Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-27 / 98. szám

Együttes ülésen értékelte az 1982-es évben végzett te­lepülésfejlesztő társadalmi munkát kedden a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége. A két testület megállapította: a település- fejlesztést segítő társadalmi munka tavaly is jelentősen hozzájárult a települések szebbé tételéhez. Az elmúlt évben az új irányelveknek megfelelően a helyi tanácsok és népfront­szervek, a gazdasági egysé­gek, a szakszervezetek és a KISZ-szervezetek jó szervező munkát végeztek. Falugyűlé­seken, városkörzet! tanácsko­zásokon a lakosság kellően megismerte a tanácsi tervek­ben szereplő tennivalókat és ehhez igazította a társadalmi munkát. Egy-egy feladat megoldását pénzbeni hozzájárulással is támogatta a lakosság, a kol­lektívák, a szocialista brigá­dok pedig kommunista mű­szakok bevételeit ajánlották fel. Mindezek nyomán 1982- ben Szabolcs-Szatmár me­gyében a tervezett 244,4 mil­lió forinttal szemben 413 millió 257 ezer forintos társa­dalmi munkát végeztek. Az egy főre jutó társadal­mi munka értéke meghaladja a 700 forintot. A megvalósí­tott társadalmi munka érté­kéből a lakosság 271,8 millió, míg a vállalatok, az intézmé­nyek 141,4 millió értékű munkát végeztek. Az új léte­sítmények megvalósításához több mint 90 millió forintnyi értékű társadalmi munkával járultak hozzá. Több mint 730 közérdekű javaslatot si­került a lakosság összefogása révén megoldani. A két testület köszönetét fejezi ki a megye lakosságá­nak, a különböző kollektí­váknak a végzett munkáért és kéri, hogy az elkövetke­zendő időben is ugyanilyen aktivitással járuljanak a te­lepülések fejlesztéséhez. Vé­gezetül a tanács vb és a HNF megyei elnöksége döntött a települések közötti verseny helyezéseiről. Ezek szerint Nyíregyháza megyeszékhely munkáját 800 ezer forinttal jutalmazza. (Nyíregyháza a megyeszékhelyek közötti or­szágos versenyben is szépen szerepelt, amiért újabb juta­lom illeti majd.) Az ötezer fő feletti telepü­lések között első helyre Ti- szavasvári került, s a ván­dorzászló mellé szintén 800 ezer forint jutáimat kap. Kisvárda 600, míg Mátészal­ka 300 ezer forint jutalmat és vándorzászlót kap a megyei tanácstól. (Mátészalka az egy főre jutó társadalmi munka értékét tekintve az országos versenyben kiérdemelte a Nemzeti Zászló kitüntetést, mely ugyancsak számottevő pénzjutalommal jár.) A har­(Folytatás a 4. oldalon) Csapatzászló­adományozás A megyénkben szolgála­tot teljesítő egyik katonai alakulatnak a nyírteleki Dózsa Tsz csapatzászlót adományozott, amelynek ünnepélyes átadása kedden volt az alakulat székhelyén. Az ünnepségen a honvédel­mi miniszter képviseletében Rózsa Lajos vezérőrnagy vett részt; ott volt a megye politikai és társadalmi éle­tének több vezetője, köztük Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára. A ké­pen: Hajdú Gábor tsz-elnök adja át a csapatzászlót Kor­mos Endre alezredesnek. (Riportunk a 3. oldalon) Pártunk ereje megújulásában van Lenin-emlékünnepség és megemlékezés az esti egyetemi oktatás 25 évéről Nyíregyházán Lenin születésének 113. év­fordulója alkalmából április 26-án Nyíregyházán, a me­gyei pártbizottság oktatási igazgatóságán ünnepséget tar­tottak. Az évfordulón emlé­keztek meg a 25 éves esti egyetemi oktatásról is. Mar- kovics Miklós, az oktatási igazgatóság igazgatója kö­szöntötte a megjelenteket: propagandistákat, a pártszer­vezetek, pártbizottságok kép­viselőit. Ezt követően Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára mondott beszédet. — Társadalmunk értékes hagyománya, ‘hogy Leninre emlékezve köszöntjük a pro­pagandistákat, azokat, akik eredményesen terjesztik a marxizmus—leninizmus esz­méit, ismertetik és népszerű­sítik pártunk politikáját — mondta-a bevezetőben, majd arról szólt, hogy Lenin élet­műve évfordulók nélkül is Marxot idézi, a marxizmus— leninizmus gazdagságát, egy­ségét és azt az utat, amit a kommunista és munkásmoz­galom, a szocializmus eszmé­je az elmúlt évszázadtól nap­jainkig megtett. — Pártunk minden idő­szakban a marxizmus esz­méit, a dialektikus és törté­nelmi szemléletmódot és a munkásmozgalom gazdag ta­pasztalatait hívta segítségül a politikai feladatok kidolgozá­sakor, a szocialista építés idő­szerű tennivalóinak megvaló­sításához. A kimeríthetetlen ül gazdag lenini életműből most ez alkalommal csak egyetlen összefüggést szeretnék ki­emelni; azt, hogy Lenin mi­lyen nagy figyelmet fordított minden időszakban a mozga­lom elméleti tisztaságára és ideológiai megalapozottsá­gára. Ügy gondolom — hang­súlyozta a megyei pártbizott­ság titkára —, hogy ez a kö­vetelmény még inkább így van napjainkban, amikor a történelem egyre inkább vi­lágtörténelemmé válik és a világ legtávolabbi eseményei­nek is fontos nemzetközi ha­tása lehet.' A továbbiakban a szónok arról beszélt: Lenin számára nagyon fontos volt az elmé­let, de semmilyen körülmé­nyek között sem engedte, hogy a mozgalom különböző elméleti konstrukcióknak a rabja legyen. S amikor elér­keztek a szocialista építő­munka hétköznapjai, akkor nem a távoli jövő felvázolá­sa, nem a szocializmus el­vont képlete, hanem a szo­cialista építés gyakorlata lett Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja. (Gaál B. felv.) a legfontosabb. A leglénye­gesebb dolognak a szocializ­musra vonatkozó tudás meg­szerzését, a tanulást tartotta. Azt, hogy a munkások, dol­gozók, értelmiségiek, a kom­munisták megtanulják a szo­cialista építőmunkát, az anyagi és szellemi erőforrá­sok célszerű működtetését. A szocializmus viszonyai között a hatalom birtokában sincs fontosabb a tiszta, világos helyzetelemzésnél, a konkrét helyzet konkrét számbavéte­lénél. Mai helyzetünkről, a szo­cialista társadalom építésének jelenlegi szakaszáról szólva kiemelte: — Pártunk politi­kájának ereje abban van, hogy képes az új körülmé­nyekhez alkalmazkodni, hogy képes a nehezebb feltételek és a szocialista építés bo­nyolultabb feladatait reálisan számbavenni, hogy képes új­ra meg újra megújulni. Pár- tunk politikájának ereje ab­ban van, hogy mindezt meg­konzultálja a marxizmus klasszikusaival és a kommu­nista közösségekkel, a magyar nép minden osztályával és rétegével. A marxizmus klasszikusai­nak évfordulóit méltató gon­dolatok után Ekler György arról beszélt, hogy 25 évvel ezelőtt indult meg Szabolcs- Szatmár megyében a marxiz­mus—leninizmus esti egyete­mi oktatása. Pártunk az esti egyetemeket annak érdeké­ben hozta létre, hogy a poli­tikai, állami, gazdasági és kulturális élet vezetői megis­merkedhessenek a marxizmus —leninizmus elméletével, gondolatrendszerével. Ez a korszak egyben társadalmunk szellemi, ideológiai megújho­dásának időszaka is, amikor a politika alapkérdéseinek tisztázása mellett, azzal együtt, azt segítve, a mar­xizmus újratanulása történik, s a politikai