Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-21 / 119. szám

1983. május 21. e C S A L A C-€TTH€ a Busa ecsedl tojásban Halreceptek a főszakácstól Egyre többet hallunk nagy „fogásokról”; s mind többen vá­lasztják szabad idejükben a hor­gászást. Jó lenne, ha növeked­nék a halételek fogyasztása. Mi­lyen ízletes ételek készíthetők halból? Ajánlatot kértünk Orso­lyák Lászlótól, a Rákóczi Halá­szati Tsz föszakácsától. íme, re- oeptjei: HALFAS1RT: A kisebb testű halakat — feje nélkül — több­ször ledaráljuk (a nagyobb tes­tűeket előbb ki kell filézni). Tej­be áztatott zsemlét — kinyomva — apróra morzsoljuk. Sót. bor­sot adunk hozzá; egy fej vörös- hagymát is reszeljünk közé; va­lamint két egész, nyers tojást. A jól összedolgozott anyagból labdákat készítünk, amit liszt- ben megforgatunk; s tepsiben olajban (zsírban) kisütünk. Fő­zelékhez feltétként használhat­juk. RAKOTT BUSA VASÄROSNA- MfNYl MÓDRA: A kizsírozott tepsit beterítjük karikára vágott nyers burgonyával. Erre kariká­ra vágott vöröshagyma-szeletek: illetve füstölj szalon n ad'arabok kerülnek. Ezután rakjuk le a halszeleteket sűrűn egymás mel­lé. Majd ismét egy sor burgo­nya következik. Előtte azonban a halszeleteket erősen megszór­juk őrölt borssal, majd kellően sózzuk, paprikázzuk; megöntöz­ve jó bőven tejföllel. A sütőben addig sütjük, míg a burgonya Uj típusú fürdőkádak A fürdőszoba világszerte a la­kájok szerves részévé válik. Leg f o nt os ab b berendezési egysé­gének, a fürdőkádnak egyre újabb változatai látnak napvilá­got. Ilyen például az egy darab­ban öntött műanyag kád, amely jóval könnyebb a hagyományos típusnál és nagy előnye, hogy n^m pattogzik le róla a zománc. N^m olcsóbb ugyan a zománco­zott fürdőkádaknál, viszont jó- v;» kevesebbe kerül a felszere- 1« e: egy ember is haza tudja ? állítani, helyére tudja emelni, é el tudja végezni a bekötésé­vé kapcsolatos szerclőmunkát. t T vegszálerősítésű mű anyagb ól kuszül az a formatervezett kád, amelynek érdes lapján nem csú- srlk el a fürdőzc. (Különösen idősebb embereknél és kisgye­rekeknél fontos szempont ez.) S hogy még biztonságosabb le­gyen, három, külön magassá­gokban felszerelt fogódzó fém­rúd is van oldalaim. Ameriká­ban a jövő kádjaként reklámoz- zak azt a henger alakú, mintegy méter átmérőjű tisztálkodó egységet, amelyben a kádon ki­vül törülközőmelegítő, beépített hajszárító, erős sugarú kézi zu­hany, egy hosszú tükör és sok polc is helyet kapott. A masszírozó tusolok után megjelentek, és egyre többféle \ változatban készülnek a masszi- rozó fürdőkádak is. A vizet erős légsugarak hozzák örvénylésbe. Az egyszerűbb változatok négy fuvókával készülnek, az igénye­sebb ovális alakúak hattal; ez utóbbiak 60 fokos köröző moz­gást is végeznek, ami még hatá­sosabbá teszi a masszírozást. Mindegyik típusnál szabályozha­tó a légáram erőssége, és előre beállítható a masszázs időtarta­ma. Figyelembe véve azt, hogy energiatakarékos korban élünk, és a környezeti zaj óik ellen is védekeznünk kell, nyugatnémet szakemberek a képen látható zaj- és hőszigetelt fürdőkádtí­pust fejlesztették ki. Az ilyen kádban sokkal tovább meleg ma­rad a fürdővíz, és kevésbé za­varja a szomszédokat a vízeresz- tiés, a csobogás zaja. Csotefrf*ef/ünkr egészségünkért A gyógyszerekről általában Gyógyszernek tekintünk min­den olyan anyagot, melyet gyó­gyászati cél elérésére valami­lyen miódon az élő szervezetbe juttatunk. Gyógyászati célnak tekintjük a betegség megelőzését is. A szervezetbe juttatott idegen anyag nagy hatást vált ki, vagy átmegy a szervezeten hatáski- 'e tés nélkül. Ez a hatás ha elő­nyös —, gyógyszert- atású, ha hátrányos — méregfr fásról be­szélünk. A mennyi égi viszo­nyokat mindkét esetben figye­lembe kell venni, például a konyhasó is lehet méreg nagy mennyiségben, és a mérgező ar­zén is lehet gyógyszer kis ada­gokban!. A gyógyszer a szerv működé­sét serkenti, vagy gátolja, vagy megszünteti. Tehát mindig mennyiségi változást hoz létre, a funkció változatlan marad, a nyálmirigy nem termelhet epét. Gyógyszerként csak olyan anyagokat alkalmazhatunk, ame­lyek vízben^ szövetnedvekben, lipoidokban oldódnak, vagy emésztőnedvek hatására válnak oldhatóvá. A beteg panaszával az orvoshoz fordul. A betegség megálliapít ás a után az orvos gyógyszert rendel. Megszabja a gyogysz^rformát, a szervezetbe juttatás módját és az adagot vagy a dózist. Az adag megsza­básánál figyelembe kell venni az életkort, a testsúlyt és az egyé­ni érzékenységet. / felszívódás gyorsasága függ az alkalmazás területének szöveti szerkezeté­től, élettani rendeltetésétől és vér ellát á s ától. Mi a támadáspont ? Támadás­pont az a szerv, melynek a gyógyszer a működését elsődle­gesen változtatja r*eg. Fizikai v/agy kémiai reakcióba lép az iránta érzékeny sejtekkel. A ha­tás tartama csak addig tart, amíg a gyógyszer hatékony kon­centrációban van a támadáspont helyén. A főhatáson kívül nem kívánt mellékhatás, illetve toxikus ha­tás is jelentkezhet. A felszívó­dott gyógyszerek egy része vál­tozatlan formában ürül ki a szervezetből, más része azonban különböző átalakuláson megy át, például közömbösítés, oxidáció, redukció, bontás, szintézis stb. A nehezebben kiürülő gyógy­szerek felhalmozódhatnak, ku­mulálódnak. A mérgezést csak a helyes adagolás megválasztásá­val kerülhetjük el. A gyógyszer- hatást befolyásolja a vele egy időben adott másik vagy több gyógyszer. Mégpedig erősítheti, támogathatja, ilyenkor synesgiz- musról beszélünk, vagy gátolja, megszünteti. Ezt a gátló hatást antogonizmusnak nevezzük. A gyógyszereknek ezt az interak- dióját a therapiaba.n szigorúan figyelembe kell venni. A gyógyszerekkel szemben is előfordulhat túlérzékenység. Az allergiától eltérően, mivel nem fehérjék okozzák, külön névvel jelöljük, idíosyncrsiónak nevez­zük. Gyakran okoz ilyen nem kí­vánt mellékhatást a jód, amida- sophen, kinin, digitalis, egyes sulfanilamidok és antibioticu- mok stb. A túlérzékenység ismeretének közlése nagyon fontos a gyógy­szer felírásakor és kiválasztása­kor, mert a veszélyt a kombiná­ciók is magukban rejtik. Egyes gyógyszerei: (főleg altatók, nyugtatok) használatát a beteg annyira megszólhatja, hogy el­hagyása hiányérzetet okoz. Gyógyszermegszokás (haJbituá- ció) következik be. Ettől jóval súlyosabb a gyógy­szeréhség, a gyógyszerhez való hozzászokás (addükció). Ez elő­fordulhat egyes kábítószereknél, a származékaiknál, sőt egyes