Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-03 / 79. szám

Kelet-Magyarország — 1983. április 3. HASZNÁLJÁK-E SZABOLCSBAN? A jó és a rossz, kínai szó­val a jang és a jin, pozitív és a negatív tulajdonságok össz­hangban vannak. Mondhat­juk ezt az egészség és a be­tegség békés egymás mellett élésének is. De mint ahogyan nincs tökéletesen egészséges egyén és a beteg szervezet is rendelkezik egészséges funk­ciókkal, így a jang és a jin aránya is eltolódhat a beteg­ség irányába. Húsz meridián Az embernek mindössze annyi a feladata, hogy meg­találja azokat a pontokat a szervezetben, amelyek inger­lésével helyrebillentheti a természetes állapotot. Így ju­tottak el a kínaiak egy isme­retlen fogalom felismerésé­hez. Ezt a fogalmat — jobb híján — meridiánra fordítot­ták az európai nyelvek. Vala­milyen érzékeny zónát jelent a test felületén. A kínaiak úgy vélték, húsz ilyen meri­dián található az emberi szervezeten. Ebből fejtették ki további tételüket, mely sze­rint a test felszínén több ezer olyan pont van, amelyek a különböző betegségeket mintegy kivetítik. Ebből kö­vetkezik, ha az orvos eléri ezeket a pontokat, megszün­tetheti a bajt is. Bár időszámításunk előtt 3 ezer évvel már alkalmazták az akupunktúrát, az első írá­sos feljegyzés ezer évvel ké­sőbbről származik. Lelkes hívei és esküdt el­lenségei vannak szerte a vi­lágon az akupunktúrának. A hazai orvosképzésben nem szerepel mint tananyag. So­kan megkérdőjelezik a létét, mint az egyetemes orvostu­domány egyik ágáét. Viszont évente tartanak a szakma művelői világközgyűlést, ahol számot adnak a fejlődésről. A müncheni sebészeti klini­ka az egyik bázisintézménye az akupunktúrának, ahol olyan pontkereső gépet alkot­tak, amelynek segítségével nemcsak a betegséget tudják meghatározni, hanem gyógyí­tásra is kitűnő ez a műszer. Érzékeny fülkagyló A kínaiak minden elválto­zásnál segítségül hívták az akupunktúrát. Földrajzi adottságuk következménye is ez: hiszen a hegyekben, távol a világtól, a viszonyla­gos civilizációtól, kezdetleges körülmények közt él sok millió ember. Orvos és gyógy­szer sehol, így természetes, hogy virágzik ez a gyógymód, ők mit sem tudtak a tbc-ről, de ismertek olyan pontokat Energiatakarékos hő- és hang­szigetelő üveg­szerkezetek Egy évente 440 ezer négyzet­méternyi nő- és hangszigetelő ablaküveg-szerkezet gyártására szolgáló üzemet hoznak létre Salgótarjánban. A termék népgazdasági haszna jelentős, ugyanis a kétrétegű ablakokkal beüvegezett házakban a mérhető energia megtakarítás eléri a húsz százalékot. A kétrétegű Hungaropan hő- és hangszigetelő üvegszerkezeteket hat, kilenc és tizenkét millimé­ter vastag, úgynevezett távtar­tókkal rögzítik egymáshoz. A három és négy milliméteres üveglapok közti teret végleges rögzítés előtt légtelenítik. Meg­rendelésre a két üveglap közét különleges gázzal töltik ki, ami az ablakszerkezet hő- és hangszi­getelő tulajdonságait tovább ja­vítja. Az akupunktúra ötezer éves múltra tekint vissza. Alkalmazták már az ókori Kínában is a tűszúrásos gyógymódot. Ügy vélték: az emberben a természettől fogva harmónia uralkodik. a testen, amelyeket megszúr­va javult a tüdőbeteg állapo­ta. Európa sokára ismerkedett meg a kínai csodával: a kö­zépkorban francia utazók számoltak be Délkelet-Ázsiá- ban szerzett tapasztalataikról. Ma a legtekintélyesebb mű­velőik a Szovjetunióban, Ausztriában, az NSZK-ban vannak. Nogier francia orvos például nagyon érdekes irányba terelte a kutatást fel­fedezésével. Azt próbálja be­bizonyítani, hogy a fülkagyló formája kifejezetten hasonlít az anyaméhben levő embrió­ra és egész szervezetünkre ható érzékeny pontok éppen a fülkagylón találhatók. Mindkét fülön egyenként 110 ilyen pontot különített el. Bécsben 1972-ben egy mandulaműtétet többen néz­tek végig, mint egy cirkuszi mutatványt. Nem kisebb volt a tét, mint bebizonyítani, hogy az akupunktúrával teljes fájdalommentességet lehet el­érni. Az operációt vezető or­vos a beteg kezén szúrt be néhány tűt és nyugodtan operálhatott, semmilyen fáj­dalmat nem jelzett a páci­ens. Budapesten és Szegeden már szívműtétre is sor került hasonló érzéstelenítéssel. So­kan megpróbáltak pszichés hatásra gondolni, hogy bizo­nyára a tudat kapcsolja ki a fájdalomérzetet. Állatkísér­lettel igazolták: a kísérleti ál­lat sem mutat fájdalmat a műtétnél, pedig az állatnak nincs tudata, ami esetleg ki­iktatnád fájdalom érzését. Nyíregyházán tíz éve Nyíregyházán tíz éve fog­lalkozik akupunktúrás keze­léssel dr. Jeney Pál körzeti orvos. Áttanulmányozta a né­met szakirodalmat és isme­rősei ösztönzésére ő is meg­próbálta. Az esetek közel nyolcvan százalékában siker­rel alkalmazza, főként mig­rén, mozgásszervi és ideg- rendszeri megbetegedések, asztmás rohamok esetén. — Egyelőre kiderítetlen az a hatásmechanizmus, amit az akupunktúra hoz létre a szer­vezetben — fejti ki vélemé­nyét az orvos. — A szakiro­dalom nyilvántartja a tűszú­rásos kezelést, mint gyógyí­tást és mint a fájdalom csil­lapítását. Húztak már így fogat, végeztek császármet­szést is. Az tény, semmilyen elváltozást nem okoz a szer- vezetben, ezért érdemes tá­maszkodni rá. Az érem másik oldala is igaz: nem szünteti meg az epekövet, de feloldja az epegörcsöt. Mai ismerete- ink szerint az akupunktúra egy újabb lehetőség, amire az orvos a gyógyító folyamatban támaszkodhat. Tóth Kornélia Farkasfa és Ferihegy után Lokátor a Golyóbis-hegyen Ferihegyet kisegíti Napkor. Természetesen nem a reptér bővítése ért el Nyíregyháza határáig, másról van szó. Várhatóan év végére üzemel­ni fog a nyírségi dombok egyikén a meteorológiai szol­gálat radarmeteorológiai ál­lomása. Napkor mellett már áll a jövő századot idéző, különleges formájú, több­szintes épület, amelybe az MRL—5 típusú integrált áramkörös lokátort és műsze­reit beszerelik. A világ kü­lönböző részein hozzávetőleg hatszáz hasonló állomás üze­mel, s a napköri Golyóbis­hegyen épülő Magyarorszá­gon is a harmadik. Mégis mi­nőségileg új dologról van szó. Mint Kapovits Alberttól, a Központi Meteorológiai Inté­zet igazgatóhelyettesétől megtudtuk, a szentgotthárd- farkasfai, a ferihegyi és nap­kori állomás összefüggő há­lózata az egész Kárpát-me­dencére „rálát”. (Négyszáz— négyszázötvenezer négyzet- kilométer a hatótávolsága.) Gyors, megbízható informá­ciókat szerez majd a légköri viszonyokról, felhő-csapadék rendszerekről és kísérő jelen­ségeikről a három radarme­teorológiai központ. A Vas megyei állomás sajátos fel­adata az Adria felől nagy sebességgel érkező váratlan zivatarok, viharok felderítése, nem utolsósorban a Balaton melletti vészjelző rendszer jobbá tételéért. A Ferihegyen mi más is lehetne a legfon­tosabb, mint a repülés biz­tonságának fokozása. Megyénkben az árvizek „emlékezetes” pusztítást vit­tek véghez nemegyszer. A Golyóbis-hegyről elsősorban a Tisza határon kívüli víz­gyűjtő területeinek felhőze­tét, a csapadékok kialakulá­sát figyelik majd, a hasonló katasztrófák elkerülését elő­segítve ezzel. Döntő jelentőségű változás­ként ezentúl állandó, folya­matos megfigyelésre lesz le­hetőség. Eddig a sok helyi értéket kellett összegezni, ezentúl térben is folyamatos­I KÍSÉRLETEK az egyhangúság ellen Lássuk a lakást! Elégedettségünket, élet- körülményeinket, élet­formánkat minden bi­zonnyal az határozza meg leginkább: milyen körül­mények között lakunk. Nyíregyházán most 15 ezer lakással van több, mint 1970- ben volt, csaknem megdup­lázódott tehát a megyeszék­helyen lévő lakások száma, de a népesség és a családok számának rendkívül gyors növekedése miatt alig-alig csökkent a lakásra várók szá­ma. Színek és formák Az új lakások, az új lakó­telepek gyökeresen átrajzol­ták a város arculatát, de egy­re szembetűnőbb az a válto­zás is, amely a belvárosban tapasztalható. Míg a puszta­ságban Jósaváros épült, el­tűnt a Kossuth, a Vasvári Pál út sok korszerűtlen háza, a Szamuely lakóteleppel együtt formálódik a Kiskörút északi szakaszának környéke, Új­várossal egyidőben pedig sok száz lakás készül el az Öz közben, s elnyeri végleges formáját a Kelet Áruház kör­nyékén még csak most kör­vonalazódó, változatos színe­ket és formákat mutató la­kónegyed. Az utóbbi időben változtak a lakásépítés feltételei, ará­nyosabbá vált a teherviselés az állam és az egyén között, de ezzel egyenlőbb esélyt is teremtettek az eltérő szociá­lis és jövedelmi helyzetűek között. Ez azonban csak lát­szólag enyhített a tanács gondjain, mert igaz, hogy ke­vesebb gond lesz az áílami erőből épülő lakásokkal, de nagyobb munkát és anyagi áldozatokat kell hozniuk az építkezni szándékozók telek­igényének kielégítésére. Természetesen van bőven tennivaló a telepszerű több­szintes lakásépítés előkészíté­sében és megtörténtek az el­ső lépések a differenciált la­kásválaszték biztosítására. Most például 120, kis alap- területű OTP-lakás épül, amelyet a fiatalok ötéves elő- takarékosság után garantál­tan nagyobbra cserélhetnek, de az állami lakások között is lesz majd 60—70 kisebb alapterületű, amelyet a na- gyobból kisebb lakásba köl­tözni kívánóknak szánnak. Tetszés szerint? Sok jogos vád hangzott és hangzik el az új lakótelepek egyhangúságára, a házgyári lakások konzerválódott vá­lasztékára. Annál örvendete- sebb, hogy az Öz közben, az Iskola utcán, az Irodaház mögött ' és a Rákóczi utcán nemcsak külső formájában, hanem belső elrendezésében is változatosabbak a lakások. Még több lehetne az ilyen, a lakók tetszésére eltérő laká­sok száma, ha az építőipari vállalatok vállalkoznának a hagyományosabb módszerek alkalmazására. Eltérnek a szokottól és vál­tozatos formában épülnek Nyíregyházán a földszintes, vagy akár a többszintes csa­ládi házak, amelyekből az el­múlt két évben 731 épült, s talán több is épült volna, ha lett volna elegendő telek. Az utóbbi időben készített ren­dezési tervek már a megnö­vekedett igényeket vették fi­gyelembe, így nyílt lehetőség Borbányán, Rozsrétszőlőn, Nyírszőlősön, Oros egy részén és a Korányi Frigyes utcán újabb lakások építésére. Az igények és a lehetősé­gek természetesen feszültség­gel járnak, mert miközben a város igyekszik a lakásépí­téshez kapcsolódó infrastruk­turális feltételeket megterem­teni, alig jut lehetőség a ha­gyományos peremkerületek­ben az életfeltételek javítá­sára. Információt szolgáltatni A megváltozott feltételek között a tanácsi szervek fon­tos feladatává vált a magán­erős lakásberuházás szerve­zése. Intézkedéseket hoztak a telekalakítás, az építésigazga­tási hatósági ügyintézés javí­tására, lassú viszont a kivi­telezők reagálása a megvál­tozott körülményekre. Na­gyobb építőipari vállalataink nem rendelkeznek saját terv­családdal, a környék építé­szeti kultúráját megjelenítő, változatos homlokzati megol­dásokkal. Segít az ügyek gyorsabb intézésében az elmúlt évben létrehozott UNITÁS kisszö­vetkezet, de szükség lenne egy szervező-tájékoztató iro­da létrehozására is, amely az információk szolgáltatásán túl segítene az építtetőknek a tervezésében, a szervezésben, az építőanyagok megszerzé­sében, a kivitelezésben is. A közeljövőben néhány városrendezési intézkedés­re is számíthatunk, ame­lyek az általános rendezési terv néhány részletének mó­dosítását is jelenthetik, hogy ezzel is nagyobb segítséget nyújthassanak a lakást építe­ni szándékozóknak. B. J. sá válik az adatgyűjtés, nem maradnak „fehér foltok” meteorológiai térképünkön. A radarmeteorológiai rend­szer adatait mások is fel­használhatják majd. Nemcsak a légiközlekedés válik biz­tonságosabbá, a vihar, ziva­tar veszélyét lehet időben je­lezni és a közelgő árhullá­mok ellen a védekezést idő­ben elkezdeni, hanem példá­ul a jégelhárításban is segít­séget nyújthat. Mindannyi­unk hasznára. Képünkön: a jövő századot idéző épület Napkor határában. (papp) Tizenegy tonna a trezorban Megérkeztek az új pénzek A felső három az új, az al­só a régi pénzek. Páncélkocsikban megérkez­tek az új 5, a 10 és a 20 fo­rintos érmék a nyíregyházi bankba. Hogy mennyi? Ti­zenegy tonna. És ez hány fo­rint? Még semennyi, mert még nincs forgalomban, míg a bank trezorjában van, nincs forintértéke. Április 18-tól viszont lesz, s mivel az ér­mék nemcsak értékesek, ha­nem szépek is, az első na­pokban biztosan nagy lesz a keletjük. Hogy miért hoznak forga­lomba új érméket? Mert amikor a papír tizes és hu­szas visszakerül kezeink kö­zül a bankba, hatvan száza­lékát ki kell selejtezni. A fémpénz „élete” pedig leg­alább harminc évre tehető. Az új érmék enyhítenek majd a bank dolgozóinak munkáján is. Most egy em­ber egy műszakban tízforin­tosokból 18 bundát (180 ezer forintot) képes feldolgozni, éppen a sok selejtpénz mi­att, az érméket pedig korsze­rű gépek dolgozzák fel, segy gép egy nap alatt 400 tételt képes feldolgozni. Ez 800 ezer forintot jelent. És sérülés gyakorlatilag nincs. A gépeknek jó osztályo­zást, nekünk sok érmét. A tárgyalóteremből Szúrás a pultnál Tisztességes embernek ismer­ték a környék lakói Nyírbátor­ban a 25 éves Varga Józsefet. Igaz, kevés időt töltött otthon, mert Pesten, a Metróépítő Válla­latnál kereste a családnak a ke­nyeret, de az itthon töltött hét végeken is sokszor vállalt alkal­mi munkát, hogy jobb megélhe­tést nyújtson öt kiskorú gyer­mekének. Ilyen hét végi munkát adott neki korábban Ostorházi Lajos 29 éves kőműves kisiparos, de mivel csak a munkát követelte meg, s a napszámért az átlag alatt fizetett, Varga az utóbbi időben már nem dolgozott neki. Varga január utolsó napjait otthon, Nyírbátorban töltötte. 31- én délelőtt 11 óra tájban bement a Tér presszóba, ahol Ostorházi — részegen — éppen alkalmi munkásainak fizetett. Amikor meglátta a belépő Vargát, őt is asztalához hívta, s mivel volt napszámosa nem akarta elfogad­ni tőle a féldecit, ráparancsolt, hogy igya meg, mert különben rá ön ti. Varga megitta a rumot, aztán, mielőtt távozott volna, Ostorházi szidni kezdte, amiért még 1981- ben Varga egy alkalommal en­gedélye nélkül délben otthagyta. Hiába mondta Varga, hogy ő tartotta a megállapodást, s azért ment el, mert vissza kellett men­ni munkahelyére, Ostorházi sze­mét trógemek nevezte. Egy ideig tűrte Varga a sérté­seket, aztán ő is szidni kezdte a magát kiskirálynak képzelő Os­torházit, majd jobbnak látta, ha odébbáll, s nem vitatkozik to­vább. Otthagyta az asztaltársa­ságot, odament a pulthoz, de Os­torházi utánament, s ekkor már nem csak szökött szolgának ne­vezte, hanem megmarkolta Var­ga zakóját és rángatni kezdte. Egy férfi szétválasztotta őket, s Varga el is távozott a presszó­ból, Kis idő múlva úgy gondolta, hogy Ostorházi lecsillapodott, s visszatért, de megint csak a pulthoz. A kisiparos ekkor újból otthagyta asztaltársaságát, s ad­dig szidta, ingerelte Vargát, míg az olyan indulatba jött, hogy elő­kapta zsebkését és megszúrta Os­torházi Lajost. A szúrás életve­szélyes volt, Ostorházit kórházba szállították, ahol műtétet hajtot­tak végre rajta, s négy hét alatt meggyógyult. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Kozmáné dr. Vára dl Katalin tanácsa Varga Józsefet ember­ölés kísérlete miatt három év börtönre ítélte és két évre eltil­totta a közúgyektől. A bíróság enyhítő körülményként értékelte a sértett közrehatását, azt, hogy Ostorházi sértegetése, kötözködé- se és megalázó kijelentései vál­tották ki Vargából az indulatot, azt, hogy nem akarta megölni Ostorházit, de enyhítette cselek­ményének súlyát büntetlen elő­élete, beismerő, megbánást tanú­sító magatartása, s, hogy öt gyermek eltartásáról . kell gon­doskodnia. Súlyosbító körül­ményként értékelték, hogy Var­ga is ittas volt a bűncselekmény elkövetésekor, veszélyes eszköz­zel támadott és azt, hogy az élet elleni bűncselekmények elszapo­rodtak a megyében. Az enyhítő körülmények súlya és száma mi­att kapott Varga József három évet, amely a kihirdetéskor jog­erőssé vált. 2

Next

/
Thumbnails
Contents