Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-11 / 110. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. május 11. /--------------------------------------\ Egészségünkért Egészségnevelési hónap kezdődött tegnap Nyírbátorban. Az első előadásra a BÖNI-ban került sor, ahol a helytelen életmód és a keringési megbetegedések összefüggéseiről tartott előadást dr. Kovács Lajos üzemorvos. Május 17-én fél kettőkor a másik műszaknak is megismétlik az előadást, 23-án délután 4 órakor pedig a MEZŐGÉP gyárában hallhatnak előadást a dolgozok dr. Nagy Béla üzemorvostól a foglalkozási ártalmakról és a dohányzásról. A cipőgyárban az emésztőszervi betegségek okairól tart előadást dr. Vámosi Etelka üzemorvos május 26-án, délután 2 órakor, 30-án fél 2-kor pedig a Csepel Fúrógépgyárában beszél a munkahelyi ártalmakról dr. Papp Piroska üzemorvos. > ______________________> SEGÍTIK a kistermelőket Vetőmag, talajmunka, értékesítés Nyírbátor földterületének 13 százalékán kisgazdaságok működnek, de a zöldségek, a gyümölcsfélék termelésében, a sertés-, a szarvasmarha- és a barornfitartásban sokkal jelentősebb a szerepük. A szőlő- és gyümölcstermő területnek több mint fele a kisárutermelők tulajdona, ezért nem mindegy: milyen segítséget kapnak a termeléshez és értékesítéshez. Igaz, sokan elsősorban csak a család önellátása, a mozgásigény miatt gondozzák földjüket. De aki önellátásra rendezkedett be, arról már nem kell az állami és szövetkezeti kereskedelemnek gondoskodni. A kistermelők másik, jelentősebb része a helyi termelőszövetkezettel vagy az ÁFÉSZ-szel keresett és talált kapcsolatot, ahonnan mind a termeléshez, mind az A Nyírbátori ÁFÉSZ 23-as számú vegyes háztartási és mezőgazda- sági szakboltja havi átlagban kétmillió forint áruforgalmat bonyolít le. A közel hárommilliós készletből 1200 féle árucikket árusíta- nak. Képünkön: Baracsi Pál eladó kiskerti szerszámokat és növényvédő szereket kínál a vásárlóknak, (császár) Ilyennek látta a festő Nyírbátor, ecsettel Kedves vendége volt néhány hétig a nyírbátori alkotóháznak Osváth Miklós festőművész személyében. A szegedi születésű művész a felszabadulás óta él és alkot a fővárosban, de műveit már megismerhette a szabolcsi közönség, hiszen volt kiállítása Nyíregyházán, Vásárosna- ményban, Mátészalkán, Fehérgyarmaton és Tiszavasvá- riban is. Munkásságát a legjelentősebb művészettörténészek is méltatták, Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatója így ír: „Bízvást állítható, hogy Osváth Miklós akkor van éltető elemében, amikor átér- zi, birtokba veszi festenivaló- it, maga is részesévé válik tárgykörének, s személyes szerepet játszik egy csúcsíves boltozatnak, egy szecessziós erkély mellvédjének, a sétányok mentén kialakított ágyások árvácskáinak festői felfedezésében. Nyírbátor bőséges anyagot szolgáltatott neki ehhez.” Osváth Miklós az elmúlt hetekben Nyírbátorban alkotott, nyírbátori témákat festett vásznára, amelyekből a várossá nyilvánítás tizedik évfordulóján kiállítás nyílt a Báthori István Múzeumban. értékesítéshez jelentős segítséget is kapnak. Az Uj Barázda Termelőszövetkezet többek között háztáji agro- nómust foglalkoztat, műtrágyát, szerves trágyát, vetőmagvakat juttat a kisgazdaságoknak, de vállal különböző szolgáltatásokat is, hiszen a talaj munkák elvégzéséhez, a termény hazaszállításához ők rendelkeznek megfelelő gépparkkal. Vállalkoznak a háztájiban előállított termékek felvásárlására és értékesítésére is. Az utóbbi három év alatt négyszeresére emelkedett a termelőszövetkezet ilyen tevékenysége: a múlt év végére már meghaladta a 27 millió forintot. Az ÁFÉSZ vetőmagvakkal, műtrágyával és növényvédő szerekkel segítette a kisgazdaságokat, kölcsönzött kisgépeket is, bár ezekből több is elkelt volna. A felvásárlás 8 százalékkal emelkedett, s tavaly már meghaladta a 40 millió forintot. A legnagyobb