Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-27 / 124. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. május 27. Kerülőház Sóstón Szárad a Sóstól Falumúze­umban most épülő kerülőház fala. Az érdekes és ma már ritka népi építmény Nagy- hódosról került be a múzc' ómba. Utolsó lakója elhalása után 1979-ben maradt üresen a múlt század közepe táján emelt kétosztatú, szoba- konyhát lakóház. Jól halad a sóstói brigád a tiszaberceli Bessenyei-em- lékházzal is. Még a tél beáll­ta előtt sikerült végezniük a külső munkák nagy részével. A magyar felvilágosodást meghirdető testőr-író életút­ját megújuló állandó kiáUf- tás mutatja majd be. A jeles építészeti emléket júniusban országos műemléki tanácsko­zás nyitó eseményeként ad­ják majd át a tiszaberceliek- nek és az odalátogató or­szágjáróknak. Képünkön: a nagyhodosi kerülőház. (jávor) Homokvár, tinidiszkó Gyermekhétvége Naményban Hét végi programját gyer­mekeknek és ifjaknak ajánl­ja a vásárosnaményi művelő­dési ház. A kisdobos- és út­törőavatás után tíz órára váriák a kicsiket mesefilm- vetítésré és más műsorokra. Vendégül látják többek kö­zött a cigándi gyermekek néptánccsoportját. Délután az ügyességi játékok követ­keznek, kisebb és nagyobb gyerekeknek. A művelődési ház mögötti téren homokvár­építésből lehet versenyezni, amellett a rajzolók is bemu­tathatják, mit tudnak az asz­falton. Hattól a tinidiszkóban szól a zene. Ötven produkcióval Népzenei fesztivál Nyírbélteken Május végéhez értünk, ami a népzenei együtteseknek, népdalköröknek és zeneka­roknak, hangszeres előadók­nak és énekes szólistáknak azt jelenti: itt van ismét az alkalom, mert várják őket a hagyományos nyírbélteki fesztiválon, a népművészet seregszemléjén. Színes a ta­bella, örömmel fedezzük föl a listán a jeles, nagy múltú csoportokat, de ugyanúgy üd­vözölhetjük az új jelentkező­ket is, akik most először lép­nek a nagyközönség elé. Tudjuk, hetek, hónapok óta készülnek a kétnapos bemu­tatóra, s még az utolsó na­pokban is csiszolgatják a műsort. Május 28-án és 29- én vendégek százai fordul­Húzeumi hétvégék Játék az ősember tábortüzénél Fővárosunk nevezetességeivel ismerkedő szabolcsi munkahelyi kollektívák gyakran térnek be múzeumokba kirándulásaik so­rán. A tárlatvezetéssel kísért brigádséták kedveltek a Magyar Nemzeti Múzeumba látogatók körében is. A magyar múlt ér­tékes tárgyi emlékei iránt ér­deklődők gyermekeikkel egy időben, az életkori sajátosságok­nak megfelelően különböző for­mában ismerkedhetnek a törté­nelemmel. Amíg a felnőttek diavetítéses előadást, tárlatvezetést hallgat­hatnak az őskortól a honfogla­lásig a Kárpát-medencében élt népekről, addig a gyerekek ugyanazzal a korral ismerkedve fantáziájuk és kézügyességük se­gítségével újrateremthetik évez­redekkel ezelőtt élt őseink tár­gyait, megismerik életét, felidéz­hetik szokásaikat, képpé formál­hatják mesélt, mondáit. Játsz­hatnak ősembert, a földet fag­gató régészt, az előkerült töre­dékeket helyreállító restaurátort. E program végén a család együtt tekintheti meg az érintett kiállí­tásrészt, megbeszélhetik új él­ményeiket. A tanév vége felé egyre gyak- raban indulnak az iskolások ta­nulmányi kirándulásokra. A Nemzeti Múzeum segítséget kí­nál az osztálykirándulások szer­vezéséhez. Amennyiben több osztály érkezik egyszerre, akkor játékos feladatlapokkal várják a gyerekeket. A muzeológusok igyekeztek a kérdéseket úgy ösz- szeáUltani, hogy azok segitsék a kiállításon való eligazodást és az Iskolában is hasznosíthatók legyenek a történelemórán. Méltán sok látogatót vonzanak a hétvégeken a magyar koroná­zási jelvények. Nemcsak azért, mert a középkori Európából ez az egyetlen Ilyen épségben ma­radt együttes, de azért Is, mert népünk évszázadokon keresztül különös tisztelettel vette körül a koronát. A vadászfegyverek fej­lődését bemutató kiállításon pe­dig nyomon követhető, milyen remekeket készített ez a művé­szetté vált ipar itthon és külföl­dön. Budapesten vendégszerepei a Móricz Zsigmond Színház társulata a hét végép. Az or­szágos színházi napok kere­tében 27-én délutáni a Kvan­tum Fantum csapdáját mu­tatják be a Gyermekszínház­ban, 28-án este pedig a Re­zeda Kázmér szép élete kerül színre, a Madách Színházban. Kedden, 31-én a Három a testőrt adják itthon, délután fél négykor bérletszünetben, melyre jegyek válthatók, es­te pedig Radnóti ifjúsági bér­letben, melyre már minden jegy elkelt. Június 1-én még egy Három a testőr előadás lesz este, a Rózsahegyi bér­lettulajdonosok számára. Er­re is válthatók még jegyek. Az őszülés váratlan órája című Csák Gyula darab 1-én, szerdán délután három óra­kor a Csíky ifjúsági bérlet­ben, 2-án három órakor Pe­tőfi ifjúsági bérletben látha­tó. A felnőtt előadás össze­vont Moliere—Csortos bér­letben 2-án este lesz, jegyek bérleten kívül még váltha­tók. Kis történelembarátok Nemrégiben jelent meg a Tudományos Ismer« tterjesztő Társulat történelmi választmányának kiadványaként a Tör­ténelmi füzetek című sorozat kötete a kis történi ilembará- takról. Hazánkban mintegy hatvan olyan kör működik, melyben az általános és a középiskolások a történelem tu dományával és az önálló történészi munka alapjával, a könyvtári, levéltári és múzeumi munkával megismerked­hetnek. Erről a mozgalomról szólnak a kötet írásai, többek között Láczay Magdolna tanulmánya. A szerző hat éve ve­zet baráti kört a nyíregyházi megyei levéltárban, s ennek a tevékenységének tapasztalatait adja közre, tematikával és módszertani megjegyzésekkel. Hasznos olvasni íny lehet a könyv minden történelemtanár, illetve ilyen jellpgű szak­kört vezető szakember kezében. Tallózó« a statisztikai zsebkönyvben Népességben harmadik: Szabolcs-Szatmár A hasznos — és tapaszta­lataim szerint egyre népsze­rűbb — Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1982 című kiad­vány az ország egésze elé tart tükörképet, de böngész­ve benne, több érdekes Sza­bolcs-Szatmár megyei adat­ra is bukkanhatunk. Lakhelye szerint ez év ele­jén 588 ezren vallhatták ma­gukat szabolcs-szatmári la­kosnak, az ország népességé­nek 5,5 százaléka. A megyék közül Szabolcs-Szatmár a harmadik legnépesebb, a nép­sűrűséget tekintve (99 fő 1 négyzetkilométerre) a hete­dik helyet foglalja el. A vá­rosok mezőnyében Nyíregy­háza (113 ezer lakos) szilár­dan tartja hetedik helyét, Fehérgyarmat 9, Kisvárdal8, Mátészalka 19, Nyírbátor 14, Vásárosnamény 9 ezer fővel szerepel. A népmozgalmi adatok a következő képet mutatják: tavaly a megyében ezer la­kosra 7,7 házasságkötés ju­tott (élénk a házasulási kedv, Baranyával, Borsoddal, Haj- dú-Biharral holtversenyben a legmagasabb az országban), az élveszületések arányában (14,9 ezer lakosra) egy megye sem előz meg bennünket, ör­vendetes, hogy a halálozási arányszám viszonylag ala­csony (12,1) jóval az átlag alatti értéket mutat. A ter­mészetes szaporodást, fogyást tekintve az ország népessége 1 százalékkal csökkent, míg Szabolcs-Szatmáré 2,8 száza­lékkal nőtt. A többi megyé­hez viszonyítva kedvezőtlen az az érték, amely a csecse­mőhalandóságra vonatkozik. Érdekesek azok a számok, amelyek azt mutatják, meny­nyit változott a lakásállo­mány. A megyében száz la­kásra 321 lakó jut, az orszá­gos átlag 292. A tavaly épí­tett lakások aránya — ezer lakosra 7,0 — valamivel ala­csonyabb az átlagnál. A laká­sok 12,3 százaléka tavaly ál­lami erőből épült, s ami ta­lán meglepetésnek hat: az 1982-ben emelt lakások 51,5 százaléka három vagy annál több szobás. Nézzünk néhány adatot az állami egészségügy területé­A budapesti XII. kerületi Rendőrkapitányság vizsgálati alosztályán egy fiatalembert hallgattak ki. A gyanúsított alig- alig válaszolt a vizsgálók kérdé­seire, réveteg tekintettel bámult maga elé, majd rövid időn belül sírni kezdett. Nyilván arra szá­mított, hogy talán így részvétet éreznek iránta, ám olyan bűn- cselekményeket követett el, hogy részvétre aligha számítha­tott. RETTEGTEK A LÁNYOS SZÜLÖK A gyanúsított, Sztankó András 26 éves gépkocsivezető hetekig tartotta rettegésben Budán a lá­nyos szülőket, ugyanis október­től november végéig 10—14 éves kislányokat kényszerített fajta­lankodásra, illetve közösülésre. A XII. kerületi Rendőrkapi­tányság — különös tekintettel a bűncselekmény nagyfokú társa­dalmi veszélyességére — már az első bejelentést követően meg­tette az ismeretlen tettes felde­rítéséhez szükséges intézkedése­ket, így a bűnügyi és a közbiz­tonsági osztály csaknem teljes állománya részt vett ebben a munkában. Az önkéntes rend­őrök bevonásával figyelőszolgá­latokat szerveztek az általános Iskolák környékén. A körzeti megbízottak járták a házakat, érdeklődtek a férfi felől, aki ma­gát tanácsi dolgozónak kiadva ment be a lakásokba, s haj­totta végre a bűncselekménye­ket ott, ahol csak a kislány volt egyedül otthon. Közben rendre érkeztek az újabb bejelentések újabb bűncselekményekről, s a nyomozás Irányítását most már a Budapesti Rendőr-főkapitányság vette át. A személyleírasok alapján nagyjából kirajzolódott az elkövető képe. RÄILLETT A SZEMÉLYLEÍRÁS A szatír nemcsak a XII., ha­nem a n., majd a XI. kerület­ben Is feltűnt. Persze, mint min­den ilyen nagy kiterjedésű nyo­mozásnál, ez esetben is rengeteg ről is. Szabolcs-Szatmárban tízezer lakosra 16 orvos jut, ami lényegesen alacsonyabb az átlagosnál. Egy körzeti or­vos több lakost kezel mint általában másutt, a kórházi ágyak számában — tízezer lakosra 69,6 — pedig tetemes az elmaradásunk (országosan 89,6). Talán az olvasónak is ér­dekes adat, ami szintén sze­repel a könyvecskében: Sza­bolcs-Szatmár megye előke­lő helyen (5) szerepel a te­levízió-előfizetők sorában (142 ezer) ugyanakkor a száz lakosra jutó mozilátogatók számában (473) a megyék rangsorában tizenhetedik. A szocialista ipar a megyé­ben 56 ezer embert foglal­koztat. A megye 567 ezer hektárnyi termőterületének 55,7 százaléka szántó, az át­lagosnál jóval több a kert, gyümölcsös (12,1 százalék) kevés a rét és a legelő (14,3 százalék) valamint az erdő (17,5 százalék). A megye két termékéből a búzából és ku­koricából 3,7, illetve 4,9 ton­na volt a tavalyi hektáron­kénti átlag a megyében. A múlt év végén sertésből 450 ezret, juhból 321 ezret, szarvasmarhából 139 ezret számoltak a megyében. Tavaly a megye lakosai több mint 29 ezer forintot hagytak a boltokban, az or­szág más tájékain általában többet költöttek, hiszen a kiskereskedelem országos for­galmának átlaga egy főre vetítve 38 és fél ezer forint. A fogyasztás elöntő hányadát a megyében is az élelmiszer és élvezeti cikkek, illetve a vegyes iparcikkek forgalma tette ki. A statisztikai zsebkönyv — itt kiragadott és ezernyi töb­bi — adatsora összességében tanulságos olvasmány. Néha ugyan csak arra alkalmas, hogy eljátszadozzunk a szá­mokkal, mert a valóságos összefüggések valahol mé­lyebben rejtőznek, gyakran azonban nélkülözhetetlen fo­gódzói a mérlegkészítésnek és a feladatok kijelölésének. O. Sz. Jelzés érkezett. Nagyon sok adat jutott a rendőrség tudomására, ám ezeket még rendszerezni kel­lett, hiszen csak az adatoknak egy kis hányada játszott szere­pet a nyomozás előbbre vitelé­ben. A szatirt végül is két nyomozó fogta el, akik egyébként épp a XII. kerületi Mártonhegyi úton levő általános Iskolához tartot­tak, bogy megkezdjék figyelő- szolgálatukat, amikor felfigyel­tek egy ott álldogáló fiatalem­berre, akire nagyon rálllett a gyerekek által adott személyle- irás. A fiatalember készségesen igazolta magát a rendőröknek, akik így megtudták, hogy Sztan­kó András 26 éves gépkocsiveze­tővel van dolguk, aki gépkocsi- vezetőként dolgozik az egyik in­gatlankezelő vállalatnál — tehát tulajdonképpen tanácsi alkalma­zott. Tekintettel arra, hogy a meg­adott személyleírás pontosan illett Sztankóra, s gyanússá tet­te őt az iskola körüli őgyelgése, a nyomozók előállították a XII. kerületi Rendőrkapitányságra. Sztankó már első kihallgatása al­kalmával ellentmondásokba ke­veredett, aztán megtört, s be­vallotta, hogy ő követte el a kérdéses bűncselekményeket. FELISMERTÉK A TÁMADÓT A bizonyító eljárásban döntő szerepe volt a felismertetéses be­mutatásoknak, amelyek során valamennyi sértett minden téve­dést kizáró bizonyossággal felis­merte Sztankó Andrásban táma­dóját. A 26 éves férfi nyugodtan nézett szembe kis áldozataival, és ekkor nem sírt. Amikor vi­szont a vizsgálótiszt kérdezgette cselekedeteinek okáról — négy- szemközt, mert Sztankó, különö­sen eleinte, igen szégyenlősen viselkedett — azonnal potyogni kezdtek a könnyei. A vizsgáló­kat ez persze nemigen hatotta meg, különösen azután, hogy többször is elbeszélgettek a kis­lányokkal és szüleikkel. Akik szintén sokat, nagyon sokat sír­tak. De ezek a könnyek más forrásból fakadtak. V. J. íufi^hang Nem épül aluljáró A Kelet-Magyarország 1983. május 22-i számában cikk jelent meg arról, hogy a nyíregyházi MÁV-pályaudva- ron aluljáró és széles pero­nok épülnek. Sajnálattal kell közölnünk, hogy a cikk fél­reértésen, illetve az adatokat közlő dolgozónk nem kellő ismeretén, illetve körülte­kintésén alapul. Aluljáró épí­tése vagy utasperonok ki­alakítása ez évi terveinkben nem szerepel. Nyíregyháza állomás ked­vezőtlen utasforgalmi hely­zetével régóta foglalkozunk. Beruházási költségeink ra­dikális csökkenése miatt azonban az állomás rekonst­rukciójára még a VII. ötéves tervben sem kerül sor. Ez év áprilisában bizottságilag vizs­gáltuk annak lehetőségét, hogy két újabb vonatindító csonkavágány elhelyezésével valamelyest enyhítsük a zsú­foltságot és kedvezőbbé te­gyük az utasáramlást. A helyszíni szemlén meg­állapítottuk, hogy két vonat- indító csonkavágány megépí­tése is igen nehezen valósít­ható meg, ezért a beruházás megindításáról csak több tanulmánytervi változat el­készülte után lehet dönteni. Mindent elkövetünk, hogy a rekonstrukció elhúzódása ellenére lényegesen kisebb pénzösszegek felhasználásá­val kisebb lépéseket tegyünk az utasforgalom megkönnyí­tésére. Tekintettel azonban a helyszíni kötöttségekre, a be­építhető területek hiányára, a jelenleg rendelkezésünkre álló fejlesztési keretek még a kisebb átalakításokat is bi­zonytalanná teszik. A cikk további részében foglaltak sem mind felelnek meg a valóságnak. Nem ter­vezzük pénz hiányában a váróterem és a személypénz­tárak felújítását. Kisvárda, Demecser és Gégény felvételi épületeken is csak jelenték­telen karbantartási munkát végzünk. A nem megalapo­zott adatok közléséért elné­zésüket kérjük. Kulcsár József igazgató (A szerk. megjegyzése: sajnál­juk a félreértéseket, de még job­ban, hogy a nagy utasforgalmú nyíregyházi pályaudvar átépíté­se hovatovább évtizedek óta hú­zódik. Kiállítások Tekintettel a nagy érdek­lődésre, meghosszabbították a megyei és városi művelő­dési központ kiállításait. A Szabadság téri galériában a fotóművészeti bemutató, a Lenin téri kiállítóteremben pedig a szobrászművészek tárlata látható a hónap vé­géig. Ugyancsak a hónap végéig tekinthető meg Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész kiállítása Nyíregyházán, a Jósa And­rás Múzeumban, valamint a nyírbátori képzőművésze­ti stúdióban készült tűzzo- máncos tárlat Mátészalkán, a Szatmári Múzeumban. Uj kiállításnak ad otthont a fehérgyarmati járási-városi művelődési központ, ahol május 27-én fél négykor nyitják meg Czinke Ferenc grafikusművész tárlatát. A Visszatekintő válogatás cí­mű bemutatót június 19-ig láthatja a közönség. Sokan készülnek a hét végén Tokajba kirándulni, nekik ajánljuk a Zilahy György művészetbarátok körének legújabb, 260. ren­dezvényét. A galériában Évfolyamtársak 1933—1983 címmel közös képzőművé­szeti kiállítás nyílik má­jus 29-én 11-kor. Több ne­ves műves?,, szerepel a ki­állítók között, például Dió­szegi Balázs, aki a felsza­badulás után Nyíregyházán vezetett képzőművészeti szabadiskolát. Iskoláknál őgyelgőit... A pityergő szatír 28-án szombaton délután három órától gyermekprog­ram lesz a Kossuth téren, az ünnepi könyvhét keretében. Vasárnap délelőtt 10 órától mutatja be a Mesekert báb­színház a Hófehérke és a hét törpe című új meuejátékát. Este diszkópartit rendeznek a kamarateremben. 31-én kedden délután kiál­lításmegnyitóval kez|dődnek a 6. színháztechnikai napok. A kiállításon díszlet- és jelmez­kivitelező műhelyek munkái, színházi berendezéseket és eszközöket gyártó hazai és külföldi cégek termékei lát­hatók. A megnyitó délután 3- kor lesz. naa meg nyirDei.teK.eii, nugy ismerőseik produkcióit meg­hallgassák, vagy egyszerűen csak azért, mert kíváncsiak a magas színvonalúnak ígér­kező népzenei bemutatókra. Idén 13 citerazenekar, 19 népdalkor és népzenei együt­tes és tizenöt szólista — ösz- szesen csaknem ötven műsor- szám szerepel a programban. Szombaton délután kettőtől, vasárnap reggel kilenctől és délután kettőtől Lépnek szín­padra az előadók, a hagyo­mányos gálaest pedig vasár­nap este nyolckor kezdődik. A bemutató idején Schmidt Sándor fafaragó népi ipar­művész kiállítása látható a művelődési házban. Színhózndptór

Next

/
Thumbnails
Contents