nyugtató és altató gyógyszerek­nél is. A beteg ellenállhatatlan és legyőzhetetlen kényszert érez a gyógyszer bevétele iránt. A hatás szinten tartásához azonban mind nagyobb adagok bevétele szükséges. Ennek oka, hogy a sejtek megtanulnak funkcionál­megsüt. A tepsiben tálaljuk. Szólnék arról is, hogy a hal feje, uszonyai, farka, a gerinc és borda közt maradt hús kitű­nő halászié alapanyag. Fontos szabály, hogy legalább 50—60 percig szép lassan Totyogjon a I lé, így lesz ízletes. BUSA ECSEDI TOJÁSBAN: A kifilézett halszeleteket besózzuk; citromot (levet) csurgatunk rá. és egy óráig állni hagyjuk. Bő. forró olajban kisütj ük; majd az olajat leöntve, a tűzre visszahe­lyezzük. A halszeleteket és a só­val ízesített felvert tojásokat rá- öntjük, és az egészet átsütjük. Céklával, salátával díszítve tá­laljuk. MARNÍROZOTT HALSZELE- TEK: Bármilyen-halból készíthe­tő. A roston sülő halszeleteket kihűlni hagyjuk. Karikára vá­gott hagymával, ecettel, sóval — salátaecetet készítünk. Ebbe he­lyezzük a kihűlt halszeleteket. Kettő-négy óra múlva fogyaszt- ható. Hűtőben napokig eláll. TYUKODI BUSAPAPRIKÄS: A filézett busaszeleteket kookára vágjuk, jól megsózzuk, 1—2 órát állni hagyjuk. Forró vízbe he­lyezzük a" felvágott hagymát, zöldpaprikát, halat. Pár percig pároljuk, majd hozzáadunk any- nyi vizet, hogy ellepje. 15—20 percig főzzük. Kanállal ne ka­varjuk, csak a lábast mozgás- suk. Tejföllel behabarjuk és ga­luskával tálaljuk. MATOLCSI HALPALACSINTA: A hagymát kevés zsíron megpi­rítjuk, beletesszük a kisebbre vágott busaszeleteket. Sózzuk, paprikázzuk; felengedjük any* nyi vízzel, hogy a húst ellepje. Lassú tűzön főzzük, amíg a hal megfő; vigyázva, hogy a levét el ne főzzük. Az elkészült hal- paprikást húsdarálón ledaráljuk — a szálkátlanítás érdekében —, majd tejföllel, kevés liszttel ősz- szedtolgozzuk. Az előzőleg sütött sós palacsintát megtöltjük hal­hússal, a két végét bedugjuk, (mint a töltött káposztának a végét). Tepsibe egymás mellé tesszük a töltött palacsintákat. .Leöntjük a paprikás maradék szaftjával, enyhén sütve mele- gén tálaljuk. ni, a gyógyszer jelenlétében, a gyógy szeit elbontó enzimrend­szer-tevékenység pedig állandó­an fokozódik. A szer kihagyása súlyos elvonási tüneteket okoz­hat. Az egyes élelmiszer féleségből is a túlzott fogyasztás veszélye­két rejt magában. Fokozottabban érvényes ez a gyógyszerekre. A gyógyszereink térítési díjai álta­lában alacsonyak és aránylag mindenki a szükségletének meg­felelő mennyiségben juthat hoz­zá. Mégis nagyon meg kellene becsülni, hisz’ segít egészségünk megóvásában, vagy helyreállí­tásában. Szabari János gyógyszerész az Ernyei József gyógyszertár vezetője Az élet I ■■ ' r középén... A legtöbb ember nem igen fi­gyel fel azokra a fordulópontok­ra, amelyek életútjának, fejlő­désének a jellemzői. Többnyire csak akkor veszi észre, hogy az ugrásszerű változások az élet ve- lejárói, amikor a változtatásra való készsége, kedve csökken vagy megszűnik; amikor öreg­szik,. A 40—50 év közötti életszakasz­ban már van az embernek any- nyi belátása, hogy felmérje, mit is érhet még el életében. Átlát- ja, hogy egyet s mást, mint el­érhetetlent, ki kell húznia a kí­vánságlistájáról. Némely