Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-28 / 125. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. május 28. afelhang „ELVESZETT ILLÜZIOK” Megyei lapunk május 21-i számában a 8. oldalon olvasható Ungvári Tamás cikke „Elveszett illúziók” címmel. Távol áll tőlem, hogy a kritikus, esztéta és polihisztor írásával vitatkozzam, arról bírálatot írjak. Csupán a cikk két mondatához szeretnék helyreigazító vagy inkább magyarázó megjegyzést fűzni. Roosevelt elnök ígérhetett Niels Bohrnak, hiszen végül is nem ő döntött, ugyanis 1945. április 12-én meghalt. A beszélgetés tehát e dátum előtt történt. Másrészt, ha Niels Bohr márciusban- áprilisban már értesülhetett a Nagaszakira és Hirosimára tervezett atomtámadásról (?), a világ tudomására hozhatta volna tiltakozását. Valószínűbb: Bohr nem tudta, hogy a készülő atombombát hol és mikor fogják bevetni. Az ilyen terveket katonai titokként kezelték, s ezekről még a gyártásban tevékenyen közreműködő tudósoknak sem volt szabad tudniuk. Dr. Mohos József ny. állatorvos, Nyíregyháza Bővítik a nyíregyházi telefonközpontot Űj vonalak, gyorsabb hívás Mindennapos bosszúságunk, hogy sokszor rosszak az utcai telefonok, gyakran tizenöt—húsz percet is várni kell vonalra, s nem ritka, hogy megszakad a beszélgetés. A világ 540 millió távbeszélő-állomásból kevés működik Magyarországon. Bizonyítja ezt, hogy az európai államok közül nálunk jut a legkevesebb készülék száz lakosra: 12. Szabolcs-Szatmárban még ettől is rosszabb az arány: 4,2. Gondjainkat súlyosbítja, hogy korszerűtlenek a telefonközpontok. A megyében mindössze négy automata központ működik: Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán és Hodászon. A 13 CB- központ mellett — melyeken keresztül éjjel-nappal telefonálhatnak az előfizetők — 208 elavult központ is van: az ide bekötött távbeszélő-állomásokról csak nappal: reggel 8 és délután 4 óra között lehet beszélni. Égető szükség van a korszerűsítésre, ám enHetedik alkalommal Ereninlvészek a Sóstón Ismét alkotnak művészek Nyíregyháza-Sóstón. Május elejétől immár hetedik alkalommal jöttek össze érmé- szek, szobrászok a nemzetközi alkotótelepre. A sóstói úttörőtábor szép környezetben fekvő modern épülete kényelmes szállást, nyugodt alkotólégkört nyújt. Tizennégy résztvevője van idén az éremművésztelepnek. Az előző évekhez hasondóan a rendezés, szervezés dolgát a Magyar Képzőművészek Szövetsége és Nyíregyháza város Tanácsa látta el. A külföldi résztvevők a kulturális cserekapcsolatok keretében érkeztek, a hazai művészek jelentkezését munkásságuk alapján a képzőművész szövetség szobrász szakosztályának éremmel foglalkozó vezetősége bírálta el. VENDEGEK FINNORSZÁGBÓL, ANGLIÁBÓL IS Csehszlovákiából Gábriellé Gasparova Illésova érkezett. A szovjet művészeket Ligita Ulmane képviseli Rigából. A bolgár Margarita Pueva szintén a telep lakója néhány héten keresztül. Peter Pechmann és Varga Tamás az NDK-ból jött. Utóbbi már tavaly is alkotója volt az éremművésztelepnek. Május végére, június elejére várják Liisa Lonkalát Finnországból és Ron Duttont Angliából. Kettejük részvétele új vonással gazdagítja a sóstói művésztelep történetét: az idén először lesznek nyugateurópai vendégei az alkotó közösségnek. A magyar művészek közül Gáti Gábor, Kiss György, Győrfi Sándor, Szentirmai Zoltán, Sebestyén Sándor és Tóth Sándor lakik, dolgozik a Sóstó partján. Május végén érkezett Szabó István, a telep doyenje, aki tavaly ugyancsak napokat töltött Nyíregyháza- Sóstón. 1982-ben szám szerint a legtöbb munka az ő kezéből került ki, s teremtő kedvének bronzba öntött jeleivel találkozunk majd a VII. sóstói éremművésztelepen is. RANGOS MÜVÉSZTELEP Visszakanyarodva az angol résztvevőhöz: Ron Dutton nemrég magyarországi tanulmányútja során Nyíregyházán is megfordult. Magával ragadta a telep sajátos munkarendje, és most az éremkészítésen kívül azért jön, hogy még közelebbről megismerhesse az alkotóműhely életét, és a nyíregyházi modell alapján Londonban hasonlót szervezhessen. Ez a tény is jelzi, hogy az elmúlt esztendők munkája visszhangra talált. Komoly szakmai színvonalat sikerült elérni, az éremművésztelepnek rangja van művészkörökben. MAGYAR—BOLGÁR KETTŐS Példa erre a bolgár Bogomil Nikolov és a magyar Szabó Gábor esete, akik itt a nemzetközi telepen ismerkedtek meg és a májusban nyílt közös kiállításuk rokon világuk kölcsönhatásáról győzhette meg a tárlatnézőket. A VII. sóstói nemzetközi éremművésztelep lakói már túl vannak az első öntésen. A hazulról magukkal hozott kész tervek alapján kimunkált, a szabolcsi tartózkodás, a friss környezeti benyomások élményeitől inspirált kompozíciók lassan elnyerik végső formáikat. Az alkotásokkal a nagyközönség a június 10-én nyíló művésztelepi zárókiállításon ismerkedhet majd meg. (rg) nek határt szabnak a szűkös anyagi lehetőségek. Jó hír a nyíregyháziaknak — ahol jelenleg négyezren várnak telefonra —, hogy még ebben a tervidőszakban 4800-zal bővítik a helyi automata főközpontot. Ebből négyezer különvonalú, nyolcszáz pedig ikertelefon lesz. E bővítéssel csökken majd a jelenlegi vonalak zsúfoltsága. A városban — ahol szűkös a telefonhálózat — az új állomások telepítése nagyon sokba kerül. Erre a célra terv szerint 15 millió forintot költ a posta, ami csak szerény bővítést tesz lehetővé. 1985-ig növelik a helyközi hívásokat lebonyolító központ kapacitását is Nyíregyházán, hatszázról ezerre. Ezzel javul majd a hívások országos hálózatba történő kapcsolódásának lehetősége. A megye más területein az elavult központok megszüntetésével javítják a telefonálás lehetőségeit. Ahol az előfizetők száma legalább hetven vagy száz, ott CB-központot szerelnek fel. A rekonstrukció másik útja az úgynevezett egységes helyi hálózat létrehozása. A kisebb településeken lassan megszüntetik a központokat, s e falvak hálózatát a közeli nagyobb helységek központjához, hálózatához csatolják. Ebben a tervidőszakban erre a célra 12 millió forintot költ a posta. A csengeri, illetve a vá- sárosnaményi CB-központhoz 6, illetve három település hálózatát csatolják. Tornyospálcán, Porcsalmán, Nagy- ecseden, Jánkmajtison és Vál- lajon CB-központ létesül, melyekhez összesen tíz község hálózatát csatlakoztatják. Üzembe helyeznek megyénkben 128 új nyilvános távbeszélő-állomást is a tervidőszak végéig. Nyíregyházára 80 kerül, 48-at pedig a többi városban, illetve egyet- egyet pedig nagyközségeinkben helyeznek el. Hozzálát a segélykérő állomások korszerűsítéséhez is a posta. Terv szerint ezeket éjjel-nappali szolgálatot tartó központokhoz csatlakoztatják. Ahol a tanács vállalja az új típusú fülke megvásárlását — ára 31 ezer forint — ott a posta vállalja a város és a falu közt a helyközi összeköttetés megteremtését. így lehetővé válik, hogy ezek az állomások bejussanak az országos telefonhálózatba. (házi) A nyíregyházi háziipari szövetkezetben Cseh Sándorné beregi keresztszemes hímzett blúzokat készít elő szállításhoz. (Cs. Cs.) HBB A blues felejthetetlen alakja, a közelmúltban elhunyt Muddy Waters emléke előtt tisztelgett a Hobo Blues Band, nyíregyházi koncert-« jén, a sóstói ifjúsági park ; ezres közönsége előtt. Pálmai í Zoltán, Póka Egon, Deák I „Bill” Gyula, Földes László í és az új szólógitáros Závodi | János mellett újra Nyíregy- j házán nyüstölte gitárját Tát- I rai Tibor, s szívbemarkoló I dallamokat fújt szájharmo- | nikáján Bodonyi Attila. A HBB most is kitett ma- j gáéí inte megállás nélkül I jó órán keresztül ját- I zottaK a régi sikereket, s a I készülő harmadik album da- j Iáiból is ízelítőt kaptunk. Ti- | nik és harmincasok énekel- I ték-mondták Hobóval József j Attila „A hetedik” című ver- J sét, Ginsberg „Leples bi- ] tang”-ját, s