Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-02 / 51. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. március 2. Á TÍZÉVES VÁROS ÉS A ZEHE Világhírű művészek — báron dobogón Nyírbátor neve már elválaszthatatlan a zenétől és ezt nemcsak a zenei napok, a nyári zenei tábor, vagy a legutóbbi nagy esemény, a karácsonyi hangverseny jelzi, hanem az oktatási intézményekben folyó zenei nevelés is. Ez utóbbinak célja elsősorban nem az, hogy világhírű zenészeket képezzenek, hanem főként az, hogy a zenét szerető és értő nemzedéket neveljenek. A nyírbátori rendelőintézet fizikoterápiáján naponta 45— 50 kezelésre szoruló beteg fordul meg. Képünk: Szabó Im- réné ultrahanggal gyógyít. A jövő városnegyede Jubllaumi programok Kodály-szobrot avatnak Változatos, gazdag programmal készül Nyírbátor lakossága a várossá válás tizedik évfordulójának méltó megünneplésére. Bár az évforduló napja április 29-én lesz, a városópítést-szépítést szolgáló akciókat meghirdették, hiszen a település fejlődését segítő önzetlen társadalmi munkát nem lehet az ünneplés napjára időzíteni. Egyik jelentős mozgalomnak a „Minőségi munkával, közéleti aktivitással a 10 éves Nyírbátorért” címet adták, amely napjaink kiemelten fontos céljának megvalósítását, a munka minőségének javítását szolgálja, de arra is ösztönöz, hogy minden városát szerető ember nagyobb részt vállaljon a közéletben, mert ez is elengedhetetlen feltétele Nyírbátor harmonikus fejlődésének. Társadalmi munkára hív az „Ifjú városunkért, város az ifjúságért” mozgalom, amelynek az idén is a KISZ- bizottság és a tanács együttműködési szerződése adja az alapját, hiszen ez a megállapodás rögzíti: miben számít a város vezető testületé a fiatalok segítségére, s az is, mit nyújt viszonzásul a település lakosságának jelentős hányadát kitevő ifjú korosztály élet- és munkakörülményeinek javításáért, kulturá- lódásuk, művelődésük, egészségügyi ellátásuk feltételeinek megteremtéséért. A „Tiszta, rendezett Nyírbátorért”, az „Építem, védem” címszó alatt meghirdetett mozgalmak önmagukért beszélnek, s takarják mindazokat az elképzeléseket, amelyek a járdákkal ellátott utcák számának bővülését, a rossz földutak jobbítását, parkok, zöldterületek kialakítását és megóvását, a játszóterek számának szaporodását, a fürdő bővítését hivatottak elősegíteni. Az évforduló megünneplése természetesen nemcsak munkával jár, megszaporodnak azok a rendezvények :s, amelyek nemcsak Nyírbátor lakóinak szereznek örömet, hanem vonzzák az érdeklődőket a megye, az ország más tájairól is. A 10 éves város alaposabb megismerésére is több lehetőséget nyújtanak ezek a programok. Pályázatok, tanulmányok készülne«, amelyek képet adnak a mai Nyírbátorról, s amelyek a városhoz kötődést mutatják meg. Készül az április 29-i ünnepi hangverseny programja is. Ugyancsak megkezdődtek a 17. zenei napok előkészületei, amelyek joggal tartanak számot országos érdeklődésre. Lesz természetesen fotó- kiállítás, amely a város fejlődését mutatja be, de a képzőművészeti kiállítások sem maradnak el, ahogy ezt már a megye leglátogatottabb múzeumától hosszú évek óta meg is szoktuk. A város megismerését szolgálja majd a „Tanulmányok Nyírbátor történetéből” kiadvány, a várostérkép megjelentetése, felújítva várja majd az ünneplő közönséget a Szabadság téri emlékmű, s Nyírbátor és a zene elválaszthatat- lanságának jelképe lesz Kodály Zoltán szobra, amelynek avatására minden bizonnyal az évforduló ünnepén kerülhet majd sor. A 2-es számú általános iskolában például 1979-ben szervezték meg az első zene tagozatos osztályt, s jelenleg már négy osztályban folyik zene tagozatos oktatás. Két gyermekkórusuk is működik, amelyek sikeresen szerepeltek mind a zenei napokon, mind a megyei bemutatókon. FURULYA, KLARINÉT A legnagyobb fejlődés a zeneiskola életében következett be. Itt óvodás kortól felnőtt korig folyik szervezett zeneoktatás. Hangszereik, hanglemeztáruk értéke meghaladja a 2 millió forint értéket, s kiváló eredményeket érnek el a hegedű, a zongora, a furulya, a klarinét és az ütőhangszerek oktatásában. Munkájuk eredményét fémjelzi, hogy a megyei bemuNyírbátor lakóit nem kényeztetik el az állami vállalatok és ipari szövetkezetek azzal, hogy évente és látványosan növelik szolgáltatói tevékenységüket, ezért nem mindegy; hány kisiparos munkájára számíthatnak a város lakói, megtalálják-e azoknak a szakmáknak a képviselőit, akiknek munkájára nap mint nap szükség van. A kisiparosok vállalkozási kedvének növekedését segítő és ösztönző intézkedések jó hatásáról pontos számadatok árulkodnak, hiszen míg 1975- ben 377, addig ezekben a napokban több mint 650 kisiparos tevékenykedik. Természetesen nemcsak számuk növekedett, hanem nagyobb lett az általuk végzett munka értéke is. 1980- ban például 116 millió forintot tett ki termelésük értéke, amelyből 91 milliót ért a lakossági szolgáltatás, 25 milliónyit pedig árutermelés. A múlt évben 120 millió értéket termeltek, s ami a város lakóinak fontos, lényegesen megemelkedett — 91- ről 113 millióra — a szolgáltatások értéke. Ez egyben azt is jelenti, hogy a múlt évben már kevesebb kisiparos — összesen 31 — foglalkozott kizárólag csak árutermeléssel, s többen tértek át szolgáltatásra. A maii kor követelményeinek megfelelően bővítették szolgáltatásaikat a vasiparosok és a villanyszerélők, de ugyanez mondható el a kizárólag árutermeléssel foglalkozó kisiparosokról is, akik importot kiváltó hiánycikkeket — malomipari rostát, kalapácsos darálókést, vízszivattyúlapátot, szerszámnyeleket, kádakat, dézsákat — gyártanak. Ezeket a Kisipari Termeltető Vállalat adja át a kereskedelemnek. Sajnos, ma is sok olyan szakmáit tartanak számon tatón három kisegyüttesük közül egy arany, egy ezüst, egy okleveles minősítést szerzett, ütőegyüttesük pedig az országos fesztiválon a második legjobb minősítést kapta. Az iskolán kívüli zenei nevelés is jelentős szerepet tölt be a közművelődési munkában. Az áfész vegyes kórusa például a város kulturális életének egyik jelentős reprezentánsa. A Debrecenben, a Nyíregyházán, a Kisvárdán, a Törökszentmiklóson és a Szolnokon megszerzett minősítések mellett sikerrel hangversenyezett Angliában, Bulgáriában és az NSZK-ban, s rendszeresen közreműködik a zenei napok és a karácsonyi hangversenyek rendezvényein. GYERMEKKÓRUS A város zenei életének elNyírbátorban, amelyek végzésére nem vállalkozik kisiparos. Nincs burkoló, ács, vízvezeték-szerelő, központifűtés-szerelő, de hiányzik a cipész, cserépkályhás, a bú- torasztalos, a bádogos és az üvegező, ugyanakkor új tevékenységi körként lépettbe a személy- és teherfuvarozás. Kiveszik részüket a kisiparosok a lakásépítésből is. Jól mutatja ezt, hogy 1975 és 80 között több mint 2 ezer lakást építettek fel. Ezek közül 270 a belvízkárt szenvedett családoké volt, de vállalkoztak 120 cigánylakás felépítésére is. A múlt évben 104 családi, illetve társasházat építették, s többségük ott volt és jelentős részt vállalt azokból az akciókból, amelyek a város szépítését, a járás községeinek gyarapodását szolgálták. A lakosságnak és a közösségnek végzett munkájuk elismerését jelenti, hogy a társadalmi és tömegszervezetekbe a legutóbbi választások alkalmával kétszer annyi kisiparost választottak, mint korábban, s jelenleg közel százan viselnek valamilyen funkciót, s veszik ki így is részüket a közéletből. A kedvező eredmények ellenére is van még tennivaló — így értékelte ezt a napokban a nyírbátori városi-járási párt-végrehajtóbizottság — hiszen tovább kell fejleszteni a kisipari szolgál,tatóhá- zak építését, s szükség lenne egy gépjárműjavító bázis létrehozására is a kisiparosok összefogásával. Van feladat a kapacitások növelésében is, hiszen az igények évről évre nőnék, ezért a munkaviszony és a nyugdíj mellett dolgozó kisiparosok számának növelése egyre sürgetőbb feladat. Szükség van újabb építőipari szakmában dolgozó kisiparosokra, hiszen reméljük nem csökken a lakásépítési kedv. ismerését jelzi, hogy az általános iskolások számára olyan világhírű előadóművész is adott már hangversenyt, mint Kocsis Albert, hallgathatták a rádió gyermekkórusának' műsorát, de a város zenei programjainak résztvevői között tarthatják számon Ruha Istvánt, Jandó Jenőt, Kovács Dénesi, Kocsis Zoltánt, Kodály Zoltánnét és a Tátrai-vonósnégyest. A zenei élet értékelésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni az országos hírű zenei napok rendezvénysorozatát, amelynek megrendezése — a növekvő költségek miatt — egyre nagyobb gondot okoz a város vezetőinek. Épp ilyen gond az országban és a határokon kívül is népszerű nemzetközi ifjúsági vonószenei tábor szervezése, amely a múlt évben a hatodik sikeres