részt a téli alma jelentette, Nyírbátorban 650 lakást kell felépíteni a VI. ötéves terv során. Ennyi lakás csak akkor készülhet el, ha legalább százat magánerőből építenek a váro6 lakói. Mint másutt, itt is gondot okozott: hol van olyan területe a városnak, ahol kevés lakás lebontása árán lehet megfelelő területet kialakítani, mégpedig olyan területet, ahol csoportos, korszerű családi házak építhetők fel. Az elképzeléseknek a Hunyadi, Árpád, Iskola, Vágóhíd utcák által határolt terület felelt meg legjobban, ezért a városi tanács márciusban megbízta a SZÁÉV tervezői műtermét egy beépítési terv elkészítésével. A terv elkészült és úgy tűnik, ha megvalósul, Nyírbátor egyik legkorszerűbb kis lakónegyede lesz ez a rész. Az elképzelések szerint egy- és kétfogatú sor- és táncházak épülnek majd, s természetesen nemcsak a szokásos csade számottevő volt a sertés- és nyersbőrfelvásárlás is. A szövetkezet keretében működik a városban négy szakcsoport, tagjai külön kedvezményeket is kaptak az ÁFÉSZ-től. A méhészek számára cukrot szereztek be, kedvezményes áron értékesítettek különböző tápokat, de a házhoz szállítás is jelentős szolgáltatásnak minősíthető. Az állatforgalmi és húsipari vállalat három év alatt 245 sertést helyezett ki tovább- tartásra, a tejipari vállalat tavaly közel négyezer hektoliter tejet vásárolt fel a háztájiból, a dohányfermentáló 35 hektár dohány termelésére kötött szerződést, a vetőmagtermeltető és értékesítő vállalat egy hektáron termeltetett vetőmagot. Amint azt a napokban készült felmérés igazolja: a kistermelés feltételei a jövőben is alkalmasak arra, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok a VI. ötéves tervi feladatok megvalósításában aktív szerepet játszanak. ládi házas formában, hanem földszint plusz egy, sőt földszint plusz két emelet magasságban és a gazdaságos kihasználás miatt a tetőtér is beépíthető lesz. Az új kis lakótelepen 11 tömbben 70 lakás helyezhető el alagútzsalus, illetve hagyományos technológiával építve. A gépkocsitárolásra és a tüzelőanyag-tárolásra csak részben tudtak a tervezők a lakások mellett lehetőséget biztosítani. A tervek természetesen megfelelő közművekről is gondoskodnak, kiépítik a víz, a villany, a szennyvíz és a csapadékvíz közműveit, a melegvíz-ellátást lakásonként egyedi vízmelegítővel, a központi fűtést széntüzeléses kazánnal kívánják megoldani. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF Láncház — tetőtér-beépítéssel Díszpolgár „Pro Űrbe“, kiválé elmek Kitüntetések a városért Amikor másfél hete Nyírbátor várossá avatásának 10. évfordulója alkalmából együttes ülést tartott a városi tanács a városi-járási pártbizottsággal, népfrontbizottsággal, KISZ-bizottsággal és a szakszervezetek szakmaközi bizottságával, kitüntették azokat a nyírbátoriakat, akik a legtöbbet tették a település fejlesztéséért. Dikán Andor, a víz- és csa- tomaműtársulat elnöke Nyírbátor város díszpolgára címet kapta. Hosszú ideig állt közszolgálatban, mint a postahivatal vezetője. Nyugdíjazását követően — a vízműtársulat megalakulása után — 1965-től fáradhatatlanul és önzetlenül dolgozik Nyírbátor víz- és közműhálózatának kialakításán. Hatékony munkát fejtett ki Nyírvasvári városkörnyéki község vízműve- sítésében is. Idős kora ellenére fiatalos lendülettel, nagy aktivitással végzi munkáját és a közéletben is példamutató. Pro Űrbe Nyírbátor kitüntetést kapott Kaliba Lajos, a Nyírbátori Faipari Szövetkezet elnöke, akinek két évtizedes, az államigazgatás területén vezetői beosztásokban végzett munkáját, valamint a politikai, gazdasági és társadalmi területen kifejtett tevékenységét ismerték el a magas kitüntetéssel. Kaliba Lajos mint nagyközségi tanácselnök, különösen a település várossá szervezése során, a feltételek kialakításában, megteremtésében vállalt és végzett hatékony szervező, irányító, koordináló munkát. Pro