a Halál-apa ' bluest, kaptak egy-egy szele- l tét a „Tortából”, járták be j Budapestet Biliéi, a kőbá- t nyai sráccal, érintve a, Moszkva teret, s a Cseh Ta- ; más—Bereményi szerzőpáros í Batthyány terét. Vad ritmusok és gondol- « kodtató szöveg, a játékos ! „Hosszúlábú asszony” és a J közép-európai életérzést megfogalmazó „Viharban születtem” jól megfértek együtt, ahogy a színpad előtt is egymásra találtak a műsort hallgató fiatalok. (— P. P.) | A tárgyalóteremből Józan ésszel sokszor nem könnyű felérni, miért olyan nagy az adminisztráció az éttermekben. üzemi konyháknál. Csak akkor érthetjük meg fontosságát, ha azt halljuk: „lába kelt” a húsnak, a konzervnek, itt is, ott is úgy „etették” meg a vendéget, hogy ne maradjon éhen a vendéglői dolgozó sem. Az utóbbi időben sajnos gyakran hallunk ilyen esetekről. amelyekben az is különleges; szinte mindig hosz- szú idő, néha évek kellenek ahhoz, hogy véget vessenek neki. Igaz olyan helyzet is kialakulhat, mint Nyíregyházán korábban a megyei vendéglátónál, most pedig a 110-es szakmunkásképző intézetben, ahol az az ember járt élen a visszaélésben, akinek nemcsak lehetősége lett volna a leleplezésre, hanem kötelessége is lett volna. „Papíron" ebédeltek Szőcs Ferenc 46 éves tanár 1979 szeptemberétől volt a szakmunkásképző kollégiumának vezetője. Űj beosztásában szoros kapcsolatba került az üzemi konyha vezeSzerszámoskamra helyett víkendház Kérjük az építési engedélyt... ff Sok építkező lepődött meg egy hete Nyíregyházán, amikor tanácsi dolgozók köszöntek rá és kérték: mutassa meg az építési engedélyt. A legtöbb helyen nem is volt ez gond, ám 33 olyan építkezést is találtak, amelyre a tulajdonosok nem kértek engedélyt, vagy jelentős mértékben eltértek attól, amire engedélyük volt. Nem ez volt az első hétvégi építésrendészeti ellenőrzés a megyeszékhelyen, s pláne nem az utolsó, mert a mostani tapasztalatok azt igazolják: sok gond van az állam- polgári fegyelemmel. Különösen sok szabálytalansággal találkoztak a Korányi Frigyes utca környékén, a Kisteleki szőlőben, a Csongor utcán és környékén, ahol nemcsak kerítést, garázst építettek, vagy kutat fúrtak, hanem lakások falait húzták, esetleg alapoztak, az üdülőkörzetekben, a zártkertekben pedig; %js vikendházjel- legű „szerszámoskamrák” nőttek ki a földből tavasz óta. Találtak olyan felépített emeletes épületet is, amelynek sorsáról már tavaly döntöttek: elrendelték a kényszerbontást, de a tulajdonos elvállalta, hogy lebontja ő, ám azóta újból visszaépítette az emeletet. Természetesen most már nem bízzák rá a bontást, elvégzi helyette — nem ingyen — az ingatlan- kezelő vállalat és újból fizetni kell az építésrendészeti bírságot is. Jut még ilyen sorsra több engedély nélkül felhúzott épület is, néhány építtetőt pedig — bírság kiszabása mellett — a fennmaradási engedély megszerzésére kötelezik, ám ha később kisajátítják majd azt a területet, az épületért kártalanítást nem kapnak. Sokan ném értik, miért e szigor, miért nem építkezhet valaki saját telkén sem? A válasz egyszerű: a rendezési tervek meghatározzák egy- egy terület jövőbeni sorsát, s sem a településnek, sem a tulajdonosnak nem lenne jó, ha olyan helyen épülnének új lakások, ahol néhány év múlva a város fejlesztése miatt értékes házakat kellene elbontani. Vannak intézmények, gyárak számára fenntartott helyek, s vannak olyan részei is a városnak, ahová azért nem célszerű építkezni, mert nem jelölték ki továbbfej lesz tésre, s évtizedek múlva sem lenne pénz útra, vízre, vil lanyra, gázra, márpedig ezek nélkül aligha lehet a mai igényeknek megfelelő életkörülményeket kialakítani. Azt szokták mondani: akkor építenek egy településen engedély nélkül, ha nincs telek. Nyíregyházára ez nem érvényes: ha valaki építeni akar, s a saját telkén nem kaphat engedélyt, a tanács három—négy helyen is fel ajánl cseretelket. Ilyen igény évente 10—15 érkezik, az engedély nélküli építkezések száma pedig ettől jóval nagyobb. Diákjeggyel banketteztek tőivel és rövid idő múlva ki is használta ezt. Igaz, a lehetőség tálcán kínálkozott: a hét végén sok gyerek utazott haza a kollégiumból, de Szőcs nem vette ki őket a létszámból, s az így „megspórolt” ebédjegyekkel könnyen manipulálhattak. Szőcs nyilván nem főzette meg a nem létező diákok ebédjét vagy vacsoráját, ám a szakmunkásképző kifizette ezt az összeget De nemcsak az intézet fizetett rá Szőcsék üzletére, hanem az állam is, mert az Alföldi Vendéglátó megkapta a diákétkeztetéshez járó 15 százalék támogatást. A kollégium vezetője természetesen nem önzetlen ajándéknak szánta a fel nem használt ebédjegyeket, hanem banketteken ettek-ittak érte. Molnár Lászlóné, az üzemi konyha főnöke pedig a diákok étkeztetésére számolta el a más célra felhasznált összeget. Dominóelmélet a bűnügyben Talán elég egy szabálytalanságot elkövetni valahol, ezt már szinte természetszerűleg követi a többi. így volt ez az Alföldi Vendéglátónak a szakmunkásképzőben működő egységénél, ahol Mol- nárné és helyettesei a leltárhiány eltüntetésének módját is hamar megtalálták. Először egy mindössze 4600 forint értékű hiányt nem volt kedvük megtéríteni, ezért amikor az egyik üzletvezetőhelyettes zöldséget adott el a konyhának, a felvásárlási jegyen csaknem tízszeresét tüntették fel, a pénzt pedig elosztották, hogy ne zsebüket terhelje a kártérítés. Segített a hiányok összegének előteremtésében Szőcs Ferenc is, aki az apósa nevére kiállított fiktív számla alapján kifizetett négy és fél ezer forintot adta vissza Molnáménak. Leitatták a leltározót Amikor előre érezték, hogy baj lesz a leltárral, alattomos cselhez folyamodtak. A leltározást végző férfit ad- dig-addig kínálgatták, míg alaposan be nem ivott, s amikor kiderült, hogy 63 ezer forint hiányuk van, a központtól új leltárt kértek, mondván: az ittas leltározó nem mindent vett fel az ívekre. Az új leltárig pótoltak valamit, de még így i?-50 ezer forint körüli hiányra számítottak, ezért azt találták ki, hogy az Alföldi Vendéglátó más üzemi konyháinak vezetőivel dolgoznak össze, olyan szállítóleveleket készítenek, mintha egymásnak kölcsön adtak volna különböző nyersanyagokat és akkor nem kell a hiányt megfizetni. A terv sikerrel járt, több üzemi konyha vezetője is vállalta a cinkosságot, de Molnárnéék nem riadtak vissza a Füszérttől, a HUN- NIACOOP-tól kapott számlák meghamisításától sem, de még így is csaknem harmincezer forint volt a leltárhiányuk. A maguk teremtette káoszban előfordult, hogy többletük volt, de mivel nem szerették volna, ha ezt elveszik tőlük, hamis szállítóleveleken tüntették el a többletet is. Amikor a visszaélésekre fény derült, megkezdődtek a rendőrségi kihallgatások. Szőcsnek még volt egy dobása: egyik kollégáját megverte, amiért vallomásában elmondta az igazat. Lopás, csalás, okirat-hamisítás Az Alföldi Vendéglátónál történt visszaélések ügyében a napokban hirdetett ítéletet a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Oroszné dr. Bíró Anna tanácsa, s a többrendbeli lopással, csalással, okirathamisítással megvádoltak közül Molnár Lászlónét tíz hónap, Szőcs Ferencet öt hónap, Csernus Ferencnét hat hónap, Pataki -Sándornét hat hónap, Simon Szabolcsnét négy hónap szabadságvesztésre büntette, de Molnárné kivételével a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Az ügy többi szereplője — pénzbüntetést kapott. Lovas Andrásnét próbára bocsátották. A főbűnösöknek a szabadságvesztés mellett különböző összegű pénzbüntetést is fizetni kell, ezenkívül a bíróság 92 ezer 563 forint kártérítés, 14 ezer 363 forint bűnügyi költség megfizetését is előírta, a vállalat a szakmunkásképző a többi kárát polgári úton érvényesítheti. Az ítélet nem jogerős. (balogh)