Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-02 / 51. szám
1983. március 2. Kelet-Magyarorsz ág 3 „A korszerű tudást szolgáljuk" Beszélgetés Héth Sándorral, a Kossuth Könyvkiadó igazgató helyettesével A napokban a Kossuth Könyvkiadó szabolcsi ki- rendeltségének aktivistáival találkozott Méth Sándor, a Kossuth Könyvkiadó igazgatóhelyettese, akivel a politikai könyvek terjesztésének tapasztalatairól beszélgettünk. — Könyvkiadónk egyik sajátossága, hogy a megjelentetett műveknek csak harminc százaléka kerül a könyvkereskedelmi hálózatba, a többit mi magunk közvetítjük az olvasóig — mondta. — A pártszervezetekre épülő terjesztési hálózat sajátos magyar szisztéma, ami még az illegalitás éveiben alakult ki. A hagyományon túl a politikai irodalom jellege, természete is előírja azt, hogy ha el akarjuk érni a kiadott könyvekkel a kívánt célt, akkor oda kell vinni a párttagság, az olvasó elé. Aktivistáink többségének ez egyben pártmegbízatás is, a politikai irodalom terjesztésével agitálnak. A számuk országosan húsz-huszonötezer és mivel közvetlenül ők tartják a kapcsolatot olvasóinkkal, ezért időnként találkozóinkon elmondhatják tapasztalataikat. Ugyanakkor tájékoztatást is kapnak a kiadói tervekről, a kiadvány-, folyóirat-terjesztés országos helyzetéről. — A többi megyével ösz- szehasonlítva milyennek ítéli a Kossuth Kiadó könyveinek szabolcs-szatmári terjesztését? — Ha az elmúlt öt évet vesszük figyelembe, azt mondhatom, hogy a megyei kirendeltség által forgalmazott könyvek mennyisége évről évre nőtt, de ez az ütem alatta maradt az országos átlagnak. Kivételt jelent 1982, amikor a korábbi 5—8 százalékkal szemben egy esztendő alatt húsz százalékkal megugrott a könyvforgalom. Az elért eredmények ellenére úgy látjuk, hogy a további növekedésnek is megvannak a lehetőségei és az egy keresőre kiszámított eladási értéket — ami jelenleg vidéki átlagban 24, Szabolcs-Szat- márban 12 forint —, sikerül közelíteni az országos szinthez. Látogatásomkor azt tapasztaltam, hogy ehhez minden feltétel adott. — Említette a keresőkre bontott statisztikai mutatót. Figyelemmel kísérik-e, hogy a társadalom milyen rétegeihez jutnak el a kiadó könyvei? — Az olvasótáborunk döntő részét a nagyüzemekben dolgozók adják és ezen nemcsak a fizikai munkásokat értem. Eredménynek tartjuk, hogy a terjesztői hálózaton keresztül eljutottunk a falvakban élőkhöz is, a termelőszövetkezetben dolgozók jelentik olvasóink egynegyedét. A kiadványaink más csoportjai — részben a szakmunkák, kézikönyvek, esztétikai, kritikai kiadványok — iránt pedig az értelmiség érdeklődése változatlanul nagy. — A Kossuth Könyvkiadó az egyik legnagyobb hazai kiadó. Napjainkban mi jellemzi kiadáspolitikájukat? — A párt kiadójaként első és legfontosabb feladatunk a politikai irodalom terjesztése akkor is, ha ezen a téren nem vagyunk monopolhelyzetben, hiszen a Gondolat, a Magvető, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó szintén jelenV tét meg hasonló irodalmat. Ezt nem tartjuk bajnak, de a meghatározó, a „profilgazda" továbbra is a Kossuth Kiadó. A kiadáspolitikát alapvetően meghatározza az, hogy szinte naprakészen, a könyvekkel a párt politikáját szolgáljuk és ezért a mindennapokban felmerülő kérdések, nehézségek megoldását könnyítő művekkel a lehető legrövidebb időn belül a piacon kell lennünk. A különböző pártoktatási segédletekkel, propagandaanyagokkal pedig az alapszervezetek, vitakörök aktívabb politizálását segítjük. — A kiadón belül nyolc szerkesztőség dolgozik, amelyek különböző területeken, témakörökben készítik elő a könyveket. Kérem, röviden szóljon munkájukról és néhány ez évben várható műről? — Ebben az évben a tervek szerint 180 kötet jelenik meg 5 millió példányban. Az egyik szerkesztőségünk a marxizmus klasszikusainak munkáit gondozza. Marx, Engels, Lenin alapvető műveit már mind megjelentettük. Célunk, hogy ezek a kötetek a boltokban bármikor hozzáférhetők legyenek. Tavaly megkezdtük a Források elnevezésű sorozatunkat, amiben a nemzetközi munkásmozgalom azon alakjainak írásait adjuk közre, akik nagyban hozzájárultak a tudományos szocializmus fejlesztéséhez. Az idén külön feladatot jelent ennek a szerkesztőségnek a kettős Marx-évforduló, amely alkalomra megjelentetjük többek között a Kortársak