kában a vállalaton kívüli fel­adatokat tekintik fontosnak, pedig a társadalmi munkát is a vállalati feladatokhoz kellene igazítaniuk. A megyei bizottság a felso­rolt hiányosságok megszünte­tése érdekében számos javas­lattal élt. Így hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a munkaverseny és a vállalati célok kerüljenek szorosabb összhangba, és fontosnak tart­ják az értékelés nagyobb de­mokratizmusát, továbbá a jobb, differenciáltabb anya­gi és erkölcsi elismerést. Hangsúlyozták: legfontosabb feladat az éves gazdasági terv valóra váltása. BOLGÁR KOLOSTOROK. Tegnap délután 4 órakor nyi­tották meg a nyíregyházi Me­gyei és Városi Művelődési Központ földszinti galériájá­ban Szabóky Zsolt fotómű­vész „Bolgár kolostorok” cí­mű fotókiállítását. A kiállí­tás vendégeit az Ifjú Zeneba­rátok Kórusa fogadta; a ké­pek hangulatához illő madri­gálokat énekeltek. A megnyi­tó ünnepségen Bogumil Cser- venusev, a Bolgár Kulturá­lis és Tájékoztatási Központ gazgatóhelyettese mondott »eszédet, amelyben méltatta i magyar fotóművészet Bul­gáriában is elismert eredmé- íyeit, s azt, hogy ez a nyír- gyházi kiállítás jelentős nértékfoen járul hozzá a két lép között kialakult kulturá- is kapcsolatok továbbfej- esztéséhez. A kiállítást j uni­ts 25-ig tekinthetik meg az ‘rdeklődők. Képünkön: a ki- illitás egy részlete. (Császár Csába felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents