Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-25 / 122. szám

1983. május 25. Kelet-Magyarország 3 Kinek meséljünk? \ Gondolatok a gyermek­bábosok VII- megyei fesztiválja után A megyei víz- és csatornamű vállalat nyíregyházi üzemmérnökség szennyvíztisztító telepén naponta 30 ezer köbméter városi, ipari és kommunális szenyvizet tisztítanak. A csapa­dékosabb időszakokban ez a mennyiség a 40 ezer köbmétert is eléri. Képünkön: a Kes- sener kefés levegőztető medence, ahol a biológiai lebontás történik..., az utóülepítőből távozó tisztított víz. (császár felv.) MÁHDOKON HEM VÁRNAK A SZERENCSÉRE Jó irányban a szélkakas A gyermekbábosok VII. megyei fesztiváljára hívott a megyei és városi művelődési központ színes programot ígérő meghívója. Nem csalód­tunk: az ígért gazdag prog­ram valóban élményt nyúj­tott kicsinek és nagynak egyaránt. Remek mulatság volt a 8 bábcsoport mesefű­zére. Akik a „Kör, kör, ki játszik?” hívó hangjára jó szívvel átadták magukat a játék forgatagának, azoknak ezernyi lehetőség nyílott ne­vetésre, igazi drámai pilla­natok megélésére, izgalomra és jellemet formáló katharti- kus mondanivalók átélésére. A néző szerepkörét bennem észrevétlenül és egyre in­kább felváltotta a pedagógus nézőpontja. A tanórán kívüli irodalmi nevelésre számos le­hetőség, forma kínálkozik: irodalmi kirándulás, könyv­tárfoglalkozás, filmvita, író­olvasó találkozó, nyári tábor és bábjáték. Ez utóbbi egy lehetőség a sok közül. Jó, hogy a megyeszékhelyi (17. sz. iskola) és a. városi is­kolák mellett (Vásárosna- mény, Mátészalka, Fehér- gyarmat) falvak is elhozták csoportjaikat (Rakamaz, Ib- rány, Nyírtelek, Balsa). Mű­sorukban kifejezésre jutott a legkomplexebb művészetnek, a bábjátéknak a sokszínűsé­ge. Sokrétű figyelemre van szükség egy-egy darab életre keltésében. Szükség van a darabok igényes kiválasztá­sára, a díszlet, színek, bábok, tér együtteséből adódó lát­vány esztétikus képi megfor­málására, a kifejező beszéd­es énekhang kimunkálására és végül az ötletgazdag, jó ritmusú, a játéklehetőségeket felismerni és felhasználni tu­dó feldolgozásra. A csoportok többsége 1982- ben alakult. Mégis volt köz­tük nem egy nagyobb léleg­zetű, nagyobb igényű, igazi közönség előtt is bemutatható darab. Sokrétűek voltak a zsűri tanácsai. Hangsúlyoz­ták, ha nincs elég jó darab, akkor válogassunk a képi le­hetőségekben gazdag versek­ből. Jó, hogy az MVMK fórumot ad a gyermekcsoportoknak további szereplésre; jp, hogy a könyvhét ünnepi program­ját az ő műsoruk js színesí­ti; jó, hogy kipróbálhatják erejüket a tv „Játsszunk báb­színházát!” — vetélkedőjé­ben; jó, hogy az MVMK to­vábbképző tanfolyamot szer­vez a bábszakkör-vezetók szá­mára. Mindez együtt valóban jó. Mégis hiányérzetünk támadt. A műsor címe: „Gyertek, meséljünk” volt. De kinek? Mert a közönség szakmai kö­zönség volt: szereplő gyere­kekből, csoportvezetőkből és szurkoló szülőkből állott. De hol vannak a város gyerekei? Hol vannak a kisiskolások, az óvodások? Nekik „mesélt volna’' a paraván. Kósáné Oláh Júlia Hogyan boldogulhat a je­len gazdasági körülmények között — termelési értékét tekintve — egy közepesnek mondható ipari szövetkezet? Ez a gondolat foglalkoztatott mielőtt elkezdtük a beszélge­tést a Mándoki Fa- és Vastö- megcikkipari Szövetkezet fő­könyvelőjével. * Eladni nehéz — Nem félünk az újtól — vág rögtön a közepébe Doj- csák Viktor. — Ha kell, két- három hét alatt gyökeresen megváltoztatjuk a termelési szerkezetünket, mert elvünk: a piacra és nem a raktárra termelünk. Három éve átvet­tük a soproni szövetkezettől a füstcsőkönyök gyártását. Mondhatom, jó üzletet csi­náltunk. Arról nem beszélve, hogy ezzel importot takarí­tunk meg a népgazdaságnak. Majd másfél milliós darab­számú termelésre futottak fel ebből a termékből, s most úgy néz ki, telített a