Marxról és Az élő Marx című könyveket. Kiadunk évente 15—20 filozófiai, filozófiatörténeti, szociológiai, valláskritikai munkát is. Jó visszhangra talált olvasóink körében a művelődéspolitikai szerkesztőség Vélemények-viták sorozata, amiben idén a művészet pártosságáról szóló kötet is várható. — A legnagyobb a történelmi szerkesztőség, aminek egyik jeles vállalkozása lesz a tízkötetes világtörténetet 1975-ig kiegészítő mű megjelentetése. Kiemelten kezeljük a közgazdasági témájú könyveket. A közel húsz újdonság között lesz például a gazdaságirányításról és a nagyvállalatokról, a népgazdaság hatékonyságáról és tartalékairól szóló. A belpolitikai szerkesztőséghez tartoznak több egyéb mellett a politikai vitaköri anyagok, a folyóiratok. Ez a szerkesztőség a gazdája a megyéket bemutató sorozatnak, amelyben a szabolcs-szatmári, kötet várhatóan 1984-ben hagyja el a nyomdát. — A kiadói tervekből is kitűnt, milyen sokrétű a megjelenő politikai irodalom. Milyen ma az ideológiai müvek szerepe? — A politikai irodalom súlya napjainkban megnőtt. A világméretű gazdasági kihívásra, az építőmunkánkat nehezítő gondokra csak elméleti, ideológiai, szakmai téren felkészülten válaszolhatunk helyesen. A problémák megoldásához nélkülözhetetlen a korszerű tudás, amit nekünk, a kiadónak a könyvekkel segíteni, szolgálni kell. Reszler Gábor J Húszlakásos tanácsi bérházat épít az ÉPSZER Vásárosnaményban, a Kossuth utcán. A négyszintes épület alsó szintjében fodrászszalon, mérték utáni szabóság és rádió-tévé szerviz kap majd helyet. Az új létesítményt várhatóan ez év végén adják át. Brigádmozgalom a papírgyárban Mire hajt az ember? Valamikor az itteni brigá- A Papíripari Vállalat nyíregyházi gyára presztízse, jelentősége {nem csökkent, most is megyénk egyik legtöbbet termelő üzeme. De a brigádmozgalom szinte mélypontra került $ok dolgozó lelkesedése alábbhagyott, az embereket nehezebb mozgósítani, mint akár csak két-három évvel ezdokat példaképül lehetett állítani sok hasonló, vagy nem is hasonló üzem brigádjai elé. De most nem példálóznak a papírgyáriak eredményeivel. Belenyugodnak ebbe, vagy van kiút, mi várható az idei esztendőtől? Erre kértünk választ három illetékestől. Vonzóbb programot Vadász Magdolna munka- verseny-felelős: — Nyíregyházi és hajdúdorogi gyárunkban tavaly még 572-en vettek részt a mozgalomban, idén már csak 527- en. Egyelőre nem is törekszünk mennyiségi növekedésre. Sőt, megváltunk azoktól a brigádtagoktól, akikre már semmiképpen sem lehet számítani. Érdekes, hogy például a kisebb létszám ellenére a gyárnak végzett társadalmi munka értéke alig csökkent. Tavalyelőtt 245 ezer, tavaly 241 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a brigádok. A régen oly sokat emlegetett hármas jelszó másik két részéről is szólt a munka- verseny-felelős. — Számos kulturális programot szervezünk. A fiatalok olykor élénken érdeklődnék, de az idősek kevésbé. A tanulás lehetőségeit — úgy tűnik — sokan nem használják ki kellően. Ha arról van szó, hogy a dolgozók több pénzhez akarnak jutni — életszínvonaluk emeléséhez, vagy megtartásához — az természetes. Az is érthető, hogy legtöbben nemcsak programot, hanem vonzó programot akarnak. S ezt nem mindig kapják meg. Ám visszatérve az első számú követelményre: vajon megfelelő-e a biztatás, megújítják-e a célokat, a jelszavakat? — A gyár tervét, főbb céljait mindenki ismertetheti, több tájékoztatást ad a vállalat. Tavaly óta minden egységben a közvetlen vezetők mozgósítanak a legfontosabb feladatokra. Jó ez, mert a helyi vezetők jobban ismerik az igényeket és a lehetőségeket. A célok tehát konkrétabbak, egy-egy szűkebb közösségre szabottak. Konkrét vállalások Hepp János, a gyár szak- szervezeti bizottságának titkára így folytatja: előtt — A gyár idei tervének ismeretében a brigádok konkrét vállalásokat tehetnek. Nekik kelL meghatározni, hogy mit, hogyan akarnak. A vállalásokat nem lehet direkt módon irányítani. Idén önállóbb lesz gyárunk, így még nagyobb szerep vár a brigádokra. Az energiatakarékosságnak, az újításoknak idén is fontos szerepük lehet. A Papíripari Vállalat két másik gyárában kísérletképpen idén a mozgóbér nagyobb részét fordítják a brigádok jutalmazására. Ha ez eredményes lesz, általánossá teszik az egész vállalat területén, így nálunk is. A szakszervezet gyárunkban ebben az évben is kétszer tűzi napirendre a brigád- mozgalmat. Ez nem azt jelenti, hogy közben nem törekszünk az ösztönzésre, az értékelésre. — Az ösztönző erő több is, jobb is lehetne — fogalmaz az szb-titkár. — Bár nem mindenki egyformán érzékeny az anyagiakra. Vannak nálunk összetartó, jó kollektívák, de sokan csak a saját dolgukat nézik. A bejárók műszak után igyekeznek haza, nehéz őket tanulásra, művelődésre bírni. Inkább otthon hajtanak a pénzükért. A háztáji, a másodállás,' a pluszmunka terjed. Ez önmagában nem baj, sőt közhasznú is lehet. De egyesek túlzásba viszik. Gyárunkban is felgyorsult a munkásvándorlás, hátrányunkra. A felhígulás, a minőségi romlás is nehezíti a mozgalmat. „Több jó szót..." Mankovics Józsefnek, a November 7. Szocialista Brigád vezetőjének ez a véleményei — Többen a nagyobb fizetés reményében távoztak. Sokan az ittmaradottak közül is igyekszenek másodállást, pluszmunkát találni. De talán itt, gyáron belül is lesz majd mód több pénz szerzésére, mert kisvállalkozás létrehozását tervezik. A mi brigádunk hullámlemezeket gyárt. Volna lehetőségünk a minőség javítására. Ehhez jobb alapanyag és a tmk- iizem még jobb segítsége is szükséges. Azt hiszem, a mozgalmat nagyobb anyagi és erkölcsi ösztönzővel fel lehet élénkíteni. Az erkölcsi elismerést sem kapjuk meg mindig. Az üzemi híradó többet népszerűsíthetné az eredményeket. Kaphatnánk több jó szót, nyilvános dicséretet. Ez pénzbe sem kerülne. Talán itt érkeztünk el a lényeghez. A Minisztertanács legutóbbi állásfoglalása már több pénzt is előirányoz a brigádmozgalom ösztönzésére. Szükség is van erre, hiszen u legtöbb brigádtag — ahogy mondani szokták — a piacról él. Persze az sem árt, ha nemcsak az anyagiak vezérlik a brigádokat. Több mint 6 millió forint értékű korszerűsítési és karbantartási munkát végzett Nyírbátorban a városi tanács vb építőipari, költségvetési üzeme 1982-ben. Ebből az összegből 35 állami tulajdonú lakás felújítását végezték el és 9 Lakás korszerűsíFalépcső exportra Exportnövelő beruházásra vett fel hitelt a Magyar Nemzeti Banktól a Szatmár Bútorgyár a múlt évben. A mintegy 14 millió forintos költségből 12 milliót fordítottak a gépesítésre. A fűrészáru-megmunkáló üzemben kiegészítő, a technológiát tökéletesítő gépesítést hajtottak végre, amivel lehetővé vált a keményfa megmunkálása is, a felületkezelés gépesítése. A hitel felhasználásának legfontosabb része a szárítókapacitás fejlesztése volt. A múlt évben készült el egy száz köbméteres, négyegységes szárító, olasz gyártmányú berendezésekkel. A próbaüzemet az év elején fejezték be. A gyár a tőkés export növelését irányozta elő az új berendezésekkel. A tervek szerint 1985-re már 20 millió forint értékben szállítanak a nyugati országokba. Ennek jegyében már tavaly, a tervezett 4 millió helyett 5 millió értékű volt a kiszállítás, az idén pedig legalább 8 millió forint értékben exportálnak. Felmérték, hogy mint kezdő exportőr, nem késztermékkel, hanem alkatrészekkel érdemes megjelenni. Ezért ajtókat, zsalus ajtókat (keményfából, tömör kivitelben), valamint falépcső- elemeket szállítottak az NSZK-ba. A beruházással lehetővé válik az exportskála további bővítése. tését is megoldották. Több bérlakásban kérték a lakók a berendezés cseréjét, s mivel ezek többsége indokolt volt, s a költségek felének megfizetését is vállalták a lakók, az üzem ezt a munkát is elvégezte.-----------------------------------------------------------------------------\ Roppantó rí letrevaló ötlet volt flj a kukorica nedves tárolási módjának kidolgozása. Ma már szinte alig van üzem, ahol a termés egy részét, vagy nagyobb részét ne így tárolnák. Ezzel energiát takarítanak meg, növelik a kukorica bel- tartalmi értékét. Van azonban egy apró gond is. Felhasználás előtt a kukoricát roppantam kell. V ______________________ Készült már ilyen gép is, csak nem mindig lehet kapni. A beregdaróciak segítettek a hajon. A Barátság Tsz beregsurányi gépüzemében a műhely dolgozói házilag olyan szemroppantót készítettek, amely legalább any- nyira jó, mint az ipari. Sőt, sokkal jobb. Mindössze 20 ezer forintba került. Megtakarítottak legalább 100 ezer forintot... S Nábrádi Lajos Lakáskorszerűsítés hatmillióért
