Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-08 / 108. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. május 8. ősbemutató a Móricz Zsigmondi Színházban Hz őszülés váratlan órája Többen szememre vetették már, amióta színikritikára adtam a fejem, hogy követ- kezetlen vagyok. Elmondom részletesen, miért nem tetszik a darab, utána pedig megdicsérem a színészeket, nem egyszer felsőfokon. Akkor hát jó az előadás — kérdezheti joggal az olvasó, — vagy nem? Ügy érzem, most kell tisztáznom magavisele- temnek ezt a félreérthető vonását, mert jelen írásomból is ez fog kiütközni. A színházi előadásoknak (szerintem) négy alapformája lehetséges. Engedjék meg, hogy leírjam, bár kissé hosz- szadalmas lesz, de egy sereg későbbi magyarázkodást takaríthatunk meg vele. Tehát 1. Tetszik a darab, jól játszanak a színészek. 2. Tetszik a darab, nem tetszenek a színészek. 3. Nem tetszik a darab, és a színészek se, végül 4. Nem tetszik a darab, de a színészek játéka igen. Az ideális az, ha az 1. pont valósul meg az előadáson, ám most, Az őszülés váratlan óráját megnézve, megint a negyedik pont értelmében leszek kénytelen fogalmazni. A nyíregyházi születésű Csák Gyula Az út pora című színműve a megyei tanács és a Művelődési Minisztérium által kiírt pályázatán díjat nyert. Ennek átdolgozott formája ez a körülményes című darab, amit május 6-án láthattunk másodszor a színházban „laza félház” ' előtt. Csák Gyula „realista alkatú írónak” mondja magát. Léner Péter rendező szintén realista, sőt naturalista módon állította színpadra a drámát, s szó szinte meiningeni értelmében. Minden igazi a színSóstón virágzik A Rhododendront (Havasszépe) a legszebb virágú cserjék közé sorolják. Nyugat- Európában — ahol a talajok többsége savanyú és mészben szegény — rengeteg fajt, illetve fajtát ültetnek belőlük. A száz színben pompázó, hatalmas csokroknak tűnő bokrok páraigényes növények. Hazánkban a legszebb Rho- dodendron-gyűjtemény a ká- moni (szombathelyi) és a jeli arborétumokban van. Ilyenkor, május közepe táján a hazai és a külföldi virágkedvelők sokasága keresi fel az arborétumokat, hogy gyönyörködjenek az évente egyszeri igazán csodálatos látványban. Kámonban és Jeliben egy- egy bokor 2—3 méteres, virágai pirosas lilák, de fajtái a legkülönbözőbb virágszínű- ek, a fehértől a sötét bíborpirosig terjednek. A Rhododendron flavum például az egyik legedzettebb. Ez a leggyakoribb faj nálunk. Sóstón az egyik díszkertben is láttunk Havasszépét. Igazán szép sikernek számít, hogy hazánk északkeleti csücskében. Sóstón a páradú- sabb kertekben május elején klvirágoztak a Rhododendro- nok. Albert Éva, Simor Ottó és Petényi Ilona pádon, ettől válnak még hiteltelenebbé a figurák. Boldizsár, aki nrv iyei vezető is voilt „valahol Szabolcsban”, elmondja például, hogy fog- dos éjszaka békát az árokparton, s hogy dobálja egy nagy tölcséren keresztül a hátán lévő zsákba, brekeke. Ha a nagy abszurd író, Mro- zek darabjában, a nyílt tenn- geren hánykolódó tutaj mellett előbukkan a habokból egy kifogástalan egyenruhá- jú postás, és táviratot kézbesít a hajótörötteknek, az a világ legtermészetesebb dolga, hiszen minden abszurd, miért legyen éppen a postás „reális”? De ha egy színpadon igazi bútorok vannak, s maga a darab is ennyire realista, akkor meg kell kérdeznünk Csák