piac, fe­lére csökkenthetik termelé­süket. Persze nem esnek két­ségbe a szövetkezetben. A kieső hiányt kéménytoldó szélkakassal pótolják Most ez iránt van kereslet. De gyártanak még Mándokon hagyományos épületbádogos termékeket, mint például te­tőkibúvó ablakokat, üstházat, háromajtós öltözőszekrényt, sertésetető vályút, függöny- tartót. Nevükben a fával a he- verők és fotelek rámájára utalnak. A Szatmár Bútor­gyárnak évente 10—12 millió forint értékben szállítanak ilyen termékeket. — Korábban a faipari te­vékenységünk még a felét adta a termelésünknek — folytatja a főkönyvelő. — Értékben most sem adtuk alább, csak a vasipar fejlő­dött jobban. Persze — ahogyan monda­ni szokták — nem termelni, eladni nehéz. Mándokon ezen a téren is teljes rend honol. Két évtezedes kapcsolatuk van a Vasvill központjával. Kölcsönösen keresik egy­mást, kérnek, rendelnek egy­mástól, mint a jó szomszé­dok. Aztán szállítanak a Vas- Edénynek, a Kelet-Szövker- nek, a Budapesti Autófém­ipari Szövetkezetnek, a Ví- dia nagykereskedelmi vál­lalatnak. pécsi, győri keres­kedőknek. Egyéni bérezés — Nem mondom, a piac után menni kell. nap mint nap újra megküzdeni min­den egyes vásárlóért — ecse­teli az eladás nehézségeit Dojcsák. — Nem sajnáljuk az időt. a fáradságot, hiány­cikk-kiállításokra járunk, böngésszük az újságok, fo­lyóiratok hirdetéseit. Ahol csak egy pici lehetőséget szi­matolunk, oda lecsapunk. Azt hiszem, nem aprózzuk ezzel el magunkat, mert fel­adatunknak tekintjük a hi­ánycikknek számító termé­kek gyártását. Ha pedig valaki megérzi a jó üzletet, azután menni kell. Ezek után viszont nem meg­lepő. hogy a mándoki szövet- kezet az első negyedévben huszonnégy százalékkal nö­velte az értékesítését az elő­ző év hasonló időszakához képest. — Megszűnt a füstcsőgyár­tásnál a második műszak — magyarázza a pénzügyi szak­ember. — Néhányan kimon­dottan a két műszak miatt dogoztak ott, mert így gya­korlatilag mindig volt egy szabad fél napjuk az otthoni teendők ellátására. Ezek az emberek hagyták el a szövet­kezetét. A termelékenység­ben talán az egyéni bérezés bevezetése játszott nagy sze­repet. Ezerrel több Korábban az egyenlőség elvén alapult a fizetés. Most érdekeltté tették a dolgozó­ikat a termelésben. — A brigádokat kedvezően érintette a módosítás — szól Kállai Gyula, lakatos brigád­vezető. Most már nem azt nézzük, mennyit dolgozik a másik, hanem mindenki a saját érdekében termel. A kezdet kezdetén azért nem volt minden ilyen egy­szerű. így vall erről Bodnár Lajosné, aki nő léte ellenére már nyolc éve dolgozik a va­sas szakmában: — Féltünk az elején, mint mindig minden újtól. Kicsit zúgolódtunk is. attól tartva, hogy nem lesz meg a. korábbi keresetünk. Bevallom, alap­talan volt a félelmünk. Ami­óta bevezették ezt a rend­szert, tavaly ősztől néhány száz forinttal még többet is kapunk. Persze ezért többet is adunk Ezt fejtegeti Pólyán József lakatos is, akinek négyezer­ről ötezerre emelkedett ily módon a havi keresete. Szerencsére a szövetkezet vezetői nem félnek az újtól, bátran váltanak. A legfris­sebb hír, hogy tárgyalásokat folytatnak a csavaripari vál­lalattal. Ha létrejön a szer­ződés, akkor a második fél évben indul a gyártás. Terv szerint 40—50 millió forint értékben szeretnének előál­lítani két műszakban negy­ven dolgozóval. Most kétszáz dolgozó termel hatvanmillió forintot évente. A foglalkoz­tatás teljes megoldására pe­dig a Nyírség Ruházati Szö­vetkezettel kooperálnak. Ősztől húsz nő 1il varrógép mögé. így is lehet újat keresni, jobbat akarni Sipos Béla Hogy én mit csinálok? Tudja, az a helyzet, hogy mivel min­denki a kisvállalkozásokra koncentrál, ezt egy kicsit a termelés sinyli meg. A tervek szerint külföldi megrendelés­re az első fél év során ezer darab kanirozott burkenád- lit kell gyártanunk. Namár- most! Januárban