Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-18 / 116. szám
1983. május 18. Kelet-Magyarország 3 Peremeszterga a Nyírségből A Csepel Művek nyírbátori fúrógépgyárában a közelmúltban kezdték meg a peremesztergagépek összeszerelését. Az ezredmilliméter pontossággal dolgozó automata gépből tizenötöt készítenek a nyírbátori üzemben, ebben az évben. Ebből egy kivételével valamennyit exportálják. Képünk: az első gép összeszerelése közben Csaba Gyula és Varga Zsolt. (Elek Emil felvétele) HATÁRSZEMLÉK Ha nem művelik - másé lesz Mnilcsizí kapcselatik K ét napja zajlanak megyénkben a magyar—csehszlovák barátsági napok rendezvényei. Reprezentatív összefoglalása ez az eseménysorozat a két ország közötti baráti kapcsolatoknak, amelyekhez megyénk különböző testületéi, szervezetei is hozzájárulnak. A Nyíregyházi Városi Tanács például több mint másfél évtizede testvérvárosi kapcsolatokat ápol a kelet-szlovákiai Presovval (Eperjes). Évenként delegációkat cserélnek a városok, s kölcsönösen tanulmányozzák, hasznosítják a városépítés, üzemeltetés tapasztalatait. A kommunális szolgáltatás, a gyermekintézmények fenntartása mindkét fél számára érdeklődésre tart számot, a tapasztalatcserék a gyakorlatban kamatoznak. Hasznosak voltak a várostervezés gyakorlatáról tartott eszmecserék is, hiszen mindkét városban új lakótelepek épülnek a történelmi városmag köré, s ezek bekapcsolása a városok életébe rendkívül fontos. Mindig esemény Nyíregyházán a kitűnő Tátrán Pre- sov sportolóinak vendégszereplése is. Az MTESZ megyei szervezete 1971-től tart kapcsolatokat a kelet-szlovákiai testvérszervezettel. A megyei szintű együttműködés mellett tudományos egyesületek és vállalatok is kapcsolatokat alakítottak ki. Különösen eredményes munkakapcsolatot tart a geodéziai, a faipari, cipő- és bőrfeldolgozó-ipari, a Textilipari Tudományos Egyesület, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság. ígéretes az építőipari, most formálódik az erdészeti tudományos egyesület kapcsolata a közeli szlovák partnerekkel. Az MTESZ megyei szervezete, illetve a tudományos egyesületek 3—4 fős delegációkat cserélnek — tavaly így tőlünk egy év alatt 24 műszaki szakember járt Csehszlovákiában. A legfontosabbak az üzemlátogatások, de az esetek többségében úgy választják meg az időpontokat, hogy szakmai konferenciákhoz kapcsolódjanak. Itt ugyanis sűrítve lehet sokféle műszaki információhoz hozzájutni. Immár évek óta hagyomány, hogy a szlovák szakemberek részt vesznek a Szabolcs-Szatmár megyei műszaki hónap rendezvényein, rendszeresen előadásokat is tartanak. Ezeket megyénk szakemberei a kelet-szlovákiai testvérszervezet rendezvényein viszonozzák. A több mint egy évtizedes jó kapcsolatot jelképezi az is, hogy tavaly, a nyíregyházi Tudomány és Technika Házának avatásán a kassai Technika Háza igazgatójának (aki csehszlovák részről egyik megalapozója volt a két terület műszaki egyesületei közötti együttműködésének) a Kabay Já- nos-emlékérmet adományozták. Táppénz a SZÁÉV-néi Egy építkezés létszáma... '---------------------------------\ Múzeumi világuap V issza-visszatérően minden évben két alkalommal az átlagosnál nagyobb, kitüntető figyelem övezi múzeumainkat: októberben a múzeumi és műemléki hónap során, valamint tavasszal, május 18-án. A múzeumok nemzetközi szervezete 1977-ben határozta el, hogy minden évben ekkor tartják a régmúlt korok tárházaiban a múzeumi világnapot. Ilyenkor bárki belépőjegy nélkül besétálhat a szélesre tárt kapukon, végigmehet a már látott vagy frissen nyitott kiállításokon, részese lehet egyéb rendezvényeknek. Egyre inkább sokarcú- ságukkal keltenek érdeklődést a „múzsák kertjei'’ A hevenyészett, a néhány kopottas vitrinben összezsúfolt régiségből rendezett bemutatók kora lejárt. Jól tudják ezt a múzeuológusok. Csak az esztétikai élményt is nyújtó modern technikai megoldásokkal lehet elérni, hogy a századok viharait túlélt értékes tárgyakból valósághű múltkép tárulhasson a látogatók elé. S önmagában még ez sem elég. Ezért hallhatunk, olvashatunk gyakrabban a múzeumi falak közé illő hangversenyekről, hét végére szervezett gyermekfoglalkozásokról. A múzeumi világnapra fokozottan áll mindez. A kiállításokon túl izgalmas fejtörők, nyereménnyel kecsegtető játékos vetélkedők várják az érdeklődőket. Kizárólag erre az alkalomra a látogatók elé kerülnek a raktárakban féltve őrzött kincsleletek. Helyenként a régészeti, néprajzi, képzőművészeti, történeti kiállításokhoz kapcsolódó rejtvénylapok tölthetők ki, ifjak és felnőttek próbára tehetik megfigyelőképességüket. Az országos múzeumokon kívül a szabolcs-szatmá- riakban is fokozatosan hagyománnyá érnek a gyermekfoglalkozások. Például Vásárosnaményban a Beregi Múzeum a helyi művelődési központtal közösen feledésbe merülő népi játékokra tanítja meg a legifjabbakat. Egyre népszerűbbe) a Jósa András Múzeu a matinéi, melyeken az általános iskolások bepillanthatnak a régészeti raktárba, megismerkedhetnek a restaurátorok munkájával.-A megyeszékhely múzeumában a világnapon is tárlatvezetéssel várják a gyermekcsoportokat és a szocialista brigádokat. A mai nap látogatói elsőként tekinthetik meg a felfrissített Krúdy Gyula-emlékkiállítást. V áltozó világunkban tehát nem holt kincsek tárháza a múzeum. Az egykor élt emberek mindennapjairól mesélnek a megőrzött tárgyi emlékek, évezredeket, évszázadokat átívelve üzenetet közvetítenek. A múzeumi világnap eseményei is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ez az üzenet minél előbb eljusson mindannyiunkhoz. R. G. J Kisvárda: Közműtervek, új vízmű Kisvárdán mindössze, kilencéves múltra tekint vissza a közműves vízellátás, de máris meglehetősen sok a gond, mert a vízmű kapacitásának megtervezésekor — 1969-ben — nem számítottak a település ilyen rohamos fejlődésére. A napi négyezer köbméter kapacitású vízműtelep bővítése elkezdődött, s e hónap végére már percenként 1500 liter vízzel több jut a város vezetékeibe. A jövő évben egy 1500 köbméteres tározót építenek, 1985-ben pedig újabb kutak fúrásával napi tízezer köbméterre emelkedik a víztermelő kapacitás. Egy újabb vímű építése is elkezdődik a jövő évben, amely később Ajakot és Anarcsot is ellátja majd ivóvízzel. Kisvárdán ma 50 kilométernél hosszabb az ivóvíz- hálózat hossza, ám a vezetékek keresztmetszete csak napi 6 ezer köbméter víz szállítására és elosztására képes, így a víműtelep bővítésével egy időben kellene elkezdeni a hálózat rekonstrukcióját is. Sok gondot okoz a szennyvízelvezetés is a városban. Ma a náfíi 3 ezer köbméter kapacitású szennyvíztelepre 4 ezer köbméter szennyvíz érkezik. A földvédelemre, a parlagon lévő földek termőre fordítására az eddigiektől is nagyobb gondot fordítanak megyénkben. Érthető, hiszen megyénk az ország egyik „éléskamrája” és az élelmiszer a megnehezedett gazdasági helyzetben még inkább fontossá vált. A megyei földhivatal a járási földhivatalok és a helyi tanácsok közreműködésével május 23-a és július 5-e között végzi a tavaszi határszemlét. A megműveletlen földek tulajdonosai (a nagyüzemek is) felszólítást kapnak és ha harminc napon belül nem végzik el a szükséges munkát, bírságot fizetnek. Ha a felszólítás és a bírság nem használ, a műveletlen földet térítés nélkül (!) állami tulajdonba vehetik. Fokozott védelem A határszemle célja sokrétű^ Lassítani akarják a termőterület csökkentését. Fo- kozott védelem alá veszik a különösen jó minőségű földeket. Intézkednek a parlagok felszántására, bevetésére. Sok megszűnt tanya és jó néhány megszűnt vasút és közút is található megyénkben, ezeken a területeken buján tenyész a gaz. Az illetékesek igyekeznek majd szorgos gazdát keresni ezeknek a területeknek. Mint minden évben, az elmúlt tavasszal is volt határszemle, amit figyelemre méltó büntetés is követett. Az illetékesek nem kevesebb, mint 3866 felszólítást küldtek ki a hanyag, vagy feledékeny tulajdonosoknak. Zártkertek parlagon A csaknem négyezer felszólítottnak 650 hektár földje volt, hangsúlyozzuk, hogy csak volt. Mert ötvennyolc hektár területre állami tulajdonba vételi javaslat érkezett, ötvenhat hektárt át is írtak az állam javára. Főleg a zártkertek hevertek parlagon, s főleg az idős tulajdonosok mulasztották el a munkát. (Közismert, hogy gyermekeik, unokáik kevésbé kapnak kedvet a földműveléshez, a kertészkedéshez.) A nyírbátori járásban, azon belül is Nyírbélteken és Nyírlugoson különösen rossz volt a helyzet. A nyírbátori járásban 455 hektár szántó és gyümölcsös hevert megműveletlenül a múlt év tavaszán. A nyereség terhére A mezőgazdasági nagyüzem is bírságot fizet, ha nem tesz eleget művelési kötelezettségének. Mégpedig a nyereség terhére, az aranykoronaértéktől függően bírságolják a nagyüzemet. A múlt évben néhány termelőszövetkezet és a mátészalkai Szamos menti Állami Tangazdaság is bírságot fizetett. Volt és esetleg lesz, ami elkerüli a szemlézők figyelmét. Bárki bejelentést tehet a tanácsokon műveletlen, gazdátlan telkekre. S állami tulajdonba vétel után a bejelentő haszonbérben, vagy tartós használatban művelheti az általa felfedezett földet, természetesen betakaríthatja, élvezheti annak minden gyümölcsét. (n. 1.) A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat több mint három és fél ezer dolgozója közül naponta átlagosan 226 van táppénzen. Ez tulajdonképpen egy nagyobb építkezés teljes létszáma. A vállalatnál ezért is helyeznek nagy súlyt a táppénzfegyelem megszilárdítására — különösen amióta a táppénzmegvonás munkáltatói jogkör. Mint Nagy László ellenőrzési csoportvezető — aki a vállalat társadalombiztosítási tanácsának elnöke is — elmondja, a közelmúltban hatvannégy járóbeteget hívtak be. Harmincötén jelentek meg, tizenketten az értesítésre kiíratták magukat, tizenketten hitelt érdemlően bizonyították távolmaradásuk okát. Három személyt talált keresőképesnek ez alkalommal az ellenőrző főorvos. Nagy gond a naponkénti ellenőrzés, hiszen szétszórt munkahelyeken dolgoznak Záhonytól Budapestig. A vállalat illetékesei szerint a néhány napos betegségek a gyanúsak. Ezekre irányul ellenőrzéseik zöme is. Sokszor maga az üzemorvos