Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-08 / 56. szám

1983. március 8. Kelet-Magyaioiszág 3 Gyár épül Nyírszőlősön Beszélgetés Kovács Aladárral, a METRIMPIX vezérigazgatójával Kovács Aladár, a Met- rimpex, (a Magyar Műszer­ipari Külkereskedelmi Vál­lalat) vezérigazgatója és Vámos Tibor, a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz elnöke helyezték el decemberben Nyíszőlősön az új, csaknem 80 milliós beruházással épü­lő üvegtechnikai üzem alap­kövét. Az új létesítmény a vállalat és a tsz termelési társulásaként valósul meg. Ebből az alkalomból beszél­gettünk a vezérigazgatóval. — Teljesen új kezdemé­nyezés, hogy egy jelentős külkereskedelmi vállalat tsz-szel társul ilyen üzem létrehozásában. Milyen cé­lok vezették a Metrimpexet, mi indokolta egy új, kor­szerű üvegtechnikai üzem építését Szabolcsban? — Vállalatunk megala­pításától kezdve nagy fon­tosságot tulajdonított a komplett laboratóriumok és oktatási berendezések ex­portjának, amelyeknek el­engedhetetlen kelléke az üvegtechnikai eszköz. Az üvegtechnikai eszközök gyártásának 3 fő bázisa volt: a soproni Üvegtechni­kai Szövetkezet, a budapesti Lombik Szövetkezet és a BEAG nyíregyházi Univer­sal gyára. Azonban a part­nereink profilváltás és más okok miatt nem tudták minden esetben kielégíteni exportigényeinket. Ezért megoldást kellett keres­nünk megnyugtatóbb gyártó bázisra. Nyíregyházán már megvolt a szakembergárda, adott a továbbfejlesztés le­hetősége is, mert szabad munkaerő rendelkezésre állt. A Vörös Csillag Tsz adta a gyártás megindítá­sához szükséges épületet, ahol ideiglenesen a terme­lést be lehetett indítani. To­vábbi indok az üzem létre­hozására, hogy egy későbbi időpontban nemcsak üveg- technikai eszközök gyártá­sát, hanem más, a piacon hiányzó üvegtermékek gyártását is megvalósítsuk, export palettánk további bővítése céljából. — A Nyírszőlősön épülő üzem Közép-Európa egyik korszerű üvegtechnikai bá­zisa lesz. Ha így van, mi­lyen céllal fejlesztik? — A termelést természe­tesen korszerű körülmények között szeretnénk folytatni. Eredeti elképzelésünk az volt, hogy korszerű techno­lógiával, viszonylag kis szériájú üvegtechnikai esz­közöket gyártsunk, amelyek minden piacon gazdaságo­san értékesíthetők. A kis szériájú, kézzel gyártott üvegtechnikai eszközökre a jövőben is egyre nagyobb mértékben lesz szükség. Ezért úgy határoztunk, hogy az ilyen termékek gyártá­sához szükséges nem nagy beruházást igénylő gépeket beszerezzük. Szeretnénk, ha Nyírszőlősön egy európai viszonylatban is modern­nek tekinthető üveggyár lé­tesülne. A korszerűsítés anyagi erőinkhez mérten csak fokozatosan valósulhat meg. Mindenképpen az a célunk, hogy jól felszerelt gazdaságos termelést bizto­sító magas színvonalú üze­met hozzunk létre. — Lesz-e gazdaságos kül­piaca az új üzem terméke­inek? — Már az 1982-es év is azt bizonyította, hogy az indulással kapcsolatos ne­hézségek ellenére a terme­lés gazdaságos. A jelenlegi piaci ismereteink alapján értékesítési gondjaink nin­csenek, 1983-ra megfelelő rendelésállománnyal ren­delkezünk. Nemcsak ÜVIT- termékeinket tudjuk gond nélkül értékesíteni, de talá­lunk piacot más üvegtech­nikai gyártó cégek cikke­inek is. — Van-e elképzelésük, tervük az üvegtechnika fej­lesztése mellett más, a