Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-27 / 98. szám
Együttes ülésen értékelte az 1982-es évben végzett településfejlesztő társadalmi munkát kedden a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége. A két testület megállapította: a település- fejlesztést segítő társadalmi munka tavaly is jelentősen hozzájárult a települések szebbé tételéhez. Az elmúlt évben az új irányelveknek megfelelően a helyi tanácsok és népfrontszervek, a gazdasági egységek, a szakszervezetek és a KISZ-szervezetek jó szervező munkát végeztek. Falugyűléseken, városkörzet! tanácskozásokon a lakosság kellően megismerte a tanácsi tervekben szereplő tennivalókat és ehhez igazította a társadalmi munkát. Egy-egy feladat megoldását pénzbeni hozzájárulással is támogatta a lakosság, a kollektívák, a szocialista brigádok pedig kommunista műszakok bevételeit ajánlották fel. Mindezek nyomán 1982- ben Szabolcs-Szatmár megyében a tervezett 244,4 millió forinttal szemben 413 millió 257 ezer forintos társadalmi munkát végeztek. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke meghaladja a 700 forintot. A megvalósított társadalmi munka értékéből a lakosság 271,8 millió, míg a vállalatok, az intézmények 141,4 millió értékű munkát végeztek. Az új létesítmények megvalósításához több mint 90 millió forintnyi értékű társadalmi munkával járultak hozzá. Több mint 730 közérdekű javaslatot sikerült a lakosság összefogása révén megoldani. A két testület köszönetét fejezi ki a megye lakosságának, a különböző kollektíváknak a végzett munkáért és kéri, hogy az elkövetkezendő időben is ugyanilyen aktivitással járuljanak a települések fejlesztéséhez. Végezetül a tanács vb és a HNF megyei elnöksége döntött a települések közötti verseny helyezéseiről. Ezek szerint Nyíregyháza megyeszékhely munkáját 800 ezer forinttal jutalmazza. (Nyíregyháza a megyeszékhelyek közötti országos versenyben is szépen szerepelt, amiért újabb jutalom illeti majd.) Az ötezer fő feletti települések között első helyre Ti- szavasvári került, s a vándorzászló mellé szintén 800 ezer forint jutáimat kap. Kisvárda 600, míg Mátészalka 300 ezer forint jutalmat és vándorzászlót kap a megyei tanácstól. (Mátészalka az egy főre jutó társadalmi munka értékét tekintve az országos versenyben kiérdemelte a Nemzeti Zászló kitüntetést, mely ugyancsak számottevő pénzjutalommal jár.) A har(Folytatás a 4. oldalon) Csapatzászlóadományozás A megyénkben szolgálatot teljesítő egyik katonai alakulatnak a nyírteleki Dózsa Tsz csapatzászlót adományozott, amelynek ünnepélyes átadása kedden volt az alakulat székhelyén. Az ünnepségen a honvédelmi miniszter képviseletében Rózsa Lajos vezérőrnagy vett részt; ott volt a megye politikai és társadalmi életének több vezetője, köztük Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. A képen: Hajdú Gábor tsz-elnök adja át a csapatzászlót Kormos Endre alezredesnek. (Riportunk a 3. oldalon) Pártunk ereje megújulásában van Lenin-emlékünnepség és megemlékezés az esti egyetemi oktatás 25 évéről Nyíregyházán Lenin születésének 113. évfordulója alkalmából április 26-án Nyíregyházán, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán ünnepséget tartottak. Az évfordulón emlékeztek meg a 25 éves esti egyetemi oktatásról is. Mar- kovics Miklós, az oktatási igazgatóság igazgatója köszöntötte a megjelenteket: propagandistákat, a pártszervezetek, pártbizottságok képviselőit. Ezt követően Ekler György, a megyei pártbizottság titkára mondott beszédet. — Társadalmunk értékes hagyománya, ‘hogy Leninre emlékezve köszöntjük a propagandistákat, azokat, akik eredményesen terjesztik a marxizmus—leninizmus eszméit, ismertetik és népszerűsítik pártunk politikáját — mondta-a bevezetőben, majd arról szólt, hogy Lenin életműve évfordulók nélkül is Marxot idézi, a marxizmus— leninizmus gazdagságát, egységét és azt az utat, amit a kommunista és munkásmozgalom, a szocializmus eszméje az elmúlt évszázadtól napjainkig megtett. — Pártunk minden időszakban a marxizmus eszméit, a dialektikus és történelmi szemléletmódot és a munkásmozgalom gazdag tapasztalatait hívta segítségül a politikai feladatok kidolgozásakor, a szocialista építés időszerű tennivalóinak megvalósításához. A kimeríthetetlen ül gazdag lenini életműből most ez alkalommal csak egyetlen összefüggést szeretnék kiemelni; azt, hogy Lenin milyen nagy figyelmet fordított minden időszakban a mozgalom elméleti tisztaságára és ideológiai megalapozottságára. Ügy gondolom — hangsúlyozta a megyei pártbizottság titkára —, hogy ez a követelmény még inkább így van napjainkban, amikor a történelem egyre inkább világtörténelemmé válik és a világ legtávolabbi eseményeinek is fontos nemzetközi hatása lehet.' A továbbiakban a szónok arról beszélt: Lenin számára nagyon fontos volt az elmélet, de semmilyen körülmények között sem engedte, hogy a mozgalom különböző elméleti konstrukcióknak a rabja legyen. S amikor elérkeztek a szocialista építőmunka hétköznapjai, akkor nem a távoli jövő felvázolása, nem a szocializmus elvont képlete, hanem a szocialista építés gyakorlata lett Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja. (Gaál B. felv.) a legfontosabb. A leglényegesebb dolognak a szocializmusra vonatkozó tudás megszerzését, a tanulást tartotta. Azt, hogy a munkások, dolgozók, értelmiségiek, a kommunisták megtanulják a szocialista építőmunkát, az anyagi és szellemi erőforrások célszerű működtetését. A szocializmus viszonyai között a hatalom birtokában sincs fontosabb a tiszta, világos helyzetelemzésnél, a konkrét helyzet konkrét számbavételénél. Mai helyzetünkről, a szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszáról szólva kiemelte: — Pártunk politikájának ereje abban van, hogy képes az új körülményekhez alkalmazkodni, hogy képes a nehezebb feltételek és a szocialista építés bonyolultabb feladatait reálisan számbavenni, hogy képes újra meg újra megújulni. Pár- tunk politikájának ereje abban van, hogy mindezt megkonzultálja a marxizmus klasszikusaival és a kommunista közösségekkel, a magyar nép minden osztályával és rétegével. A marxizmus klasszikusainak évfordulóit méltató gondolatok után Ekler György arról beszélt, hogy 25 évvel ezelőtt indult meg Szabolcs- Szatmár megyében a marxizmus—leninizmus esti egyetemi oktatása. Pártunk az esti egyetemeket annak érdekében hozta létre, hogy a politikai, állami, gazdasági és kulturális élet vezetői megismerkedhessenek a marxizmus —leninizmus elméletével, gondolatrendszerével. Ez a korszak egyben társadalmunk szellemi, ideológiai megújhodásának időszaka is, amikor a politika alapkérdéseinek tisztázása mellett, azzal együtt, azt segítve, a marxizmus újratanulása történik, s a politikai megújhodást az elmélet megújhodása segíti és kíséri. Az elmélet és a propaganda is megszabadult a korábbi évek torzításaitól. A marxista társadalomtudományok a társadalmi fejlődés fő kérdéseire összpontosíthattak, megszabadultak a napi aktualizálás követelményétől, anélkül, hogy megkerülték volna az aktuális társadalom- politikai kérdéseket. Akkor évfolyamonként egy csoporttal indult az oktatás. Azóta az esti egyetem különböző tagozatait kilenc és fél ezren végezték el megyénkben. Az esti egyetem a vezető káderek viszonylag szűk körétől eljutott a párttag és a párton kívüli dolgozók, vezető ezreinek magas szintű képzéséig. Ebben jelentős szerepet játszott a hatvanas évek végén az esti egyetemi és pártiskolai oktatás egységesítése és az oktatási igazgatóság létrehozása. — Szabolcs-Szatmár megye társadalmi, gazdasági fel- emelkedéséhez jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy a vezető káderek, párttagok és propagandisták társadalompolitikai és ideológiai felkészültsége növekedett és képesek voltak olyan feladatok megoldására, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az ipartelepítés és iparfejlesztés, a közoktatáskulturális forradalom feladatainak vállalása és eredményes megvalósítása. Beszédében a megyei párt- bizottság titkára arról is szólt: ezt az utat nemcsak eredmények, sikerek jelzik. Elmondta: főleg az utóbbi évek gondja a magas létszám és a minőségi követelmények ellentmondása. A másik visz- szatérő gond, hogy a marxista társadalomtudományok megtanult elvei nem mindig hasznosulnak megfelelően. Ügy tűnik, egyes témákon a történelem sodrásában gyorsan átszaladtunk. Ilyen pél(Folytatás a 4. oldalon) Kádár János fogadta az algériai külügyminisztert Magyar I ■ ■ ■ _jj mu m m * __ Kabulban Elismerés társadalmi munkáért Kereskedelempolitikai kérdések a megyei tanács vb előtt Borbánok Jánosnak, • az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével magyar küldöttség érkezett hétfőn Kabulba — közölte a Bakhtar afganisztáni (hírügynökség. A delegáció az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának és az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi tanácsának meghívására részt vesz a forradalom ötödik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a KB székházában fogadta Ahmed Táleb Ibrahimit, a Nemzeti Felsza- ibadítási Front (FLN) Párt Politikai Bizottságának tagját, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen eszmecserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről, áttekintettek a két ország jól fejlődő kapcsolatait és megerősítették készségüket a kölcsönösen előnyös együttműködés további elmélyítésére. A találkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Havasi Béla, hazánk algíri és Abdelaziz Kara, Algéria budapesti nagykövete. ★ Este Púja Frigyes a Külügyminisztérium vendégházában díszvacsorát adott Ahmed Taleb Ibrahimi tiszteletére. Namíbiakonferencia A Párizsban folyó nemzetközi Namíbia-konferencia kedd délutáni ülésén felszólalt Mód Péter nagykövet, a magyar delegáció Vtoejője. Négymilliós jutalom a legjobbaknak XL. évfolyam, 98. szám ARA: 1,40 FORINT 1983. április 27., szerda ■