Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-17 / 90. szám

2 K elet-Magy arország 1983. április 17. ÉLETCÉLT C sillogó cserepekrs hullik a tányér a konyha kövén, » család feje fátyolos tekin­tettel mered az ellenőrző­re, az anya kiabálása üti meg az alaphangot a „csa­ládi élethez”. S a gyerek, mint szomjas föld a vizet, akarata ellenére szívja magába a látottakat. Ha úgy tetszik, tanul, egy ke­gyetlen világ képe rögző­dik a tudatában. Itt min­den a visszájára fordul mert a szülők vitája ve­szekedéssé fajul, a sarki boltba még zárás előtt le­ért a liter borért, az el­csattanó pofonok elől a térre menekül. Torkig van az otthonnal, az egyivá- súak közt nem szégyellj kiteregetni a szennyest. A kínálás jól esik, kelleme­sen bódít a mélyen leszí­vott cigaretta. Valahonnan a lapos üveg is előkerül... Tízezrekre tehető az ef­fajta esti programokon ed­zett gyerekek, kamaszok száma. Az otthoni tivor­nyákra, a gazdátlanul csel­lengő fiatalokra, a számo- latlanui vett cigarettára, a vég nélkül folyó alkohoLra a társadalom sommás íté­letet mond. Janus-arcú ez az ítélet, mert teljesen igaz a másik véglet is: az egyik legtekintélyesebb bevételi forrása az állaim- nak az alkoholból, a do­hányból, kávéból befolyó jövedelem. Nincs az a2 ■áremelés, amelyre lecsök­kenne az élvezeti szerek iránti kereslet. Tavaly a boltokban 'minden harma­dik forintot ezekre költöt­tük. Többet, mint tejre húsra, ruhaneműre! A do­hányzásról egyre több nép ffiai mondanak le, a kétes értékű kivételt többek kö­zött mi jelentjük. Gyermekeink a káros szenvedélyeket már ott­hon megismerik. Ifjúvá serdülve akaratlanul is másolják a mintát. Csak annyit hallanak, ne igyál, ne dohányozz! De akik ezt mondják, maguk is rabjai vaLamelyiknek. A szó így veszti hitelét. Már­pedig az ifjúkorban meg­szokott szenvedély nem­csak erkölcsi, tudati, ha­nem genetikai károkat is okoz. Negyedszázada az orvosok az anyai felelős­séget hangoztatták, de má­ja tisztázták a kutatások az alkohol, a dohány bé nítóan erős sejtméreg, amely az örökléstan tör­vényei szerint az apa ré­vén is károsítja az új éle­tet. Meg kell adná az egész­séges születés jogát min­denkinek! — hangsúlyozta szenvedélyes előadásában dr. Kaposvári Júlia, a Ma­gyar Vöröskereszt főtit­kár-helyettese a napok- » ban Nyíregyházán tartott egészségügyi fórumon'. Megdöbbentő statiszti­kákat vezet a tízmilliós kis ország: ahol még bo­csánatos bűn a műszak előtt lecsúsztatott féldeci,, ott nem csoda, ha a tö­mény italok forgalmában a harmadik helyen ál­lunk a világon. Száz gye­rek közül öt veleszületett rendellenességgel kezdi életét. A meddő házassá­gok tragédiáját pedig csak az érzi át, aki hiába áhí­tozik gyermekáldás után. A szülők felelőssége nemcsak a káros szenvedélyek tiltá­sában nyilvánul meg. Vi­lágos és vonzó programot kell adni gyermekeink­nek, hogy ne az italban, a cigarettában, a gyógysze­rekben, a ragasztótól re­mélt kábulatban nyerje­nek kielégülést. Pótcselek­vés helyett valódi életcél­juk legyen. Tóth Kornélia s ________________________> Uborka, saláta, paradicsom Tavasz a piacon Lassacskán színesebbek lesznek a piacok, a zöldsé­gesboltok, mert az egyre más­ra érkező friss áruk azzá te­szik őket. A ZÖLDÉRT-től nyert információk szerinl nem csak többféle, de ele­gendő áru