vál­lalat profiljába tartozó te­vékenység szabolcsi meg­honosítására? — Vállalatunk állandóan keresi olyan termelőválla­latok termékeit, amelyek külpiacokon értékesíthetők. A Metrimpex erőssége ed­dig is abban volt, hogy nem néhány nagyüzem terméke­it exportálta csak, hanem több mint 110 gépipari, üvegipari, műszeripari gyártó szövetkezet cikkeit is. Így Szabolcsban is sze­retnénk felvenni a kapcso­latot más szövetkezetekkel, megvizsgálva, milyen ter­mékeket lehetne értékesíte­ni, illetve ki tudják-e elégí­teni a piacon jelentkező igé­nyeket — mondta végül Ko­vács Aladár. F. K. Alkatrészjavítás - helyben A Szamos menti Állami Tangazdaság mátészalkai központi telepén Jakab András egy MTZ-alkatrészt javít. (Császár Csaba felvétele.) A napkori Kos­suth Termelő- szövetkezet melléküzemé­ben az ügyes kezű asszonyok a Nyíregyházi ELEKTER- FÉM Ipari Szö­vetkezet megbí­zásából meny- nyezeti lámpá­kat szerelnek össze. (Elek Emil felvétele.) SOHA MÉG ILYEN JÓÍZŰ KACAGÁST. JÖN EGY EMBER MOTORKERÉKPÁRON. PORZIK AZ ÜT, AZTÁN VÁLT A KÉP, HÁRMAN IS ESZIK A BÚZÁT. A SZITUÁCIÓ KLASSZIKUS; ŐSI SZOKÁS, HOGY A KASZÁRA ÉRETT TERMÉST FOGPRÓBÁNAK VETIK ALÁ. RÁGJÁK A BÚZÁT A TÍMÁRI HATÁRBAN. EZEN DERÜL A NÉP ÉS ÉN GONDOLOM: EZ AZTÁN A RENDHAGYÓ ZÁRSZÁMADÁS: MOZIBA MENT A KÜL­DÖTTGYŰLÉS ... RENDHAGYÓ ZÁRSZÁMADÁS Kacag a közgyűlés magam is — közli Nagy Sán­dor nyugdíjas — kertészke­dem, állatot tartok. De itt van ő, a szomszédom, hogy ennek milyen szép jószágai vannak. A szomszéd, a fogatos kije­lenti, élni sem tudna, ha nem lenne gyümölcsfa a kertben, jószág az istállóban. Pedig hát neki ez nagyon nehéz. Levágta az ujját Egyébként minden a szoká­sokhoz híven zajlott. Fél ket­tőre tele volt az a terem, ahol Pásztor András elnök a ve­zetőség nevében mondta: — Az üzemi termelési érték 157 millió forint volt, a nye­reség 18 millió, munkabérre kifizettünk 25 millió 534 ezer forintot... Ártér, homok Ez jól összejött. A küldött- gyűlés után film is mutatta, hogyan. Tímár és. Szabolcs község határa annyira hete­rogén a rosszban, hogy példa- lepítettem az almafákat. Ami ként mutogatható: „íme a - -­mezőgazdasági termelés felté­telei ezen a tájon ennyire rosszak”. A szántó, legelő 60 százaléka a Tisza árterében van. Arra bármikor kiléphet a víz. Távolabb a folyótól ho­mok és homok. Hát itt, ezen a rossz földön termeltek a tí- máriak 4,2 tonnás búzát, 4,9 tonnás őszi árpát, 7 tonnás kukoricát és 26 tonnás burgo­nyát. Már a terített asztalnál ültünk, vártuk a rántott sze­leteket és beszélt hozzám az asztaltársaság. Csak egy ne­vet, Nagy Sándorét tudtam megjegyezni, de szemben ült egy fogatos, arrébb egy állat- tenyésztő, és képviseltette ma­gát még néhány szakma. Nem önmaguk dicséretére szóltak, de mondták: — Nagyon meg kell itt dol­gozni minden fillérért. De a tímári nép olyan, hogy nem megy a szomszédba szorga­lomért. Itt kérem a háztáji­nak is nagy súlya van. Én — Nézze, levágta az ujjai­mat a szecskavágó. Akkor te­kor újra munkába álltam, de­hogy vállaltam a portássá- got. Megölt volna az unalom, a tétlenség. Fogatos vagyok. Keresek 4—5 ezer forintot és van a háztáji. Hiszem és tisztelem az em­beri szorgalmat. Egyébként a háztáji termelés — amit a közösön keresztül értékesítet­tek — 12 millió forint volt... De már pereg