Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-05 / 105. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. május 5. r BALKÁN Y Település­szépítés Az ivóvíz-, a szenny­víz- és a belvízelvezető csatorna kiépítésének foly­tatására helyezték a hang­súlyt Balkányban. Befe­jezték a vízműhálózat épí­tését. Szilárd burkolatú belvízcsatornát kapott a Makarenko, a Kilián, a Görgei, a Liliom és a Bocs­kai utca. A szennyvízhá­lózat fejlesztésében tavaly nem szerepelt a Váci Mi­hály és a Bem utca, még­is elkészítették. A Vörös­hadsereg út egy szakaszán is kiépítették a szennyvíz- csatornát, ehhez az ott la­kók anyagilag is hozzájá­rultak. A víz-, a szenny­víz- és a belvízhálózat építésének együttes költ­sége meghaladja a 80 mil­lió forintot. A lakosság anyagilag és társadalmi munkával se­gítette az útépítést is. Mint a nagyközségi tanács ülésére készített előter­jesztés hangsúlyozza: a megépített másfél kilomé­ter hosszúságú beton jár­da jelentős mértékben az ott élő lakosság keze mun­káját dicséri. A nagyköz­ségben felújították a ta­nács kezelésében levő uta­kat, helyreállították a meg­rongálódott útburkolato­kat, befejezték a Váci Mi­hály és a Dózsa György út egy szakaszán a teljes útburkolati munkákat. Közlekedési szempontból kritikus útszakasz talál­ható a Petőfi és a Dam­janich utcákon: ezeken szilárd útalapot létesítet­tek és a következő évek­ben az anyagi lehetőség­től függően folytatják az alapozást a két utcában. V_________________J Utazás, üdülés elérhető áron.„ Pragram, száz napra A világ turizmusát re­gisztráló, a számokat értéke­lő szakembereknek meglepe­tést hoztak az 1982. évi ada­tok; a gazdasági válság a vártnál kevésbé hatott lan- kasztóan az utazási kedvre. Az idegenforgalom lényege­sen kisebb mértékben csök­kent, mint a nemzetközi ke­reskedelem, amiből arra le­het következtetni, hogy az utazás — legalábbis a fej­lett országokban — az élet­forma szerves részévé vált. A takarékosságra kényszerü­lő családok nem elsősorban az ország- és világjárásról mondanak le, hanem más ki­adásaikat igyekeznek mérsé­kelni. Olcsóbban Igaz, hogy az útrakelők ál­talában közelebbi célországot választanak, olcsóbb hotelek­ben szállnak meg, igyekeznek kevesebb pénzért turistás­kodni, nyaralni, de az uta­záshoz, a környezetváltáshoz — úgy tetszik — ragaszkod­nak. Mindezt a WTO — az idegenforgalmi világszerve­zet — adatai bizonyítják. Hasonló következtetésre jut­hatunk akkor is, ha a ma­gyar állampolgárok utazásait vizsgáljuk. Valamelyest mér­séklődött az országhatárt át­lépők száma, különösen azo- ké, akik tőkés országokat ke­restek fel, ugyanakkor nőtt a belföldi turizmusban részt vevők aránya. Vagyis mi is az olcsóbb, a szerényebb üdü­lési lehetőségeket keressük. Keressük, de alig találjak, holott a megnövekedett sza­bad idő — évente több mint száz a munkaszüneti napok száma — és az egészségesebb életmód azt diktálja: utaz­zunk, nyaraljunk többet. Az ám, de hová? Akiknek jut az idén beutaló szakszervezeti vagy vállalati üdülőbe, azok­nak nem okoz gondot a kér­dés, hiszen a szociálturisztika még a nemrégiben megemelt árakon is lényegében minden­ki számára megfizethető. Megfizethető, de nem elérhe­tő, mert egy-egy beutalóra olykor nyolcan-tízen pályáz­nak, persze csak akkor, ha a nyári főszezonra szól. Más időszakokban viszont olyan pompás, korszerű vállalati nyaralók is üresen, kihaszná­latlanul állnak, mint például a siófoki Ezüstparton sorako­zó új, fűthető épületek. Igaz, hogy az iskolai tanítás lehe­tetlenné teszi az őszi-téli csa­ládos üdülést, és az is sajná­latos tény, hogy a Balaton­part a főszezonon kívüli idő­szakokban egyelőre kevés szórakozási alkalmat kínál. A meglévő lehetőségek kihasz­nálásának mégis az a legfőbb akadálya, hogy nálunk az üdülés és a nyaralás közé egyenlőségjelet tesznek az emberek. Baján a Petőfi-szigeten, Csongrádon, Esztergomban, Győrben, Harkányban, Ko­máromban, Mezőkövesden Miskolctapolcán, Nyíregyhá­za-Sóstón, Orfün, Sikondán, Szarvason, a szolnoki Tisza- ligeten, Tatán az öregtó part­ján és másutt szép zöld kör­nyezetben, melegvizes zuha­nyozókkal felszerelt kempin­gek várják a sátorozókat. Aki a nyaralásnak ezt a módját választja, azzal is mérsékli kiadásait, hogy nem kell ven­déglőbe járnia; a kempinge­zés örömeihez a szabadban való főzés-sütés is hozzátar­tozik. Nem fedeztük még fel elég­gé az úgynevezett fizetőven­déglátó hálózatot sem; egy- egy komfortos szobát magán­háznál az ország legkülönbö­zőbb területein lehet napi 100—200 forintért bérelni, ami a három- vagy négytagú család számára szintén meg­fizethető. Akik nem ragasz­kodnak Budapesthez vagy a Balatonhoz, hangulatos köz­ségekben, sőt, tanyákon még olcsóbban nyaralhatnak. A falusi turizmus nem véletle­nül jött divatba szerte a vi­lágon, a falu, a tanya hangu­lata, a természet közelsége különösen a városlakó szá­mára vonzó, és kárpótol az összkomfort esetleges hiá­nyáért. Elfelejtett csereüdülés Valaha igen elterjedt volt a városi és a falusi gyerekek csereüdültetése; gazdasági helyzetünk indokolja, hogy újra felfedezzük a nyaralás­nak ezt a formáját. És nem csupán a gyerekek számára. Sajnos nincs utazási iroda, amely a partnereket össze­hozná, az ilyen üdülést meg­szervezné, az ügy tehát egye­lőre a családok leleményén múlik. Amint általában az is, hogy ki-ki megtalálja a neki, csa­ládjának leginkább megfele­lő utazási, üdülési formákat, időszakokat, célpontokat. G. Zs. Móló, új medence, y/iyezaféÁr~j „Tíz“ tűzcsapokra A föld alatti tűzcsapokat föld felettiekre cseréli a me­gyeszékhely nagy részén a víz- és csatornamű vállalat nyíregyházi üzemmérnöksége. E munkálatokat már több jósavárosi magasház környé­kén, a Szamuely-lakótelepen, a városközpontban és az ipartelepeken elvégezték. — Miért van erre szükség? — kérdeztük Móricz István­tól, a Szavicsav nyíregyházi üzemmérnökségének vezető­ijétől. — Több évtizeddel ezelőtt, amikor a föld alatti tűzcsa­pokat tervezték, méretezték, szabványelőírásait meghatá­rozták — nem számítottak akkora közúti forgalomra, terhelésre, amely útjainkon immár mindennapos, sőt szinte már szünet nélküli. Ennélfogva a föld alatti tűz­csapok már tartósan képtele­nek ellenállni a rájuk nehe­zedő közúti terheléseknek; eltörnek, ráadásul a föld alatti tűzcsapokat nem köny- nyű megtalálni, nemegyszer az útépítők beaszfaltozzák, fölöttük járművek parkol­nak, illetve a föld alatti tűz­csapok kezelése nehézkes. Mindez jelentősen akadá­lyozza a tűzoltók munkáját. A nyíregyházi üzemmér­nökségnek most a legtöbb munkát a Rákóczi utcai fő­gyűjtő szennyvízcsatorna re­konstrukciója adja. E szenny­vízvezetéknek az Űj utca és a Kossuth utca közötti sza­kaszát ki kell cserélni, mert a csövek nem bírják a rá­juk ható terheléseket. Nehe­zíti a kivitelezést, hogy a ve­zeték átlagosan 4,50 méter mélyen van, valamint a munkaárok mellett igen nagy a közúti forgalom, s így a rekonstrukció csak ácélszádfal védelmével vé­gezhető. További újdonságok: Nyír­egyházén a minap átad­ták rendeltetésének a perem­kerületi vízműtársulat meg­rendelésére épített — Orgona utca környéki — ivóvízveze­ték-hálózatot. Sóstón a haj­dani kádfürdő kazánházából csónakházat alakítottak ki. Nyíregyházán a Malom utcai fürdőnél az új medence épí­tési munkálatai miatt május közepétől egy ideig a meden­cék nem használhatók. (cselényi) Katedra és színpad A hatvanas évek kezdemé­nyezésére építve 1976-ban a régi tagok szorgalmazták Ho- dászon a pedagógus színpad életre hívását. A Molnár és Jenei házaspár mellé még tíz vállalkozó akadt. A tizen­négy pedagógus elsősorban a közösségi ünnepek műsorai­hoz kívánt sgítséget adni. Nagy sikerű volt az Ady-év- fordulóra szerkesztett műso­ruk az őszirózsás forrada­lomról, illetve a Váci műveit bemutató összeállításnak is. A népművelőkről szóló „To­vábbképzés mindenkinek” cí­mű ironikus hangvételű pro­dukciójukkal „ezüst” minősí­tést szereztek. A tárgyalóteremből Alkatrész kellett — loptak egy kocsit Nemcsak nyáron... Pedig üdülni, pihenni kü­lönösképpen nemcsak nyáron lehet. Az elő- és utószezon i üdülési lehetőségekre már­csak azért is érdemes job­ban odafigyelni, mivel ilyen­kor az egyébként elérhetet­len árú szállodák is alaposan, olykor 40—60 százalékkal mérséklik áraikat. Nem is szólva az utazási irodák ál­tal szervezett programokról, amelyek tavasszal, ősszel, té­len kifejezetten olcsók, még akkor is, ha külföldre, a szomszédos baráti országok­ba invitálják az utasokat. Persze, beutaló nélkül is le­het elérhető áron nyaralni. Itt vannak például a kempin­gek, és nemcsak a Balaton- partiak! Hogy csak néhány példát említsünk, Agárdon, Kocsikázni jöttek be Napkorról Nyíregyházára 1981. szeptember 25-én Papp Tibor 22, Turgyán Miklós 19, Vagner Zoltán 20 és Molnár Ferenc 24 éves napkori lakosok. Benzint akartak szerez­ni a Papp Skodájába és Turgyán azt találta ki, hogy menjenek be egy kisiparos műhelyébe, aki Turgyánt lopás gyanúja miatt korában eltanácsolt a műhelyé­ből. Mivel benzint nem sikerült sze­rezni, négy akkumulátort lop­tak, amelyeket később Papp és Turgyán értékesített, majd Vág- nerral közösen elszórakozták a pénzt. AUTÖRONCS A HATÁRBAN Január 30-án megismételték az akciót, mert a fiatalkorú N. Istvánnak szüksége lett volna egy akkura. Papp ezúttal tíz akkut és egy akkutöltőt adoga­tott ki, minden résztvevő kapott egyet, a fölöslegeseket értékesí­tették és elszórakozták a pénzt. A szeptemberi betörés után egyébként Papp és Turgyán kö­zött bűnszövetség jött létre. Elő­ször 1981. október 30-án jöttek Nyíregyházára, mert a Papp Sko­dáját fel kellett újítani. Hosszas keresgélés után az Árok utcán egy kapu alól tulajdonítottak el