Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-08 / 56. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. március 8. Farsang a tarpai óvodában. (Szász László felvétele) VÁLASZ CIKKÜNKRE „Bizalmi jármű“ Nagy érdeklődéssel — némi megdöbbenéssel — olvastam a Kelet-Magyarország 1983. február 19-i számában a „Bizalmi jármű” című írást. Sajnáljuk, hogy a cikk írója előzetesen nem tájékozódott a magántaxisok érdek- képviseleti szervénél — ahol természetesen készséggel nyilvánítottunk volna véleményt az egy év tapasztalatairól. Meggyőződésünk, hogy a magán- és egyéb taxisok versenyének — ami a szerzőt nem érdekli — győztese az állampolgár. A magántaxisok döntő többsége korábban a Volán Vállalatnál dolgozott hosszú-hosszú éveken át. A 33 főből több kisiparos rendelkezik az „Egymillió km balesetmentes közlekedésért” járó kitüntető címmel. Találkozásunk a személy- taxisokkal gyakori. Az ellenőrzések alkalmával meggyőződtünk arról, hogy ők ápoltak, kocsijuk tiszta, a tarifajegyzék jól látható helyen fel van tüntetve. Nem egy esetben egyéb szolgáltatásokra is szívesen vállalkoznak. (Csomagok felhordása az emeletre, idős emberek segítése.) A magántaxizás 1982. január 1-től állampolgári jog lett, a rendelet lehetőséget biztosít azoknak is, akik munkájuk mellett szabad idejük feláldozásával igyekeznek többletjövedelmet szerezni tisztességes úton. Ez lehet tanár, mérnök, oktató, bárki, aki a feltételekkel rendelkezik. Az elmúlt időszakban csupán egy utas emelt kifogást munkájuk ellen, de több esetben köszönő, elismerő szó jutott el hozzánk udvarias magatartásukért, előzékenységükért. Olyan jelzést még nem kaptunk, hogy magántaxis kisipari tevékenysége közben ittasan vezette volna járművét. Egy esetben, amikor magáncélra használta kocsiját — ittasan — a kisiparos, a szükséges intézkedéseket a rendőri és a tanácsi szervekkel karöltve azonnal megtettük. Szó sem lehet arról, hogy ezután valaki visszakapja iparigazolványát! Mint ismeretes, viteldíjjel- ző készülék nélkül üzemelnek taxisaink. Ez 1983. július 1-ével megszűnik, mivel a rendelet kötelezővé teszi használatukat. Ezzel a fuvardíjfizetés végérvényesen egyértelművé válik (jelenleg nincs megfelelő kivitelező a készülék gyártására). Természetesen ma is, a jövőben is joga és lehetősége lesz mindenkinek, hogy állami, szövetkezeti, vagy magántaxival közlekedjék. Lényegesnek tartjuk megemlíteni, hogy az 5-ös számú Volánnal igen rövid idő alatt korrekt, jó partneri kapcsolatot tudtunk kialakítani, ami megnyilvánul a standokon való fegyelmezett „békés egymás, jpellett élésben”, új taxiállomások kialakítása ügyében. Tóth Tibor a KIOSZ • . nyíregyházi alapszervezet titkára HÚSZPONTOS MINŐSÍTÉS Pékáruk — vizsgálóasztalon A sütőipari termékek húszpontos minősítésére szervezett bemutatót és gyakorlatot a Malom- és Sütőipari Kutató Intézet március 3- án a nyíregyházi kenyérgyárban. A rendezvényen három szakzsüri minősítette a Nyíregyházi és a Mátészalkai Sütőipari Vállalat termékeit. A húszpontos minősítés, amely újnak számít a sütőiparban, a fogyasztó szemével vizsgálja a termékeket. Alapelve, hogy a kiemelt tulajdonságcsoportokat — mint az alak, a héj, a bélzet, az illat, az íz — egytől öt pontig értékeli. Az országosan szabványosított módszert a Mátészalkai Sütőipari Vállalatnál már alkalmazzák. Nyíregyházán április 1-től vezetik be, de gyakorlatként a hagyományos százpontos minősítéssel párhuzamosan addig is alkalmazzák. Új receptkönyv az üzemi konyháknak Főzzünk korszerűbben! Dicsérjük, szidj uk, sakall- juk vagy keveselljük vérmérsékletünktől és étvágyunktól függően — az üzemi koszt örökzöld téma. Jelenleg — a tsz-tagokon kívül, akiknek étkezési lehetőségeit sehol nem összesítik — 1 410 000-en veszik igénybe a szervezett munkahelyi étkeztetést, s számuk ebben az évben ismét várhatóan mintegy 20 ezerrel növekszik. A vállalatok, intézmények dolgozóinak átlagosan 41 százaléka ebédel a munkahelyén, szakmánként azonban igen nagy az eltérés. A művészeti szakmákban és a közlekedésiben dolgozóknál az arány csupán mintegy 27 százalék, az egészségügyben viszont 62,3, a pedagógusok körében pedig 72,7 százalék. A közlekedési dolgozók közül munkakörükből adódóan — a különféle járművek vezetőinek csak 15 százaléka veszi igénybe a szervezett étkezési lehetőséget. Hasonlók a kereskedelmi dolgozók gondjai is, mivel sok helyütt megoldhatatlan az ebédszünet kiadása. Az illetékes szakszervezetek és a Belkereskedelmi Minisztérium vizsgálja, hogyan lehetne a mozgó munkakörökben és kisüzemekben, üzletekben dolgozóknak is rendszeres ebédelési lehetőséget biztosítani. Az étkezési lehetőségek bővítésének vannak anyagi gátja is. Egy-egy új étterem létesítése több tízmillió forintba kerül, s erre a legtöbb vállalatnak, intézménynek nincsen pénze. Ezért célszerű közösen üzemeltetni az étkezdéket, s erre jelenleg az' üzemi konyhák mintegy egy- harmadában van példa. Ugyancsak pénztakarékos módszer a több célú éttermek, báziskonyhák létesítése. A jövő év elején jelenik meg az a receptkönyv, amelyet az Egészségügyi Minisztérium, valamint az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet munkatársai dolgoztak ki. A re- ceptkönyv normatívákat tartalmaz a különböző nehézségű munkát végzők kalória- szükségletének kiszámításához. Meghatározza, hogy a könnyű, a közepes, illetve a nehéz fizikai munkát végzőknek a 11 féle alapélelmiszerből naponta az ebédhez milyen mennyiségre van szüksége ahhoz, hogy ez a napi élelmezésszükséglét 35 százalékát tartalmazza. Diáknapok Nyíregyházán Március 11., 12. és 13-án rendezi a KISZ Nyíregyházán a megyei diáknapokat. Három napra a középiskolásoké a Megyei és Városi Művelődési Központ. Fiatal amatőr művészekkel télik meg majd a város több iskolájának nagyterme is. 11-én pénteken este 7-kor, a művelődési központ hangversenytermében lesz a megnyitóünnepség, utána Sándor György humorista és Bródi János énekes szórakoztatja az egybegyűlteket. Szombaton kezdődnek a versenyek, a sárospataki diáknapokra való továbbjutásért. Hét helyszínen, hét kategóriában mérik össze tudásukat a csoportok. Az énekkarok a Vasvári A tárgyalóteremből A „néma cigány“ esete Ne irigyeljük rendőreinket, ha néha könnyebb a ctoJguk, mint a most következő esetben is. Július 13-án háromnegyed ötkor telefonált a kapitányságra a ti- szavasvári körzeti megbízott, bogy L. Gyula helybeli lakost két ismeretlen férfi megtámadta a strandon és elvették 