kurzusát járta. MUNKÁSHANGVERSENYEK A hat év alatt a magyar hallgatókon kívül a Szovjetunióból, Romániából, Lengyelországból, Csehszlovákiából, az NDK-ból, Spanyol- országból, Dániából és Indiából fogadtak hallgatókat, akik évente legalább tíz koncerttel járultak hozzá a zenei napok színvonalának növeléséhez, a zene népszerűsítéséhez. Üzemi munkáshangversenyeket rendeztek, de hangversenyeztek Csaro- dán, Szabolcsban és Nyírmi- hálydiban, hogy ezeknek a településeknek a lakói is közelebb kerüljenek a zenéhez. Az idei év a várossá válás tizedik évfordulója Nyírbátorban, éppen ezért tekintenek még nagyobb várakozással a zenei tábor és a zenei napok megrendezése elé. A korábbi években megszokott magas színvonal tartása azonban már-már meghaladja Nyírbátor anyagi erejét... Ha néhány évvel ezelőtt Nyíregyházán elhangzott Valahol Jósaváros neve, mindenkinek a gyors, a dinamikus fejlődés jutott eszébe. Ma Nyírbátorban ugyanezt jelenti a Fáy-lakótelep, hiszen az előző ötéves tervben elkezdett új városnegyed kiépítése nemcsak ebben, még a következő középtávú terv- ciklusban is megpályázhatja ezt a hízelgő jelzőt magának. A korábban felépített több szintes lakások mellett most ugyan hiányoznak a látványos munkák, de a „feltúrt” terület újabb fejlesztésekről árulkodik. Most közműépítők dolgoznak ezen a helyen, mert csak az ő munkájuk révén épülhetnek fel az összkomfortot adó lakások. Az idén 164 lakás közművei készülnek el, amelyek közül. 74 építéséhez is hozzálátnak, ám a beköltözésre csak 1984-ben nyílik lehetőség, 90 lakás építése pedig csak jövőre kezdődhet, mert a szűkös fejlesztési lehetőségek miatt éhben az esztendőben nem jut rá pénz. Most végzik egy 16 tantermes iskola és a város több 'szintes lakásainak melegéről és meleg vizéről gondoskodó (hőközpont munkáinak előkészítését is, s rövidesen kezdődnek egy 100 gyermeknek otthont adó óvoda kivitelezési munkáinak előkészületei is. Ezeknek az intézményeknek az átadására csak jövőre kerül sor, amikor újabb területeken láthatnak 'hozzá a lakótelep fejlesztéséhez, a 7. ötéves tervben felépülő lakások területeinek előkészítéséhez. Hí jut az utakra? Ha összeszámolnánk, hogy mondjuk az utóbbi öt évben miről szólt a különböző fórumokon elhangzott közérdekű javaslatok többsége, alighanem az utak, különösen a földutak állapota kerülne az első helyre. Nincs ebben semmi különös: a város lakóinak jogos igényeit jelzi, sajnos ugyanakkor azt is, hogy erre a célra jut szinte a legkisebb összeg a város kasszájából. Az idén például mindössze 200 000 forint, amelyből a Rózsa Ferenc, a Csokonai utcák gyalulását végeztetheti el a tanács és befejezhetik a tavaly már elkezdett Sallai utca karbantartását is. Ez utóbbinál komoly gondot okoz, hogy a belvizes években feltöltötték az utat, s most magasabban fekszik, mint a járda, sőt az udvaroknál is. Az idei tervek között szerepel még a Damjanich, a Rajk László, az Esze Tamás és a Krúdy utcák karbantartása is. A burkolatfestésre és a járdaaszfaltozásra 660 ezer forint áll a tanács rendelkezésére, de ebből a pénzből készült el a buszpályaudvar rendezése is. Az Árpád és a Hunyadi utcák kereszteződésében eddig sok gondot okozott, hogy az autóbuszoknak nem volt kijelölt helyük, így az utasoknak gyakran szaladgálni kellett, míg megtalálták a saját járataikat. A rendezés után kialakulhatnak az úgynevezett peronok, s táblákat helyeznek majd el, amelyek állandó helyet jelentenek a különböző útvonalakon induló járatoknak. Az oldalt összeállította: Balogh József RONCSOK! Utazhatunk télen, vagy nyáron, hétköznap vagy ünnepen, a ‘látvány mindig ugyanaz: kibelezett autóroncsok csúfítják a környezetet Nyírbátorban, a Császári út 60. számú porta előtt. A kép legfeljebb annyiban változik, hogy hol egy, hol több roncs áll itt. Érthető — mondhatnánk — hiszen az itt dolgozó karosszérialakatos számára a karambolos kocsik javítása jelenti a megélhetést. Hogy ki mit tárol az udvarán, kirívó esetben az sem magánügy. De hogy közterületen, kerítésen kívül mit helyeznek el, az már közügy. Mint az említett esetben is, hiszen a város egyik legnagyobb forgalmú útja — a Nyíregyházát Mátészalkával összekötő út mentén, átellenben a benzin- kúttal — csúfoskodnak a roncsok. Nap mint nap arra járó százak, ezrek szeme láttára. (G. B.) Nincs burkoló, ács, cipész Vállalkozó szakemberek