mindössze tíz burkenádli készült el. Ezért a főnökség úgy döntött, hogy újabb embereket taní­tunk meg kanirozni, akik majd bedolgozókként segítik a gyártást. így aztán alakult egy kisvállalkozói csoport, amelyik a kanirozók képzé­sét irányítja. Ennek a cso­portnak lettem a tagja én is. Ja, és még egy! A januári gyenge termelési eredmé­nyek láttán a vezetés elhatá­rozta, hogy 940 darab kani­rozott burkenádli elkészíté­sére szerződést kötünk egy termelőszövetkezet mellék­üzemágával, mert ugye az exportnak menni kell, azzal nem lehet leégni. És most kapaszkodjon meg uraságod! A burkenádlit a szövetkezet is kisvállalkozás­ban állítja majd elő! Kiss György Mihály Jáva A csomagolás tetsze­tős, az ár sem tűnik túl magasnak. A „Jáva” zacskóján ez ol­vasható: „Középfinomra őrölt pörköltkávé-keve- rék”. A gond akkor kéz- j dödik. ha a háziasszony otthon észreveszi az utó­lag odaragasztott, nyom­dában előállított cédulát, melyen ez áll: 200 gramm. A cédula alatt viszont ez olvasható: 80 százalék babkávétartalommai. A felháborodás jogos, mert (amint a forgalmazó kereskedelmi vállalattól megtudtuk) a leragasztott információ valós. Ezútía! nem „árváltozással'' jós­nak szemben, hanem % vá­sárló becsapásával, afej pörköltkávé-keverékeí akart venni és kapott ben­ne egyötöd rész cikóriát. A keveréket egyébkén a COMPACK Vállalat cso­magolta. (speádl) Huszonheten Szabolcsból Erínövelő megújulás 4 kár hiszi uraságod, akár nem, a mi üzemünket is elérte a gazdasági társulások, kisvállalkozások mindent elsöprő hulláma. Ne mondja el senkinek, de így van, a főnökömet, Szimcsák művezetőt magunk között már gebinenciás uramnak hívjuk! Tudja, a felesége megpályázott egy bérelhető illatszerboltot, megnyerte a versenytárgyalást, s amióta megnyílt az üzlet, a főnök­kel alig lehet szót váltani. Főállásban művezető, fusi- ban meg a hitvesénél anyag- beszerző. Volt olyan eset, hogy fontos alkatrészeket, műszereket kellett kivételez­ni a raktárból, hát fogtam magam, busszal kimentem Rákoskeresztf elsőre, mert ott van az üzlet, a nőtől vet­tem egy tubus borotvakré­met, vele meg aláírattam a raktári kivitelezőt. És_ tudja, hogy Szappanos Jenő, a karbantartók vezető­je mibe vágott bele? Mivel az eredeti szakmája pék, hát betársult egy maszek sütö­débe. Ö irányítja az éjszakai sütést. Reggelenként a Ladá­ján behoz húsz, huszonöt vekni friss kenyeret, eladja, aztán napközben csak a hor­kolását halljuk a gyárudva­ron, mivel itt piheni ki az éj­szakai fáradalmakat. Vilá­gos? ... És még nem említet­tem Bölönyei bácsit, az anyagbeszerzőt, akinek a fia magántaxis. A gyerek reggel Az érdeklődés középpont­jába került az elmúlt hetek­ben, hónapokban a szocialis­ta brigádmozgalom. Ez a fi­gyelem most fokozódik, hi­szen május 28-án tartják Bu­dapesten a brigádvezetök VI. országos tanácskozását. Mit vár a közvélemény ettől a ta­nácskozástól és mit várnak maguk a brigádvezetők? Nyilván megújulást, alapos felfrissülést. Űj lendületet várnak azok a szabolcs-szat- mári küldöttek is, akik nem­rég lapunk hasábjain is el­mondták véleményüket. Hu­szonheten indulnak el csü­törtökön Nyíregyházáról, hogy az országos fórumon képviseljék megyénket. Kö­zöttük 6 nő is lesz. ami arra utal, hogy megyénkben az utóbbi években erőteljesen fejlődött a könnyűipar. Fejlődtek persze más ipar­ágak is és ez a szocialista brigádoknak is köszönhető. Főleg az utóbbi évtizedben évről évre nőtt a szocialista brigádok száma, így a moz­galom megyénkben is jelen­tős erőt képvisel. Jelenleg 5198 szocialista brigád mű­ködik Szabolcs-Szatmárban, a brigádtagok száma 58 126. A Kiváló Munkabrigád és a Kiváló Ifjúsági Brigád címet eddig 287 kollektívának ítél­ték oda. Országos viszonylatban is álljuk az összehasonlítást. Az elmúlt negyedszázadban azonban nemcsak a számsze­rű növekedés volt a jellemző a szabolcs-szatmári brigád­mozgalomra. A minőségi vál­tozásnak, a jó kollektívák összekovácsolódásának is ta­núi, vagy részesei lehettünk. Természetes, hogy az utóbbi két-három évben tapasztalt megtorpanás megyénket sem kerülte el. Több üzemben, illetve brigádban némi visz- szaesés is tapasztalható. De a legtöbb brigádvezető (és brigádtag) bizakodó a jövőt illetően. A brigádmozgalom múlt­jával is kiálthatunk az or­szág elé. Van mire visszaem­lékeznünk. Megyénkben is bő 25 évvel ezelőtt alakultak a szocialista brigádok. Az akkor még kevés ipari üze­münkben, valamint az álla­mi gazdaságokban, később a tsz-ekben a legszorgalma­sabb dolgozók fogtak össze, hogy brigádot alakítsanak, hogy példás helytállásukkal lendítsenek a fejlődésen. Megyénkben különösen szük­hattól este hatig, az öreg meg este hattól éjfélig nyomja a pedált, mert nagy szükségük van a pénzre. Úszómedencét építenek a villa mellé, és ilyen célra ma még nem ad­nak OTP-hitelt állítólag. Nem akarok dicsekedni, de nálunk Cirokseprü név­vel takarító közösség is ala­kult., Akár hiszi uraságod, akár nem, komoly, felnőtt emberek, technikusok, bérel­számolók, műszaki rajzolók a munkaidő befejeztével ne- kiállnak porszívózni, pókhá­lózni, lépcsőt mosnak, a mel­lékhelyiségeket takarítják... És ez még nem minden!... Van, aki a késztermékeket csomagoló, ládázó vállalko­zás tagja, mások tervező-, raj­zolómunkákat vállaltak, aztán alakult munkaközösség új technológiák kísérleti gyár­tására, egyszóval mindenki benne van valamilyen kis­vállalkozói buliban ... Állí­tom, uram, ha valaki egy­szer bekiabálna az irodákba, műhelyekbe, hogy „Kisválal- kozók, sorakozó!”, egy teljes menetszázad összejönne be­lőlük. Mit kérdezett uraságod? ség volt erre a pluszmunká­ra. De nemcsak az anyagi és szellemi erők gyarapításához járultak hozzá a brigádok, hanem a politikai konszoli­dációhoz is. A brigádmozga­lom politikai jellege máig megmaradt és a jövőben is megmarad. De elsősorban a mozgalom gazdasági és szel­lemi hasznát tudjuk számok­kal mérni. Ki-ki beszédes statisztikát készíthet a saját üzemében. A követelmények a minő­séget helyezték előtérbe, de arról is lehetne statisztikát készíteni, hogy hány brigád vállalta: „Termékeink több­ségét exportminőségben ál­lítjuk elő.” Arról is készül­hetne dicsekvésre méltó számadat, hogy a hármas jel­szó harmadik pontja szerint hányán szerezték meg a 7. és a 8. osztályt és hányán sze­rették meg a színházat, meg a jó könyvet. A vállalatve­zetők, a tanácsi vezetők, ha segítő kezekre volt szükség, mindig számíthattak a szó- cialista brigádokra. A brigádmozgalom nélkül, például a Nyíregyházi ME­ZŐGÉP Vállalatnál nem ve­zettek volna be ennyi újítást, a csengeri tsz-ben a brigád­tagok esetleg nem készítet­tek volna hiányzó alkatré­szeket az erőgépekbe. A bri- gádmozgalom nélkül szeré­nyebb lenne a megye gyer­mekintézmény-hálózata. Ha nem volna szocialista ver­senymozgalom a Nyíregyhá­zi VAGÉP Vállalatnál, keve­sebb rokkant ember tudná gyorsan a helyét változtatni. Ha a Nyíregyházi Kon­zervgyárban a szocialista bri­gádok tagjai nem tettek vol­na többet annál, ami szoro­san vett munkaköri köteles­ségük, a sok keresett termék nem jutott volna el időben a világ minden tájára. Ha Zá­honyban a brigádmozgalom nem lenne serkentő erő, las­sabban ment volna és menne most is a vagonok átrakása. És egyáltalán: a brigádmoz­galom nélkül szegényebbek lennénk anyagiakban, szel­lemiekben. Aztán tovább: ki vitathatja a jó brigád nevelő, embert formáló, barátságot ápoló erejét? Az oly sokat emlegetett ne­héz gazdasági helyzetünkben különösen szükség van a bri- gádmozgalomban rejlő erők növelésére. A pénteki orszá­gos tanácskozásnak erőnöve­lő hatása lehet. Kell is, hogy legyen. Nábrádi Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents