Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-21 / 119. szám
Környezet S zabolcs-Szatmárban szerencsére még jóval kevesebb dolga van a környezetvédőknek, mint az ország néhány más vidékén, ám ez korántsem jelenti azt, hogy házunk táján minden a legnagyobb rendben lenne. Elég csak áttekinteni a környezetvédelmi előírásokat sorozatosan megsértő ipari és mezőgazdasági üzemeink névsorát, de nem dicsekedhetünk mi, magánemberek sem. Pedig a statisztika figyelmet érdemel, hiszen egyre kevesebben ússzék meg büntetlenül a környezet- és természetvédelmi szabályok megszegését. Köztisztasági szabálysértés miatt megyénkben például 1980-ban 562, tavalyelőtt 608, a múlt évben pedig 707 bírságot szabtak ki az illetékesek. Nem maradtai? ki a sorból az üzemek sem, jó néhá- nyan évről évre súlyos milliókat kénytelenek befizetni áldásosnak egyáltalán nem nevezhető tevékenységükért. Igazságtalanok lennénk azonban, ha nem szólnánk azokról a gyárakról, ahol mindent megpróbálnak, hogy eleget tegyenek a környezetvédelmi előírásoknak. Jórészt nekik köszönhető, hogy az elmúlt években egy sor olyan beruházás készült el, mely a levegő, a víz tisztulását eredményezte. Közülük csak kettőt, a Kelet-magyarországi Faipari Vállalatot és a dohány- fermentálót említjük, ahol jelentős állami támogatással ugyan, de elérték, hogy tisz-" tább lett a levegő, csőkként a zajszint. S most újabb beruházásról érkezett a hír. A demecseri keményítőgyárban — mely a megye legnagyobb szennyvízkibocsátó üzemei közé tartozott — elkészült az a műtárgy, amely megszünteti a szennyezést. A munkálatok nagyságára jellemző, hogy több mint negyvenmillió forintba került, s a tisztítóberendezések felszerelése mellett megépítettek két. egyenként 150 ezer köbméter vizet tároló tavat, s mellettük két további ülepítő tavat is, mely a biológiai tisztítást hivatott elősegíteni. Így olyan víz juthat a Tiszába, mely annak minőségét már nem ronthatja. N em kevésbé örömteli az a hír sem, mely a természeti értékeinkért aggódók indulatait csillapíthatja. Köztudomású, hogy megyénkben nagy méretű meliorációs munkálatok folynak, s ennek sajnos jó néhány fasor, liget esik áldozatul. A tervek viszont előírják ezek szigorú pótlását, mely például Szatmár- ban hamarosan kezdetét is veszi. Az erdőgazdaság már elkészítette a fásítás terveit, s többek között Csaholcon, Kölesén, Csegöldön most az őszön kezdetét veszi az új erdők telepítése. Tölgy dísz- lik majd a kivágott fasorok helyén. B. G, A gabonaforgalmi és malomipari vállalat kisvárdai üzemében közel 80 féle tápot készítenek a járási termelőszövetkezetek cs a kiskereskedelmi boltok részére. A keverőüzem a megnövekedett kereslet teljesítésére május elejétől három műszakban naponta 200 tonna tápot állít elő. Képünkön: (bal oldalon) Siller Jánosné vitaminokat és ásványi anyagokat mér, Frankovics Miklósné a keveréktakarmányt Állítja össze. (Császár Csaba felvétele) Az ankét résztvevőinek egy csoportja. XL évfolyam, 119. szám ARA: 1,80 FORINT 1983. május 21., szombat Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken hivatalában fogadta Bou Thongot, a Kambodz \i Nép- köztársaság miniszterelnökhelyettesét, nemzetvédelmi minisztert, aki Czinege Lajos, hadseregtábornok, honvédelmi miniszter meghívására Baráti kézfogás. hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását, a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését. Munkásör-parancsnokok országos tanácskozása Németh Károly felszólalása A munkásör-parancsnokok kétnapos országos tanácskozása megkezdődött pénteken Budapesten, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottsága oktatási igazgatóságának előadótermében. A tanácskozáson, amelynek elnökségében helyet foglalt Népieth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is, több mint négyszázan vettek részt. Hivatásos és társadalmi parancsnokok, párt- és gazdasági vezetők, valamint a gazdasági munkában, a közéletben és a munkásőr szolgálatban élen járó munkásőrök megvitatják, hogy dolgozott a munkásőrség az MSZMP XII. kongresszusa óta, milyen eredményeket ént el a testület a politikai nevelésben, s melyek a jövő feladatai. Barta Gyulának, a munkásőrség országos parancsnoka helyettesének megnyitója után Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka szóbeli kiegészítést fűzött a tanácskozás írásos vitaindító anyagához, amelyet a résztvevők előzetesen kézhez kaptak. A tanácskozás vitájában felszólalt Németh Károly is. A Központi Bizottság nevében köszöntötte a munkásőrséget és átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának üdvözletét és jókívánságait, majd méltatta a munkásőrség tevékenységét. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a munkásőrség, amelyet méltán övez a társadalom tisztelete és megbecsülése, odaadással, magas színvonalon oldotta meg a XII. kongresszusból ráháruló feladatokat. A Központi Bizottság titkára szóit arról, hogy a párt(Folytatás a 4. oldalon) Jó ellátást — nyitástól, zárásig (2. oldal) Meddig hátrány a kedvezőtlen adottság? (3. oldal) MSZMP-küldöttség ■fázott Svájcba A Svájci Munkapárt meghívására pénteken Svájcba utazott az MSZMP küldöttsé ge Grósz Károlynak, a Központi Bizottság tagjának, az MSZMP Borsod megyei Bi zottsága első titkárának vezetésével. A küldöttség részt vesz az SMP szombaton La- usanne-ban nyíló XII. kongresszusán. Kiváló cím, oklevél szabolcsi tsz-eknek Elmúlt évi eredményes tevékenységük elismeréséül újabb három szabolcs-szat- mári termelőszövetkezet kapta meg pénteken a Kiváló címet, illetve a MÉM elismerő oklevelét. A KÚTAJI EGYESÜLT ERŐ TERMELŐSZÖVETKEZET több mint kétszeresére növelte tavaly a korábbi évhez képest a nyereségét, mely elérte a tizenkilencmil- lió forintot. Csaknem 150 millió forintos termelési értéküknek jelentős részét adták a növénytermesztők, a főágazaton belül különösen a kalászosoknál értek el szép eredményeket. Szántóterületüknek nyolcvanöt százalékán termesztenek búzát és kukoricát, az előbbiből 4,1, az utóbbiból pedig több mint 7,1 tonnát takarítottak be hektáronként, mely jóval meghaladja a megyei átlagot. A növénytermesztési főágazat jó munkáját bizonyítja az is, hogy a búza önköltsége mázsánként mindössze 228, a kukoricáé pedig 240 forint volt. Kitettek magukért az állattenyésztők is. A fajtaátalakítással egy időben eredményesebbé tették a tej- és hústermelést, mégpedig úgy, hogy jelentősen csökkentették a felhasznált takarmány meny- nyiségét, így a költségeket is. Szerepet játszott a tavalyi sikerekben a kótaji—kemecsei gazdaság melléküzemágának kollektívája, akik többek között a személygépkocsik gumiabroncsai után megkezdték a teherautók abroncsainak felújítását is, tisztes jövedelemhez juttatva ezzel a szövetkezetét. A pénteki ünnepségen a Kiváló címmel járó oklevelet Garamvölgyi Károly vezérőrnagy, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka adta át Pál Elemér elnöknek. A szövetkezet tagjai közül Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült Gégény Mihály lakatos, Pál Elemérné számviteli csoportvezető és Szűcs Károly kőműves. Hegedűs Károlyné, a szövetkezet nőbizottságának elnöke a Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést vehette át. A RAKAMAZI GYŐZELEM TERMELŐSZÖVETKEZET évek óta jelentős szerepet játszik a megye mező- gazdaságában, a hagyományokhoz híven tavaly is eredményes évet zártak. A termelési technológiát folyamatosan korszerűsítik, a legtöbb munkafolyamatot már korábban gépesítették. Mindez azonban kevés lenne, ha a szövetkezet tagjai nem igyekeznének. Márpedig iparkodnak, amit bizonyítanak a tavalyi számok. Termelési értékük megközelítette a kétszázmillió forintot, nyereségük pedig a huszonkétmil- liót. Kiemelkedő eredményeket értek el a növénytermesztők és állattenyésztők, búzából 5,5, kukoricából pedig csaknem 8,4 tonnás termést takarítottak be hektáronként, a tejhozamuk pedig tehenenként elérte az ötezer litert. A tegnap megtartott ünnepségen Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyettese adta át Héri László elnöknek a MÉM elismerő oklevelét. A szövetkezet tagjai közül a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapta Suller Imre állattenyésztő, ifj. Krausz Károly a gépműhely és Ruba László, az építőbrigád dolgozója, míg Varga Béla növénytermesztési főágazat-ve(Folytatás a 4. oldalon). 1983: HÍRKÖZLÉSI VILAGEV Ankét a postai fejlesztésekről 1983-at hírközlési világévvé nyilvánította az ENSZ közgyűlése. Ebből az alkalomból rendezett ankétot május 20-án Nyíregyházán a Postások Szakszervezete művelődési házában a Debreceni Postaigazgatóság. A program — melyre meghívták a nyíregyházi vállalatok, intézmények képviselőit — részt vett László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese is. Szilágyi Gábor, a Debreceni Postaigazgatóság igazgatója megnyitó beszédében kitért rá, hogy a hírközlésnek meghatározó szerepe van a társadalmi, gazdasági, kulturális életben. Az egyes országokban nem egyforma a hírközlési hálózat, ezért törekedni kell ennek harmonikus fejlesztésére. Többek közt ezt célozza a hírközlési világév meghirdetése is. A hírközlési hálózat fejlesztése hosszú időn át tartó, költséges feladat. Ebből részt vállal a Debreceni Postaigazgatóság, melyhez Szabolcs-Szatmár 'megye is tartozik. Megyénk jelenlegi hírközlési helyzetéről és a fejlesztés lehetőségeiről Pellei Attila, az igazgatóság osztály- vezetője tartott tájékoztatást. Többek közt elmondta, hogy az országos * távközlő rendszer debreceni régiójának egyik gyűjtőgócközpon.tja Nyíregyháza. Itt terv szerint bővítik a kimenő illetve bejövő forgalom áramköreinek számát. Várható a város helyi távbeszélő hálózatának szerény bővítése is, mintegy 15 millió forint értékben. A távközlési helyzet javítása érdekében a nagyobb települések központjához és hálózatához csatlakoztatják a közeli kisebb települések hálózatát. Ebben az ötéves tervben az egységes helyi hálózatok kialakítására várhatóan 12 millió forintot költ a pcsta 1985 végéig 128 nyilvános állomást helyeznek üzembe. Ezek közül 84 csak helyi, 44 pedig helyi és távhívásra is alkalmas. Az ankét befejező részében a belföldi és nemzetközi távhívásról, a távíró és távbeszélő szolgáltatásokról tartott előadást Demeter Sándor, a postaigazgatóság osztályvezetője. & Nyolcvan- fele tap készül
