Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-07 / 81. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. április 7.---------------------------------------------------------------------------------. Táncos lábú pincérek Pünkösdi királyság — húsvétkor A jó kereskedő mindent el tud adni, akár saját iskoláját is. „Ez a ház eladó!”, tették ki a táblát az épület falára... Űj IGazgató vette át a hatalmat a bolondos április első reggelén a nyíregyházi kereskedelmi szakközépiskola és kereskedelmi-vendég- látóipari szakmunkásképző iskola aulájában. Ifjúgárdisták „puccsa” segítette tisztéhez Piskolti Attila direktor urat, aki pillanatok alatt az egész addigi vezetést lecserélte, és saját emberei körében mondta el beiktatási beszédét, amiben diáknappá nyilvánította a napot. A nagy vígasság azonban már előző nap elkezdődött. Élsportolók részvételével játékos vetélkedő folyt a tornateremben, az esti diszkó közben pedig rock ’n roll táncversenyt rendeztek. Leggyorsabban a felszolgálók lába járt, ők nyerték a közönségszavazást. Pénteken aztán egy évfolyamot „kicsaptak,, a városba, nézzenek jól szét a megadott helyeken. Amikor visszajöttek, azokkal kapcsolatos kérdésekre válaszolhattak, csokiért. Az iskolában közben hat helyszínen fórum volt, különböző aktuális témákról. Ennyi „komolykodás” után a játéké lett a terep. Két és fél perc alatt forgatta helyre a Rufnk-kockát egy elsős fiú, közel félórás csípőringatás kellett a diadalhoz a hula-hopp versenyben, tíz perc alatt illesztették össze a százhúsz darabos összerakó játék képét, félezer forintot árultak ócska újságokból a városban, a győztes százhatvanhat tízfillérest gyűjtött. A könyvtárban „emberes” kötetekre vadásztak (ennek a szónak kellett a címben szerepelni), közben ifjú poéták rágták tollúk végét, készültek a diáknap emblémájának tervei, a „hatalom új birtokosai” keresztrejtvényfejtésben vetélkedtek, oda nem illő tárgyat kerestek (találtak is) az iskola vitrinjeiben, a Portisch-utó- dok sédig szimultánt játszottak. Az aula színpadán irodalmi, zenei vetélkedő zajlott, az I. B-s tanulók maguk írta tréfás jelenetet játszottak, majd játékokat tanultak a diákok, egyik társuktól. És jött a nap fénypontja, a divatbemutató. Csinosabbnál csinosabb lányok kellették magukat, azaz ruhájukat a feltűnően megszaporodott közönség előtt. A színpad ezután Lakatos Istváné lett, aki vidám műsorát adta elő, miközben az ebédlőben (szintén telt ház előtt) a Kenguru című filmet vetítették. Délben ismét az új igazgató lépett a mikrofonhoz, értékelte a napot, átadta a' legjobbaknak a jutalmakat, végül sajnálattal bejelentette, hogy a puccs megbukott, lemond tisztéről. Pünkösdi királyság volt az övé — húsvét előtt, de nem adják fel, jövőre ismét megpróbálják ... (papp) Jakucska Jenő játékmester és „tanítványai” Nyíregyháza, Keleti lakótelep ’83. ,(J. L. felv.) Mit szabad kivinni, behozni? Változások a vám- és deviza- jogszabályokban A közelmúltban megjelent vám- es devizajogszabályok helyes értelmezéséről kérdeztük dr. Pau- lovics Mihály pénzügyőr alezredest, a Vám- és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szat- már megyei parancsnokát. — Kaphatnánk-e pontos információt arról, hogy mennyi jelenleg a birtokban tartható külföldi fizetőeszköz? A közelmúltban megjelent pénzügyminiszteri rendelet 2000 forintra emelte az engedély nélkül birtokban tartható külföldi valutakeret összegét. E rendelkezés lényege az, hogy összesen 2000 forint értékű külföldi fizetőeszköz mentes a felajánlási kötelezettség alól. Üj vonása a rendeletnek az is, hogy az értékkereten belül nincse* valutánkénti korlátozás. Mindenkinek sajátos helyzetéből adódik, hogy melyik valutából mennyit takarított meg külföldi útjai során. Ezzel az engedménnyel nem változott meg az a korábbi jogszabály, amely tiltja a valuták devizahatósági engedély nélküli, magánforgalomban történő átváltását, valamint a hivatalostól eltérő árfolyamon való megszerzését. — Élelmiszer külföldre vitelével kapcsolatban is többszöri szabályozás látott napvilágot. Mi a helyzet e tekintetben? Devizajogszabályaink a magán- útlevéllel kiutazó belföldiek részére személyenként 5 kilogramm közvetlen fogyasztásra alkalmas útiélelem kivitelét engedélyezik. Ebből húskészítmény, ide értve a húskonzervet is 2 kilogramm lehet. Ezzel szemben a magánútlevéllel utazó külföldiek csak 100 forint értékű közvetlen fogyasztásra alkalmas élelmiszerek kivitelére jogosultak. Ez a kedvező rendelkezés a külföldön hosszabb ideig tartózkodó magyar állampolgárok élelmezési gondjainak enyhítése érdekében született. Nem engedik meg azonban jogszabályaink az élelmiszer üzleti célú kivitelét. Gondolok itt elsősorban á határ menti egynapos bevásárló szándékú kiutazókra, akik főleg azért utaznak külföldre és viszik ki az élelmet, hogy azt értékesítsék, és ezáltal illegálisan valutához jussanak. E jogszabály megszegése tehát eljárást von maga után annak ellenére, hogy a cselekményt külföldön követték el. De ha a magyar állampolgárok illegális kereskedelmet folytatnak külföldön, ez ellen az ottani hatóságok is fellépnek, mivel e tevékenység más országban is tiltottnak számít. — Mi a helyzet a kávé külföldre történő kivitelével? A kávé az élelmiszerekkel együtt a ki nem vihető áruk közt szerepei. Sajnos, a gyakorlatban nagyon sokszor megsértik ezt a szigorú, de a belső ellátásunk biztosítása érdekében hozott rendelkezéseket Annak ellenére, hogy a sajtóban, az utazási irodáknál kiadott tájékoztatók egyértelműek, ügyeskedők mindig akadnak és megkísérlik felbontva, vagy egyéb módon elrejtve a kávét külföldre kivinni. Az eddigi információink szerint erre azért kerül sor, mert külföldön igen jó áron lehet értékesíteni a kávét, amelyért illegálisan valutát szereznek utasaink és azon árut vásárolnak. A Logfelsőbb Bíróság döntéseiből Per az ifjúkori örömökért Egy 21 éves szerelő autókarambol következtében bal lábán oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy többször opérálni kellett. Hosszú ideig kórházakban kezelték, de mozgáskorlátozottsága megmaradt. A balesetért hibás autóvezetőt súlyos egészség- romlást okozó, gondatlanul elkövetett közlekedési vétség miatt elítélték, az Állami Biztosító megyei igazgatósága pedig a szerelő anyagi kárát megtérítette. A fiatalember azonban 80 ezer forint nem vagyoni kártérítést is követelt, amit azonban a biztosító elutasított, ezért pert indított ellene. Ebben arra hivatkozott, hogy maradandó sérülése miatt nemcsak munkahelyi kötelezettségének nem tud eleget tenni, hanem huszonegyedik évének megfelelő korábbi életmódját sem folytathatja, nem táncolhat, futballozhat, sportolhat, motorozhat, nem tud kirándulni, sőt a föltűnően nagy műtéti forradások a strandolást is kényelmetlenné teszik számára. Az első fokú bíróság által kirendelt igazságügyi orvosszakértő szerint a szerelő munkaképessége harminc százalékkal csökkent. Életvitelében némileg korlátozott, állapotában azonban utókezeléssel javulás várható. Táncolni, motorkerékpározni tud, csak a labdarúgásban van akadályozva. A műtéti hege- sedés nem visszatetsző. Mindezek alapján a bíróság a keresetet elutasította. Fellebbezésre a Pécsi Megyei Bíróság újabb szakértőket hallgatott meg. Ezek szerint a fiatalember bizonyos mozgásokban gátolva van. Állapotában gyors és lényeges változás nem várható, a rosszabbodás megakadályozása többféle kezeléstől függ. Viszont, több mint egy éve utókezelésre nem jár. Az újabb orvosszakértői vélemények figyelembevételével a megyei bíróság megállapította: a fiatalember a baleset előtt rendszeresen sportolt, kirándult, táncolt, strandolt. Ezekben a tevékenységeiben a baleset miatt bekövetkezett maradandó elváltozások jelentősen és egész életére ki- hatóan akadályozva van. Munkájában is segítségre, méltányosságra van szüksége. Mindezek alapján a biztosítót 40 ezer forint nem vagyoni kár megtérítésére kötelezte. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvenyessegi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott és a megyei bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésével a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A döntés rámutat arra, hogy a megyei bíróság nem vette figyelembe: az általa beszerzett és a járásbíróságon elhangzott igazságügyi orvosi szakvélemények ellentétesek. Ezek feloldására új eljárásra van szükség. — Ajándéktárgyak Romániából való kihozatalával kapcsolatosan is többen tettek észrevételt, mivel a közismerten kihozható ajándéktárgyakkal a határon hazautazáskor nehézségek szoktak lenni. Ilyen esetek valóban elég gyakran előfordulnak.' Ez abból adódik,* hogy a Román Szocialista Köztársaság vámszervei az országukból kiutazóktól, a rokonaiktól kapott, vagy a megtakarított valutából vásárolt ajándék- tárgyak kihozatalát csak akkor engedik meg, ha a kinntartózko- dás legalább a 24 órát eléri, vagy meghaladja. Ez a rendelkezés ugyancsak az egynapos nem kívánatos ,.bevásárló, üzleti turizmust” kívánja csökkenteni, illetve megszüntetni. Egyébként az ajándéktárgyak Romániából való kiviteléért progresszív kiviteli illetéket is kell fizetni. — Ügy a Nyíregyháza belváros egyes részein, mint a használtpiacon, de más helységekben is egyre nagyobb csoportokban árusítanak különböző árukat a külföldiek, pedig úgy tudjuk, hogy ez tilos Magyarországon. Jogszabályaink valóban tiltják, hogy magyar állampolgár külföldivel devizahatósági engedély nélkül belföldön lévő vagyoni érték tekintetében adásvételi, ajándékozási és egyéb szerződést kössön. A rendelkezés értelmében tehát tilos a külföldinek bármilyen címen behozott áruját Magyarországon értékesítenie. Ugyanígy tiltott, hogy a magyar állampolgár a külfölditől akár az utcákon, a használtcikkpiacon, vagy bárhol is vásároljon. 3KÉPERNYŐ ELŐTT Az izzólámpa különféle fajtái nélkül ma már el sem tudjuk képzelni az életünket. De hazánk iparát sem az Egyesült Izzó — a Tungsram — nélkül. Ennek égői világítanak a lakásokban, az utcákon, az intézményekben, gyárakban, szóval szinte mindenütt. Ezt a hatalmas gyári szervezetet mutatta be az Izzó- sok című riportfilm. Nyolc év híján száz esztendeje alapították ezt a céget az Osztrák-Magyar Monarchia császárvárosában, Bécsben. Leányvállalata Pesten működött. Gazdasági és társadalmi rendszerek, államformák változása közben a gyár is változott, fejlődött. Legnagyobb arányú fejlődése a magyar gyárnak a felszabadulás után kezdődött el, s tart napjainkban is. Ma már a Föld huszonhat országában dolgoznak magyar lámpagyártő gépsorokon. Itthon is több vidéki gyára működik a vállalatnak. Például Kisvárdán is. Mi ennek a nehézségeket sem nélkülöző, de mégis szüntelen fejlődésnek a titka? A szüntelen megújulásra való készség. S ennek mi a forrása? Elhangzott a műsorban : az ismeretek állandó gyarapítása, a tanulás. Mindenféle szintű dolgozó folytonos önképzése. A vállalat sokezer dolgozójából négyezer tanul jelenleg is különféle állami intézményekben. A világ hatodik legnagyobb fényforrásgyártói a az Egyesült Izzó. Világszínvonalon kell tehát produkálnia, csak azért, hdfey megmaradhasson a már megszerzett piacokon. S még ennél is többet tenni azért, hogy új piacokat nyerjen meg. A gyár erre is képes, mint a riportfilmből kiderült. A frissen tartott és folytonosan gyarapított tudásból táplálkozó megújulás az a belső lendítőerő, amely új gyártmányok sorának előállítására tette és teszi képessé a nagy gyár dolgozóit. Azt hiszem, ez a cég lehet az egyik jó példa arra, hogyan kell ma egy vállalatnak, gyárnak