1900 forintját. A helyszínt — jelentette a körzeti megbízott — ő maga biztosítja. A helyszíni szemlét végző bizottság a strand kerítésének közvetlen közelében megtalálta L. Gyula táskáját a bokrok alatt, sőt rögzítésre alkalmas nyomokat is találtak. Maga L. Gyula elmondta, hogy két férfi és egy nő volt a tettes, s az egyik férfi süketnéma volt. Hármójukat természetesen még aznap „begyűjtötték”, s kezdődhetett a vizsgálat, mi is történt azon a napon? JL. Gyula reggel fölvett kétezer forint fizetési előleget a munkahelyén. Az Éva presszóban megivott egy felest, s Itt látta meg a „néma cigány”-!, aki kézzel magyarázta neki, hogy menjen vele a strandra. L. Gyula úgy gondolta, kimegy és megiszik ott egy-két üveg sört. A büfénél a némához, vagyis Balogh István 24 éves helybeli lakoshoz csapódott Horváth Andrásné Rézműves Ágnes 23 éves büntetett előéletű foglalkozás nélküli, és élettársa, a fiatalkorú B. József. Balogh mutogatta nekik, hogy L. Gyulánál pénz van. I*. Gyula mondta B. Józsefnek, neki valami nő kellene, de ő azzal szabadkozott, hogy .mines szabad csaj”. Végül Horváthné kellette magát L. Gyula előtt, s a férfi meghívta őt egy kólára, aimit az asszony el is fogadott. Délután odáig ment az ismeretség, hogy Horváthné és L. Gyula megállapodtak, elmennek a közeli erdőbe és ott közösülnek, aminek a tarifája Horváth- nénál 100 forint. Így is történt, s egymást átölelve mentek az erdő felé, Baloghék pedig a büfé előtt maradtak, s hamarosan elindultak az asszonyék után. L. Gyula az erdőben átadta a kialkudott dijat, s közben Horváthné látta: több pénz is van nála. Fütyült az élettársának, s mutogatva a néma Balogh Istvánt is hívta. Ok ketten futva érkeztek, a pénzt kérték L. Gyulától, ő azonban nem volt hajlandó átadni. B. József kezdte egy rúgással, Balogh kétszer ököllel ütötte meg L. Gyulát, s ő az ütésektől a földre rogyott. Míg B. József rúgdosta, Horváthné pedig kiszedett L. Gyula kabátjának belső zsebéből ezer forintot, három százast viszont elhullajtott. Ezeket Balogh kapkodta össze. L. Gyula elveszítette az eszméletét, mire B. József nagyon megijedt. L. Gyula kalapjával egy csatornához szaladt, vizet hozott benne, s Horváthné azzal itatta meg L. Gyulát, majd ülő helyzetbe támogatták. Ekkor látta meg az asszony, hogy ötszáz forint még L,. Gyulánál maradt, mire azt is gyorsan elvette, majd távoztak: az Éva presszóba, utána pedig a Birkacsárdába mentek, Horváthné szandált is vásárolt, de olyan hamar jöttek a rendőrök, hogy a pénznek háromnegyede megkerült, el se tudták költeni. L. Gyula a bántalmazás következtében agyrázkódást, orrcsonttörést és más sérüléseket szenvedett, négy hét kellett a gyógyulásához. A Nyíregyházi Megyei Bíróság csoportosan elkövetett rablás és súlyos testi sértés miatt vonta felelősségre a három elkövetőt. Horváthnét — figyelembe véve, hogy elmegyenge, s hogy más bíróság előtt kerítés miatt folyik eljárás ellene — öt év fegyházra, B. Józsefet másfél év, fiatalkorúak börtönére, a közepesen elmegyenge Balogh Istvánt pedig három év börtönre büntette, továbbá sorrendben öt, három és három évre eltiltotta őket a közügyektől. Az ítélet jogerős. T. S. gimnáziumban, a néptáncosok az MVMK hangverseny- termében, a diákszínpadok ugyanott a kamarateremben, a pol-beatosok a városmajori művelődési házban, a hangszeres zenészek a 4. sz. iskola nagytermében, a szólóénekesek a Kossuth gimnáziumban, végül a vers- és prózamondók az ipari szak- középiskolában fognak szerepelni. Mind a hét helyszínen délelőtt 9 órakor kezdődnek a versenyek. A versenyizgalmak levezetése céljából, este 7-től műsoros diszkó lesz, szintén az ipari szakközépiskolában. A záróünnepségre, eredményhirdetésre és díjkiosztásra vasárnap délelőtt 10- kor kerül sor, az MVMK- ban, ahol a csoportok és szólisták arany, ezüst és bronz minősítést kaphatnak, valamint reményt, hogy — későbbi meghívás alapján — felszállhatnak arra a külön- vonatra, mely a 225 fős megyei delegációt viszi majd, a népszerű sárospataki diáknapokra. M. A. A KÉPERNYŐ ELŐTT Különleges eset a témája annak a tévéfilmnek, melyet Kezdők címmel Zimre Péter írt, Marton László rendezett. Igaz, csak a filmbeli elkeseredett fiatalember által választott módja szokatlan az öngyilkos- sági kísérletnek, maguk az okok, melyek ide juttatták, sajnos gyakoriak, majdhogynem mindennaposak. Csak másoknak nagyobb a „szakítószilárdságuk”, s nem akarnak meghalni, „csupán” idegbetegek lesznek. Benzinnel leöntött fáklyaként elégni — ezért Bencze István garázdaság vádjával kerül bíróság elé. Azonban azok, akik végül is ide juttatták, csak tanúként szerepelnek a bíróságon, pedig ha az írott jog, a törvény betűi ellen nem is vétettek, annak szelleme ellen annál inkább. Bencze István valójában áldozat, a bíróság humánus ítélete is ezt állapítja meg, anélkül, hogy erre vonatkozóan ilyen kinyilatkoztatást tenne. Bencze, a „szippantás kocsi” gépkocsivezetője, saját erejéből, becsületes munkájával akarja családját fedél alá juttatni, lakást építeni. Ám az előítéletek, a rangkor - ság, az irigység és a bürokrácia, néhány tisztségviselő és hivatalnok állásfoglalásának (finoman kifejezve) befolyásolhatósága és befolyásoltsága megakadályozzák ebben a törekvésében. Ezért akar, végső elkeseredésében öngyilkos lenni. Igaza van a hivatását komolyan vevő fiatal bírónak a filmben: nem is annyira a tett maga érdekes, sóikkal inkább az ügy társadalmi háttere, s ő annak motívumait is ismerni akarja, hogy igazságosan ítélkezhessen. Azt hiszem, a nézők egyetértettek a bíróval ebben is, az ítéletiben is. Jó film a Kezdők. Bár nagyobb feszültséget, érzelmi vihart nem kelt, de a nézőt megnyeri Bencze István igazának, s az ügy hátterének igazi okaira is fényt derít. Nem hiszem, hogy a Csaló di kör legutóbbi adása a múlt héten a közelgő nőnap miatt választotta témájául a női egyenjogúság érvényesülésének valódi lehetőségeit, illetve akadályait. Az előléptetés című epizód különféle variációi nemcsak tanulságosak voltaik, hanem nekünk, férfiaknak lelki ismeret-f urda- lást is okoztak. Igaz, nemcsak a férfiaknak van ebben az ügyben tennivalójuk, hanem a család összes tagjának, a gyermekeknek, nemre való tekintet nélkül, sőt magának a ház asszonyának, a feleségnek és anyának is. A férjnek és a feleségnek együttesen kell ránevelnie és megszerveznie a családot arra, hogy mindenki bedolgozzon a házi munkába, de az anya, a feleség ne adja fel ezt a törekvést az