Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-18 / 116. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. május 18. ZENE, ZENE, ZENE Dalosok Vasárnap újra dalosokkal népesülnek be a fehér- gyarmati utcák, terek, varkok. Több mint ezer ének tagozatos általános iskolás ad egymásnak találkozót, hogy a lelket magasba emelő dal segítségével fejezze ki örömét, vágyát, adózzon a szépnek. Tizedik éve minden májusban sorra kerül ez az esemény. Mondhatnák: hagyomány. hogy Fehér- gyarmat vendégül látja a megye legkülönbözőbb tájain muzsikát tanulókat. Nagy esemény ez, az egész város lazba jön. Szokás, hogy a kórusok ajándékát az itteni üzemek ajánlják jel. Mintegy tiszteletként, köszönetként a szép vasárnapért. Fehérgyarmaton ma száz és száz fiatal énekel, tanul zenét. E tájra, amely bizony messze esik a központoktól, mind jobban és jobban jut el a kodályi gondolat és gyakorlat. A nemesítő muzsika felemel ünnepeket és megszépít hétköznapokat. Ezért is váltak jó házigazdává. Együtt énekelni, együtt csodálni a harmóniát: igény lett a városban. Vasárnap összegyűlnek a gyarmatiak, a környékbeliek, hogy részesei legyenek a több mint ezer dalos találkozójának. Sok mindennel mérik ma egy- egy település rangját, fejlődését. Ügy érzem, itt, a városban új mérőegység született: a zene tisztelete! Muzsikáló fiatalok városa „A muzsika nevel. A dalosok, a zenészek idővel más emberekké válnak. Fegyelmezettebbek, fogékonyabbak a szépre, a harmóniára. A muzsikáló közösségek jobbá formálják a fiatalokat”. Ezt a gondolatot Bárány Béla, a fehérgyarmati zeneiskola fúvóstanára fogalmazta meg azon a beszélgetésen, melyen társaim voltak rajta kívül: Mester Éva, a 2. iskola énektanára, Csoknyai Andrea tanuló, nyolcadikos, Száraz Károly művelődési felügyelő. Bárány gondolatából indultunk ki akkor, amikor azt néztük: vajon szeretik-e a fiatalok a városban a zenét. — Ha csupán a számokat nézzük — mondja Száraz Károly —, már akkor is biztató a kép. Van a városban 230 zene tagozatos általános Fúvósok, vonósok Divat a zongora Az 1960/61-es tanévben alakult meg Fehérgyarfmiton a zenei tagozat. Megszervezése, irányítása Baji László, akkori igazgatóhelyettes lelkesedését dicsérte. Az akkori 32 gyerek, amikor harmadikos lett, megkezdte a hangszeres munkát. Kezdetben is a zongora iránt volt nagyobb az érdeklődés, tizenheten tanulták Komáromy ödönnétől a billentyűk közt való eligazodást. A hegedűsök első mesCsáthy Miklós harsonázik. tere Tóth Lászlóné tanárnő volt. 1965-ben került az iskolához Politovszky Pálma, aki Budapesten végezte a Zene- művészeti Főiskolát. A másik állandó tanár Miski Ká- rolyné lett, a hegedű tanszakon. Amikor az 1966/67-es tanévben a mátészalkai zeneiskolához csatolták a hangszereseket; már 56 zongorás és 43 hegedűs növendék volt az akkor még nagyközségben. 1977. január 1-től a megyei tanács intézkedése során a hangszeres oktatást mindenütt, így Fehérgyarmaton is a helyben működő tagozatos iskolákhoz csatolták. Sikerült betölteni a rézfúvós tanári állást, s bővíteni a zongorá- sok számát. Az 1980/81-es tanévben már több, mint száz fiatal ismerkedhetett a Hangszeres muzsikával. Azóta is rendszeresek a hangversenyek; s a fúvószenekar állandó résztvevője a helyi ünnepségeknek. Munkában a zenekar. Balról jobbfelé: Száraz Károly, Mester Éva, Bárány Béla és Csoknyai Andrea. iskolás, 109-en tanulnak hangszeren játszani zeneisko- Iában, hatvanan magánúton, negyven fiatal énekel a pedagógus énekkarban, hatvan a ruhaipari szövetkezetben. Vegyük ehhez a középiskolai