a film. Ez is nyári termés, 1982-ben készí­tették az amatőrök. Most ép­pen azt mutatják a celluloid- kockák, hogy van gumiüzem, vasipar, építőipar. Erről mondta korábban az elnök: — A gumiipari főágazat 1982. évi árbevétele 43,7 mil­lió forint, a vasipari főága­zat árbevétele 31,5 millió fo­rint volt... Á filmtükör Akik dolgoznak, vidámak. Félszeg, de büszke mosoly mindenütt, mert hát a filme­zés mókás dolog. A stáb pe­dig legalább annyira szorgal­mas, mint a csordát terelő pásztor. Tehenek, gólyák, komp, kombájnok, pipacs és fűz, minden együtt van. És nagyon sok ember. Megértem, fura dolog viszontlátni ma-, gunkat, hogyan dolgozunk. Olyan tükör a film, ami nem­egyszer másként mutatja a valóságot, mint ahogyan el­képzeljük. Derülünk hát, mert esetiünk, botlunk ... Egy szó mint száz, szép es­te volt. Dicsérendő a gazdál­kodásban elért siker, és jó öt­letnek bizonyult a film. Ilyen sem volt még, hogy a zár- számadó küldöttgyűlés mozi­ba ment. Seres Ernő Titzavasvári Alkaloida: Hidegenergia, gőzzel Országosan is új megol­dásit találtak a tiszavasvári Alkaloidában a kémiai re­akciók hűtésére szolgáló hi­degenergia előállítására. Mindeddig ezt a gyár terü­letén szétszórtan elhelyez­kedő kis gépegységekkel ol­dották meg. A javarészt tíz­éves masinák 'karbantartása nagyon nehéz, s alkatrésze­ket sem lehet beszerezni hozzájuk. Ezért vált szük­ségessé egy központ hideg- energia-előállító rendszer létrehozása. Az ötlet szokatlan, hi­szen gőz segítségével „va­rázsolnak” hideget. Vagyis a gyárban termelődő nagy nyomású gőzzel hajtják meg a hidegenergia-rend- szerhez tartozó turbinát. Cseppfolyós ammónia elpá­rologtatósával hűtik le a sólékört, amely csőhidakon át jut el az üzemekbe. Az elpárolgott ammóniát tur­bógenerátorral préselik is­mét folyadékká. A sóiékor — amely az elpárologtató berendezésre csatlakozva hűl le — mínusz húszfo­kos, mikor útjára indul a csőhálózatban, s mínusz öt­fokos, miikor visszatér. Mintegy 150 millió forint­ba kerül a hideg energiát előállító rendszer építése. A gépház mellett helyet kap a vízhűtésű telep, s az elpá­rologtató állomás száz köb­méteres tartályokkal, szi­vattyúkkal felszerelve. Ki »kell építeni a sóiét keringe­tő csőhálózatot, s a csőhida- kat is. Az Alkaloida több kivite­lezővel kötött szerződést A SZÁÉV már megkezdte a hidegenergla-gépház, a KEMÉV pedig a távvezeték alapozásét. A 150 milliós lé­tesítmény terv szerint 1984 szeptemberére készül el. (h.) Energiagazdálkogás Az energiagazdálkodás idő­szerű kérdéseiről rendez kon­zultációt a Magyar Agrártu­dományi Egyesület március 9-én délelőtt 9 órakor Nyír­egyházán, a TESZÖV-ben. Három előadás hangzik el: Energiagazdálkodás a mező- gazdaságban, Gépjárművére üzemeltetésére vonatkozó jog­szabályok és Az energiagaz­dálkodás ellenőrzésének ta­pasztalatai címmel, vala­mint szó lesz az energiagaz­dálkodási bírságról is. Közművesítés Vízmű—„csaprakészen“ Tovább javul megyénkben a települések közműves ellá­tása — kaptuk a tájékoztatót a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztá­lyán. Idén várhatóan tizenkét települést kapcsolnak be a közműhálózatba. A terv szerint ez év végé­ig Dögé, Vaja, őr, Nyírbél- tek, Kék, Pusztadobos, Leve­lek, Besenyőd, Magy, Kék­ese, Petneháza és Csengerúj- falu lakói