első kezdeti kudarcok után, hanem szervezzen és ne hagyja magát kizsákmányolni a férj, a család által! A kissé naiv, avitt mesét a képek, a zene, és a játék teljessége, természetessége, bája feledtetni tudta a Zenés Tv-színház legutóbbi produkciójában, A corne- ville-i harangokban. Plan- quette operettjének dalbetétjei és kórusszámai: a műfaj örök értékei közé tartoznak. Kellemes estét szerzett a televízió ezzel az átdolgozással. Seregi István jRÁDlé MELLETT Molnár Ferenc (1878— 1952), a világszerte legismertebb, legsikeresebb írónk, színpadi szerzőnk születésének centenáriuma 'idehaza mondhatni teljes csöndben múlt el. (Hirtele- nében csak az Egy, kettő, három bravúrdarabja kiugró sikerű tévéközvetítésére emlékszem az elmúlt évekből.) Most, a 105. születési évfordulóján Molnár-darabot (az Olympiát) újított fel az ország első színháza, a Nemzeti, az Élet és Irodalom február 18-i számában pedig alapos tanulmánynak is beillő szép cikket közölt róla, Rónai Mihály András tollából. Rádiónk Karinthy Színpada legutóbb Pesti erkölcsök címmel derűs ösz- szeállítást sugárzott az író jeleneteiből, karcolataiból, Kaposy Miklós szerkesztésében, rangos művének közreműködésével, érzékelhető, hallható sikerrel. Szóval, mostanában mintha Molnár-reneszánsznak lennénk tanúi. Tegyem mindjárt hozzá: örömünkre szolgálhat. Mindez arról jutott eszembe, hogy a múlt héten a Rádiószínház bemutatta írónknak Az ibolya c. egyfelvonásosát, Solténsz- ky Tibor rádióra alkalmazásában, Ádám Ottó szakavatott rendezésében. A kis darab remek szórakozást nyújtott. Itt jegyzem meg, hogy Molnár Ferenc, aki igazán ismerte, méghozzá belülről is a színházi világot, az ironikus, szatirikus atelierjelenetekben szinte felülmúlhatatlan, mindmáig. (Az említett, Ka- rinthy-színpadi műsornak is a kimagaslóan legjobb száma a Színház című briliáns jelenete volt.) Ez a most sugárzott egyfelvoná- sos is ebbe a kategóriába tartozik. Egy kellően zord, morózus és kissé cinikus pesti színidirektor „horogra akadását” meséli, mesél- teti el benne Molnár a kóristának jelentkező, egyút tál flörtre is felajánlkozó nők meghallgatásának során. Az igazgató — noha nem morálfilozófus, de alapjában tisztességes ember — sorra kirúgta mindegyiket, undorodván az érdekszerelemtől. Ahány jelentkező volt, annyi pregnánsan jellemzett karakter, s annyi jó szerep. (Csűrös Karola, Sunyovszky Szilvia, Hernádi Judit, Nagy Anna, Simon Mari formálták meg őket.) Mindnyájan egy sorsra, a rövid úton történt kirúgásra jutottak. Mígnem Ilonka, a több vidéki dalitársulatot' már igen fiatalon megjárt „mezei ibolya” került az el- fásult, mindenható igazgatót — tréfából - helyettesítő jámbor operettkomponista színe elé, a mindenes szolgát formázó diri jelenlétében. Az ibolya természetessége, szerénysége, őszintesége (mindig az igazgatók miatt kellett tovább- állnia) lefegyverzi, lenyűgözi mindkettőjüket. S Molnár csavar egy jó nagyot a cselekményen: mivel a nő az álkisembert választotta, mikor minden kiderült, a morc igazgatót rabul ejtette. Mert nem igazgatónak vélte őt korábban ... Kern András (igazgató), Hau- mann Péter (zeneszerző) Gálvölgyi János (szolga) élvezetesen komédiáztak a főbb szerepekben. Merkovszky Pál