gazdálkodnia. Ezt kellene egy másik filmben alaposabban bemutatni. Mert most egy átfogó képet kapott a tévénéző a hazai és a külföldi Tungs- ram-gyárakról (illetve ez utóbbiak közül csak néhányról). De a sikerek titkai közül csak néhányat említett ez a film. Biztosan van még újabb néhány, amelyet érdemes lenne közkinccsé tenni. Igaz, hogy a vállalatok vezetését, gazdálkodásuk megszervezését, irányítását nem a televízióból szokták, nem onnan lehet megtanulni. De a képernyőn bemutatható módszerek, ötletek azért adhatnak, sugallhatnak újabb, a „hazai terepen” alkalmazható megoldásokat akár vezetőnek, akár beosztott dolgozónak. A Századunk ifjúsága sorozat Vízkereszt aknatűz- ben című dokumentumfilmje megerősítette azt a nézetet, hogy méltatlan dolog volt évtizedekig agyonhallgatni azokat a talán kisebb jelentőségű és hatású antifasiszta akciókat, melyeket nem a kommunista párt illegális felső vezetői indítottak el és szerveztek, hanem például az 1944. október 28-án alakult KISZ harcra szólító nyílt levele nyomán öntevékenyen működő csoportok vittek véghez. Megérdemelték volna már előbb is ezt a nyilvánosságot. Seregi István Jradio MELLETT Karinthy Ferenc remek elbeszélést írt arról, hogyan vészelte át és érte meg Budapest felszabadulását egy zsidónak minősített „kedves csirkefogó”, a nők bálványa. Természetesen a nők segítségével. Kezdetben a félprostitulált Nelli bújtatta és adott neki menedéket, link hősünk azonban a pinceélet során átpártolt tőle a hervadni kezdő, a művelt úrinő pózaiban tetszelgő méltóságos ezredesnéhez, sőt ennek csitri lánya fejét is elcsavarta. Igazi bravúrja azonban az volt, hogy végül — a legnehezebb utolsó napokban — az alkoholista nyilas pártszolgá- latosnő karjaiban (és lakásán) talált menedéket. Ez a „hódítása” már valóban a közvetlen életveszély elkerülését jelentette számára. Eddig az író elbeszélése, azzal a figyelmeztető tanulsággal a hátterében, hogy a fegyverzajban ugyan — általában — pihennek a múzsák, de az emberi ösztönöket, érzelmeket, vonzódásokat és taszításokat még az ágyúdörgés és bombarobbanás borzalma is legfeljebb csak befolyásolhatja — ám nem függesztheti fel, időlegesen sem. Az Aranyidő c. elbeszélést Simon László alkalmazta rádióra, dicséretes mérték- tartással az eredeti mű iránt. Narrátorszövegre úgyszólván alig volt szükség, a dialógusok önmagukban vitték előre a cselekményt és hordozták a mondanivalót. A kort idéző slágerek, zenei átkötések Szerdrői Sándornak köszönhetők, a stílusos rendezés Turián György érdeme, aki háttérzajok be- játszatásávaí hitelessé tudta tenni az ostrom és a fel- szabadulást közvetlenül megelőző nyilas őrjöngés végnapjait is. Gondolom, Dorogi Zsigmond a jó értelemben vett rutinos szerkesztő érdeme, hogy jó szemmel vette észre az Aranyesőben rejlő dramati- zálási lehetőséget. A felszabadulás után persze, „angolosan” tovább- álló Beregit, a szépfiút Székhelyi József személyesítette meg, a karaktert leginkább kifejező udvarias, sima jó modorral, s elhitette velünk, hogy a figura tulajdonképpen rokonszenves: neki csak ilyen eszközei voltak a bőre megmentéséhez. Nelli, a teste áruba bocsátásából élő nő szerepében Esztergályos Cecília, a csendőr ezredesné és lánya mikrofon előtti megformálásában Olsavszky Éva, illetve Kovács Nóra adott jó karakteralakítást. A nyilas pártszolgálatosnő, Mikucz- né Elza szerepét pedig Pár- pay Erzsi kimagaslóan formálta meg. Az egyórás rádiós produkció értékét szórakoztató volta mellett (nem elhanyagolható szempont!), mindezeken felül abban látom, hogy életes karaktereket jelenített meg, maradéktalanul átmentve a mikrofon elé az írói alkotást, mely voltaképpen karakterjátéknak is tekinthető, a sötét történelmi korszak szinte dokumentáris hitelességű hátterében, s a felszabadulás megváltásának érzékeltetésével. Merkovszky Pál
