Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-28 / 99. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. április 28. Egy válaszlevél nyomán Á kör bezárult Rendkívül korrekt, mi több, érdekességeket tartalmazó le­vélben válaszolt dr. Szabó Gyula postaforgalmi igazga­tóhelyettes arra az írásunkra, amely azt tette szóvá, hogy kicsik az újságos-levélszek­rények. Kitűnik a levélből, hogy a gond a postát, a kéz­besítőket is jó ideje foglal­koztatja, nekik sem öröm, ha a kézbesített lap, hetilap, fo­lyóirat nem fér rendesen a ládikóba. Felkiálthatnánk: heuréka! — az érdekek azonosak, itt a megoldás lehetősége. De korai az öröm. Megoldás ugyanis nem kínálkozik. A levélszek­rényt egy KERMI (kereske­delmi minőségvizsgáló) által is jóváhagyott szabvány alap­ján gyártják, a gyártó ilyen ládákhoz szerszámozta üze­mét. És különben is, a falfe­lület adott, oda nagyobb lá­dák nem férnek. A kör — amint mondani szokás — be­zárult! Valóban bezárult? Más megoldás nincs? Így kényel­mes — s ez nem a posta bű­ne, hangsúlyozom —, s de milyen sokszor választjuk ezt a sok kibúvós cselt ahhoz, hogy ne kelljen csinálni sem­mit. Mert mit is kellene csi­nálni? Először is fel kellene találni egy újfajta postai, új- ságos ládát. Ha nem nagyob­bat, hát öblösebbet, vagy mit tudom én, milyet, ez a felta­láló dolgá.r Továbbá: ha rossz egy szab­vány, meg kell változtatni. Végtére is nem szentség az, és elvben minket szolgál, s nem mi azt. A gyártó pedig, ha jó tervet és jó piacot kap, biztos eláll a rossz termék gyártásától. Hogy ez nehéz? Aligha. A mai piaci és gaz­dasági körülmények szinte ösztökélik az ilyen lépéseket. Jóleső érzéssel olvastam a posta válaszát, mert tanulsá­gos volt. Megtudtuk belőle, hogy a kézbesítőket figyel­meztették, legyenek gondo­sabbak. Köszönet érte. És megtudtuk: megoldás is len­ne, s a bezárult kört okos fejjel szét lehet feszíteni. (bürget) Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke rendel­kezésben szabályozta a ház- felügyelők munkafeltételeit és bérezését. Az új jogsza­bály figyelembe veszi, hogy az utóbbi években változott a házfelügyelők munkája. A rendelkezés értelmében a jövőben a házfelügyelők nem a lakószobák száma alapján kapják a fizetésü­ket, hanem alapbérüket a vállalati dolgozókéhoz ha­sonlóan állapítják meg, be­sorolásuk betanított, illetve szakmunkás lehet. Az új alapbérek meghatározásakor azt veszik alapul, hogy ki mennyi időt fordít a ház­mesteri teendőkre, s milyen feladatokat kell ellátnia. A házfelügyelők kötelességeit az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium külön szabályozza. A munkaidőt, a munkaidő­beosztást és ellátandó felada­tokat — tömbházmesterek esetében épületenként rész­letezve — a házfelügyelőnek az IKV-val kötött munka- szerződésében is rögzíteni kell. A munkaidő-beosztásról az új jogszabály kimondja, hogy a házfelügyelőnek csak addig keU a gondozásában lévő épületben tartózkodnia, ameddig a munkáját végzi. Ugyanakkor a házmesterek a munkaszerződésben megha­tározott munkaidőn kívül készenléti, illetve ügyeleti szolgálatra is kötelezhetők, például abban az esetben, ha az épületben lift működik, amit nem lehet felügyelet nélkül hagyni, ezért megha­tározott készenléti díjban ré­szesülnek. Rendelkeztek a házfel­ügyelők szolgálati lakásának használatáról is. A házmes­terlakásért 1983. július I-től lakbért kell fizetni, szemben a korábbi gyakorlattal, ami­kor a lakás használatát ter­mészetbeni juttatásnak te­kintették. Az új jogszabály azt is előírja, hogy a házfel­ügyelő munkaviszonyának megszűnése egyben az általa használt lakás bérleti jogvi­szonyának a megszűnését is jelenti. Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökének új rendelkezése alapján a ház- felügyelők és az IKV-k kö­zötti új munkaszerződéseket 1983. december 31-ig kell megkötni. A Nyíregyházi Közterület-fenntartó Vállalat új üzemi ét­kezdéjében naponta 100—120 dolgozó ebédel, az ételt Szabó Ibolya tálalja, (elek) Köpeny, táska, iskolaszer Áprilisi készülődés szeptemberre A szülők a megmondhatói, mennyi idegeskedést, sorban- állást, ezernyi utánajárást je­lent az iskolás gyermek hol­mijainak beszerzése. Külön rohamot indítanak az iskola­táska, a köpeny, a tornafel­szerelés beszerzéséért és ak­kor még nem is szóltunk az adott iskolában kötelezőnek kikiáltott piros, kék, vagy zöld színű tornamezek, nad­rágok, melegítők utáni ismé­telt szaladgálásokról. MIKOR LEGYEN AKCIÓ? Éppen a nyár végi, őszi csúcsforgalom elkerülése mi­att örültek a vásárlók, ami­kor nemrég az iparcikk-kis- ker. ötvenszázalékos enged­ménnyel árusította az iskola­táskákat. Mintegy kétezer tás­kát adtak el az engedményes akción belül, összesen félmil­lió forintos forgalmat bonyo­lítottak le így a vállalat üz­letei. Az iskolatáska ráirányítot­ta a figyelmet a többi tan­szer és felszerelés bevásárlá­Minden színház életében fontos esemény, ha új, ere­deti alkotást mutathat be kö­zönségének. A színházi ős­bemutató igazi ünnep, de fe­szültség és várakozás is: ho­gyan fogadja a közönség a társulat próbálkozó kedvét? A Móricz Zsigmond Színház április 30-án a nyíregyházi születésű Csák Gyula új drá­máját mutatja be Az őszülés váratlan órája (Az út pora) címmel. A színház megnyitá­sa alkalmából meghirdetett drámapályázat díjnyertes al­kotása az íróra mindig is jel­lemző közéleti indulatokat fogalmaz meg. Csák Gyula első folyóirat­közlései a debreceni Életünk­ben láttak napvilágot, de már elmúlt harminc eszten­dős, amikor rátalált az igazi (viharos) siker: megjelent a Mélytengeri áramlás (1963). A belső azonosulás szándé­kával fog hozzá a parasztság másfél évtizedes útjának megismeréséhez, megértésé- hez. A Mélytengeri áramlást jog­gal lehet polemikus írásnak nevezni. Csák írói-emberi tér- mészetéből fakad a hibák, a negatív jelenségek feltárá­sának őszinte igénye. Meg­mutatja, hogy a magyar fa­lu koránt sem olyan homo­gén, mint néhány vezércikk sejteti, hogy olyan ellent­mondások feszítik a falut, amelyek őszinte feltárása az egész társadalom érdeke. A Mélytengeri áramlás az író valóságmegismerő, való­ságfeltáró szenvedélyének a szülötte. Első regényének — Két karácsony közt — a for­rásvidékét is ez a szenvedély jelöli ki. A legnagyobb sű­rűség közepe című kisregény mai témát, mai gondot fogal­maz meg. Az évről évre sza­porodó szociális otthonok, öregek napközi otthonai jel­zik, hogy egyre inkább fel­bomlóban van a hagyomá­nyos megtartó családi közös­ség. Oj regénye — Glemba — főhősének a sorsa a felsza­badulást követő időszak honfoglalásmámorában ala­kult. A tehetséges parasztfiú autodidaktaként tanult, ma­gába szívott mindent, elsa­játította az elsajátíthatót, harcolt, szervezett, agitált. . . De nem tudott alkalmazkod­ni, az igazságot csak egyféle formában ismerte, a saját ta­pasztalataiban. Csák Gyula ítélkező alka tú, realista író. Emberi-írói magatartásának leglényege­sebb vonása: az őszinte el­kötelezettség, a valóság ala kításának gondját és felelős ségét egyaránt vállalja. Az őszülés váratlan órája című drámájában napjaink lénye­ges emberi, magánéleti-köz életi problémáit feszegeti. A hogyan élünk, hogyan kellene élnünk nyugtalanító kérdéseire válaszol. A drá­ma főbb szerepeit Bárány Frigyes, Petényi Ilona, Van dór Éva, Simor Ottó játsz- szák. Díszlettervező: Jánosa Lajos, jelmeztervező: Mial- kovszki Erzsébet. Rendezte: Léner Péter. Nagy István Attila sára is. A köpeny sok vita forrásának bizonyult eddig is. Nemcsak a viselőik szeretné­nek minél csinosabbat, diva­tosabbat, lehetőleg minél ki­sebbet hordani a kötelező uniformisból, hanem a szülők jó része is keresi az ötletes fazonokat. KISLÁNYOKNAK AZSŰROS Rég lejárt a kora a ruhát teljesen eltakaró, csuklóján gombolódó, mai szemmel néz­ve igen konzervatív köpeny­nek, ami az elsődleges funk­ciót, a ruha kímélését szol­gálta. Manapság az üzletek­ben már kaphatók a színes köpenyek azsúrmintával, hímzéssel díszítve, foltzseb­bel, cipzárakkal kitűzve. Igaz, még nem nyert polgár­jogot minden iskolában a pi­ros köpeny, de a kislányok­nak élénkíti a mindennapos viseletét. A fiúk az egyéb­ként is miniköpenyek közt is a derékig vagy attól kicsit lejjebb érő formákat keresik. Bár nem találnak minden mé­retben és a meglevő válasz­ték is szűkös. Anyaguk a sokszor mosható műszálastól a pamutig többféle kevert szálat tartalmaz. Noha még nemigen vesszük észre a gyermekboltok vagy az áru­házak osztályain a köpenye­ket, a szeptemberi csúcsfor­galom mindenképpen a ko­rábbi bevásárlásra ösztönöz. KEVESEBB HIÁNY A színes írónők, hegyezők, gyurmák, zsírkréták ugyan­csak a hiánycikkek közt sze­repelnek, most a PIÉRT már nagy tételeket szállított a boltokba és folyamatos ellá­tást ígér az iskolaszerekből. Tavasszal az úttörő- és a kisdobosavatás újabb beszer­zési rohamot indít el a szü­lők közt. Nemcsak az Ezer­mester- és Űttörőbolt, ha­nem az iparcikk-kisker. is jó előre kínálja az úttörőinge­ket, nyakkendőket, emblémá­val ellátott öveket. A tárgyalóteremből Elégtétel vasvillával Az eset úgy kezdődött, hogy a fényeslitkei Tisza- gyöngye Tsz szabolcsveres- mart-tölgyesszögi tanyáján a Nagy testvérek augusztus 9- én ittasan összeverekedtek, majd közösen bántalmazták id. Tarapcsák Józsefet is. Tarapcsák a bántalmazást este elmondta a fiának, ifj. Tarapcsák József 23 éves kék­esei lakosnak, s úgy határoz­tak, hogy másnap korán reg­gel a fiú elkíséri az apját a tölgyesszögi tanyára. Mikor megérkeztek, már ott volt Nagy Béla, akitől ifj. Tarapcsák megkérdezte, hány kisboi*3ú van már, amire Nagy tisztességesen válaszolt, s úgy tűnt, nem felelősségre vonás következik az előző na­pi eseményekért. Fél hét tájban Nagy Béla hazament a közeli szolgálati lakására, hogy kávét igyon. Ekkor ifj. Tarapcsák odakiál­tott neki, hogy menjen oda hozzá. A gyanútlan Nagy Bé­la oda is ment, ekkor azon­ban Tarapcsák vasvillával előbb fejbe, aztán, hogy a kezét védekezőleg fölemelte, karon ütötte. Nagy Béla az eset után nyomban orvoshoz ment. A koponyasérülésein kívül eltört a karja, sérülése más­fél hónap alatt gyógyult. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság a büntetett előéletű ifj. Tarapcsák Józsefet súlyos testi sértés miatt — hét hó­nap börtönre büntette és egy évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős, (ts) Ötletek lapokból KÖNYVTÁROSOK KLUBJA A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vas megyei csoportja a TIT megyei szék­házában klubot működtet. Minden hónap első csütörtö­kén otthonos környezetben, oldott légkörben találkoznak itt a könyvtárosok. A klub tagjai kötetlenül beszélgetnek ezen a kis fórumon a megye vezetőivel, ismerkednek fiatal írókkal, tájékoztatót hallgat­nak a kiadók terveiről. Meg­rendezték a „nemzedékek ta­lálkozóját”, azaz főiskolások, pályakezdők, régi könyvtáro­sok találkoztak, beszélgettek kötetlenül, A szakmai tölte- kezésen túl az emberi kap­csolatok alakításában van szerepe ezeknek a találko­zóknak, beszélgetéseknek. Hogy milyen nagy igény van ezekre az egymás közötti me­leg emberi szóra, mi sem bi­zonyítja jobban, hogy a klu­bot a megye távoli települése­in élő és dolgozó könyvtáro­sok is látogatják. OLTVÁNYÉRT — PRÉMIUM A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát fon­tos feladatának tartja az olt­ványtermelést. Ezért