javasolja, kihez menjenek ellenőrizni. Hatékonyabbá teszi a táppénzellenőrzést, hogy az orvosok a táppénzes papírra sokszor feljegyzik észrevételeiket, például: ittasan látták a táppénzes időszak alatt, vagy éppen verekedett. — Ezt komolyan vesszük és élünk a táppénzmegvonással. Volt, akitől azért vonták meg az ezer forintnyi táppénzét, mert nem jelent meg az ellenőrzésen. Mástól hat napot azért, mert verekedett, mert sörözött, ittas volt, mert levette a gipszet, nem váltotta ki a gyógyszert, egyszóval hátráltatta a gyógyulást. A táppénzmegvonás zsebbevágó dolog. Viszont szükség van a szigorra, mert csak a táppénz több mint 100 ezer forintot visz el a vállalat kasszájából, a részesedési alapból. (A háromnapos táppénzeket a vállalat fizeti.) Nem beszélve mennyi kiesést jelent a munkából a távolmaradás. Ezt tekintve igazuk van az ott dolgozóknak: egy ilyen nagy vállalatnál kellene egy főfoglalkozású táppénzes ellenőr. 4 z este az ablakban álltam. Az erdő felöl akácillatot hozott a gyenge szél. Ott lopakodott a bérházak között, megkerülte a betontömböket. Átmászott a négy emelet felett, felkapaszkodott a tizedikig, majd óvatosan lehúzódott a földszintig, örvénylett egyet, s beszökött az ablakokon. Édes akácillat! Ott ci- cázott a függöny körül. Az egyik ablak mellett kisgyermeket talált az ágyban. Megcirógatta az orrát, hapcizott a kis srác. Az öreg nénit bó-i biskolva találta a fotelben. Elnyomta a buzgó- ság. Azt álmodta, hogy akácfák között sétál, még fiatal lány, kezében egy fürt virág, amit megszagol. A férfi, talán a hatodikon, eloltotta a cigarettáját. Valami új illat került a szobába. Mi is lehet? Csak lassan jött rá: virágillat. A fiatalok az ágyban feküdtek. A férfi nézte — talán tanulmányozta? —, pedig ugyancsak bőget- te a masinát. Gőzét-gázát elsodorta az akác. A kisfiú beszaladt a balkonról. Kérdezte: mi ez a Akác miként igyekszik a Hold sarlójával magához csalogatni a Vénuszt. Majd elfeledte az égitesteket, hiszen a földi testek fölött megjelent az akác illata. Mint virágos nászágy, olyan lett a szoba. Még a görbe hátú macska is meglepődött a fűben. Pedig neki nem is olyan jó a szaglása. A kutyáról már nem is szólok, hapcira csavarta orrát az illat, amely olyan más volt, mint a húsé. Még a motoros sem tudott kárt tenni benne, furcsa édes szag. Nem szag, illat, mondta az anyja. És az akác illata csak kúszott, bebújt mindenüvé. És. sorra nyíltak az ablakok, tárultak bezárt szobák, sarkig tágultak balkonajtók. Jött és jön az akác illata. Ontotta az erdőszéli facsoport. Édes lett az este. Még a rádiók kiáradó muzsikája is akácillatú volt. A világ híreit is átszőtte, a rockénekes is lágyabban hallatszott s néha úgy tűnt, hogy a tévébemondó hajában is ott díszlik kis akácfürt. Aztán elaludt a lakótelep. Az ágyak fölött fátyolként lebegett az akácillat. Meleg, fülledt volt az éjszaka. Az erdő szélén lélegeztek a fák. Álmot szórtak. A panel kavicsa visszaálmodta magát a folyóba, s még a szürke beton is, mintha színes nyakkendőt kötött volna. A csavaros fűz masnit font az illatból, ága közé tűzte. Akácfa virágzott a Holdon is. Néne üvegbe gyűjtötte az illatot, s jól ledugaszolta. A tévéantennán akácillatzászló lengett. Az egész világ csak és csupa akácillat volt. Valahol felberregett a vekker. Akácillat megriadt s megszökött. Este újra várom. Eljön-e? (bürget) (s. á.)