túlsá­gosan nagy áldozatot megköve­telő célját fel kell adnia, nogy másokat viszont elérjen. Minél többet harcoltunk ki magunknak az életből, annál vi­lágosabban Ismerjük fel, hogy egy időiben mindig csak egy úton haladhatunk. És azt, hogy minden munkához, eredményhez bizonyos előfeltételek, erőfeszí­tések, lemondások szükségesek. Azaz mindenért, amit el aka- runk érni, valamit fel kell adni. Egyetlen igazán nagy ember sem érte el célját anélkül, hogy sok lehetőségről le ne kellett volna mondania. Sokan az élet közepén élik át először, hogy életükben hirte­len veszteglés állt be. Ügy érzik, mintha légüres térbe kerültek volna, mintha minden, ami ko­rábban fontos volt a számukra, többé nem az. Az ételek, melyek tegnap még jólestek nekik, ma megbetegítik őket. Emberek, akiket eddig szerettek, egyszer­re közömbösnek vagy gyülöle- tesnek tűnnek. Mégsem tudnak tőlük elszakadni, akkor sem, ha már szinte semmi mondanivaló­juk sincs számukra. Hivatásuk, mely eddig örömök forrása volt, taposómalommá válik. A szóra- kozások megszokott formái, me­lyek színesítették életüket, el­vesztik minden vonzerejüket, és unalmat vagy bosszúságot okoz­nak. Értékrendjüket megkérdő­jelezik, úgy tűnik számukra, hogy semmi sem érvényes, ami eddig az volt. Az életközépkrízis gyakran pá­nikot okoz, s a félelem újabb bajok előidézője. Hallunk negy­ven éven felüli férfiakról, akik lemondanak családjukról, szakí­tanak korább’ életvezetésükkel, veszni hagyják karrierjüket egy húszéves lány kedvéért. Olvas­hatunk asszonyokról, akik negy­venen túl súlyosan depresszióssá válnak, esetleg rendszeresen gyógyszert szednek, vagy titok­ban az alkoholfogyasztásnak hó- úolnak. Ismét mások a házassá­gukból akarnak merészen kilép­ni egy jóval fiatalabb férfi mi­att. Valóban, ekkorra a házas- társak közös céljaikat nagyrészt már elérték: az otthon általában teljes kényelemmel berendezett; a gyermekek nőnek, kezdenek önállósulni. Mi tarthatná még egymás mellett a házasfeleket? vannak természetesen, akiket csak a megszokás, a kényelem tart össze. Vannak, akik meg­próbálják új alapokra helyezve védeni, újjáalakítani házasságu­kat. Sokan önmaguk elől is el­tagadják az életközépkrízist, hi­vatásukba menekülnek, újult erővel igyekezne!: helytállni kör­nyezetükben, hogy legyőzzék az unalom és a tétlen mélabú veszé­lyeit. A legfontosabb: meg kell kísé­relni az új fényeik távlatából te­kinteni az életközéphelyzetre. Ha tudatosítjuk, hogy a negyve­nes évek nagy valószínűséggel nem az élet utolsó harmadának a hajnalát jelentik, hanem az életiközép-fordulón lendülünk át, ha tudjuk azt, hogy mindig raj­tunk is múlik, hogy életünket életmódunkkal meghosszatobít- juk-e vagy megrövidítjük, azaz magunk Is megh atár ózhatjuk életünk tartamát — úgy szemlé­letmódunk objektívabbá, pánik­nélkülivé válhat. Strandszezon előtt Ilyentájt, nyár elején szerbe-számba veszik a hölgyek, megfe­lel-e a strandolásra, az üdülésre a legfontosabb kellék, a fürdő­ruha. Összeállításunk az S-modell kínálatából készült sokak meg­nyugtatására. (Elek Emil felvételei) Butikról — butikra íJávor ■ -szló fotói) HM HÉTVÉGI MELLÉKLET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents