Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-15 / 88. szám
2 Kelet-Magyarors zag 1983. április. 15. O0OOOQ Színháznaptár Szövetkezeti dalostalálkozó Nyíregyházán Megyénkben 62 ének-zenei együttes «1200 szövetkezeti dalosa kap támogatást a MÉSZÖV, a TESZÖV és a KI SZŐ V területi és helyi szerveitől. A központi szövetségek — a legjobb együttesek részvételével — országos dalostalálkozókat szerveznek. Ez évben kilencedik alkalommal rendezik meg az országos szövetkezeti dalostalálkozót, előbb öt területi bemutatón: Tatán, Tamásiban, Kecskeméten, Gyöngyösön és Nyíregyházán, majd a kiemelkedők részvételével Szolnokon. A szövetkezeti dalosmozgalom szabolcsi eredményeit méltányolták a rendező szervek, amikor ez évben Nyíregyházát jelölték ki négy megye: Borsod-Abaúj-Zemplén, Haj- dú-Bihar, Békés és Szabolcs-Szatmár, valamint egy Szolnok megyei és egy fővárosi, összesen 26 szövetkezeti fenntartású kórus találkozójának színhelyéül. A 26 együttesből 10 megyénket képviseli. A hangversenyeket április 16 és 17- én délelőtt 10 és délután 3 órai kezdettel rendezik a megyei és városi művelődési központ hangversenytermében. Emeli e találkozók szakmai értékét, hogy 20 kórus országos minősítését is kéri. Ebben a Népművelési Intézet által kijelölt országos hírű szakemberekből álló zsűri dönt. Irodalmi presszó Irodalmi matiné lesz vasárnap, április 17-én a szálloda és vendéglátó vállalat, a megyei és városi művelődési központ, valamint a megyei írócsoport rendezésében. A művelődési központ klubkávéházában. Nagy István Attila: Társadul szegődöm című verseskötetét mutatják be. A közelmúltban megjelent verseskötetről beszélgethetnek az érdeklődők a_ fiatal megyénkbeli szerzővel. Az irodalmi presszó házigazdája Katona Béla, a megyei írócsoport elnöke. Bevezetőt mond Tóth László, a Kelet-Magyarország olvasószerkesztője. A vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő matinén közreműködik Jan- csó Sarolta, a Móricz Zsig- mond Színház tagja. A Három a testőr és a Rezeda Kázmér előadásait láthatjuk a hét végén a Móricz Zsigmond Színházban. 15-én 19 órától Bajor Gizi-hérletben a Három a testőr. 16-án, szombaton szintén 19 órától pedig a Rezeda Káz- mér szép élete kerül színre, Moliére-bérletben. 17-én, vasárnap 17 és 20 órától divatbemutató lesz, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat rendezésében. 19-én 19 órakor összevont Bla- ha Lajza- és Tamási Áron-bérletben a Pygmaliont játsszák. Ezen az estén szintén 19 órától a tanárképző főiskolán mutatkozik be a Holl István által rendezett Az áruló című monodrá- ima, Stettner Ottó előadásában. 20-án szerdán 15,30 és 19 órától a Három a testőrt mutatják be, Juhász Gyula- illetve Bessenyei ifjúsági bérletben. Ezen a napon 15 órától és 19 órától Sárospatakon vendégszerepei a Pygmalion. Kórusok hangversenye A hét végén a megyeszékhelyen és Vásárosnaményban tépnek pódiumra az Éneklő ifjúság kórusverseny legjobb dalosai. A beregi város művelődési házában ápriUs 16-án délelőtt tíztől. a nyíregyházi Kossuth, a Krúdy, a Vasvári és a Zrínyi együttesei, valamint az újfehértói és a kis- várdai Bessenyei Gimnázium, és a nagykállól óvónői szakközép- iskola tanulói szerepelnek. Nyíregyházán a 107. számú szakmunkásképző aulájában vasárnap délelőtt 10-től énekelnek a kisdobosok és az úttörők. Itt két nyíregyházi kórus — a 4. számú iskola Napsugár kórusa és a 10. számú iskola énekkara — lép fel, a megyéből pedig az érpataki, a fehérgyarmati 1. számú, a lónyai, a nagyfkállói 1. számú, a nyírbátori 2. számú, a nyírmeggyes} és a tunyogmatol- esi iskolák kórusai. 15- én 9,30-tól szocialista brigádok találkoznak a művelődési központ kamaratermében. Ekkor rendezik a „Mezőgazdaság szocialista kultúrája” című vetélkedő megyei döntőjét. Délután 3 órakor kezdődik a hangversenyteremben a Babits Mihály országos versmondó verseny döntője. 16 órakor kiállítás nyílik a tanárképző főiskola 1983. évben végző rajz szakos hallgatóinak műveiből. A kiállítást Berecz András festőművész nyitja meg és május 1-ig látható a Lenin téri kiállítóteremben. 16- án 15—17-ig immár harmadik alkalommal ismerkedhetnek a gyerekek a hálókötés fortélyaival, a porta szinten lévő fogadótérben. 16 órakor az Űrhajózás hete című rendezvénysorozatban Zombori Judit csillagász tart előadást a 73-as teremben, Irány a Mars címmel. 18 óraikor játékkoktél lesz a kamarateremben, ahol az ÉVISZ-ze- nekar és az Ant-hill együttes szórakoztatja a fiatalokat. 17- én 10 órától Nagy István Attila: Társadul szegődöm című verseskötetét mutatja be Tóth László szerkesztő, az irodalmi presszó soron következő havi összejövetelén, a klubkávéház- ban. 16 órakor kezdődik a Hu- morfeszitivál nyerteseinek műsora a sportcsarnokban. A műsort — mint azt már hírül adtuk — kispályás labdarúgó „rangadó” követi, ahol a humoristák és az NYVSSC labdarúgói mérkőznek egymással. 18 órától a hangversenyteremben a Sci-fi klub keretében Fleischer: Fantasztikus utazás című filmjét vetítik színesben és széles vásznon. 19- én este 7 órakor az ismert pol- és folk-beat énekes Boros Lajos vezetésével, a KISZ Központi művészegyüttes színjátszói mutatkoznak be a hangversenyteremben. Műsoruk címe: A, didergő királynő legkisebb fia, énekes, zenés vidám mesejáték, felnőttek számára. 20- án 19 órakor a BM Duna művészegyüttes vendégszerepei a hangversenyteremben, Nyár este, falun című műsorával. 21- én 16 órakor Petrilla Attila főiskolai hallgató tart előadást a kamarateremben. Nyíregyháza környékének természeti értékei címmel. Gyermektáncosok bemutatója A társastáncok kedvelőit várják á prilis 17-én vasár n ap egy órára a KISZÖV nyíregyházi Vörösmarty téri klubkönyvtárába a kelet-magyarországi úttörők táncbemutatójára. Borsod, Hajdú, Szolnok és Szabolcs- Szatmár ifjú táncosai versenyeznek két kategóriában: párostáncban és koreografált csoportos táncban. Ez utóbbiban érdekelt a megyei és városi művelődési központ együttese is. A verseny tétje: itt választja ki a zsűri az országos mezőnybe továbbjutó produkciókat. Felületjáték, felszínesség nélkül Bodó Károly képe a Benczúr-teremben. Bodó Károly természetelvű festő. A natúrét ábrázolja, mégsem naturalista, ösz- szegyűjtve a flóra ajándékait, a növények terméseit, a tobozt, a makkot, ágakat, csigákat, új világot épít. Ezek a gyermekkori kincsek, mindannyiunk valamikori játékai fölkerülnek a képekre. Festmény lesz belőlük, de nem ábrázolt, megfestett tárgyként, hanem objektumként. Beleágyazódnak a festékbe. Bodó Károly világa egy — még a magyar festészetben is — szokatlan világ. Vállalja a rafinált mívességgel szemben a bátor harsogó színeket, vállalja a táblaképek síkja helyett a darabos, rusztikus, tériséget, a mozgó képfelszínt. Szinte domborművek már ezek a képek, de mégsem festői — szobrászi Öszvérek. Absztrakt, sőt nonfiguratív festményeket láthat az érdeklődő a nyíregyházi Benczúr-teremben április 21-ig. Sci-fi filmklub A tudományos-fantasztikus filmek kedvelőit bizonyára megörvendezteti a hír: sci-fi filmklub alakul a megyei és városi művelődési központban. Az első félévi programba négy filmet vettek fel a szervezők. A klub előadásai csak bérlettel látogathatók. Az első vetítés április 18- án, hétfőn este hatkor kezdődik. A film a Fantasztikus utazás, amely a közelmúltban a televízió műsorán is szerepelt. Az izgalmas történet hősei tengeralattjáróval az emberi testet járják be. Akik a tv-ben látták, azoknak is felejthetetlen élményt jelent majd színesben az 1966-ban készült amerikai alkotás. A filmklubosok május 16-án igazi ritkaságot te* kinthetnek meg. Az első fantasztikus filmet, az 1902- ben forgatott Utazás a Holdba címűt. Ezt abban a műsorban egy német némafilm, A Hold asszonya követi. A sci-fi sorozat első félévi utolsó vetítésén június 6-án a 2001 — Űrodisszea című angol film látható. A filmklub minden előadása előtt bevezető hangzik el, majd a film megtekintése után a tagok meghívott szakemberrel beszélgethetnek a látottakhoz kapcsolódó tudományos problémákról. Hegjött a postás Megérkezett a postakocsi János-bokorba. Dankó Zoltán az 5-ös számú külterület kézbesítője naponta viszi az újságokat, leveleket és a pénzküldeményeket a János-bokori lakosoknak. (Császár Csaba felvétele) ' 16 ezer Iskolai dolgozó hétvégi pihenése Szabad-e a szabad szombat? Egy közelmúltban tartott megyei felmérés szerint, melynek legfőbb tapasztalatait a Pedagógusok Szak- szervezete megyei bizottsága is megvitatta, — a nevelők többsége pihenéssel és a jövő heti órákra való felkészüléssel tölti a szabad szombatot. Az iskolák többségében gondot fordítanak arra, hogy a hétvégi szabad időben ne szervezzenek olyan elfoglaltságokat, amelyek csorbítják a szabad szombatokat. A Pedagógusok Szakszervezetének a megyében több mint 16 ezer tagja van, a nyugdíjasokkal, technikai dolgozókkal együtt. Megkönnyítette a megyében is az ötnapos tanítási hétre való áttérést, hogy már az 1982— 83-as tanévben néhány is* kólában kísérletképpen bevezették a rövidített tanítási ciklust. Az így szerzett tapasztalatokat elég hamar megismerték a pedagógusok. Az új tanévben az óvodákban csökkent az óraszám, növekedett a felkészülési, pihenési lehetőség. Az általános iskolákban dolgozó tanítók és tanárok többsége is pihenéssel tölti a szabad hétvégét, de elég sokan ekkor végzik el a füzetellenőrzést, felkészülnek a hétfői mupkára. Egy kisebb részük szakköri, tanulmányi kirándulást vezet, vagy a gyermekkel együtt társadalmi munkán vesz részt. Az iskolák a munkával töltött szabad szombat kárpótlásáról gondoskodnak. A tapasztalatok szerint a középiskolákban és kollégiumokban ritkán veszik igénybe a pedagógusokat szombaSEGÍTSÉG MINDENÜNNEN Oltás, fürösztés, medicinák Nem kevés az a pénz, amit évente állatgyógyszerekre költünk, hiszen aki az állatot menti, az az embert — az élelmet — is menti. Évente mintegy 24 millió forintért vásárolnak Szabolcs-Szatmár megyében állatmedicinát, de, ha figyelembe vesszük, hogy végtére is mezőgazdasági megye a miénk, az összeg nem is oly nagy. Csak a példa kedvéért: a nálunk sokkalta kisebb Tolnában nagyobb összegeket költenek erre a célra. Ha a megyék rangsorát nézzük, úgy a 7—9. helyen állunk. Ha az állatorvost kérdezzük a gyógyszerellátás milyenségéről, lényegében ugyanazt halljuk, mint amit az emberek esetében. Vagyis: vannak hiánycikkek, gond az import, legyen szó alapanyagról, segédanyagról, csomagolóeszközről. Földesi József, a gyógyszertári központ osztályvezetője, ezeket mondta az állatgyógyszer-ellátásról: — Az éves teljes forgalomnak mintegy húsz százalékát használják fel az állatok orvoslására, de ennél az aránynál figyelembe veendő, hogy — szemben a humán gyógyszerekkel —, az állatoknál használatos szerek csakis teljes áron vásárolhatók meg. Gond, hogy különösen a nyugati eredetűekből sosem kapunk annyit, amennyi szükséges lenne. De, ha az első pillanatra . ez nyugtalanítónak is látszik, nem olyan veszedelmes a helyzet, noha lehetne sokkal jobb is. Különösen ha azt vesszük figyelembe, hogy a nagy állattartó gazdaságok — akad belőlük jó néhány — érthető okok miatt sokkalta jobban fenyegetettek a járványoktól, mint az egy-egy háztájiban található viszonylag kisszámú jószág. De, mint ezt a nyírtassi sertésállomány, vagy a székelyi kacsafarm esete is mutatta, segítség mindig van. — Izgalmas témák akkor jelentkeznek, amikor egy ilyen gazdaságban van baj, lép fel tömeges megbetegedés, amire nem lehet előzetesen felkészülni. Ilyenkor jön a telefon, s az eddigiek szerint nem hiába, mert ha kell, segít a Gyógyszerérté- kesítő Vállalat, és szinte alig akad olyan megye, amelyik — természetesen a kölcsönös segítség reményében —, ne juttatna a maga gyógyszerkészletéből. Az említett eseteknél is egy nap alatt került elő a _ kellő mennyiségű anyag. Nagy segítség, hogy a gyógyszerértékesítő kiváló nyilvántartással