Űrbe díjat kapott Kortesek Pál, a városi-járási művelődési központ igazgatója, aki 1969-től a művelődési központ vezetőségében fejtett ki kiemelkedő munkát. Kezdeményezőkészségével több közművelődési tevékenységet honosított meg, melyek méltóan járultak hozzá a város hírnevének alakításához. Különösen a zenei nevelésért és a képzőművészeti kultúra terjesztéséért tett sokat. Pro Űrbe díjat kapott Serie« József, a növényolaj-ipari és mosószergyártó vállalat főmérnöke, azért a kimagasló gazdasági és közéleti tevékenységéért, amelyet előbb a nagyközségi, majd a városi tanácsban végzett. Felelősséggel, szeretettel és példamutatással végzett városépítő munkája jó példa mások számára is. A Hazafias Népfront Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetését dr. Szalontai Barnabásáé, Márföldi Ottó, és Baracsi László vehette át. A Felső-tiszai Fafeldolgozó Gazdaság nyírbátori üzemének, a kisegítő iskola és nevelőotthon pedagógusainak, valamint a Csepel Fúrógépgyár dolgozóinak elmúlt évi társadalmi munkáját oklevéllel ismerte el a végrehajtó bizottság. A határőrség ajándéka a városi tanácsnak. Társadalmi munkáért kitüntető plakettet kapott a nyírbátori határőrkerület kiképzőbázisa, az Üj Bazárda Termelőszövetkezet Dózsa György szocialista brigádja, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat Tyeresko- va szocialista brigádja és a költségvetési üzem Gagarin szocialista brigádja. Ugyanezt a kitüntetést kapta Simics Lajos népfrontaktíva, Végvári János, az építőipari szövetkezet gépkocsivezetője, Lehoczky Péter KISZ- aktíva és dr. Dani Miklós tanácstag. Az ünnepségen a belügyminiszter és a határőrség országos parancsnoka kitüntetéseket adományozott azoknak a nyírbátoriaknak, akik munkájukkal segítséget nyújtottak a határőrszolgálat ellátásához, sokat tettek a város és a határőrség közötti együttműködés kiszélesítéséért. A belügyminiszter Kiváló Határőr jelvénnyel tüntette ki a Nyírbátori Városi Tanácsot. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Nagy István, a városi-járási pártbizottság első titkára és Jánvári Tibor tanácselnök vehette át. A Közbiztonsági Érem arany fokozatával Kaliba Lajost és Szabolcsi Miklóst tüntette ki a belügyminiszter. Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést kapott Koknya Árpád, Szabó Béla, Wagner Flórián és Orosz Miklós. A határőrség országos parancsnoka Kiváló Határőr jelvényt adományozott Horváth Róbertnek, Kokas Sándornak, Lehoczky Péternek, Szép Lászlónak, Bégány Istvánnak, Koncsek Pálnak, Tóth Tibornak, Pásztor Istvánnak, Veres Jánosnak, Vadon Zoltánnak, Kovács Lászlónak, Csapos Jánosnak, Somogy vári Jánosnak, Szép Ferencnek és Nagy Andrásnak. A megyei tanács elnöke Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést adott Heizer György ezredesnek, a nyírbátori határőrkerület parancsnokának a város és a határőrség közötti együttműködés szélesítése terén kifejtett tevékenységéért. A fürdő fejlesztésére Fogynak a téglajegyek A városi fürdő fejlesztésének, bővítésének igénye már akkor felvetődött, amikor elkészült az első medence. A gond csak az volt, s az ma is, hogy a fejlesztésre költhető pénzből erre a célra nem jutott, ezért született meg az az elhatározás, hogy a bővítéshez társadalmi összefogással látnak hozzá az idén. Mivel ez a munka szakembereket és anyagot kíván, a hagyományos társadalmi akció helyett téglajegyek kibocsátását határozta el a tanács. A jegyek elkészültek és az üzemek, intézmények egy része már kért is belőle, hogy dolgozóik havi részletekben megvásárolják. A város vezetői a járás településeinek üzemeire, intézményeire is számítanak, hiszen tavaly is több községből vitték be az iskolák tanulóit úszásoktatásra a fürdőbe, az új medence felépítésével pedig ezen a téren is előbbre léphetnének. A medence 3 és fél millióba kerül, ehhez 70 ezer téglajegynek kell elkelnie.
