Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-08 / 108. szám

Higgyük el neki, még ha a kép cáfolná is a szavait. Azt az örömét idézd, amit meg­születésünk okozott. És so­rolná tudja még, hogy mi­kor, mivel örvendeztettük meg. Már áll a baba, már iskolás, már nehezen fékez­hető kamasz. Csupa szándékunktól füg­getlen történés, roncs benne érdemünk. Mikor és milyen lehet? Már ésszel élő emberként könnyen kifürkészhetjük, hogy minek örül az, aki vi­lágra hozott. Intelmei be­tartásának: „tisztességes le­gyél, becsületes, ne pusz­títsd magiad, tarts mérté­ket!” Elegendő olykor né­hány megnyugtató mondat: „jól vagyunk, te is vigyázz magadra...” Hébe-hóba vi­rágcsokor, egy-egy köszönő szó, hogy tudja, szeretjük. Viszonzást mindenért úgy sem adhatunk. Anya és gyereke közül mindig az utóbbi marad az adós. A dósságunkból az év egy , napján, ezen a májusi vasárnapon valami keveset törleszthetülik. Úgy lenne persze jó, ha a többi napion sem adnánk keve­sebbet. Nem virágból, szó­ból, hanem szeretetből. Ha mindig jutna néhány per­cünk anyánkra. Ha minden nap érezné gyermeke ra­gaszkodását. Vigasztalhat­juk persze magunkat azzal, hisz így igaz, hogy ő enélkül is velünk van. Köszöntsük azért is, hogy így megköny- nyíti a dolgunkat, ahelyett, hogy szüntelen lelkifurda­lásra késztetne szemrehá­nyó tekintetével... kezdetekről semmit 00- nem tudunk, és még­is elraktározódott bennünk, értelmünkkel föl nem fogható módon. A kezdetek: várandós fia­talasszony mondja a játszó­tér padján szomszédjának, hogy a jövő héten minden bizonnyal megszületik a ba­ba. Aggodalomra ok csupán annyi, hogy a házban nincs telefon, mi lesz, ha türel­metlen az érkező, mint volt az első is ... Az asszony ar- ca röpke pillanatra elkomo­rul, aztán felderül újra. Nem lehet baj. Ezt a mosolyt, a világra jöttümket megelőző mosolyt, a várakozás örömét honnan is tudhatnánk? Az első hó­napiokra, évekre is emlékez­hetnénk? Ahogyan anyánk fölénk* hajolt, karjában rin­gatott; nem őrizhetünk róla hományos emlékképet sem, nem tudhatjuk, hogy miért hagytuk abba a sírást, miért nyugodtunk meg az akkor még érthetetlen szavaktól, és miért éppen anyánk sza­vától. Vagy mégis? Az a ka­pocs, az az érzelmi kötődés már akkor létezett. Szüksé­günk volt rá, kiköveteltük magiunknak. Már felnőttként egy-egy töredéke a kezdeteknek fel­villan: „akkor is ilyen me­leg tavaszi nap volt; apád fürösztött először, én fél­tem, hogy kicsúszol a ke­zemből; megvan ám még az első rugdalódzód ...” Anya emlékszik, anya mesél a szuszogó, föl-fölsíró ele­ven „batyuról”, aki mi voltunk egykoron. Fényké­peket mutat és felsóhajt: „milyen szép gyerek voltál!” V ______________________ Születésnapi ajándékként Ibrányban Kiváló szövetkezet Másodszor nyerte el a Ki­váló címet az Ibrányi Általá­nos Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet. Méltóan a Kossuth-díjas alapítókhoz (a jogelőd földmívesszövetke- zet vezetői 1949-ben kapták a magas elismerést), a múliS évben is megtettek mindent az ÁFÉSZ-hez tartozó Ib- rány, Búj és Paszab kereske­delmi ellátásának javításá­ért. Ennek tudható be, hogy a megyei átlagot jóval meg­haladó mértékben, 12 száza­lékkal nőtt az áruforgalom, s az árbevétel meghaladta a 203 millió forintot 7 milliós nye­reség mellett. Mindez a jö­vedelmezőségben is a legjob­bak közé emelte a szövetke­zetét. Az öt szakcsoport közül a sertéstenyésztők a húsellátás alapanyagát adják, a méhé­szek, nyúltenyésztők és gyógy növény termelők export­ra termelnek, a zöldség­gyümölcs termesztők a he­lyi ellátást javítják. A keres­kedelmi hálózat tavaly egy könyvesbolttal bővült Ibrány- ban, a vas-műszaki boltnak raktárt építettek, s elkezdő­dött, ebben az évben fejező* dik be 6 millió forintos költ­séggel a vendéglőhöz egy új konyha építése. A Kiváló Szövetkezet ki­tüntetést a szombat délutáni ünnepségen Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese adta át Puskás Amália igaz­gatósági