is lesz, s így leg­feljebb az árak okoznak majd gondot a vásárlóknak. Uborka, erőspaprika, tölte­ni való paprika, retek, fejes saláta, zöldhagyma, sóska, hogy csak az utóbbi időkben megjelent zöldféléket említ­sük, minden mennyiségben kaphatók, és a hét második felében már raktárban lesz a paradicsom is, igaz, korláto­zott mennyiségben. Újdonságnak számít a rö­videsen kapható új kelká­poszta is, 20—25 forintért árulják majd, s az elsőként érkező mintegy húsz mázsa feltehetően elegendő is lesz. Május elejére pedig megje­lenik a friss fejes káposzta is. Természetesen nemcsak a primőröket várja a háztar­tás, hiszen sok zöldségféléből mindig, egész éven át hasz­nálunk. Elég, ha a burgonyát, a leveszöldségeket, a hagy­mát, a fokhagymát említjük ezek közül. Végül nézzük az árakat, melyek okán koránt sem kor­látlan mennyiségben vásárol­juk az egyes — elsősorban primőr árukat. Az uborkát hatvan forintért mérik, a he­gyes, erős paprika 4—5 fo­rint ötven fillérért kapható, míg a tv-jelű társa nyolc forintba kerül darabonként. Elérhetőbb áru a fejes sa­láta (3,50—5,50 forint), a hét és kilenc forint ötven fillér közti áron forgalmazott hó­napos retek. Sokféle módja van annak; hogyan szokik rá a gyermek a könyv ízére. Kis biri bará­taim szerint a legfontosabb a példa, azaz, ha látja a gye­rek valakitől, felnőttől, hogy az olvasás jó, örömet okoz, élmény, akkor ő is szívesen kóstolgatja. De sokat segít­hetnek azok a varázslatos ta­lálkozások is a mesék-versek birodalmával, amelyeket most a gyermekkönyvhónap alkalmából a könyvtárosok szerveznek megyeszerte, szín­művészeink közreműködésé­vel. Biriben Závory Andrea vette azt a bátorságot, hogy egy szál gitárral kiállt a leg­kritikusabb közönség, a ki­csi gyerekek elé — és lehet, hogy sokaknak eletre szóló indíttatást adott műsorával. Mesék, dalok között meg­megbújt egy-egy találós kér­dés is, s az eleven színésznőt most először látó apróságok igencsak szép, okos válaszo­kat fogalmaztak, mindent tudtak, a villamosrájától a rímfaragásig. Mindenki ked­vence a harmadikos Kévés Lacika lett, aki szinte min- den nehéz kérdést megoldott. 2ES2U CsecsmíáRdáslwl: jeles! ABC vitaminokat tartalmazó gyümölcsökiből-zöldségekböl, pólyáztak, etettek, fürdettek, válaszoltak a hároméves ko­rig ferjedő ideig jellemző, csecsemőkkel kapcsolatos kérdésekre. A versenyt az általános is­kolások kategóriájában a nyíregyházi 19. iskola nyer­te, jutalmúk kéthetes zánkai üdülés vöröskeresztes szaktá­borban. Második a nyírgyu- laji, harmadik a kisvárdai 2. iskola csapata lett A közép- iskolások közül a kisvárdai Bessenyei győzött, második a nyíregyházi Kölcsey gimná­zium és szakközép, harmadik a vásárosnaményi gimnázium kollégiumi csapata lett. A győztesek a Magyar Vörös- kereszt megyei vezetőségé­nek értékes jutalmait vehet­ték át. Mellettem a magyartanár­nő ült, Bartók Pálné. Nagyon figyelte, mit tudnak a kicsik, hiszen hamarosan hozzá ke­rülnek. Most ötödiktől nyol­cadikig mindenkit ő tanít magyarból. Boldog, hogy a gyerekek jó barátságban vannak a könyvekkel, az órákra örömmel készülnek, s szeretik a verseket is, ami ritkaság. Kozma Ibolya ötödikes és már megírta az első drámá­ját — történelemórára a lec­ke jobb érzékeltetésére. A hetedikes Miterkó Editnek kedvencéről, a kétéltű em­berről szól a története. Gyirán Zoliéknál a nyol­cadik osztályban az a divat, hogy órán belekezdenek el­mesélni egy könyv cselek­ményét, aztán, mint a foly­tatásos regényt, a legjobb poénnál abbahagyják: legyen mindenki kíváncsi, vajon mi fog történni? Sokan így kap­nak rá az olvasásra. Zoli egyébként most Móriczért ra­jong, s nemcsak a kötelező Nyilas Misi miatt. Igaznak tartják a mondást, hogy a könyv a legjobb barát. Ök kipróbálták, bevált, ajánlják másoknak is — miként a gyermekkönyvhónap jelsza­va: olvassatok mindennap! Mamatréning — hogyan pólyázzak? A hét vége színes esemé­nye volt Nyíregyházán, a megyei-városi művelődési központban lezajlott csecse­mőápolási verseny. Ezúttal a megyei döntőre került sor, melyen négy középiskolás és kilenc általános iskolás csa­pat 5—5 versenyzője vett részt. A döntőt járási-városi versenyek, azt pedig az isko­lákban tartott tanfolyamok előzték meg, azzal a céllal. hogy mind többen készülje­nek fei szakszerűen a családi életre. A megyei csecsemőápolási verseny rendezésében az MVMK közelmúltban alakult vöröskeresztes alapszerveze­te jeleskedett, tagjai társa­dalmi munkában voltak egy­szerre házigazdák és szerve­zők. A diákok elméletben és gyakorlati feladatokkal bizo­nyították tudásukat. Többek között készítettek csendéletet Kábeltévé □ ár esztendővel ezelőtt Nyíregyházán járt a tv stáb­ja. Arról készítettek riportot, miként is lehel hasznosítani az úgynevezett nagyközösségi anten­nákat, amelyek akkor már javában és jól működtek a megyeszékhelyen. Kiderült, hogy ezek a központi anten­nának nevezett csodajószágok alkalmasak arra, hogy egy lakótelepet, városrészt önálló műsorral szórjanak be. A megteremtés költségei minimálisak. Hogy ennek mi a haszna? Sokféle. Lehet megadott csatornán közölni közérdekű közleményeket; sugározha­tó speciális környezetismereti és más műsor iskoláknak elhangozhat benne nevelési tanács a szülőknek; közre- adhatóak a várospolitika hírei; felhasználható szerve­zésre; videokazetta segítségével még helyi érdekessége filmek, sportműsorok is kijátszhatóak — hogy csak nagy vonalakban soroljam a lehetőségeket. Olvasom a hírt: Pécs most megcsinálta a lakótelepi televíziót. Az újságok esetében is bebizonyosodott, hogy az em­ber saját életének közvetlen hírei, eseményei iránt egy­re inkább érdeklődik, mind több ilyen információt vár. Ezért is hívjuk fel a figyelmet újólag a pécsi példára. B. L. HÁROMEZERÉRT HARAPOTT Működött a fél liter pálinka A nyíregyházi rendőrkapitány­ságra feljelentés érkezett Hor­váth Pál 19 éves kótaji fiatalem­ber ellen, mert február 26-án a művelődési házban rendezeti táncmulatságon ittasan garázda módon viselkedett. A szabálysér­tési tárgyalást a rendőrség a cse­lekmény színhelyén, a kótaji művelődési házban tartotta meg. A tárgyaláson Kovács Dezsőné rendőr alhadnagy kérdezett és Horváth Pál válaszolt. — Elismeri, hogy ittas volt? — Egy kicsi volt bennem, az biztos. — Mennyi? — Nem tudom. Egy fél literi ittam. — Fél litert, de mit? — Pálinkát. — Hogyan történt a cselek­mény? — Feljöttem, bementem, oszt azt mondták, menjek ki. — Miért? — Nem tudom. — Aztán? — Bevágtam neki. — Hová? — A szájába. — Orvosi papír van róla, hogy a rendező kezén harapásból származó sérülés volt. Ezt, hogy szerezhette? — Nem tudom. — A ruhatáros nem küldte ki? — De. — Mi történt a ruhatáros és ön között? — Semmi. — Nem szidta a ruhatárost? — Nem. — Kiment? — Ki. — Akkor hogy verekedett? — Elismeri a szabálysértést? — Nem. — Miért? — Mert én egyet ütöttem, ő meg kettőt. Olyat ütött, hogy még másnap is folyt az orrom vére. Az egyik tanú: a ruhatáros. — Rendező voltam a diszkón. Mondtam Palinak, ne jöjjön be a ruhatárba, mert úgy egyez­tünk meg a rendezőkkel, hogy ide nem engedünk be senkit. Egy hónapja ugyanis eltűnt egy kabát és nekünk kellett megfi­zetni. De Palinak hiába beszél­tem, azt mondta: ki vagyunk mi itten? Nem ment, én behívtam az egyik rendezőt, erre Pali őt kezdte szidni, és hívta ki, hogy megveri. Aztán nekiment, meg­ütötte, s amikor védekezéskép­pen maga elé tartotta a kezét, beleharapott. Végül a rendezők vitték ki. Szembesítés. — Elfogadja, amit a tanú mon­dott? — Nem. — Miért? — Bevágott kettőt. Egy másik tanú: a rendező és a sértett. — A ruhatáros hívott, hogy küldjem ki, mert nem akar men­ni. Mondtam: légy szíves, menj ki. Erre nekem állt: mi az meg akarsz verni? Dehogy akarlak, mondtam, csak eredj ki. Erre már ütött is. Megfogtam a kezét, hogy ne üssön, erre megharapta az ujjam. Aztán kivitték. Kint­ről vagy ő, vagy a testvére visz- szakiabált, hogy leszúrnak ha kimegyek. Szembesítés. — Elfogadja a tanú vallomá­sát? — Nem. — Miért? Nem mondtam, hogy meg­ölöm, és bevágott kettőt. A harmadik tanú: szintén ren­dező volt. — A főrendező felhívta fi­gyelmünket, hogy intelligensen szóljunk mindenkihez. Én az ajtóban álltam, én engedtem be a diszkóba a fiatalokat. Egyszer- csak odajön valaki és szól, hogy verekednek. Bementem, Pali ott állt a falnál és vérzett az orra. Én korábban beszéltem vele: odajött és azt mondta, ha nem adok neki egy jegyet, szétveri a fejem. Hogy hogy ment be, azt nem tudom, mert akkor még nem én álltam az ajtóban. Re­mélem, Pali nem haragszik meg, de tetszik tudni, gyakran jönnek fel nyolcan-tízen részegen és balhét csinálnak. Pali mindig köztük van. Szembesítés. — Elfogadja a tanú vallomá­sát? — Nem. — Miért? — Csak ez az egy balhé volt, több nem. * A határozatból Horváth Pál annyit jegyzett meg, hogy ga­rázdaságáért 3 ezer forintra bün­tették. A döntést tudomásul vet­te, s nem fellebbezett. És akkor jött a láng. Előbb az igazi, amit valahol a határ­ban láttam, ahol gazt égettek, aztán a szerencse lángja, amit borítékban a postaládámban ta­láltam. Lelkesen olvastam az első szavakat, hiszen azt írták: a lángnak végig kell járni a világot. A büszkeségtől dagadozott a keblem. Ez a mi kis magyar lángunk és a világ . . . Szóval már-már nekiültem, hogy 10 példányban továbbítom, amikor megérkezett a második láng, és ekkor zavarba jöttem. Az egyikben Kovács Anna nyert kétmilliót, a másikban Kapács Annának volt szerencséje, az egyikben 110, a másikban 40 ezer márkát nyert az az NDK- beli lány, akinek szomorú sors jutott, mert hiába lett gazdag­gá, megsemmisítette a lángot (nem küldte szét 10 példányban a levelet) és meghalt. Aztán az egyik levélnek itt vége szakadt, a másik még azt is elárulta, hogy 195Z-ben egy magyar diá- kot fellebbezéssel felvettek az egyetemre. Amikor ezt megtudtam, elha­tároztam, hogy akkor is továb­bítom a lángot, ha nem lesz pénzem bélyegre és borítékra és gyalog