rendelkezik, amiből rövid úton kiderül, hol és mi található. Természetesen vannak egyéb, nagy mennyiségű szert igénylő alkalmak is, mint az eboltás, a juhfürösz- tés, de ezekre szinte hiánytalanul lehet mindig felkészülni. S ha voltak — és vannak is — nehézségek, azért megnyugtató, hogy az 1981-es ellátási mélyponthoz képest, határozott a javulás. ton. A kollégiumokban a • csökkentett munkaidő lehetővé teszi az arányosabb munkaelosztást. így a kollégiumi nevelők is a korábbiaknál jobb körülmények között készülhetnek a hét eleji munkára. A szakszervezeti felmérés néhány gondra is felhívta a figyelmet. Az iskolák technikai dolgozói sérelmezik, hogy az ebédidőt külön számolják el, s emiatt naponta 8 óránál többet dolgoznak, s a többletidőt nem írják jóvá számukra. Az ötnapos tanítási hét legfontosabb tapasztalatait a szakszervezet megyei vezetői a közelmúltban juttatták el az országos szervekhez. A tárgyalóteremből Tönkrement házasság 1969-ben kötött házasságot Frindik Péter 38 éves ajaki lakos Kovács Erzsébettel, s négy évig a fiatal pár az asszony szüleinél lakott. Frindik hamarosan észrevette, hogy a felesége alkalmanként italozik, s emiatt nézeteltérésük is volt. A felesége azonban akkor sem változtatott a magatartásán., mikor saját házukba költöztek, sőt az italozás kevésbé mérsékelt lett, olykor már nem is főzött, s nem gondoskodott a gyerekekről. Frindik el akart válni, de a szülei ellenezték, mondván: a vagyont akkor meg kell osztani, s a gyerekekkel is problémák lesznek. Erre bánatában Frindik is a pohárhoz nyúlt. Három éve Frindik apja azzal fogadta a munkából hazatérő fiát, hogy a menye csúnyán szidalmazta, mert ő kifogásolta ismételten ittas voltát. Akkor Frindik egy késsel ijesztette meg az asszonyt, sőt meg is sértette vele, de más baj nem esett. Frindik apja tavaly meghalt, és Frindikné — most már az apósától sem tartva —, egyre gyakrabban rúgott be, sőt ittasan el- csavargott otthonról, olykor a szomszédoknál aludt. Frindik állandó idegfeszültségben élt, magas vérnyomása lett, s ő maga is egyre gyakrabban lerészegedett, s vagy az asszonyt zavarta ki a házból, vagy az egyébként igen szép ajtót, ablakot verte be. Szeptember 22-én mindketten részegek voltak, összevesztek, s Frindik kizavarta az asszonyt a lakásból, a gyermekeket pedig elvitte az édesanyjához. Az asz- szony vissza szerette volna őket vinni, de az anyósa letagadta, hogy nála fennének. Mikor Frindik hazament, ismét összetörte a lakás ajtaját, a felesége ruháit pedig az udvarra hordta egy kupacba és meggyújtotta. Az eset miatt a rendőrség 15 nap elzárással sújtotta. Október 15-én Frindik .délután megivott két deci barackpálinkát, s elment a testvéréhez, ö nem volt otthon, s a testvér anyósával beszélgettek egy keveset. Frímelik mondta, hogy nem akar tovább a feleségével «élni. Dobrai Pálné azt tanácsolta neki, várjon a válással, míg a gyerekek ki nem járják az iskolát. Frindiik ezután a kocsmába járt, pálinkát ivott, majd yhaza- ment. A felesége nyolc órá előtt érkezett haza, s Frindik a terasz tetejéről beszélve gyorsan szóváltásba keveredett vele, s küldte az asszonyt, menjen haza az anyjához. Közben lelépkedett a lépcsőn. Az asszony fordult, hogy elmegy, közben Frindik — a benne dolgozó indulatok hatására, hogy nem képes megoldani a családi gondjait, s rajta senki nem tud segíteni —, egy hatoentis pengéjű késsel oldalba szúrta. Az asszonyt hamarosan elvitték a körzeti orvoshoz, kórházba került, megműtötték —. a mája is megsérült —, mert a szúrás életveszélyes volt. Frindik később azt állította, nem emlékszik semmire, de bűnösnek érzi magát, mert az iratokból tudja, hogy megszúrta a feleségét. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa, Frin- diket életveszélyt okozó testi sértés miatt három év börtönre büntette, három évre eltiltotta a közügyektől, s elrendelte, hogy az alkoholisták kényszergyógyításának vesse alá magát. Az ítélet nem jogerős. T. 'S.