örülhetnek az új vezetékes ivóvíznek. Ezekben a községekben év végéig mintegy 120 km csőhálózatot építenek a kivitelezők. Több szabolcs-szatmári te­lepülésen idén elkezdik a közművesítést, de csak a kö­vetkező években fejezik be. Ezek a községek: Ajak, Ti­szabezdéd, Tyúkod, Porcsal­w-i rtekezlet után si­gi^ etek haza, mert komatálat kell összeállítanom — hal­lottam a múlt héten a kisvárdai asszonykától. Marasztaltam még egy percig és arra kértem, mondja el, divat-e még errefelé a komatál és ő miből állítja össze. Mi­közben válaszolt, két­szer is lemondóan le­gyintett. Mert hogy bi­zony nem divat az már sehol e környéken. Egyébként aranyszínű húsleves, ludaskása, tor­ta és meggybefőtt lesz a komatálban — sorolta újdonsült ismerősöm. Komatál. Vajon a mai fiatalok közül hányán tudják, hogy mit takar ez az összetett szó? Még abban sem vagyok biztos, hogy én jól em­lékszem ennek lényegé­re. Halvány emlékeze­tem szerint gyermekko­Komatál romban a szatmári köz­ségben, Kömörőn gyako­ri volt a komatálazás. Amikor édesanyám gyer­mekágyat feküdt a kiseb­bik húgommal, Lidi né­ni, a komaasszonya há­rom, vagy négy napon át a déli harangszó után menetrendszerűen beál­lított a komatállal. Mivel hogy édesanyámnak nem illet főzni. A kasornyába bugyolált komatálban volt kacsasült, szilvás gombóc, meg madártej. Az utóbbi ízét még most is a számban érzem. Mi tagadás, akkoriban az emberek éléskamrája nem roskadozott a bő­ségtől. De a hagyomá­nyos jó szokás szerint: a komatálra mindenki elő­teremtette a legjobb fa­latokat. Hogy segítették akkor egymást az embe­rek! S mi gyerekek né­hány napig hogy vártuk a déli harangszöt. Hogy is ne vártuk volna, hi­szen nemcsak finom me­leg ételt kaptunk, Lidi néni magával hozta szíve melegét is. (nábrádi) ma, Apagy, Laskod, Ófehértó, Rohod, Bátorliget, Győröcske, Gégény és Ura. Ebben az öt­éves tervben összesen 63 új települést kapcsolnak be a hálózatba. A megyei tanács a tervidőszakban 167 millió forinttal támogatja a közmű­vesítéseket. Mindenütt két helyről képezik a kivitelezés­hez szükséges összeget: he­lyi anyagi erőkből és to- rtácsi alapokból. Az épít­kezésekhez az Országos Vízügyi Hivatal is ad ?gy bizonyos összeget a vízügyi alapból. Hogy a következő években melyik településeken épül vízmű, azt a falugyűlés és a tanács dönti el, főleg ?.z anyagi lehetőségektől függő­en. A közművesítés kedvező­en befolyásolja az életmó­dot, kényelmünket mégis több településen a lakosság nagyobb része a közművesí­tés ellen szavaz. Ahol viszont a többség az építkezésre ad­ja a voksát, ott mindenki kö­teles az építkezéshez anyagi­lag is hozzájárulni. A döntés után a szakigaz­gatási szerv vezetői tervezőt, majd kivitelezőt keresnek. Egyikből sincs hiány, mégis bonyolult az ezzel kapcsola­tos ügyintézés. Jelenleg a K - let-imagyarországi Közmi - és Mélyépítő Vállalat, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat és három víz­gazdálkodási társulat épít megyénkben vízműhálózatot. A közelmúltban a Kelet-ma­gyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat felajánlot­ta a megyei tanács illetékes osztályának, hogy mint fő- vállalkozó tanulmánytervet, kiviteli tervet készít és „csaprakészen” átadja a köz­ségi. vízműveket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents