Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-02 / 78. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. április 2. Japán gyermekkórus Nyíregyházán Kodály és két Kodály-ta- nítvány, Bárdos Lajos és Szőnyi Erzsébet műveit énekelték többek között az Asunaro japán gyermekkórus tagjai március 30-án a művelődési központban. Japánban nagy sikere van a Kodály-módszernek és igen sokat tesznek annak mind szélesebb körű elterjesztéséért. Ritka élmény volt magyarul hallani tőlük ezeket a dalokat. Képünkön a 4. sz. iskola nagy kórusával láthatók együtt. Az összkart Setsuko Motegi vezényli. NYÍREGYHÁZÁN HATÁRIDŐRE: Közölték az új lakbéreket Észrevétel 15 napon belül Határidőre — azaz március 31-re — befejezte az új lakbérek megállapítását, illetve a lakbérközlések eljuttatását a lakossághoz Nyíregyházán az ingatlankezelő és szolgáltató -vállalat. Az új lakbérekről mintegy 6700 lakót értesítettek. Csupán ahhoz a 40—50 emberhez nem tudták eljuttatni az értesítést, akik jelenleg például kórházban vannak, illetve külföldön tartózkodnak. Hatalmas munka zárult le a lakbérközlések kiküldésével. Ugyanis ezt megelőzte valamennyi bérlakás felmérése, adatainak pontosítása, egyeztetése a meglevő nyilvántartással, illetve a lakbérek kiszámítása öt évre előre. 1983. július 1. és 1984. július 1. között a régi és új lakbér közötti különbség harminc Fórum az egészségért Egészséget mindenkinek 2000-re — az idő sürget! Ezt a jelszót választották a társadalmi fórum mottójának. Április 7-én 15 órakor kezdődik a nyíregyházi 110-es szakmunkásképző intézetben a megyei KÖJÁL és a városi közegészségügyi és járványügyi szolgálat által szervezett program, amelyen a párt-, tanácsi és a Hazafias Népfront szervezetei mellett a megyei Vörös- kereszt is tevékeny szerepet vállalt. Az előadások rávilágítanak a helytelen táplálkozás okozta megbetegedésekre, káros szenvedélyeinkre. A fórummal egy időben Korszerű táplálkozás címmel 19 vállalat tart ételbemutatót. Akit érdekel egészségének megőrzése, szívesen látják a rendezők. Három tavasz nyomában Sóstón, a KISZ MB Politikai Képzési Központjában rendezték meg pénteken délelőtt a „Három tavasz nyomában” vetélkedő megyei döntőjét, hét csapat részvételével. Az első helyet a Nyíregyházi Dohányfermentáló Gyár, a másodikat a megyei kórnáz. míg a harmadik helyet az Öntödei Vállalat kisvárdai gyárának csapata nyerte. Helyreigazítás A lap 1983. január 8. napján XL. évfolyam, 6. számában, a 2. oldalon „A hatalom bűvöletében” címmel megjelent cikket a megyei bíróság akként igazítja helyre, hogy Major Dénesnek Nyíregyházán épülő háza nincs, így nem felel meg a valóságnak, hogy az épülő házánál a termelőszövetkezet tagjai dolgoztak. A továbbiakban nem felel meg a valóságnak a cikk alábbi ténymegállapítása: „ ... de Major számolatlanul fizetett, s még olyan tippet is adott hozzá, hogy a temetői fejfákról kiírt nevekre is elszámolhatják a bért, csak egy-egy névre ne haladja meg a hat napot, az elnök és a jogtanácsos által befolyásolt döntőbizottság. A vezetőség és a megbízott elnök ma is a volt elnök befolyása alatt áll. A munkaügyi bíróság ítéletének meghozatalát megelőzően a tsz-elnök a bíróság kapujában nem várta a megbízott elnököt...” A fentieket meghaladóan a megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja. Szigorúbb ellenőrzést a kereskedelemben I százalékával kell a jelenleginél többet fizetniük a bérlőknek. A többit állami támogatásként kapják a lakók. A következő években a támogatás arányosan csökken egészen 1988. július 1-ig. Ekkortól kell fizetni az új lakbér teljes összegét. A lakbérközlésre vonatkozóan az értesítés kézhez vételétől számított 15 napon belül tehetnek észrevételt a lakosok a vállalatnál. Eddig 43 észrevétel érkezett, melyek közül 15 jogos volt, 13-at továbbküldték elbírálásra a városi tanács műszaki osztályára, a többit elutasították. Nagy a forgalom a vállalat Benczúr téri irodájában, ahol naponta 30—50 nyugdíjas, illetve nagycsaládos kér szociális támogatást igénylő lapot. Az irodában valamennyi munkanapon reggel 8 órától délután 4 óráig fogadják az ügyfeleket. Azok a szociális támogatásra jogosult lakók, akik nem értenek egyet a lakbérközléssel, előbb juttassák el észrevételüket írásban a vállalat központjához. Hiszen míg a vitás kérdés le nem zárul, addig nem kaphatnak igénylőlapot. A szociális támogatás igénylése egyébként nincs határidőhöz kötve. Aki április 30-ig beküldi az igénylőlapot, az már júliusban a nyugdíjjal, illetve a családi pótlékkal együtt kézhez kapja a szociális támogatást is. Nem károsodnak azok sem, akik később küldik be az igénylőlapot. Ök is hiánytalanul megkapják a támogatást hatvan nap múlva. A magántulajdonú házakban lakó bérlők — akik a tulajdonostól kapták meg a lakbérközlést — észrevételt a városi tanács műszaki osztályán tehetnek. Számukra ugyanitt adják a szociális támogatást kérő lapot is. (h) Mikor tisztességtelent A HASZON• Az utóbbi időben egyre több olyan bejelentés érkezik különböző állami és társadalmi szervezetekhez, hogy hiánycikkek, vagy gyakran keresett termékek az állami és szövetkezeti kereskedelemben, a magánkereskedelemben jelentősen drágábban kaphatók, mint korábban. Ez szolgáltatott ürügyet arra, hogy Nemes Andrással, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának helyettes vezetőjével az áralkalmazásról, a tisztességtelen haszonról beszélgettünk. Milyen területeken tapasztaltak árdrágításokat? — Elsősorban déligyümölcsöknél (narancsnál, banánnál), de sok a bejelentés a gépkocsi-alkatrészek és karosszériatartozékok esetében, egyes építőanyagoknál, sőt helyenként még a megyében megtermelt zöldség-gyümölcs- féléknél is. Jogosnak tartják a vásárlók észrevételeit? — Igen és sajnos egyre szaporodnak az ilyen jelenségek. A kereskedelemben egyre több a tisztességtelen haszon határát is súroló, többször pedig a szó szerinti értelemben a tisztességtelen hasznot tartalmazó áralkalmazás. A szabadabb, a rugalmasabb árak okozzák ezt? — Nem. A Minisztertanácsnak nagyon egyértelmű határozata van a tisztességtelen haszon fogalmáról. Ebben többek között az is szerepel, hogy a tisztességtelen haszonhoz jutó kereskedelmi, ipari szervek mulasztóit felelősségre kell vonni. Ha súlyos visszaélést találunk, büntetőfeljelentést is teszünk, s javasoljuk a gazdasági bírság kiszabását, hogy elvonjuk a szabálytalan úton szerzett pénzt. Nézzük konkrétan a megyei tapasztalatokat Milyen esetekben találkoztak a tisztességtelen haszonnal? — Elsősorban olyan esetekben, amikor a költségek valódiságát figyelmen kívül hagyják a vállalatok, szövetkezetek. Konkrétan: olyan költséggel növelik az árat, amelyet nem a fogyasztókkal kellene megfizettetni, mert annak fedezetéül az árrés szolgál. A napokban az egyik áfész a Zöldérttől kiszállított zöldségféléknél felmerült költséget hárította át a vásárlókra. Fontos az is, hogy az árat a minőséggel összhangban kell megállapítani. Többször megállapítottuk, hogy a minőségre nem kellően vigyáznák és aránytalan árat kémek a fogyasztótól. Érvényes ez a vendéglátásra is, hiszen itt is gyakran tapasztaljuk, hogy az ételek és italok minősége nem felel meg az előírásoknak. Az utóbbi időben elsősorban a pálinkaféléknél találkoztunk a megengedettnél magasabb árral, és magasabb osztályú üzletekben sörök, üdítők nem megfelelő minőségével. A panaszok, a bejelentések általában nem ilyen esetekről szólnak. — Igen, tudom. S egyese- két meg is tévesztenek azzal, hogy a szabad árakat úgy állapítják meg, ahogy „akarják”. Ez korántsem így van. Amikor a kereskedelem nem az elfogadható beszerzési árat veszi figyelembe saját haszna kialakításánál, hanem attól többet „kalkulál”, akkor is tisztességtelen haszonra tesz szert. Legutóbbi vizsgálatunk szerint az egyik áfésznél csak a mész és cement ára miatt százezer forint volt a tisztességtelen haszon. Előfordul, hogy nem az árhatóság által engedélyezett költségekkel „pótlékolják” az árukat. Ez az építési anyagok és tüzelőanyagok jellemző árterülete, amikor a TÜZÉP- telep és az állomás közötti szállítás miatt a mázsánkénti fuvarköltséget nem a megengedett nagyságrendben számolják el. — Ide sorolhatjuk az árképzés azon eseteit, amikor nem az árhatóságok által elismert nagyságrendű hasznot építi be a kereskedelem az árba, hanem attól indokolatlanul többet. Egy most folyó vizsgálatnál tapasztaltuk, hogy a bútorok árait eltérítették „fölfelé”. Ha elfogadjuk, Tiogy ehhez joguk van, akkor is szabálytalanul dolgoztak, mert más területen nem adták vissza az így szerzett árkülönbözetet a vásárlóknak. Ennek a vizsgálatnak még nincs vége, de már egyértelmű, hogy 150 ezer forint megengedhetetlen haszonhoz jutott ez a szövetkezet. Egy másik helyen — itt is most folyik a vizsgálat — a ruházati és iparcikkek árát térítették et, s ők is elfelejtették visszajuttatni a többletárrést más áruféléknél — például napi cikkeknél — a fogyasztóknak. A magánkereskedelemből nem szereztek tapasztalatokat? — De igen. Speciális esete a tisztességtelen haszonszerzésnek az aránytalanul magas ár alkalmazása. Ez akkor következik be, ha hiányhelyzetet használnak ki és az ilyen keresett termékeket jelentős árkülönbséggel adják el. Most van folyamatban egy vizsgálat, amely azt jelzi, hogy a gépkocsi-alkatrészeket és a karosszéria tartozékokat az állami ártól lényegesen magasabb áron hozták forgalomba. Találkoztunk a magánkereskedelemben, de állami szektorban is a banán, a narancs esetében is aránytalanul magas árral, amelyet nincs joga senkinek alkalmazni. Erre is csak akkor volna lehetőség, ha magán- termelőktől szereznék be. Ez pedig képtelenség. Ha ennyi területen tapasztalnak visszaéléseket, milyen módszerekkel lehet megakadályozni, illetve megtorolni? — Ahol a lakosság bejelen- tette és a jövőben is bejelenti és vállalja az eladóval szemben a bizonyítást, tehát nem névtelen a bejelentés, akkor az árkülönbözetet visszafizettetjük, a tisztességtelen hasznot húzó kereskedőket, sőt a vállalatokat, szövetkezeteket is szigorúan megbüntetjük. Balogh József Virág vasárnaptól vízbevető hétfőig A tojás színe is számít! „Fen-maradott volt a* Magyaroknál az a szokás, hogy Husvét másod napján öntözték s vízbe hányták egyik a* másikat nevetségesen*’ — írja Bőd Péter 1757-ben. A 'húsvét, ka- rácsony mellett az év másik legnagyobb ünnepe akkor már ezeréves volt: hazánkban a 8. század óta vált általánossá. Az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat szerint akkoriban négy napig tartott a húsvét. Manapság mindig attól függ, hány napot tölthetünk pihenéssel, locsol- kodással, vendégeskedéssel, hogy a húsvét 'milyen napokra esik. Tapasztalatból mindenki tudja, hogy ez mozgó ünnep, „ugrál a naptárban”, mégpedig március 22. és ápri- lis 25. között. Ez azért van így mert egy régi, de ma is érvényben levő naptári szabály szerint mindig a tavaszi napéjegyenlőség, azaz a tavasz kezdete (márc. 19—21.) után, az első holdtöltét követő vasárnap húsvét első napja. Valójában azonban már egy héttel ezelőtt, a pálmaszentelésről és körmenetről híres virágvasárnap megkezdik az előkészületeket a vendégfogadásra és a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó népszokásokon való részvételre. Katarktikus termékenységvarázsló, bőségidéző népszokás a húsvéti locsolkodás. Falun ez hideg, friss kútvízzel történik. Több legény kiöltözve, együtt jár öntözködni. „Beköszönnek a házba, kis versikét mondanak : „Akom-bákom berkenye, / Szagos hús vét reggele, / Leöntjük a virágot, / Visszük már a kalácsot . . . majd, hiába ellenkezik a lány, megfogják, odaviszik a kúthoz, és a nyakába zúdítanak egy-két vödör vizet. A húsvéthétfőt éppen e szokás miatt sok helyen nevezik vízbevető vagy vízhányó hétfőnek” — írja az Apáról fiúra című néprajzi kalauz. A lányok megköszönik az öntözködést és megkínálják a legényeket hímes tojással. Több nép ősi hite szerint az egész világ tojásból lett, s így ez a kezdet, a születés, a termékenység