elnöknek. Szelepes zsáktól, abroncsig Export, import, beruházás A megye iparának idei ter­veiben 3—4 százalékos ter­melésnövekedés szerepel. Et­től magasabb, mintegy 4—6 százalékos az export növelé­se. Ahhoz, hogy ezeket a szá­mokat teljesíteni tudják az üzemek, több intézkedésre van szükség. A korábbitól mérsékeltebb növekedés nagy szóródást tartalmaz. Az export növelésében Ti- szavasváriból az Alkaloida emelkedik ki, amelyik a magyar—szovjet agrokémiai egyezmény alapján növeli a növényvédőszer-szállítást. A másik nagy exportőr, a Tau­rus nyíregyházi gyára a pia­ci feltételektől függően gyárt­ja a mezőgazdasági abrocso- kat és a különböző kemping­cikkeket. A gumigyárban rá­tértek a nagyobb méretű ab­roncsok gyártására, amivel jobban alkalmazkodnak a megrendelők igényeihez. Ki­emelkedő a felfutás a ken­der-, juta- és polltextil vál­lalat nagyhalászi zsákgyárá­nál, ahol a múlt évben befe­jezett beruházások révén dupla falú zsákokat, szelepes zsákokat is készítenek nagy mennyiségben exportra. Több vállalatnál intézked­tek a nem rubelelszámolású import csökkentésére, hazai, illetve KGST-országokból történő beszerzésre. A gumi­gyárban a töltőanyagok he­lyettesítését kívánják így megoldani, a Szatmár Bútor­gyárban az egyes szerelvé­nyeket pótolják hazai gyár­tás alapján. Mindenütt keresik a fűtő- és tüzelőolaj-felhasználás csökkentésének módjait. Jó példa a mátészalkai iparte­lep, ahol a MOM gyáregysé­gének fűtőművét — amely a szomszédos üzemeket is el­látja gőzzel — korszerűsítik. Az Alkaloidánál műszaki fej­lesztési megoldásokkal javít­ják a fajlagos energiafelhasz­nálást. Több új beruházás is a ter­melés bővítését, illetve a mi­nőség javítását jelzi a megye iparában. Fehérgyarmaton két üzem épül. A MEKOFÉM evőeszközgyártó üzemet ad at, az Ipari Műszergyár pénte­ken avatott gyáregységében villanymotorok tekercselé­sét végzik. A nyírbogdányi kőolajfeldolgozóban az Olvi- cor üzem építése a feladat, az Öntödei Vállalat kisvárdai gyárában a rekonstrukció kezdődik meg az idén. Bőví­tik a MEDICOR nagyecsedi üzemét, a Minőségi Cipőgyár Nyírbátorban üzemcsarnokot és raktárát épít. Dalos tavasz V arázslatos a tavaszi muzsika. Nehéz ka­lapácsokhoz, fogók­hoz szokott kemény kezek tantjáik a pihekönnyű kot­tapapírt, szolfézst, skálát sohasem tanult lakatosok, szerelők sálain zálják a fe-. kete pöttyöket — ez most há, vagy bé? S a cipőgyári gépsoron gömyedéshez szokott csengeri asszony kiegyenesedik a színpadon és csengve, szállva útrakél a bűvös dallam ... Szakmunkástanulók, gimnazisták, általános is­kolások, üzemi munkások, tanárok, tsz-tagok serege, több ezer Szabolcs-szat­mári kórustag állt és áll ezen a tavaszon pódiumra a megye különböző telepü­lésein. Kezdődött az Ének­lő ifjúsággal, Kodály nagyszerű álmával, hogy minél több gyereket ve­zessünk be az értékes mu­zsika birodalmába. Szín­padra lépnek a földből épp csak kinőtt cseppek, a kisdobos egyenruhában, vagy a szépen hímzett mellényükben és olyasmit tudnak, amire Venezuelá­ban is kíváncsiak. Jön utá­nuk a következő korosz­tály, a középiskolásoké. Ifjú zenebarátok kórusa csak egy van, ám seregnyi a megyében a jól felké­szült, magas színvonalú középiskolai együttes. Aztán következnek a felnőttek, Dalos tavasz Mátészalkán, idén márci­ustól júniusig nyolc kon­certtel, énekkarokkal, hangszeres szólistákkal, meghívott világjáró mű­vészekkel. Dalosünnep Záhonyban, munkás- és ifjúmunkás kórusok visz- szatérő öröme, vagy első bemutatkozása. Öröm, mert a vezényszóra ala­kult iskolai együttesek mellett ott vannak azok is, akik jószántukból, a mu­zsika, a társak kedvéért csatlakoztak: a néhány igazi munkáskorus. N álunk, Nyíregyházán volt nemrégiben a szövetkezeti kórusok országos seregszemléje, s ezen a hét végén is a me­gyeszékhely ad otthont egy másik országos szemlének, a szakmunkástanulók kó­rusbemutatójának. Vasár­nap lépnek színpadra a megye élvonalbeli énekka­rai, közöttük a hangver­senykórusok a mátészal­kai és a nyíregyházi kon­certeken, s közben már készülődnek az áfészek, a tsz-ek és a művelődési há­zak népi együttesei, páva­körei, népzenészed a május végén szokásos nyírbéLte- kd fesztiválra. Fölcsendüla dal szerte a megyében, s nemcsak az boldog, aki a színpadon áll és énekel, hanem az is, aki hallja. Ezen a tavaszon sok ezer ember lett gazdagabb a muzsika örömével. B. E. Márka: új ízek Tízéves a Márka üdítő ital. Igaz, Szabolcs-Szatmár me­gyében még csak kilenc, mert az első esztendőben nem for­galmazták országosan, így nálunk sem árusították a pincegazdaságok és borfor­galmi vállalatok termékét. Az egy évtized során negyven­millió kisüveg és tízmillió nagyüveg Márka fogyott el a megyében. A vásárlók ha­mar megkedvelték a külön­böző ízesítésű üdítőket. A forgalom különösen az utób­bi években növekedett meg, amikor az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinát meg­építette Mályiban a palacko­zóüzemét. Ez a szó szoros ér­telemben ontja a palackokat, óránként tizenkétezret. Sza­bolcs mellett Borsodot és Haj­dút látja el Márkával. A kezdeti három-négy féle ízesítésű üdítő italból ma már tízfélét gyártanak. Ve­zértermék a szőlő, s emellett hazai alapanyagból készül a meggy, a fekete és piros ribizke, a málna, az alma, míg import alapanyagból a limon, a narancs, a manda­rin, a grape-fruit és a tonik. Újdonságként úgynevezett csendes üdítőket hoznak for­galomba a közeljövőben, ame­lyek szénsavmentesek. Terv szerint fél- és egyliteres pa­lackokban kajszit, ősziba­rackot keserű mandulával és körtét kínálnak nyártól a vásárlóknak, amolyan szüle­tésnapi meglepetésként. Kí­sérletek folynak más, házi alapanyagot tartalmazó üdí­tő italok gyártására is. A Márkát Szabolcs-Szat­már megyében a borgazdasá­gi kombinát nyírségi üzeme forgalmazza. Sóstóhegyre vas­úton érkezik az ital, s innen már közúton viszik az üzle­tekbe. Gyakorlatilag a palac­kozást követő négy-öt na­pon belül már a fogyasztók asztalára kerül a közkedvelt Márka, (sípos) Béke- és barátsági hónap Ma: nagygyűlés Kisvárdán Ma lesz Kisvárdán a béke- és barátsági hónap megyei eseménysorozatának megnyi­tója. Délelőtt tíz órakor ko- szorúzási ünnepséget rendez­nek a szovjet hősök emlék­művénél. A városi-járási művelődési központban dél­előtt fél tizenegykor a Kár- pátontúli terület képviselői­nek részvételével béke- és ba­rátsági nagygyűlés kezdődik. A gyűlés után magyar és szovjet művészeti csoportok adnak színes műsort. A béke- és barátsági hónap keretében hétfőn 16 órától Nyíregyházán a Kelet-ma­gyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalat székházában a megyeszékhely fiataljai Ifjú­ság a békéért címmel nagy­gyűlést tartanak. Fotókiállí­tás és diszkó is szerepel a nap további programjában. Hazaérkezett a pártmunkás-delegáció Háromnapos útja során a lengyelországi rzeszówi vaj­daság életével, pártmunká­jával ismerkedett az a dele­gáció, amely megyénkből a vajdasági pártbizottság meg­hívására tartózkodott a bará­ti országban. A küldöttséget Hosszú László, a megyei párt­bizottság titkára vezette, tagjai Molnár Ferenc, a kis­várdai városi-járási pántbi­zottság titkára és Csengeri András, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. A dele­gáció szombaton délután ér­kezett vissza. Lábbal tiport értékek Százas r a mosógépben :: Hangosan j; Menedzsert i „Divatos" i szórakozunk? keresnek ; az erős láb XL. évfolyam, 108. szám ARA: 1,40 FORINT 1983. májas 8., vasárnap m Aflklf A eflllns Megyénk nagy beruházásai­ulM O SUUbI hoz és a kislakásépítkezé­v,. Jr T" sekhez is eljut a tiszabecsi U.j Elet Termelőszövetkezet bányájából kitermelt sóder. Idén várhatóan 60 ezer köbmétert bányásznak ebből a fon­tos építőanyagból. Jelenleg a Tisza magas vízállása miatt nem a folyóból most kitermelt kavicsot szállítják, hanem a korábban felhalmozott depók tartalékát kapják a meg­rendelők. (Gaál Béla felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents