Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-28 / 125. szám

Megújuló mozgalom □ a reggel megkezdődik a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása. Erejük teljében lévő vete­ránokat látunk majd a televíziós készülékek kép­ernyőjén azok közül, akik huszonöt esztendővel ezelőtt^ 1958-ban alapítói voltak ennek a nagy mozgalomnak. Aj puszta jelenlétük is azt jelképezi tehát, hogy jubileumi számvetéshez érkeztek el az akkori kezdeményezők és a mai társaik. A középkorú és az idősebb nemzedék még emlékszik a] szocialista brigádok megalakulásáról szóló első híradások­ra, s arra: megdobogtatták az emberek szívét az akkori törekvések. Jól tudhatják például, hogy noha a kezdetben még nem fogalmazták meg a Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni jelszót, de az új hangú, a korábbinál telje-! sebb igényű, a szocialista személyiség kibontatkozását sej-* tető, ígérő vállalásokban mégis benne rejlett ez a szándék. Ami még ma is világosan mutatja: a legtisztább, legneme­sebb céloktól vezérelt mozgalmat alulról kezdeményezték. Növekvő megbecsüléssel figyeltük azt a munkástöbb­séget, amely azonosult feladatával, értője, művésze volt a szakmájának, amelyre akkor is számítani lehetett, ha valamilyen vis maior állt elő. Már azért is az övék volt. — s az ma is — a rokonszenvünk, mert ugyanezek az em­berek ültek be az iskolapadba esténként tízezerszám,( vagy mentek el színházba, olvastak el és vitattak meg- egy-egy könyvet, mert ezt is megkövetelte az önmaguk mércéje, vagyis a hármas jelszó. Sőt — erről is sok tv-ri- portot láthattunk — még arra is futotta az idejükből, az erejükből, hogy rokkantkocsit készítsenek egy bajba jutott embernek, a fiúknak,' leányuknak fogadjanak valakit a közeli gyermekotthonból, közös kirándulást szervezzenek' egymás között, ahol sörözgetve, — s ha jó kedvük kere­kedett — énekelgetve töltötték el a napot. Ennyit — néhány mondatba sűrítve — a szép hagyo­mányokról. Annak a megtoldásával, hogy nemcsak ez tra­díció e brigádoknál, hanem az is, hogy mindig bennük rej-i lett a megújulási szándék. Mindenki olvas újságot, így a saját személyében tanú­síthatja, hogy e készségükre, képességükre talán sohasem volt olyan nagy szükség, mint most. A mai országos ta­nácskozásokat megelőző vállalati brigádfórumok egyéb ként azt igazolták, hogy a közösségek nemcsak megértet­ték, hanem át is érezték, mit követel tőlük ma a kor, a~ idő. Az egyik leghatározottabban megfogalmazott igényük az volt például, hogy a munka és a munkaverseny szer­vezése együtt történjék. Minthogy a termelésnek akkor van értelme, ha megfelelő piackutatás, marketingmunka előzi meg, a vállalat, az üzem vezetői mondják meg, hogy mire van szükség. Vagyis ne adják ki „albérletbe” a szakszer­vezetnek a munkaverseny-mozgalmat, számítsanak rájuk, hiszen a vállalásnak is akkor van értelme, ha az üzem terveire, törekvéseire épül. Enélkül olyanná válhat a mun­kaverseny, mint az üresen járatott motor. A másik igényük az volt, hogy ha már megmondták, mit kér a gyár, ne írják elő szinte pontról pontra, mit te­gyen a brigád, mert a mellőzés mellett ilyen véglet is elég gyakran előfordul. Építsenek többet az öntevékenységre, ne szorítsák bürokratikus gátak közé őket. Hagyják, te­gyék lehetővé, hogy e kollektívák belső önkormányzata jobban kibontakozzék, létük, kezdeményezésük mozgalmi jellege erősödjék. Heves viták folytak a vállalati gazdasági munkaközös­ségekről is. Akadtak, akik amolyan vetélytársat láttak ezekben a közösségekben. Ám a bölcs többség felismerte, hogy a vgmk és a szocialista brigádmozgalom nem egy­mást kizáró dolog. Végtére is a szocialista brigád is ala­kíthat vgmk-t, ha a gyár igényli azt, s ez a brigád to­vábbra is kötelezővé tarthatja a hármas jelszót. Egyébként sokan feltették azt a kérdést is: miképp ér­telmezzük ma ezt a jelszót? Amint várni lehetett, erre is megszületett a válasz: nincs okunk arra, hogy megvál­toztassuk, érvényben van ma is. De változó, s gazdagodó tartalommal. A szocialista módon dolgozni követelmény nyilván nem azt jelenti ma, mint 1945 után: termelj töb­bet, jobban élsz. Ma már ugyanis — gazdasági fejlődésünk intenzív szakaszában — elég leckét kaptunk arról, hogy akár ráfizetésre is vezethet az öncélú termelésnövelés. Napjainkban már a nemzetközi versenyképesség az alap­vető mérce. Ennek a szolgálatába állítjuk a korszerű anyag- és energiagazdálkodást, a piacra orientált műsza­ki fejlesztést, tágabb értelemben az egész innovációs fo­lyamatot, a beruházáspolitikát, hiszen a gazdasági egyen­súlyunk csak akkor javulhat, erősödhet, ha gazdaságosabb lesz az export. efejezésül néhány számot idézünk abból a gépíró- I | |í; lapnyi, összehajtogatott, színes prospektusból, ame­lyet a tanácskozáson részt vevő minden brigádve­zető kézhez kap. Eszerint a szocialista brigádmozgalomban 158 ezer brigád vesz részt, csaknem 1,9 millió taggal, a szocialista címet elnyert brigádok száma viszont csak 113 ezer, 1 millió 343 ezer fővel. Amiből egyértelműen kivilág­lik: ma sem avatnak minden közösséget szocialista brigád­dá, most is meg kell dolgozni érte. Hagyománytisztelet és korszerű igényesség rejlik e szá­mokban ! A szabolcs-szatmári küldöttek Huszonhét szabolcs-szatmári brigádvezető utazott el a brigád­vezetők VI. országos tanácsko­zására. A szabolcs-szatmári brigádve­zetőket Fehér Sándorné, a Nyír­egyházi Konzervgyár, Lóczi Já­nos, a Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat, Kovács József- né, a Szabolcs Cipőgyár, Koczka László, a SZAÉV, Koncz Miklós, a Nyíregyházi Közúti Építő Vál­lalat, Kurucz István, a Szabolcs- Szatmár megyei Építő- és Szere­lő Vállalat, Kozma János, a Kis- várdai Városi Tanács költségve­tési üzeme, Kigyós Julianna, a ZÖLDÉRT Vállalat, Halász Pál, a Mátészalkai Szamos menti Ál­lami Tangazdaság, Kotosz István, a tiszalöki hajójavító üzem, Pancsira László, az ÉRDÉRT Vál­lalat vásárosnaményi Faforgács­lapgyára, Szurkos Imre, a FE- FAG tiszalöki fafeldolgozó üze­me, Nagy Miklós, a posta tisza­löki üzeme, Baraksó Sándor, a TITASZ nyíregyházi erőmüve, Eperjesi János, a Nyíregyházi Mezőgép Vállalat nyírteleki gyáregysége, Péter Ferenc, a Kis- várdai öntödei Vállalat, Hajtó János, a MÁV záhonyi üzemigaz­gatósága, Jakab Zoltánné, az Utasellátó Vállalat nyíregyházi irodája, Kaibás Miklós, a mándo- ki vasútállomás, Tóth Károly, a nyíregyházi vasútállomás, Bunda Ferenc, a Tiszavasvárl Alkaloida Vegyészeti Gyár, Tukacs Zoltán, a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet, Bunya Mihályné, a máriapócsi tsz, Gál Ignác, a csengeri tsz, Kása Jánosné, a nyíregyházi Ságvári Tsz, Veres Miklós, a fehérgyarmati tsz szo­cialista brigádvezetője képviseli. XL, évfolyam 125. szám ARA: 1,80 FORINT 1983. május 28., szombat ílen járó szocialista brigádok és brigádtagok kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocialista brigád­mozgalom fennállásának 25. évfordulója alkalmából, a mozgalomban kifejtett ered­ményes munkájukért szocia­lista brigádokat és szocialis­ta brigádtagokat tüntetett ki. A kitüntetéseket pénteken a Parlament kupolatermében Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adta át. Jelen volt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Fejti György, a KISZ Köz­ponti Bizottság első titkára. Losonczi Pál, a szocialista brigádmozgalom elmúlt ne­gyedszázadának értékes ered­ményeit idézve elmondta, hogy egész társadalmunkra mély hatást gyakorolt a mozgalom, amely az ember- formálásban éppoly számot­tevő sikereket ért el, mint az új alkotások létrehozásában. A legjobb brigádok városon, falun egyaránt a tartalmas közösségi élet megtestesítői és serkentői. A „Szocialista mó­don dolgozni, tanulni, élni!” jelszó jól tükrözi a brigád­mozgalom lényegét. A szocialista brigádok úgy akarnak dolgozni és élni, aho­gyan az egy nemzet boldogu­lásáért szüntelen cselekvő társadalom embereihez illik, hogy a szocialista haza gaz­dagabb, társadalom erősebb, az egyén boldogabb legyen, hogy az anyagi és szellemi értékek révén igazi közössé­gi társadalommá váljunk. Az Elnöki Tanács elnöke utalt a Központi Bizottság legutóbbi összegező tanácsko­zására, és kiemelte, hogy to­(Folytatás a 4. oldalon) Gyermek­gyógyászok ülése Két napig tartó eszmecse­re kezdődött pénteken Nyír­egyházán a gyermekgyógyá­szat legújabb kutatási ered­ményeiről. Az alkalmat minderre a Magyar Gyer­mekorvosok Társaságának északkelet-magyarországi ta­gozata tudományos tanácsko­zása adja. A nyíregyházi me­gyei könyvtárban tegnap és ma összesen 42 értekezés hangzott és hangzik el. Egye­bek között a koraszülöttek utókezeléséről, a cukorbeteg gyermekek egészségügyi el­látásáról, a fertőző betegsé­gekről, s a gyermekbalesetet szenvedettek gondozásáról. A hajdúsági, a nógrádi, a hevesi, a borsodi és a szabol­csi szakemberek e mellett tájékoztatót adnak a megyei kórházak gyermekosztályai­nak helyzetéről, az ott folyó tudományos kutatómunka eredményeiről és kitérnek a várható fejlesztések lehető­ségeire is. A helyszínen ren­dezett termékkiállításon be­mutatják a helyes és korsze­rű táplálkozást segítő termé­keket. Küldöttközgyűlés Nyíregyházán TOT-segítség a gyenge tsz-eknek Pénteken Nyíregyházán küldöttközgyűlést tartottak a megye mezőgazdasági szövet­kezetei. A rendezvény napi­rendjén szerepelt egyebek kö­zött a termelőszövetkezetek 1982. évi gazdálkodásának értékelése. Elhangzott: megyénkben az elmúlt évben 125 termelőszö­vetkezet, három mezőgazda- sági és két építőipari közös vállalat készített zárszám­adást. A termelési eredmé­nyeket, a fejlődés ütemét fi­gyelembe véve a múlt évet kedvezőnek, a korábbinál si­keresebbnek kell elkönyvelni. Több termékből az eddiginél magasabb hozamokat takarí­tottak be, jelentős eredmé­nyeket értek el az állatte­nyésztésben, továbbfejlődött a melléküzemi tevékenysége. A termelőszövetkezetek folyó áron mért nettó árbevétele elérte a 12,4 milliárd forin­tot, ami az előző évhez vi­szonyítva 9,4 százalékos nö­vekedést mutat. Az üzemi termelési érték 6,2 százalék­kal nőtt. A termelőszövetke­zetek tiszta nyeresége — 522 millió forint — az előző év­hez viszonyítva — a szabály­zók változása, valamint az értékesítési nehézségek miatt — csökkenést mutat. Az 1983-as esztendőt jó munkával, kiváló minőségű őszi és tavaszi vetéssel ala­pozták meg a szövetkezetek. Sajnos a szatmári részen né­hány szövetkezetben a belvíz miatt még nem fejezték be a tavaszi vetést. Jó szervezéssel és minőségi munkával biztató eredmények elé nézünk. A vitában felszólalók szól­tak a gondokról, a teendők­ről. Huszár József, a TOT fő­osztályvezetője felszólalásá­ban többek között elmondta: a TOT továbbra is nagy erő­feszítéseket tesz, hogy a ne­hezebb gazdasági helyzetben a kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek működő­képesek legyenek. Dolgoznak azon, hogy a szövetkezetek nagyobb önállóságot élvezze­nek a pénzeszközök — a köl­csönös támogatási alap és a tartalékok — mozgatásában. Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyettese egye­bek között elmondta: a kö­zéptávú tervekben nincs szükség változtatásra, de a közgazdasági helyzethez a napi teendőkben rugalmasab­ban kell alkalmazkodni. Szólt az időjárás miatt vetet­lenül maradt területek lehe­tőség szerinti gyors bevetésé­ről, a silókukorica-vetésterü­let növeléséről. (Cs. B.) A népfrontbizottság napirendjén Az iskola és az élet kapcsolata Számos fórumon tekintet­ték át az elmúlt hetekben az MSZMP KB 1972-es okta­táspolitikai határozatának végrehajtásából fakadó ered­ményeket és feladatokat A Hazafias Népfront megyei bizottsága május 27-én tar­tott ülésén tűzte napirendre ezt a témát. A tanácskozás munkájában részt vett Márta Ferenc akadémikus, az MSZMP KB és a HNF or­szágos elnökségének tagja. A népfrontbizottság ülésén megállapították, hogy az utóbbi évtizedben jelentősen fejlődött megyénk iskolai és óvodai hálózata. Javult a szakrendszerű oktatás ará­nya, s jelentősen csökkent a képesítés nélküliek aránya. Néhány nyugtalanító jelen­ség nehezíti az oktató-nevelő munka hatékonyságát. A de­mográfiai robbanás követ­keztében az iskolák zsúfolt­sága nőtt, sok helyen okozott problémát a körzetesítés, né­hány helyen a feltételek meg­léte nélkül is végrehajtották. Az ötnapos munkahétre való áttérést nem mindenütt sike­rült zökkenőmentesen megol­dani. Egyes tantestületekben nem valósul meg a pedagógi­ai önállóság, vagy éppen a túlszabályozás fenyeget Mindezek együttesen, érzé­kelhetően rontják az iskola és a család kapcsolatát, aka­dályai a nevelők és a szülők együttműködésének. Gond, hogy a megyében immár 6000 veszélyeztetett helyzetben lé­vő gyermeket tartanak nyil­ván, akiknek segítésére egy­re nagyobb szükség lenne. A népfronmozgalom műve­lődéspolitikai feladatai között sajátos eszközeivel kíván hozzájárulni e gondok enyhí­téséhez, megoldásához. Fő­ként azzal, hogy szorgalmaz­za: váljék szorosabbá az is­kola kapcsolata az élettel, széles társadalmi bázis segít­ségével javítsák a tankötele­zettségi törvény végrehajtá­sát, s aktívan működjenek közre a család és az iskola kapcsolatainak erősítésében, javításában és helyes értel­mezésében. < Nyíregyháza: Megnyitották az ünnepi könyvhetet Megkezdődtek az ünnepi könyvhét rendezvényei Nyír­egyházán. Május 27-én pén­teken reggel már álltak a könyvsátrak a Kossuth-szo- bor előtt, s kedvükre válo­gathattak, vásárolhattak az arra járók a könyvheti újdon­ságokból. Több mint száz új könyv jelent meg erre az al­kalomra, és kapható a sát­rakban, könyvesboltokban. Megjelent a megyénkből származó kitűnő író Balázs József Az eltévedt tank cí­mű regénye és a mátészalkai Luby Margit néprajzi mun­kája a Bábalelte babona. A megyei kiadású „Tiszta szív- vel”-füzeteknek is immár három kötete kapható. Az ünnepélyes megnyitó, az Ifjú Gárda-zenekar térzené­je után délután négy órakor volt, ahol Gulyás Emilné, a Hazafias Népfront megyei titkára mondott köszöntőt, méltatva az évről évre meg­rendezésre kerülő ünnepi könyvhét jelentőségét és fon­tosságát, mely gazdag könyv- választékával, színvonalas rendezvényeivel, író-olvasó találkozóival egyre nagyobb tömeget vonz. Jelen voltak a megnyitóünnepségen Mó­ricz Virág írónő, Ratkó Jó­zsef költő és a nyíregyházi írócsoport tagjai. Ünnepélyes megnyitó a Kossuth téren. Az ünnepi szavak után Tilless Ágnes előadóművész mondott verseket és a KPVDSZ Blue bird spirituá­léegyüttese szórakoztatta a több száz fős közönséget. A szabadtéri rendezvények — amennyiben az idő is ked­vezni fog — gazdag kulturá­lis programmal folytatódnak, lesz zenés irodalmi műsor, bábjáték, pol-beat és külön­féle vetélkedők. A könyvsát­rak június 3-ig árusítanak, ekkor ér véget az idei ünne­pi könyvhét délután 4 óra­kor, a Városmajori művelő­dési ház fúvószenekarának hangversenyével, (ma)

Next

/
Thumbnails
Contents