Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-28 / 99. szám
4 K elet- M agyarország 1983. április 28. Marx Károly-emlékülés az * Kádár János fogadta az amerikai nagykövetet (Folytatás az 1. oldalról) az emberiség jelenének feszítő kérdéseire. Ezután Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartotta meg a tudományos tanácskozás fő előadását: — Marx Károly születésének 165. és halálának 100. évfordulóján az első gondolat, ami eszünkbe kell jusson az, hogy o történelem e szellemóriásának életműve nem lehet csupán ünnepi megemlékezések. tárgya. Marx eszmerendszere ma is folyamatban lévő, hatalmas társadalmi változások elindítója volt, s jelenleg is a szocializmusért küzdők nélkülözhetetlen vezérfonala a hétköznapi gyakorlati munkában csakúgy, mint a politikai harcokban. — Nemcsak az utókor rója le tehát most tiszteletét a múlt egyik kiemelkedő személyiségének emléke előtt, hanem egy ma is élő, fejlődő eszme jegyében kutatjuk, keressük az érvényes válaszokat e jelen kérdéseire. A száz éve halott Marx eszméi azérí lehelnek ma is élők, azért hatolhattak be a tömegek tudatába és válhattak anyífi erővé, mert nem elvont spekuláció eredményeként jöttek létre, hanem a társr .'alom gyakorlatából sarja. zk. — Magukat szocialistának nevez' elméletek és mozgalmak '.égig kísérik a XIX. és a X> század történelmét. Marx Károlynak és eszme- társái -.k, Engels Frigyesnek elméle ti munkásságát az különb». ieti meg minden más, szocis listának nevezett elméié' ől, hogy ők nem kitalálni próbáltak egy szocialista elméletet, nem a saját elképzeléseiket próbálták rákényszeríteni a társadalomra, hanem a valóságos mozgalmat vizsgálták tudományos módszerekkel, feltárták a valóságban végbemenő társadalmi folyamatok törvény- szerűségeit. Nem a gyakorlatot ostorozták, ha az nem felelt meg elvont elveknek, hanem a gyakorlati tapasztalatok elemzése révén jutottak el az elméleti általánosításhoz. ■ — Ez fi marxi felfogás tette lehetővé — mutatott rá Övári Miklós —, hogy a szocializmus eszméje az utópia világából a tudomány világába, tehá; úz álmok világából a valóság világába emelkedjék, s ezúttal ne csak a világ megm '.gyarázását, hanem megváltoztatását is szolgálja. E marxi felfogás követése teszi lehetővé azt is, hogy ne váljunk illúziók rabjaivá, elkerüljük a doktriner- ség és a voluntarizmus veszélyeit. — Ezek a veszélyek — különösen a kezdeti szakaszban — elkísérik a forradalmi mozgalmakat. A forradalmároknak — sokszor keserves tapasztalatok árán — meg kell tanulniok, hogy a valóságot sohasem szabad összetéveszteni vágyaikkal. Nemcsak a múlt eszmei maradványait kell leküzdeniük, hanem meg kell szabadulni- ok saját korábbi illúzióiktól is. Ez utóbbi nélkül nem valósítható meg az előbbi sem. — A magyar forradalmi munkásmozgalom története is bizonyítja, hogy milyen hatalmas károkat okozhat a társadalmi fejlődés törvényeinek figyelmen kívül hagyása, a doktrinerség és a voluntarizmus, a valóságos viszonyokkal nem számoló és a marxi—lenini elvektől eltávolodó politika, akár álbaloldali szektarianizmus, akár jobboldali revizionizmus formájában jelentkezik. Ezeken a veszélyeken éppen azáltal tudtunk úrrá lenni, hogy politikánkban a marxi felfogásnak megfelelően szem előtt tartottuk az elmélet és a gyakorlat kölcsönhatását. A valóságos társadalmi viszonyokból kiindulva, a mindenkori konkrét helyzetnek megfelelően igyekeztünk alkalmazni a marxizmus—leni- nizmus általános érvényű törvényeit. — Az elmélet és a gyakorlat kölcsönhatásának marxi felfogása nemcsak a múlt megítéléséhez nyújt segítséget, hanem