egy Skodát és vitték Napkorra. A kocsiból jó néhány alkatrészt átépített a sajátjába, majd az így felújított Skodát eladta. A lopott Skodából az értékesíthető alkatrészeket eladták, a többit szétvágták és elrejtették a ha­tárban. Még abban az évben december 15-én a Madách utcából akar­tak elvinni egy Zsigulit, de nem sikerült, így csak a mozdítható holmikkal léptek meg. Januárban aztán Papp vett egy nyolcéves Zsigulit, bár nem fe­lelt meg az igényeinek. Január 12-én Turgyánnal és N. István­nal bejött Nyíregyházára és el­vitt a Derkovits utcai parkoló­ból egy Zsiguli Combit, amely csaknem új volt. Otthon kisze­relték a motort, berakták Papp kocsijába, az alkatrészeket érté­kesítették, a Combi roncsait pe­dig szétvagdalták és elrejtették a határban. Tavaly N. István karambolo­zott és új karosszéria kellett volna az autójára. Március 11-én ezért elment Pappékkal Debrecen­be, de korántsem vásárlási cél­zattal. Kinéztek egy homoksárga Zsigulit, Papp beült, N. István a szerszámokat adogatta, és ha­zavitték N. István lakására, Nagyszállásra. N. István a lopott autóba beépítette a saját régi motorját, az alvázszámot ráütöt­te, a rendszámot is átszerelte, a végén átfestette a homokszínt korallpirosra. BÖRTÖN HELYETT A BALATONRA Május 5-én a társulat a nagy- kállói étteremben szórakozott. Másnap kellett volna bevonul­nia a börtönbe a fiatalkorú G. Istvánnak, de úgy döntött, hogy inkább kocsikázni mennek és — nyaralni a Balatonra. Vágner ki­nyitott Nyíregyházán egy ga­rázst, onnan elvittek egy Zsigu­lit, de mégsem a Balatonhoz mentek, hanem a kállósemjéni Mohos területén szédszedték az autót, majd — hogy nyom ne maradjon—, a leszívott benzinnel felgyújtották. Az éjszaka után úgy döntöttek, hogy diszidálnak. Papp a saját autóját nem akarta használni, s egyébként heten voltak, abba bele sem fértek volna. Szereztek hát két Zsigulit. Szandavárraljá- ról fölszedték G. Jánost a két lo­pott autóba. Pesten benzint lop­tak bele, Komárom megyében egy élelmiszer pavilont törtek föl, — megéheztek —, egészen Fertődig haladtak, majd mene­külésük értelmetlenségét látva Papp egy rokonától pénzt kért, s visszaindultak Nyíregyházára. Veszprémben az egyik kocsi üzemképtelenné vált, s a régi módszerrel hamarosan másikat szereztek volna, ha nem lett vol­na két autó is kormányzáras. Ezért Tapolcáig G. János a cso­magtartóban aludt, de ott sze- reztek újabb gépkocsit. Ezzel jöt­tek Nyíregyházáig, s itt a teme­tőnél hagyták, innen kapta vissza a tulajdonosa. Persze, a hazafelé tartó út sem volt ese­ménytelen ; feltörtek egy pincét és elhoztak két kannában 35 liter bort. FELTŰNT AZ IMBOLYGÓ „ZSIGA” A borból jócskán ittak, s a Vágner által vezetett Zsiguliról meglátták Pesten a rendőrök, hogy bizonytalanul halad, leszo­rították az útról és a lakosság segítségével megfogták az uta­sokat. Három nap múlva Pappék is őrizetbe kerültek. A Nyíregyházi Megyei Bíró­ság a bűncselekménysorozat miatt Pappot 4 és fél év, Tur­gyánt három és fél év, Vágnert két év két hónap. Nagy Istvánt másfél év, Szikszai Józsefet, Mol­nár Ferencet és Boros Ferencnét egy-egy év börtönre, a fiatalko­rú N. Istvánt és G. Istvánt húsz, illetve huszonkét hónap fiatal­korúak börtönére