Gyulát: fogott-e már békát éjszaka olyan módon, ahogy leírta. Mert nem hisszük. Mint ahogy azt sem hisszük el, hogy hosszú távon így „hidegre lehet tenni” egy tudóst ma Magyar- országon, vagy ha igen, annak okai sokkal összetettebbek, — vagy ha úgy tetszik, egyszerűbbek — mint ami ebből a darabból kiderül. Ezután beszélhetnénk még más egyenetlenségről is, a túlírt dialógokról, arról, hogy az összecsapások jó részének nincs „éle”, s tétje, de be kell fejeznünk, mert nem jut hely a színészek dicséretére. Bárány Frigyes szerepe nincs elég színesen megírva. Hiányzik például valami olyan jelenete Melindával, ahol „felébred a szerelem”. Ennek ellenére most Is élvezetes a játéka. A vendég Simor Ottó egészen kitűnő. Ő a darab „nagy teljesítményű motorja”. Vándor Éva (szintén vendég), lenyűgöző. Ez a típusú színésznő — aki hiteles kislány-figurája mellett gazdag színészi eszköztárral is rendelkezik —, hiányzik a nyíregyházi színház társulatából. Petényi Ilona igen kulturáltan, szépen alakít. Albert Éva kitűnő komédiás, lendülete van. Hartmann Teréz megint megíratlan szereppel viaskodik, de kellemes egyénisége győz. Az előadás miattuk végül egészen jó lett, és szórakoztató. Mester Attila Propollsxos rágógumi? Menedzsert keresnek Kötegelik, kilyukasztják, bezúzzák Százas a mosógépben Megesik, hogy a figyelmetlen háziasszony nem nézi ál elég gondosan a ruhák zsebét mosás előtt, s így 3 szennyessel együtt pénz is kerül a mosógépbe. Nemrég egy kimosott százast vittek be a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságára. Az ügyfélnek szerencséje volt. Mivel egy darabka sem hiányzott a kifakult papírpénzből, újat adtak helyette. A vállalatok nap mint nap nagy összegeket adnak postára. A súlyos pénzeszsákokat az MNB öt megyei fiókjához továbbítják — kivé- ye a nyíregyházi járás területét, ahonnan egyenest a megyei igazgatóság emissziós csoportjához kerül a pénz. A bankjegyek — többszörös szigorú ellenőrzés után — a pénzolvasó asztalra kerülnek, ahol gondos kezek válogatják ki az épek közül a sérülteket. A papírpénzek gyorsan kopnak. Bizonyíték erre, hogy a beérkező bankjegyek tizenkét százalékát selejtezni kell. Ezeket kötegelik, kilyukasztják, s így rakják értéktárba. ahonnan időközönként páncélautóval küldik tovább megsemmisítésre a fővárosba. A bankjegyeket bezúzzák, s így alapanyag lesz belőlük papírgyártáshoz. A még használhatók pedig visszakerülnek a pénzforgalomba. Legjobban az ötszázasokat kíméljük. A nagy címletű pénzek csupán 1,2 százalékát selejtezik — míg a százasokból tízszer ennyit. A forgalomból kivont bankjegyek nagyobb fele kisebb címletű: tízestől ötvenesig. Az érmékkel jóval kevesebb a gond. Ezeket érmeolvasó gépek segítségévei rol nizzák, dobozolják, mielőtt újra forgalomba kerülnek. A fémpénzek rendszerint hosz- szú életűek. Igaz, ezek között is akad néha sérült, deformálódott darab, melyeket Budapesten beolvasztanak és új érméket készítenek belő lük. (házi) Két kisiparos adócsalási ügyét is tárgyalta a napokban a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Kozmá- né dr, Váradi Katalin tanácsa. Mindkét esetben százezres nagyságrendű adóhiány miatt indult eljárás. Bojtos Sándor nyíregyházi lakos Nagycserkeszen váltotta ki az ipart kőművesként. Igen jó vagyoni körülmények között él, közel huszonötezer