nélkülözhetetlen napjaink elméleti vitáinak megítélésénél is. — Napjainkban — minden bizonnyal az új kérdések sokasága és bonyolultsága miatt — fontos társadalmi kérdésekben élénk viták folynak, nem egy esetben egymásnak ellentmondó nézetek jelentkeznek, közöttük olyanok is, amelyek nem a társadalmi valóságban gyökereznek, hanem elvont spekuláció termékei. Szólt a Központi Bizottság titkára arról, hogy a forradalmi munkáspártok saját nézeteiket is alávetik a gyakorlat próbájának: — az elmélet és a gyakorlat közötti összhang megteremtése és fenntartása, a valóságból fakadó, azt tükröző új felismerések kritikai feldolgozása, a gyakorlati tapasztalatok elméleti általánosítása, az idejét múlt vagy a gyakorlatban nem igazolódott nézetek elvetése nemcsak a forradalom időszakában, hanem a szocializmus építésének egész történelmi korszakában megkülönböztetett jelentőségű feladat a kommunista és munkáspártok tevékenységében — mutatott rá, s hangsúlyozta: — A Magyar Szocialista Munkáspárt állandó feladatának tartja, hogy politikáját szembesítse a gyakorlattal. Ez történt a Központi Bizottság áprilisi ülésén is, amelynek határozata hangsúlyozta annak fontosságát, hogy „mindenkor kritikusan és önkritikusan elemezzük munkánkat, folyamatosan feltárjuk az irányítás és a végrehajtás gyenge pontjait, és pártszerveink, ha szükséges, a követelményeknek megfelelően módosítsák korábbi elhatározásaikat”. A két világrendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közötti éleződő ideológiai és politikai harc kapcsán Óvári Miklós egyebek között kifejtette: — Az imperializmus szélsőséges köreinek szolgálatában álló ideológusok és propagandisták napjainkban különösen heves támadásokat intéznék a marxista—leninista eszmék ellen. Egy tudományos tanácskozáson — mint amilyen ez a mostani — talán kár erre figyelmet fordítani, hiszen a marxizmus elleni propaganda-hadjáratban nem tudományos érvek állnak szemben tudományos érvekkel, nem a valóságos társadalmi folyamatok elmélyült elemzéséről van szó, hanem a marxizmus meghamisításáról, a munkásmozgalom, a szocializmus rágalmazásáról, a tömegek megtévesztéséről. Mégis — a történelmi tapasztalatok miatt — érdemes emlékezni arra, hogy a Kommunista Kiáltvány megjelenése óta minden korszaknak megvoltak a maga Metternich- jei és Guizot-i, akik azt hitték, hogy a középkori boszorkányüldözés, a máglyák módakadémián szereivel, az erkölcsi és a fizikai terror modernebb eszicö- zeivel vagy egyszerűen csak a tömegkommunikációs eszközök manipulativ felhasználásával meg tudják akadályozni a kommunista eszmék terjedését. — E törekvések kudarca törvényszerű, mert e módszerek alkalmazói figyelmen ki- vül hagyják azt az alapvető tényt, hogy a marxizmus nem az eszmék világában született, hanem a munkásmozgalom valóságában gyökeredzik, és ezért mindaddig, amíg munkásmozgalom lesz, lesz marxizmus is. — Bonyolítja a helyzetet, hogy a marxizmus, a szocializmus ellenségei és ellenfelei kihasználják mozgalmunk gyengeségeit, a fejlődéssel járó nehézségeket éppen úgy, mint tévedéseinket, hibáinkat, sőt önkritikáinkat is. Sajátos mércével mérnek. Könnyen felejtik saját rendszerük akár legközelebbi múltjának véres árnyait, rendszeresen napirenden tartják viszont a szocialista rendszer vajúdásának kínjait. Minduntalan emlegetik a munkásmozgalom, a szocialista rendszer korábbi gyermekbetegségeit, hogy eltereljék a figyelmet a kapitalista rendszer mai, gyógyíthatatlan betegségéről. A szocialista rendszer válságáról beszélnek, hogy feledtessék a mai kapitalizmus feloldhatatlan 4 belső ellentmondásait. Mozgalmunk egyes vezetőinek évtizedekkel ezelőtti súlyos hibáit rendszeresen felidézik, hogy eltereljék a figyelmet a tőkés rendszer mai bűneiről. Mindez azonban nem akadályozhat minket abban, hogy tovább haladjunk választott utunkon, tudva azt is: mai gondjaink megoldásának, a hibák kijavításának útja rendszerünk szocialista vonásainak további erősítése. Befejezésül a Központi Bizottság titkára rámutatott, hogy Marx szocializmuselméletének legegyszerűbb megfogalmazásától korunk legégetőbb, legbonyolultabb kérdéséig vezet az út — s hangsúlyozta, hogy ennek az útnak a bejárása, a részletek tudományos feltárása minden társadalomtudományi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó ember fontos feladata. E gondolatok jegyében köszöntötte Óvári Miklós az MSZMP Központi Bizottsága nevében az emlékülés résztvevőit, s eredményes munkát kívánt a tanácskozásnak. Az emlékülés következő szónoka, Tökei Ferenc akadémikus Marx és napjaink szocializmusa címmel tartott előadást. Ezután Erényi Tibor, a történelemtudományok doktora a forradalom és a reform kérdéseit elemezte Marx munkásságában. Szabó Kálmán akadémikus a marxi gazdasági elmélet és gazdaságpolitikánk témakörét választotta emlékbeszéde témájául. Bognár József akadémikus A marxizmus és a mai világgazdaság címmel tartott előadást. A marxi elméletről és a mai magyar társadalmi fejlődésről Kulcsár Kálmán akadémikus beszélt. Halay Tibor, a közgazdaságtudományok kandidátusa A marxizmus és az ifjúság a mai Magyarországon című értekezését az emlékülés első napjának befejező előadása követte: Almási Miklós, a filozófiai tudományok doktora Marx és a kultúra nyitottsága címmel emlékezett Marx Károlyra. Az emlékülés ma folytatja munkáját. (Folytatás az 1. oldalról) Mindkét főiskolánk tudatosan foglalkozik a tudomány eredményeinek az oktatásban történő tervszerűbb feldolgozásával és hasznosításával. Jelentősen nőtt a tudományos fokozottal rendelkezők száma. Figyelemre méltó a tanárképző főiskolán a Felső-Tisza vidék helytörténeti, társadalom-, kultúra-, életmód- és hagyománytörténeti komplex vizsgálata, valamint a természettudományi tanszékek keretében az ökológiai tényezők szerepének tanulmányozása, a természetismereti és természetvédelmi kutatások. Javultak az orvostudományi kutatások feltételei. Jelenleg is számos olyan témában folyik alkalmazott kutatás, amelynek elsődleges célja a gyógyítómunka színvonalának emelése. Az akadémiai bizottság munkáját, szabolcsi kapcsolatait Bognár Rezső akadémikus, a DAB elnöke ismertette. A nyolc szakbizottságnemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését. A megbeszélésen jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, valamint Havasi Béla, hazánk algíri és Abdelaziz Kara, Algéria budapesti nagykövete. Az algériai diplomácia vezetője tárgyalt Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszterrel is. ban és 45 munkabizottságban hat éve működik a DAB. A megyének különösen a komplex meliorációban és az almatermesztésben nyújtottak segítséget. A régió gazdasági egységei még nem mindenben éltek az akadémiai bizottság lehetőségeivel, ezért tervezik a vállalatok jobb bevonását. A megyéből 125-en dolgoznak a DAB szakbizottságaiban. A 28 tudományos fokozattal rendelkező kutató nem mindegyike vesz részt a DAB munkájában, pedig a mező- gazdaság mellett a megye a társadalom- és természet- tudományok terén is aktívabban bekapcsolódhatna a kutatásokba, s a két főiskolának is nagyobb lehetőségei, vannak. A vitában a tudományos munka bővítésének lehetőségeiről szóltak, egyeztetik a megyei tudományos koordinációs bizottság és a DAB együttműködését, támogatják a komplex vizsgálatok kiterjesztését, amiből az egész régió hasznot húzhat. ELTŰNT EGY F—111-ES Eltűnt égy F—111 amerikai katonai repülőgép, amely kedden indult gyakorló repülésre az angliai Laken- heath légitámaszpontról az NSZK felé, két személlyel a fedélzetén. Mivel sehonnan sem jelentették, hogy lezuhant, valószínű, hogy a ten- gen fölött történt a szerencsétlenség. LEZUHANT EGY MEIWA PS—1 ■ Lezuhant kedden egy Mei- wa PS—1 típusú japán ten- geralattjáró-elhárító repülőgép a japánok és az amerikaiak által közösen használt iwakuni támaszponton, Japán nyugati részén. Fedélzetén kizárólag japánok tartózkodtak: közülük tízen meghaltak, négyen pedig súlyosan megsebesültek. ÖSSZEÜTKÖZÖTT KÉT F—16-OS A holland légierő két F— 16 típusú harci repülőgépe kedden, éjjeli gyakorlat közben összeütközött a levegőben Hoogeween város fölött. Mindkét gép pilótája életét vesztette. A két felrobbant gép égő darabjai egy parasztházra és gazdasági épületekre zuhantak. A polgári lakosok közül senki sem vesztette életét. GYERMEKKERESKEDÖK LETARTÓZTATÁSA A közép-amerikai Dominikában felgöngyölítettek egy bűnbandát, amely gyermekeket rabolt és fejenként 7— 10 ezer dollárért eladta őket gyermektelen kanadai házaspároknak. Nyolc személyt letartóztattak, miután jí rendőrök a főváros két hat zában felfedeztek 12 fogva tartott gyereket. A banda valószínűleg mintegy száz gyermeket rabolt el. AFRIKAI SZAKSZERVEZETEK Berhanu Bayih, Etiópia munkaügyi és szociális minisztere kedden Addisz Abe- bában megnyitotta az afrikai szakszervezeti egységszervezet (OATUU) 8. tanácsülését. TÖMEGES BALESET OLASZORSZÁGBAN Firenze közelében az olasz észak—déli autósztráda egyik alagútjában egy hatalmas, vascsövet szállító különleges jármű kedden délután kettészelte a szembejövő autóbuszt. A nápolyi diákokat szállító busz utasai közül 12 meghalt, 35 megsebesült. „ARANYLÁZ” A FÜLÖP-SZIGETEKEN A Fülöp-szigeteken legalább 13 ember halálát okozta egy használaton kívüli aranybányában bekövetkezett omlás, amely 70 embert maga alá temetett. A Suri- gao del Norte körzetében lévő bányát egy hete „szállták meg” az aranyásók. Az „aranyláz” azután szökött magasba, hogy az egyik tárnában aranyrögöket találtak, s ennek hírére több mint ötezer aranyásó gyűlt össze. Képtávírón érkezett Nyugatnémet—olasz csúcstalálkozó. A képen Helmut Kohl kancellár és Amintore Fanfani miniszterelnök a római ünnepélyes fogadáson. (Kelet-Magyarország telefotó) Losonczi Pál fogadta az algériai külügyminisztert Jobban hasznosítani a tudomány eredményeit LAKBERENDEZÉSI ÁPRILIS 29—MÁJUS 1-IG TANÁCSADÁS! KEMPINGKI ÁLLÍT ÄS a kiállított bútorokra a kiállitócsarnokkal szembeni MEGRENDELÉST FOGADUNK EL! Mindkét kiállítás nyitva naponta: 11—18,00 óráig VÁSÁRLÁS ESETÉN (szombat, vasárnap is) VISSZATÉRÍTJÜK HÉTFŐN: SZABADNAP! A BELÉPŐJEGY ARÁT! MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK! Kádár János, az MSZMI Központi Bizottságának els< titkára kérésére fogadta Har ry E. Bergoldot, az Amerika Egyesült Államok budapest lagykövetét. A találkozór ;szmecserét folytattak a magyar—amerikai kapcsolatok dőszerű kérdéseiről. (MTI) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Ahmed Taleb Ib- rahimit, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság külügyminiszterét. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását, a « Április 29 — május 29-ig „OTTHON" Lakberendezési és lakásfelszerelési kiállítás és vásár Sóstón, a kultúrpark kiállítócsarnokában!