ez kü­lön ágazatként szerepel a gazdaság tervében, s erre a célra korszerűen felszerelt szőlőszaporító telepet létesí­tett Tarcalon. Az oltvány eredési százalékának növelé­se érdekében az elmúlt év­ben 14 dolgozóval kötöttek megállapodást. A feltétel az volt, hogy az oltvány előállí­tásának minden munkaműve­letét a vállalkozók magúk végezzék, s így a terven fe­lüli eredési százalékért emel­kedő mértékű eredményességi prémiumban részesülnek. Ez a termelési forma nagyszerű eredményeket hozott. MOZGÁSSÉRÜLTEK TÁMOGATÁSA A győrszentiváni Lenin Tsz a közelmúltban a moz­gáskorlátozottak győri egye­sületével kötött megállapo­dást. Ennek értelmében kü­lönféle társadalmi munkák­kal támogatja a szövetkezeti közösség a körzetében élő mozgáskorlátozottakat, egye­sületi kirándulásokra rendel­kezésre bocsátja az autóbu­szát. További nemes gesztus­ként — készpénztámogatás­ként — a kommunista mű­szakok tiszta bevételének tíz százalékát átadja a téesz a győri egyesületnek. Olvastunk arról is, hogy az izsáki Tulipán eszpresszó al­kalmazottai és a műsoros es­tek lemezlovasa a mozgássé­rülteket segélyező alap szám­lájára utalják át egy-egy diszkóprogram teljes bevéte­lét. A presszóban negyed­évenként szerveznek hasonló céllal táncesteket. HANGDOKUMENTÁCIÓ A HELYTÖRTÉNETI MUNKÁHOZ Az ország első történeti hangdokumentációját hozták létre Pécsett. Megörökítették a gazdaság, a tudomány, a kultúra és a politika neveze­tes személyeinek hangját: megnyilatkozásaikat és visz- szaemlékezéseiket. Azoknak a kiemelkedő személyiségeknek a hangját örökítik meg, akik valamilyen módon kö­tődtek, illetve kötődnek Pécs­hez és Baranyához. A hely- történeti gyűjtőmunkához rendkívül nagy segítséget nyújtott és nyújt a pécsi rá­dió: pótolhatatlan értékű hangfelvételeket bocsátott a gyűjtő részére. Időközben el­hunyt jeles személyek — tu­dósok, művészek, politikusok, munkásmozgalmi harcosok — szavait őrizték meg a rá­dió munkatársai által az utóbbi években, évtizedekben készített felvételek. Az adat­tár a Janus Pannonius Mú­zeum helytörténeti osztályá­nak keretében működik. HÁZFELÜGYELŐK Új feltételek, új bérezés Ősbemutató a színházban MÁJUSBAN Dalostalálkozó Fehérgyarmaton Évek óta Fehérgyarmat fo­gadja a megye ének-zene ta­gozatos iskoláinak kórusait. Immár tizedik alkalommal csendülnek fel a kórusiroda­lom legszebb alkotásai az or­szág legkeletibb városában. Évről évre gazdagodik a ta­lálkozó programja. 1980 jú­niusában Ibrány, Tiszavasvá- ri, Mátészalka, Kisvárda; a nyíregyházi 1. sz. és a 4. sz. iskolák kórusai gyönyörköd­tették a szatmáriakat. Egy év múlva — május végén a ko­rábbi fél ezer dalossal szem­ben már 700 ifjú járta végig a városközpontot az Ifjú Gárda-zenekar muzsikájára. Üjból köszönthették a talál­kozón a magyecsedieket, s itt voltak az őjjfehértóiak is. Be­kapcsolódtak a nyíregyházi Vasvári középiskolásai is. 1983 májusában közel ezer kórista igazolhatja: hat a Ko- ^ály-módszer. A Tonté László karnagy vezette Ifjú Gárda- fuvószenekar térzenével (első alkalommal ad hangversenyt itt a zenekar) fogadja az ér­kezőket, illetve szórakoztatja a városlakókat a Május 14-e téren. Az 1. sz. ének-zene ta­gozatos iskola tanulói és ta­nárai mellett segítik a szer­vezők munkáját a 2. sz. is­kola nevelői és tanulói. Már hagyomány, hogy a város üzemei-intézményei ajándé­kokkal kedveskednek a fellé­pő kórusoknak. A korábbi serleg, szőttes, varratos népi iparművész Schmidt Sándor készítette emlékekkel bővül. A kórusok megkapták a meghívót, visszajelzések alap­ján — a mátészalkai kisdo­boskórus kivételével — teljes lesz a mezőny. A városiak pe­dig azon munkálkodnak, hogy a jubileumi — 10. megyei kó­rustalálkozóról élményekkel gazdagon térjen haza min­denki.

Next

/
Thumbnails
Contents