forintot keres havonta, az ARO kistehergépko- csin kívül egy japán autója is van. Bojtos vezette ugyan a pénztárkönyvet és a számláit is megőrizte, az adóbevallásban megjelölt kiadások között szerepeltetett viszont háromszáznegyven- négy ezer forint értékű olyan anyagbeszerzést, amelyet nem ő, hanem egyik megrendelője, a tanács fizetett ki, így ennyivel próbálta csökkenteni az adóalapját. A hamis pénztárkönyvvezetésen kívül egy másik számlája sem volt elfogadható: kétszázhatvan forint helyett huszonkét- ezer forint adó alól mentesülő tőkét jelölt meg. Az illetékhivatal ezek alapján hatszáznegyven- egy ezer forint tiszta jövedelmet állapított meg. Bojtos fellebbezett, s kérte: becsléssel állapítsák meg a jövedelmét, s az adót. A megyei tanács pénzügyi osztálya a tiszta jövedelmét négy- száznegyvenhét ezer, az adót pedig kétszáztizenhat ezer forintban jelölte meg. Bojtos az adóhiányt befizette. Büntetése hat hónapi szabadság- vesztés, egy évre felfüggesztve, valamint huszonötezer forint pénzbüntetés. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. □ Literáti László nyíregyházi lakos irodagép-műszerész telephelye Kisvárda. Pénztárkönyv-vezetési kötelezettségének részben tett eleget, s számláit sem őrizte meg. 1979-re tett adóbevallásával negyvenezer forint adóhiányt okozott. 1980-ra tett bevallása sem felelt meg a tényeknek, ezzel harminchatezer forint, 1981-es be- vaUásával huszonháromezer forint adóhiány keletkezett. Literátlt a bíróság az utóbbi két év hamis adóbevallása alapján vonta felelősségre, előző cselekménye ugyanis már elévült. Büntetése — az adóhiányok befizetésén kívül — tizennyolcezer forint, (pd) Negyven éve a nyeregben Kerékpárral a világ körül Novák Ferenc az elmúlt esztendőkben világhírnévre tett szert, no nem a kerékpár stadionokban elért eredményeivel, hanem egyedülállónak mondható maratoni túráival. Gyermekkorábban fél karját elvesztette, s kerékpáros kirándulásokra tette fel életét. 40 éven át csaknem egymillió kilométert kerekezett, több koninensen át. Járt már Londontól—Ankaráig sok fővárosban. A debreceni kerékpáros postás most ismét útra kel — koránál fogva utolsó túráját teszi. A túrára alaposan felkészült. Novák Ferenc a postánál kerékpáros kézbesítő, így évente körülbelül 20 000 km-t kerekezik munka közben. Ezt még megtoldja a napi edzésekkel, ami szintén több ezer kilométert tesz ki évente. A postának megbecsült dolgozója — már 35 éve. Május 1-én indult a több ezer kilométeres útjára. A fővárosban immár negyedik alkalommal részt vett a FU- TAPEST futómozgalomban. Azóta ismét a kerékpáré a szó: nyeregbe szállt és elindult a nagy túrára Ausztria, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Gibraltár felé. A hazatérés már csak egy „ugrás” lesz, hiszen ismerős országokban kerekezik a magányos debreceni postásvándor. Tervei szerint 80 napot tesz ki a hosszú utazás; tavalyi és az idei szabadság mellett különleges engedéllyel a jövő évi pihenő napjait is felhasználja a túráira. Képünkön: Indulás előtt Debrecen főutcáján. Heti bosszúságunk Kullancs Az egész bosszúság úgy kezdődött, hogy a jó idő kicsalogatott bennünket a hirtelen nőtt zöldbe, s ha máshonnan nem is tudtuk volna, hogy előzetes nyár van, ismerősömet maga a természet győzte meg róla. A nyár kullancs képében vasárnap orvul támadott, s