és az élet jelképe. ,,A tojásnak mint termékenységi jelképnek — írja Dömötör Tekla néprajzkutató — bizonyára voltak előzményei a magyarság világképében is, hiszen általános eurázsiai szimbólumról van szó, és rokonnépeink mitikus hagyományában is szerepel a világtojás. De a festett tojás elterjedése is igen általános és régi; a kínaiak, az irániak szokásanyagában egyaránt szerepel”. A hímes tojás hazai nagy múltjára vall, hogy sírmellékletként már a népvándorlás kori avar női sírokban is találtak ilyeneket. A tojásfestéshez és' a -hímzéshez jószerivel minden házban értenek, de sok vidéken igazi specialistái vannak a népi díszítőművészet ezen ágának. Gyakori elkészítési mód az úgynevezett batik technika: a hideg tojásra a kívánt mintának megfelelően, egy tollcséve segítségével megolvasztott viaszt éresztenek, majd az egészet színezik. Utána a viaszt letörlik róla — alatta a minta fehéren marad —, majd szalonnabőrrel vagy zsíros ruhával átdörzsölik és már jöhetnek is a locsolók. Akik alighanem azt is tudják, hogy a tojás színe sem mindegy. A húsvéti tojást egykor főleg pirosra festették, a nap, a tűz és a vér, vagyis az élet elemeit jelképező színre. A hímzéssel egyidejűleg, a 16. századtól hódított tért a többi szín is. Piros tojást kapott az a legény, akit a leány szeretett, zöldet, aki reménykedhetett, kéket, akit szívesen láttak ugyan a lányos háznál, de érzelmei viszonzására nem számíthatott és végül sárgát az, akit nem láttak szívesen. A piros tojást a tapsifüles tojja — vélik a gyerekek, így aztán a nyúl is állandó szereplője a húsvértnak. Nem egyéb révén, mint termékenysége okán, amely éppúgy a bőség jelképe a magyar és az európai néphagyományban, mint az öntözés vagy a tojás. Jubani Nagy János Csöndes bemutató Vannak műfajok, az amatőrmozgalomban, melyeknek mintha nem lenne gazdájuk. Ilyen a balett is. Az, hogy egy városban balett-tanfolyam van, ahol tandíj ellenében szép mozgásra, fegyelmezett gesztusokra, ritmusra és egészséges testtartásra nevelik a gyerekeket, az a világ legtermészetesebb dolga. De ha kiválik a tanfolyamot végzettek közül néhány gyerek, s tovább is együtt szeretne maradni, sőt közönség elé lépni mint amatőr balettcsoport, az már korántsem ilyen természetes. Mert rpi legyen velük? A színjátszók évről évre szakértő zsűri előtt mutathatják be, hogy mit tudnak, ha máshol nem hát az amatőr művészeti szemléken. De hol léphetnek közönség, s értő zsűri elé az amatőr balettosok? Kun Ildikó 1978-ban végzett az Állami Balettintézetben, és balettet oktat az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Közel 300 gyerek jár hozzá ötéves kortól egészen 16—17 évesekig. Nyíregyházán mindig volt balettoktatás, hogyan jött az ABC amatőr balettcsoport gondolata? — Egy év végi vizsga után néhány gyerek nem akart szünidőre menni. Csináljunk műsort — mondták. El kellett vállalnom ezt a feladatot. Immár öt éve, a heti két balettoktatás mellett szombatonként négy órától hétig, nyolcig próbálunk, táncokat tanulunk. Több mint ötszáz koreográfiát készítettem ezalatt az idő alatt. — A legújabb most a La Mancha lovagja, aminek március 27-én volt a bemutatója a Móricz Zsigmond Színházban. — Nagyon jólesett a közönség tapsa, érdeklődése. A biztatás, hogy szükség van erre a műfajra, hogy van rá közönségigény. Sajnos, szakmai biztatást nem kapok sehonnan. Utoljára a mesterem értékelt a balettintézetben. Azóta is abból élek. Szeretném valami országos fórumon is bemutatni a La Manchát, mert úgy érzem, sikerült koreográfia, és a gyerekek is jók benne. A Móricz Zsigmond Művelődési Ház a jövő évi költségvetésében már tervezni fog erre az együttesre, s reméljük, hogy előbb-utóbb a szakma is odafigyel rájuk, hiszen a dunaújvárosi balettszakközépiskolások csoportja mellett talán ez az ország egyetlen amatőr balettcsoportja. A Leif rendkívül népszerű zenéjére készült La Mancha lovagja legközelebbi bemutatói az év végi vizsgán lesznek, június 19-én, 26-án és 27-én. (m.)