büntette, két másik fiatalkorút pedig felfüg­gesztett szabadságvesztésre ítél­te. A bíróság egytől négy évig a közügyektől, másokat pedig 2—3 évre a gépjárművezetéstől is eltiltotta. A bíróság kártérítésre is kötelezte a tetteseket. Az ítélet jogerős. T. S. A megyében megjelenő üzemi újságok és híradók áp­rilisi számaikban sokszínűén tükrözik mind a gazdasági, mind az üzem társadalmi éle­tének eseményeit. SZABOLCSI ÉPÍTŐK összegezték a bizalmi be­számolók ta.pasztalatait a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál. Az év ele­jén 247 bizalmi tett eleget be­számolási kötelezettségének — írja a lap. — Egyre több azoknak a bizalmiaknak a száma, akik az elért ered­mények mellett névreszólóan -bírálták a csoportban dolgo­zókat fegyelmezetlenségük, hanyag munkavégzésük, nem megfelelő magatartásuk mi­att. Szóltak név szerint a se­gélyben, üdülésben, lakásépí­tési támogatásban részesül- tekről, a beteglátogatás terén elért eredményekről, de a fo­gyatékosságokról is. Kocsis József szb-titkár szerint a bizalmiak tevékenysége, a kettős funkció gyakorlatban történő megvalósítása sokat fejlődött. Tovább bővült is­meretanyaguk és ma már nemcsak a munkahelyi, de az egész vállalati gazdálko­dással kapcsolatos kérdé­sekkel is foglalkoznak. SZAMOS A Szamos menti Állami Tangazdaság lapja egyebek között a szolgáltatási tevé­kenységgel foglalkozik. Meg­állapítja, hogy a növényvé­dő szer bázisraktárában az elmúlt évben 80 millió forint értékben forgalmaztak nö­vényvédő szereket a tagok­nak. A SZATMÁRKERT tag- gazdaságoknak ez a raktár évi 3—4 millió forint költség­megtakarítást jelent, mert nem kell Nyíregyházára men­ni a szerekért. A növényvé- dőgép-alkatrész bázis rakt ár forgalma az elmúlt évben 4 millió forintot tett ki. A raktár működése a szerviz- hálózattal kiegészítve nagy­ban elősegíti a taggazdaságok gépeinek biztonságos üzeme­lését, de ellátják szolgálta­tásként az új növényvédő gé­pek garanciális szervizét is. Üj szolgáltatásként vezet­ték be 1982-ben — elsőként a gyümölcstermelési rend­szerek között — az értékesí­tés végzését. Mint önálló for­galomszervező két tagterme­lőszövetkezet teljes almater­melését forgalmazták, ér- tőkésítési szerződés alapján mindössze egyszázalékos bo­nyolítási díjért. SZABOLCS-SZATMÁRI SZÖVETKEZETEK Megyénk 124 tsz-ében és 6 gazdasági társulásában ren­dezték meg a szocialista bri­gádvezetők munkahelyi ta­nácskozását — írja a lap. A rendezvényeken közel 600-an szólaltak fel. A hozzászólások elismeréssel szóltak a szocia­lista brigádmozgalmat segí­tő tevékenységről, de szóvá tették a hiányosságokat is. Ilyenek pl.: nem mindenütt elégedettek az éves vállalá­sokhoz nyújtott segítség- adással, az elei t eredmények értékelésével. S hogy mit javasolnak azt így foglalták össze: az eves vállalkozáso­kon és értékelésen túl cél­szerű lenne rövidebb idő­szakra szóló célfeladatok meghatározása is, egy-egy betakarítási munkára való mozgósítás és annak elvégzé­se után az értékelést és ju­talmazást. Helyesnek tarta­nák a szocialista brigádveze­tők, ha a munkahelyi vezetők, ágazatvezetők vállalnák ma­gukra a területükön dolgozó brigádok patronálását. Nyíregyházi pillanatkép

Next

/
Thumbnails
Contents