amikor mindössze jó félórás majális után viszketni kezdett a gyerek nyaka, gondolkozhatott: hogyan is tanították meg kiszedni a bőrből a ronda állatot. Előbb vízzel, aztán olajjal próbálkozott, de a korán megerősödött kullancs nem adta meg magát. Nosza elő a Kelet-Magyaror- szágot, hol van az orvosi ügyelet, ott majd segítenek — gondolta ismerősöm —, s mi tagadás némi ijedtséggel indultak útnak, annyi rosszat hallottak már a kullancs okozta veszélyekről. Az ügyelet annak rendje módja szerint a helyén volt, csak épp a kullancs kiszedését nem vállalták, de jó eligazítást adtak: ezzel kérem a baleseti sebészetre kell menni. Irány a kórház. A kapun kisebb tortúra után sikerült bejutni, a baleseti sebészet ajtaja sem volt zárva előttük, csak az orvos szíve nem nyílt meg, nekik ugyebár semmi közük a kullancshoz, ezzel az ügyeletre kell elmenni. Mit szaporítsam a szót, végül a másik kórház bőrgyógyászatán kötöttek ki, ahol udvariasan fogadták, a kullancsot is kiszedték a gyerek nyakából, s ha a hely, még a helyzet komolyságához illet volna, meghívták volna egy jövő heti kullancsra is, így aztán a szülők megnyugodva, a gyerek kullancstalanul térhetett haza. Ismerősöm lehiggadva, de azért bosszúsan mesélte el a dolgot, csak akkor nyugodott meg, amikor letorkolltam: örüljön, hogy nem Csengerben lakik, mert így még mindig hamarabb célhoz ért, mintha az útba eső összes kórházat és ügyeletet végigjárta volna, míg a megye egyetlen bőrgyógyászatára jut. Aztán még azt is megígértem, hogy saját magamon is kipróbálom, s megírom élményeimet. Azóta is várom a kullancsot. Ha jön, én fogorvoshoz megyek. Neki van a legjobb húzója. B. J. Mellesleg 1000 forint feletti vásárlás esetén nyereménysorsjegyet adnak a vevőknek — olvashatták nemrég nagy örömmel az emberek az egyik hirdetést, melyből kiderül, hogy akik a VASVILL szaküzleteiben és nagyon népszerű eladóhelyén, a Depóban vásárolnak, azok — ha mini- műm két lilát ott hagynak — megüthetik a szerencsét is. Mint a minap olvashattuk lapunkban, az egyik nyíregyházi asszony is szívrepesve rohant a Depóba, két okból. Először azért, mert április 16-án megkapta az értesítést, hogy a hőn óhajtott hőtárolós villanykályhát nyolc napon belül ott átveheti. Másfelől pedig azért csapott magasra az öröme, mert a villanykályha ára bizony felül van két lilán, így tehát nyereménysorsjegy birtokosa lehet. Hanem a nagy csalódás akkor érte, amikor közölték vele: a kályhát viheti, de egyetlen sorsjegyet sem kap. Cső- dálkozó ábrázata láttán aztán mondták neki: vegyen hi-fitornyot, akkor majd kap sorsjegyet. Nem tudom, hányadik évében jár az a szegény vásárló, csupán sejtem, hogy ha hőtárolós villany kályhát vesz, akkor annál akar melegedni és nem a hi-fi-torony vérpezsdítő és dobhártyaszaggató muzsikájánál. Tehát már nem tizenhat éves, éppen ezért momentán azon a napon nem volt szüksége egy tizenöt-húszezer forintos hi-fi-toronyra, hanem csupán a meleget árasztó kályhára, ami fogcsikorgató hidegben rendbehozza az ember derekát. Lehet, hogy nem is pénzkérdés volt ez nála, csupán arra gondolt, őhozzá azért talán még sem illik a hi-fi... Tornyosultak viszont a gondbarázdák a homlokán, amikor ismételten közölték vele, hogy sorsjegyért pedig akkor hiába tartja a markát. Mondta ez a szegény asszony, hogy a hirdetésben az állt: minden ezer forint feletti áru után jár a jegy* ezt azonban már nem hallották meg, valószínű, meri éppen egy hi-fi-torony muzsikája harsogta túl a kiszolgáltatott vásárló hangját. Mellesleg a nyilvánosan panaszt tevő vásárló nem értette, hogy a hőtárolós kályha miért kivétel. Szeretném ezúton kisegíteni azzal a közismert mondással, hogy a kivétel erősíti a szabályt. A szabály pedig az, hogy jutalmat általában az kap, aki olyan árut vesz, ami különben az eladó nyakán maradna. A hőtárolós kályha pedig nem ilyen áru, két okból: 1. túlságosan nehéz volna a nyakba; 2. pult alatt is csak ritkán van. (angyal) Változnak az idők. Korábban a méhészek szükséges rossznak tartották a kaptá- rakban a méhszurkot, vagy görögösen a propoliszt. Ezt ugyanis a méhek farügyekről, főként nyárfáról gyűjtik és rések tömítésére, a mozgatható kaptárrészek rögzítésére használják. Nem is olyan régen még eldobták ezt a mellékterméknek hitt ragacsos, barna masszát a méhészek, ma pedig összegyűjtik az értékes gyógyító anyagot. Ugyanis felismerték: a propoliszt kitűnően lehet a gyógyászatban alkalmazni. Vizsgálatok bizonyítják antibiotikus és gyulladáscsökkentő hatását, pusztítja az egyes vírusokat, fájdalmat, viszketést csillapít. Eddig több mint negyven betegségnél használták már sikerrel. Az egykori melléktermékből így lesz lassan főtermék. Persze a méz és a propolisz nem konkurrál egymással, jól megfér mindkettő egy helyen, a kaptárakban. Sőt, már a propoliszt is lehet termeltetni a méhekkel, nemcsak a mézet. Mert a méheknek van egy tulajdonságuk, miszerint a néhány milliméteres távolságokat propolisszal fedik be. Ezt felismerve a méhészek kis átmérőjű lyukakkal rendelkező rácsot tesznek a keretekre, s a szorgos rovarok a réseket eltömítik. Ezután csak le kell kaparni az odarakódott gyógyító anyagot. Persze nem ilyen egyszerű az egész. Nehéz, fáradságos munka a propolisz eltávolítása, s egy év alatt mindösz- sze néhány kilogramm gyűlik össze a családok számától függően. Viszont kárpótlást nyújt a kilogrammonkénti több száz forintos értékesítési ár. Ám a hazai feldolgozása még nem teljesen megoldott, ezért gondolt egy nagyot Ba- boss Csorna, aki iskolaigazgató a Balkány melletti Béketelepen, szabad óráiban pedig méhészkedéssel foglalko- zik, s erről szakképesítése is van. — Többször beszélgettünk méhész kollégákkal a propoliszról. Nálunk még — tudtommal — nem készülnek a propoliszos termékek, míg a környező országokban már régen gyártanak ilyesmit: különféle kenőcsöket és más gyógyító szereket. Arra gondoltam, ezek mellett rágómit lehetne propolisszal ízesíteni, mert ez általános regenerálószernek is alkalmas. Másoknak is tetszik az ötlet, több balkányi és debreceni méhész is szívesen társulna. Egyelőre a gyártásnak akadálya, hogy a több millió forintos költségnek csak egy része van együtt. Ezenkívül piackutatást is jó lenne végezni. Ügy hogy most várunk, persze nem valami csodára, csak a jó szerencsére. Eddig húsz méhész társult, saját pénzükkel szállnának az üzletbe. Csak úgy tűnik, hiányzik a menedzser, aki csz- szefogná, irányítaná az egészet. Talán érdemes lenne megpróbálni a televízió ötletmeccs adásában jelentkezni, hátha akad az országban vállalkozó, aki felkarolná az ötletet. (sípos) A tárgyalóteremből Hamis pénztárkönyv, „csökkentett" adó
