Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-14 / 139. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. június 14. t--------------------------------------------------------------------------------\ Homok tér Néhány éve megvolt még itt, a „régi” Nyíregyházán a Homok tér tekintélyes bányagödre, lejtőin terebélyes bodzabokrok sűrűjével. Ahol valaha még lidércfényes pocsolyák is megcsillantak fél évszázada sűrű, sötét éjeken. Vetítő masinával tréfálkozó legények mesterkedése volt a titka annak a kísérteties „csodának”, amit „lüdércnéző” tirpák öregek lestek borzongva azokon a régi éjszakákon. íme, a „lüdérces” gödör helyén új városrész magas épületei övezik a régi Homok teret, flaszteros iskolaudvart fiatal nyárfasor szegélyez, az óvodaudvaron valóságos kis „arborétum” növényei közt betonozott homokozókban önfeledten játszó gyerekek, ök ott, a homokban mit sem tudnak már az egykori Homok téri lidércjárásról... (Kép és szöveg: Pristyák József) V- > ^ Jlüniua végén Kéiióaamjénban liter — tetei ntretetaek JÖN AZ ELNÖK, S A FUVAROS Szaliizene és térlat A közművelődés Nyírmadán Minden várakozást felülmúlt tavaly a Kállósemjén- ben első ízben megrendezett tábor. A szív-, vese-, cukor-, epilepsziás, asztmás, ideg- rendszeri és mozgásszervi betegségben szenvedő gyerekek kimaradnak a hagyományos úttörőtáborok romantikájából, s éppen ezért jelentős társadalmi összefogással megteremtik a lehetőséget a beteg gyerekek táborozására is. Az idén június 26-a és július 6-a között szervezik meg a pihenést, a kállósemjéni diákotthonban. Míg tavaly öt- venen vettek részt, az idén már hetvenen jelezték részvételi szándékukat. A tíznapos táborozás 100 ezer forintba kerül, a költség egy részét a Vöröskereszt megyei szervezete fedezi, de se vége, se hossza a sokirányú segítségnek, amely a beteg gyerekek iránt megnyilvánul. A nyíregyházi Váci Mihály Diákotthon kis lakói például egy napi keresetüket — négyezer forintot — ajánlották fel a költségekhez. Az idén az (--------------------------------------'N Lakótelepi diszpécserszolgálat A lakótelepi diszpécserszolgálatot az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat a bérlakásokról a Lakásszövetkezeti és az OTP- beruházásban épült lakóépületekre is igyekszik kiterjeszteni. Mint arról már hírt adtunk, a 1 ftek vészjelzéseit továbbítja majd egy vezeték az alközpontba, s onnan urh- rádión adják a hírt a diszpécserszolgálathoz. A napokban Szegeden tanulmányozta az IKSZV az ottani tapasztalatokat. A terveket a budapesti kisipari innovációs iroda készíti még ez év végéig és 1984 elején kezdi meg működését Nyíregyházán a lakótelepi diszpécserrendszer. v ___________________________y autóbuszukat adják oda az utaztatáshoz. A Nyíregyházi Fodrászszövetkezet dolgozói nyolcezer forintot adtak ösz- sze. Az UNIVERSIL tízezer forintot fizetett be ilyen célra. A konzervgyár, a Nagy- kállói Bőrdíszműipari Szövetkezet is segít. Ez csak néhány példa a sokféle segítségre. A társadalmi összefogás mellett egyének, szocialista brigádok és munkahelyi közösségek jelezték, szívesen vállalnak valamilyen tennivalót a táborozás érdekében. Mivel beteg gyerekekről van szó, a nagykállói elmegyógyintézet ápolónői önkéntesen ajánlották fel, hogy éjszaka is ügyeletet tartanak a gyermekek mellett. A kállósemjéni diákotthon konyhai dolgozói pedig az idén is vállalták a főzést. Márpedig nem egyszerű étkeztetésről van szó, hiszen különféle ételeket fogyaszthatnak a vese-, a cukorbeteg gyerekek. A hagyományos tábori program mellett könyvek, rajzolás, kirándulások várják a gyerekeket. Ami eltér az úttörőtáboroktól: két gyermekorvos kezeli a táborozás idején a kis betegeket. Pszichológus és elmeorvos szakértői véleménye figyelembevételével hozott ítéletet a Nyíregyházi Járásbíróság Szabó György tiszavasvári lakos ügyében. Szabó nős, két kiskorú gyermek apja, A gyermekek nevelése azonban kizárólag az édesanya feladata volt. Keresettel is csak ő rendelkezett, Szabó legfeljebb alkalmanként ment el dolgozni. Amit megkeresett, általában elitta, sőt a felesége fizetésének egy része is rendszeresen a kocsmába vándorolt. Ittasan durva, goromba volt, többször megverte a gyerekek előtt a feleségét. Volt rá eset, hogy a család az istállóban volt kénytelen az éjszakát tölteni, s előfordult az A közelmúltban 10 éves jubileumát ünnepelte a nyír- rrtadai nagyközségi művelődési ház. Az építés idején úgy látták célszerűnek, hogy a két nagyterem és a két iroda mellé két kisebb terem épüljön. A mai népművelők — Gülácsi Sándor igazgató, két előadó, egy klubkönyvtáros és egy hivatalsegéd — évi 710 ezer forintos költségvetésből igyekeznek kielégíteni az igényeket Szombaton disco Az igények és lehetőségek alapján: hétfőn a szalonzene- kar próbál. Tagjai között a fuvarostól a tanácselnökig többféle foglalkozású ember található. Ezen a napon munkálkodnak a fotósok, s próbál Pusztadoboson a népdalkor és a citeraegyüttes. Kedd a képzőművészeti szakköré. A felnőtt népi táncosok is ezt a napot vélték megfelelőnek; míg az ifjúsági klub szerdára tette programját. Csütörtökön a furulyások, pénteken a fiatalok a vendégek. A szombati gyermekklubot a magnósok követik, az elmaradhatatlan diszkóval. Itt bevétel is van, miként a zangoraoktatáshoz; a különböző tanfolyamokhoz. A vendég: Sugár és dr. Erőss Az 5200 lakosú községben jól működő értelmiségi klub ad programot 40—120 embernek. A párt- és tanácsi vezetés segítségével összehívott év eleji értelmiségi aktívát követően; három alkalommal tartottak foglalkozást. Sugár András újságíró, Orbán Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia történésze éppúgy ellátogatott a község értelis, hogy baltával kergette őket. Nagyobbik gyermeke gyenge fizikumú, szellemi fejlődésében visszamaradt, a sok félelem hatására neurotikus tünetek mutatkoznak rajta. Ügy látszik, nem sikerült elég pénzt elszedni a feleségétől, a munkakedve pedig továbbra sem jött meg Szabónak, mert novemberben másként szerezte meg az italra valót. Ellopta a tsz takarmányraktárának kulcsát, és egy mázsa kukoricát vitt el onnan, amelyért háromszáz forintot kapott. Felbuzdulva a sikerén, két nap múlva megint bement a raktárba és két zsák terményt vitt haza. Amikor azonban el akarta adni, leleplezték, s a lopott takarmányt a tsz-nek visszaadták. miségi dolgozóihoz, mint dr. Erőss Pál jogász. A klubnak ugyan 30 „tagja” van, de egy- egy ilyen rendezvényre a háromszorosa is eljön az igazolt tagságnak. A helyi római katolikus plébános irányításával eredményesen munkálkodnak a bélyeggyűjtő kör tagjai. A közelmúltban 40—50 úttörő ismerkedett a cselgáncs tudományával. Dicséretesen segíti a művelődést a termelőszövetkezet. Az anyagiakon túl, lehetőséget teremtettek arra, hogy 100 bérletes, rendszeresen eljuthasson a megye- székhelyre, a Móricz Zsig- mond Színház előadásaira. Gazdasági szempontból is hasznos, a Baktalórántháza és Vidéke Áfész-nek a művelődési házban tartott évenkénti bútorbemiutatója és vásárai. Ilyenkor helybeni OTP- ügyintézésre is van lehetőség. Száxesret ad a tsz A tatarozás előtt hetente 3 alkalommal filmvetítés is volt a nagyteremben. Az emeleten rendszeresek a kiállítások. Ottjántamkor Vin- cze László képeiben gyönyörködhettek az érdeklődők. A földszinten a helyi szakkörök munkái láthatók. A költségvetés 47 százalékát a tanács adja. A tsz 100 ezer forintot ad évente. A Közművelődési Társulás tagja a helyi állami gazdaság, a húsipari vállalat helyi üzeme, és az áfész is. Anyagi támogatásuk a gazdaságosságtól függ. A pusztadobosa és a helyi iskola, az óvodák és a nagyközségi könyvtár is tagjai a társulásnak. A tagoknak nagy részük van abban, hogy pezsgő, változatos kulturális élet jellemzi a ház munkáját. Molnár Károly Szabó beismerte bűnösségét, s a tanúk is egyértelművé tették a tényállást. A bíróság kiskorú veszélyeztetése és lopás miatt vonta felelősségre Szabó Györgyöt, s megállapította, hogy cselekményei alkoholizáló életmódjával függenek össze. A szakértői vélemények szerint a vádlott beszámítási képessége nem korlátozott, de kényszergyógyítása szükséges. Mivel az alkoholelvonó-kezelé- sek nem vezettek eredményre, a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin tanácsa Varga Györgyöt munkaterápiás kezelésre kötelezte. A bíróság ítélete nem jogerős. (pd) (tk) A ház vendégei A tárgyalóteremből Baltával kergette a családját Horváth Ferenc kiváló művészt hetvenedik születésnapja alkalmából köszöntötte a róla készített portréfilmmel az a televízió, amely még gyermekcipőjét se igen vehette fel — legfeljebb horgolt bébitopánkát —, amikor Horváth Ferencnek, a versmondónak már híre, neve és nagy népszerűsége volt. Horváth Ferencnek, a pódiumművésznek, senki mással össze nem téveszthető, sajátos előadói stílusa van, ez azonban semmiképp nem jelenti azt, hogy ez a saját karakter uralkodna minden előadott művön, mintegy elnyomva a szerző karakterét. Nem. Sőt — bár szinte azonnal felismerhettük, hogy ez ő — éppen ellenkezőleg: gyönyörködhettünk abban a sok színben, melyekkel előadta, nem: elmondta a műveket, mintha akkor születtek volna. Ezrekkel, tízezrekkel szeretette meg az előadott verseket, s a költészetet általában. De megkedveltette magát a versmondást, az előadóművészetet, nem csupán passzív befogadásként, hanem kedvet csinált sokakban ahhoz, hogy maguk is megpróbálkozzanak a versmondással. Nagyon dicsérendő a televíziónak ez a sorozata, melyben jeles művészeket, a színészet kiválóságait mutatja be. Jobban mondva nem bemutatja őket, hisz’ mindannyian ismerjük min- düket, hanem inkább összefoglalja pályájukat, művészetük lényegét, mintegy elhelyezi őket mindezzel a szakma értékrendjében, még akkor is, ha ezt nem mondja ki nyíltan. Nem is igen mondhatná ki kategorikusan, mert élő művészekről, kortársakról van szó. Mégis: a művészi rangot magasan jegyzik azoknál, akik bekerülnek ebbe a sorozatba. Kortárs művészekről, alkotókról lévén szó: említenem kell ennek okán a Kortársunk című sorozatot, mely Sőtér Istvánt, az írót indirekt módon mutatta be azzal, hogy kiváló irodalomtudósunk maga vezette be azt a történetet, melyből a Piros Pünkösd című elbeszélését írta, s amelyből tv- filmet (filmnovellát?) készített Lengyel György rendező. Sőtér István szépirodalmi alkotásaiban is a gondolkodás, a gondolatok dominálnak, a felszín alatti lényeget akarva megragadni. A múlt hiábavaló keresésének ezeket az erős lelki viharait a Piros Pünkösdben kiválóan közvetítette Szabó Sándor (Hell professzor), Illés János vezető operatőr képeinek közvetítésével, Lengyel György rendező beleérző irányításával, az általa megszerkesztett képsorokkal. Seregi István ÍJRÁDIÓ MELLETT Nagyon ritkán fordul elő, hogy ezekben a jegyzetekben megismételt produkciókról essék szó. A kivételes alkalmat most szombaton egy sok tekintetben rendkívüli rádióadaptáció hozta meg. Ugyanis Andrej Belij (eredeti nevén Borisz Nyi- kolajevics Bugajev 1880— 1934) szovjet-orosz avantgardista költő, író, teoretikus Keresztrefeszítés (Kotyik Letajev) c. regényének rádióváltozatát hallhattuk a Rádiószímház előadásában, az alkotóereje teljében, sajnálatosan fiatalon elhunyt Huszárik Zoltán rendezésében. „Belij a hallatlanul szug- gesztív egyéniség, az orosz irodalom furcsa, megismételhetetlen jelensége...” — írja róla a Világirodalmi Lexikon. Továbbá: „Oroszország legérdekesebb embere — ilyennek látták kortársai (Ehrenburg, Biok, Bruszov, Cvetajeva).” Az ihletett átdolgozásban sugárzott, (Marsall László munkája), nálunk 1969-ben. Makai Imre klasszikus értékű fordításban megjelent művének tartalmát szinte lehetetlen összefoglalni. Egy kisgyerek — feltehetően az író — ;udatra ébredésének voltaképpen összeszövetlen emlékképei idéződtek fel a műsorban. Mégpedig teljesen szabad asszociációs formában, de nagyon is (korra, családra, a művészi egyéniség dbontak ozására) jellemzően. Nem volt könnyen megemészthető vagy pláne háttérműsor, ám megérte az odafigyelést. Azon túl, hogy megismerkedhettünk a szovjet-orosz irodalom nem is kissé méltatlanul elfeledett, kevésszer emlegetett kiválóságával, a rádiós interpretáció külön örömünkre szolgálhatott. A gyermekkori emlékeit reveláló írót Tahi Tóth László személyesítette meg, mintegy „hátára véve” a nem mindennapi produkciót. Az anya szerepében Moot Marianna, a papáéban Szénási Ernő, a Dotya néniében Horváth Teri méltó partnerei voltak, csakúgy, mint a többi szerepben Pap Éva (Raisza Ivanovna), a felejthetetlen Pethes Sándor (Fjodor Ivanovics) és Vándor József (kéményseprői). Hogy a mához is közelebb kerüljünk, pár sort hadd írjak a ráddókabaré júniusi bemutatójának első részéről is. Nos, szezon végi kiárusításnak hatott. Az alapötlet, a hallgatói levél- részletek mégoly jó színészi tolmácsolása sem feledtethette, a jelenségjelzések amatőr színvonalát. A humorszegénységen a kommentáló profi kabarészerzők sem tudtak túlságosan enyhíteni. Hátha a folytatás jobb lesz — ennyi előlegezett bizalommal tartozunk a népszerű rádiókaba- rénak. Merkovszky Pál Iroell-sorozat a televízióban Ismét neves külföldi filmes alkotásait bemutató sorozatot tűz műsorára a Magyar Televízió: július 23-tól három szombat estén át Jan Troell svéd rendező alkotásával ismerkedhetnek meg a nézők. A svéd filmművészet kiemelkedő alakja az 50-es évek derekán, amatőrként kezdte a filmezést. Kezdetben főként a dokumentär rizimus foglalkoztatta, később Bo Widertoerg mellett dolgozott mint operatőr. Közös munkáik egyike a nálunk is nagy sikerrel vetített Gyerekkocsi volt. Troell 1965-ben mutatkozott be játékfilmmel: ő rendezte a 4X4 című skandináv koprodukcióé film egyik epizódját, és nemsokára már hazája filmművészetének egyik legnagyobb reménységeként tartották számon. A televízió — a hagyományoktól eltérően — ezúttai nem teljes életművet mutat be, hanem a rendező néhány, gondolatilag szorosan összetartozó alkotásából ad válogatást. A sorozatban a Kivándorlóik, az Oj haza, valamint A farmer felesége című film kerül képernyőre. Az első kettő — korábban Emigránsok, illetve Telepesek címmel vetítették — összefüggő filmeposzt alkot. Mindhárom film a nyomor elől Svédországból egykor kivándorolt emberek otthoni és amerikai életét, küzdelmes mindennapjait, vágyait és eredményeit ábrázolja. [jKEPERWYőffíffl