hordom szét gazda­gabb ismerőseim között, mert bizony én nem venném a lel- kemre, hogy 12 év múlva fel­vételiző közeli ismerősöm máj- dani fellebbezését elutasítsák, ha már pontos adatok birtoká­ban megtudhattam, hogy utol­jára 31 évvel ezelőtt vettek fel valakit fellebbezéssel az egye­temre. És most tessenek megkapasz- kodni. Még el sem küldtem a lángot, máris szerencse ért. Történt, hogy a múlt szomba­ton elmentünk Zalaegerszegre megnézni a meccset és amikor Siófokon megálltunk pihenni, kitöltöttünk egy totószelvényt. Elképesztő tlppjeimen totózás­ban jártas barátaim nevetőgör­csöt kaptak, de nekem eszembe jutott a szerencse lángja. Izgalom nélkül vártam a va­sárnap estét, hiszen mit számí­tanak a tippjeim, most a láng a fontos. A szerencse nem is hagyott el. Tíz találatom volt, s ezért 16 forint üti a markom. Igaz, a kollektív szelvényért nyolcvanat fizettem, s ha fel akarom venni a nyereményt, mehetek érte Siófokra, ami benzinben számolva legalább egy ezres. De kit érdekel. Fő, hogy nyertem. A szerencse lángja megcsapott. B. J. Mellesleg 3enus most a sztár, legalábbis az óceán túlsó partján. Születési helyét tekintve jacksoni, ott látta meg a napvilágot nem olyan régen. Jenus egész nap csak robotol, mivelhogy nem más, mint egy robot, pontosab­ban egy robot gép. Miközben figyelmesen olvasom e távoli is­meretlen hétköznapi hőstetteit, csendesen elgondolom, mire is tudnánk használni őt hazai vi­szonyok között. Mert például ez a robotgép nem csupán házi­munkákat végez (feltakarítja a padlót, kiszívózza a szőnyeget), hanem egy beleépített számító­gép révén többek között alkal­mas arra, hogy kellő időben észlelje, ha a lakásba betörő érkezik, vagy ha tűz-, illetve gázveszély áll fenn. Mellesleg szeretnék én ennek a robotnak a szemébe nézni. Mert erősen kétlem, hogy Jenus nálunk is olyan remekül mo­zogna porszívózás közben. Mint hírlik, ez a robot automatiku­san kerülgeti a bútorokat és más akadályokat a memóriájá­ba betáplált szobaberendezés szerint. Hát ez az, itt jönne az első bukfenc! Mert ahogy én a magyar lányokat, asszonyo­kat ismerem, szívük szerint akár naponta átrendeznék a la­kást, de hetenként minimum, mert mindig valami újat szeret­nének produkálni. Szegény Je­nus elmehetne a pékhez az ő memóriájával, amit mondjuk hónap elején tápláltak bele, mert azóta a ház asszonya már négyszer tolatta át a szekrényt keletről nyugatra, vagy északról délre. így aztán miközbén auto­matikusan nyújtogatná ez a ro­bot a porszívó csövét, sorra verné le a vázákat, a kristály­poharakat, úgy járna-kelne a lakásban, mint akinek bekötöt­ték a szemét. Aztán arra is kí­váncsi volnék, hogy képes-e egy magyar háziasszony szája- íze szerint elmosogatni az edényt. Netán —■ ha kiszolgálni is tud — feltálalás előtt megtö- rölgetné-e a szekrényből kivett poharakat, aminek elmulasztá­sáért hazai környezetben na­gyon sok robotoló apuka fed­dést kapott már. Néhány dologra azonban itt­hon is kiválóan használható volna. Állítólag szóban tudja köszönteni a vendéget: ezt a tu­lajdonságát kiválóan tudná ka­matoztatni a magyarországi boltokban. Aztán az is hírlik hogy fapofát tud vágni a házi­gazda vicceihez. Ha ennek a fe­le sem vicc, akkor máris meg­érte Jenus világrahozatala. (angyal) Szerencse

Next

/
Thumbnails
Contents