megújhodást az elmélet megújhodása segíti és kíséri. Az elmélet és a propa­ganda is megszabadult a ko­rábbi évek torzításaitól. A marxista társadalomtudomá­nyok a társadalmi fejlődés fő kérdéseire összpontosíthat­tak, megszabadultak a napi aktualizálás követelményétől, anélkül, hogy megkerülték volna az aktuális társadalom- politikai kérdéseket. Akkor évfolyamonként egy csoporttal indult az oktatás. Azóta az esti egyetem külön­böző tagozatait kilenc és fél ezren végezték el megyénk­ben. Az esti egyetem a ve­zető káderek viszonylag szűk körétől eljutott a párttag és a párton kívüli dolgozók, ve­zető ezreinek magas szintű képzéséig. Ebben jelentős szerepet játszott a hatvanas évek végén az esti egyetemi és pártiskolai oktatás egysé­gesítése és az oktatási igaz­gatóság létrehozása. — Szabolcs-Szatmár me­gye társadalmi, gazdasági fel- emelkedéséhez jelentős mér­tékben hozzájárult az is, hogy a vezető káderek, párt­tagok és propagandisták tár­sadalompolitikai és ideológiai felkészültsége növekedett és képesek voltak olyan felada­tok megoldására, mint a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése, az ipartelepítés és iparfejlesztés, a közoktatás­kulturális forradalom felada­tainak vállalása és eredmé­nyes megvalósítása. Beszédében a megyei párt- bizottság titkára arról is szólt: ezt az utat nemcsak eredmények, sikerek jelzik. Elmondta: főleg az utóbbi évek gondja a magas létszám és a minőségi követelmények ellentmondása. A másik visz- szatérő gond, hogy a marxis­ta társadalomtudományok megtanult elvei nem mindig hasznosulnak megfelelően. Ügy tűnik, egyes témákon a történelem sodrásában gyor­san átszaladtunk. Ilyen pél­(Folytatás a 4. oldalon) Kádár János fogadta az algériai külügyminisztert Magyar I ■ ■ ■ _jj mu m m * __ Kabulban Elismerés társadalmi munkáért Kereskedelempolitikai kérdések a megyei tanács vb előtt Borbánok Jánosnak, • az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésé­vel magyar küldöttség érke­zett hétfőn Kabulba — kö­zölte a Bakhtar afganisztáni (hírügynökség. A delegáció az Afganisztá­ni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának és az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi taná­csának meghívására részt vesz a forradalom ötödik év­fordulója alkalmából rende­zendő ünnepségeken. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a KB székhá­zában fogadta Ahmed Táleb Ibrahimit, a Nemzeti Felsza- ibadítási Front (FLN) Párt Politikai Bizottságának tag­ját, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság külügy­miniszterét, aki hivatalos lá­togatáson tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen eszmecserét folytattak időszerű nemzet­közi kérdésekről, áttekintet­tek a két ország jól fejlődő kapcsolatait és megerősítet­ték készségüket a kölcsönö­sen előnyös együttműködés további elmélyítésére. A találkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminisz­ter, Havasi Béla, hazánk al­gíri és Abdelaziz Kara, Al­géria budapesti nagykövete. ★ Este Púja Frigyes a Kül­ügyminisztérium vendéghá­zában díszvacsorát adott Ahmed Taleb Ibrahimi tisz­teletére. Namíbia­konferencia A Párizsban folyó nemzet­közi Namíbia-konferencia kedd délutáni ülésén felszó­lalt Mód Péter nagykövet, a magyar delegáció Vtoejője. Négymilliós jutalom a legjobbaknak XL. évfolyam, 98. szám ARA: 1,40 FORINT 1983. április 27., szerda ■

Next

/
Thumbnails
Contents