kórust, az általános iskolák négy énekkarát, a három— négy beatzenekart. Több száz tehát az aktívan zenével, énekkel foglalkozók száma. Több száz muzsikus — A zenét tanulók, az énekesek akkor igazán boldogok — folytatja Bárány Béla —, ha szereplési lehetőséget kapnak. Ebben sincs hiány. A fiatalokból alakult fúvós- zenekar ma már jó erőt képvisel, az ifjú muzsikusok a művelődési ház és az iskola zenekarában játszhatnak. — Én hegedülni tanulok — folytatja Csoknyai Andrea —, szeretnék zenei szakközépben továbbtanulni. Szereplési lehetőségünk nekünk is van, többek között kamarakoncertek, növendékhangversenyek teremtenek alkalmat, hogy közönség elé lépjünk. Igazán jó érzés, hogy a felnőttek is szívesen fogadnak minket. — Ügy látom — magyarázza Mester Éva —, a szereplési lehetőségeknek van még egy nagy haszna: eljutunk üzemekbe is, így a zenei ismeretterjesztés jó, bár kellően még ki nem használt módszerét is megtaláltuk. Lehetőségek — Az igazság az — mondja Száraz —, hogy van a városban minden évben két nagy zenei esemény. Az egyik a népzenei tábor tíznapos programja, valamint az ének-zene tagozatos általános iskolák kórusainak találkozója. Az, amelyre éppen ezen a héten vasárnap kerül sor. Ezek számunkra az ünnepek. De azt is tudjuk: hiba lenne csak ezen a két eseményen mérni, mennyit is ér a zenei élet. Tulajdonkép- gen a hétköznapok a döntőek. — A lehetőségek azonban kisebbek, mint az igény — mondja Mester Éva —, hiszen a városban korántsem jók a feltételek. Az általános iskola minden próba, előadás színhelye, kisebb koncerthez sincs helyünk. — A növekedés gondjai ezek — folytatja a gondolatot Bárány Béla —, bár azt is meg kell mondani, sok minden nagyon is szépen alakul. Van hangszer bőven, a város sosem szűkmarkú, ha zenetanárnak kell lakás. Én remélem, hogy idővel a helyiséggondok is oldódnak. Ami voltaképpen a lényegr feszítőerővel jelentkezik az igény, mind többen akarnak aktívan muzsikálni, és ez a fő. A környezet is alakul Aktívan muzsikálni — ez valóban a kulcsmondat. Mert mi mindent rejt ez magában. Sokasodnak a zenét szerető és értő fiatalok. így nevelődik egy korosztály, amely igényes lesz szórakozásában, művelődésében. Egy egész járás lakossága számára nyílik lehetőség, hogy tehetségeit a közeli városba küldje, hogy ne sikkadjanak el. — Mondjuk meg őszintén, hogy a felnőtt emberek lényegesen kevesebb értést és érdeklődést mutatnak a jó muzsika iránt — fejtegeti Száraz Károly. Sok estben üresek a székek egy-egy igényes koncerten. A fiatalok egy része ugyanakkor már magában rejti a jövő közönség értő magját. — Azt tapasztaljuk, hogy a zenével, énekkel foglalkozó fiatalok, gyermekek környezete is alakul — folytatja Mester Éva. — Talán a saját példám — vág közbe Andrea. — Ha gyakorlók, édesanyám gyakran mondja: ezt még, ez nagyon tetszik. A család is odafigyel, ha klasszikust játszom, s ma már tetszik is. — A karácsonyi hangversenyeken, a zenei világnap eseményein, azokon a koncerteken, ahol a gyermekek, fiatalok szerepelnek, ma már egyre több a felnőtt. Sok szülő, rokon is eljön. Ügy érzem, ez jó. A szép muzsikát is tanulni kell. ' Minél többen részesülnek ebben, annál több lesz idővel az értő ember. — Ha fúvósaink közönség elé lépnek — így Bárány — ma már élményt jelentő a muzsikájuk. Legyen tér, hang- versenyterem, ma már százak hallgatnak. De én azt mondom: még a beatzenészeink is részt vesznek a zenei nevelésben. A legtöbben zeneiskolát végeztek, jó muzsikusok, jó szinten elégítenek ki egy meglévő, jogos igényt. Hég többekhez szólni — Az lesz az igazi, ha a mostani munka beérik — meditál Száraz Károly. — Lényegében az átütő siker az lesz, amikor a most éneket, zenét tanulók, az aktívan muzsikálók felnőnek. Biztos vagyok abban, hogy a ma több száz fiatal néhány év múlva több száz felnőttként meghatározója lesz a város zenei életének, művelődésének. Az oldalt összeállította: BÜRGET LAJOS A legkisebbek zenei neveié-\ sét az óvodákban kezdik. ’ Akik innen zenetagozatra akarnak menni, azok számára előkészítőket szerveznek a városban. Zenepedagógusok társadalmi munkában választják ki azokat, akik ígéretesen foglalkozhatnak majd az iskolában a muzsikával. A Vidia Jogos zenei igényt elégítenek ki a városban a beategyiittesek. Közülük a legismertebb a Vidia. A Vidia együttesben már olyan muzsikusok vannak, akik a fehérgyarmati zenetag ozat on végeztek. Eljutottak a Ki mit tud? megyei döntőjére, s ők kísérték a nyíregyházi divatbemutatón a manökeneket. Azaz, amikor Fehérgyarmat bemutatkozott, a Rísz és a HÖDIKÖT ruháiban felvonuló lányok az ő zenéjükre mutatták be a termékeket. Nem idegen a fiúktól a pol- beat sem, s e minőségben is rendszeres szereplői a különböző rendezvényeknek. Az igényes jazz-rock mellett őket sem kímélte a nosztalgiahullám, s a közeljövőben a járás több községében bemutatkozva apáik slá- gereit is megszólaltatják. A zenekar szólógitárosa ígéretes muzsikus, s talán a zongoristák, hegedűsök után — a gitárosok is bizon y íthat nak. Zene a könyvtárban Jelentős az a tevékenység, melynek eredményeként az 1. sz. általános iskola könyvtárának olvasótábora megnövekedett. Tóth Lászlóné tanárnő rendszeresen szervez író-olvasó találkozókat; s ilyenkor nem marad el a versekhez illő zene bemutatása sem. Hetedikes raja javaslatára dolgozták fel Udud István gyermekverseit, amit íróolvasó találkozón, s a művelődési központ rendezvényén is bemutattak. Udud István nyomtatásban megjelent verseiből a tanárnő három csokrot állított össze: Mese és valóság, Kutyavilág és Suli buli címmel, amit a nyolcadikos zeneiskolás raj tagjai énekeltek, játszottak. Gitáron Tóth Kálmán kísért. I ...harsan, mesél, csöng örökre mostmár... A jubileumi, tizedik megyei kórustalálkozó meghívóján olvashatók ezek a sorok. Csorba Győző: Kodály című versében fogalmaz így. S miként az eltelt évek igazolják: a Kodály-módszer élő valóság. Május 22-én Fehérgyarmaton találkoznak megyénk ének-zene tagozatos iskoláinak kórusai. A zenét (a zongorakíséreteken túl) a ■szó szoros értelmében az Ifjú Gárda zenekar képviseli; mint sok-sok éve már. Tonté László — és növendékei — már otthonosan mozognak a kisváros utcáin. S most meglepetést tartogatnak: reggel 8 órától szabadtéri hangversenyt adnak a fehérgyarmatiaknak, s az érkező kórusoknak. A kórusok felvonulása reggel 9 órakor kezdődik, hogy fél 10-kor felhangozhassék közel 800 dalos ajkáról Kodály: Jelige című kompozíciója, Szabó Dénes karnagy vezetésével. A hangverseny 10 órakor kezdődik, a Május 14-e tér 33. szám alatti általános iskolában. A kisvárdai és a helyi kisdobos kórusokat a fehérgyarmati kamarakórus, őket a mátészalkai és a nagyecsedi úttörők követik. A Nyíregyházi 4. számú Általános Iskola fiú és kisdobos kórusai zárják a délelőtti programot. A fehérgyarmati úttörőket az újfehértóiak, őket a tiszavasváriak váltják a dobogón. Szerepelnek délután az ibrányiak s a nyíregyházi Napsugár kórus, valamint a kisvárdai úttörők. Bizonyára most is nagy élményt jelent a nyíregyházi 4. sz. iskola nagykórusa. A világjáró énekkar műsorában szerepel Myosi Akira híres kórusműve is. «
