Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-08 / 56. szám

S-----------------------------------\ Virág helyeit K eresem a szavakat, valami nagyon szép szavakat, ami illő egy köszöntőféléhez. De csak a sokat használt, az agyonkoptatott, a sokszor rutinszerűen elhangzó ki­fejezések jönnek elő vala­honnan az érzés bugyrai­ból. Végiggondolom a nemzetközi nőnap éven­ként visszapergetett tör­ténetét — talán ezt kelle­ne ismét felidézni. Talán. Aztán mégis: anyám tö­pörödött alakja, gyakorta sírásba hajló hangja, a nagy család tengernyi gondjához megsokszoro­zott ereje jut eszembe, vele együtt a költő szava: „... szürke haja lebben a légen, kékítőt old az ég vizében”. Hajnalokon in­dult, végig a Kraszna-töl- tésen, hogy kitakarítsa az irodákat, hogy befűthes- sen, aztán nyikorgó ke­rékpárján menjen a pos­tára, köziben beugorjék a tejeshez, a fűszereshez, hitelbe vásárolni ebédre- valót... A háború után még jó ideig bizony na­gyon sok asszony kelt a hajnalokkal és nyugodott le az éjfélekkel... Szép szavak kellenének a köszöntéshez, de nekem minduntalan az jut eszembe: egy kicsit a le­leplezés napja is március 8. Bevallása annak, amit a férfiak, a társadalom el­mulaszt egy esztendőn át. Beismerése annak, hogy akikre a mai napon az ünnepien csillogó szem­párok fénye vetődik, a nők nem az őket megille­tő helyzetben vannak ■még szerte a világon. Szép szóval, szál virággal, szé­pen csomagolt kis aján­dékkal igyekszünk veze­kelni, legalább ezen az egy napon hitetjük el ve­lük és önmagunkkal, hogy mily nagyra tartjuk őket, és hogy milyen hálásan gondolunk rájuk. Nem vi­tatom, hogy ezen a na­pon nagyon sokan így is érzünk, s titkon talán fo- gadkozunk is, hogy hol­naptól másként lesz. Pél­dául úgy, hogy nem csu­pán a nőnapi számvetés­kor jut eszünkbe: Sza- bolcs-Szatmárban a ter­melőszövetkezetekben tíz­ezer számra találni asszo­nyokat, lányokat, akik csendesen, de szorgalma­san dolgoznak. Szeren­csére tízezer számra van­nak már asszonyok, lá­nyok a szövő- és fonógé­peknél, az élelmiszeripari üzemek gépsorainál, a ki­segítő üzemek szerelősza­lagjainál: kezük és szor­galmuk nyomán milliár- dokkal gazdagodik a szű- kebb és a tágabb haza. S bár igaz, hogy nem rit­ka már az olyan jelenség, mint ami Nagyecseden tapasztalható (a háztar­tásból gyárba lépett asz- szonyok orvosi műszere­det készítenek), de az sem elhallgatnivaló: ezen az országrészen még mindig találni munkára váró asz- szonykezeket, akik szí- vest-örömest vállalnák azonnal a család, a ház­tartás mellett is a fesze­sebb ipari munkát, hogy lendítsenek a család hely­zetén, hogy még szebbé tegyék gyermekeik min­dennapját. |k| őnap van, a nők nemzetközi napja, de mi valamennyi­en elsősorban a közeli szeretteinkre, munkatár­sainkra gondolunk. Azok­ra aszonyokra, lányokra, akik munkájukkal, moso­lyukkal, szépségükkel, jó szavukkal mindinkább a férfiak egyenrangú küzdő­társai. A. S. V ____________________/ ARA: 1,40 FORINT XL. évfolyam, 56. szám AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Kádár János találkozója az olasz nagykövettel Alessandro Cortese de Bo- sis, az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövete, aki a közeljövőben végleg el­utazik hazánkból, hétfőn bú­csúlátogatást tett az MSZMP Vasárnap a kora délutáni órákban Enrico Berlinguer- nek, az Olasz Kommunista Párt főtitkárának záróbeszé­dével véget ért az OKP 16. kongresszusa. Berlinguer megállapította, hogy az öt nap során elhangzott felszó­lalások felölelték az olasz po­litika legfontosabb kérdéseit. Az olasz politika elsőrendű problémájának nevezte, hogy az OSZP miképpen dönt: hajlandó-e kommunistákkal együttműködni a demokra­tikus alternatíva érvényre juttatásáért, vagy továbbra is kitart a kereszténydemokrata párttal való szövetség mel­lett. „Nem javaslunk holnapi, vagy holnaputáni kormányt, de úgy gondoljuk,'itt az ide­je, hogy az OSZP kijelentse: KB székházában, s ez alka­lommal találkozott vele Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. a demokratikus alternatívát a saját perspektívájának is tekinti” — mondta Enrico Berlinguer. A kongresszus je­lentőségét e szempontból úgy jelölte meg a főtitkár, hogy az újabb lépéseket készít elő az OSZP-vel való kapcsolat kiépítéséhez. A pártkongresszus munká­járól elégedetten nyilatkozott az OKP főtitkára. Hétfőn hazaérkezett Milá­nóból az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége, amely Korom. Mihály, a Poli­tikai Bizottság tagja, a KB titkára vezetésével az Olasz Kommunista Párt XVI. kong­resszusán vett részt. A dele­gáció tagja volt Horn Gyula, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. Magyar—brit tárgyalások kezdődnek Marjai József Londonban Vasárnap a brit kormány meghívására hivatalos látoga­tásra Londonba érkezett Mar­jai József miniszterelnök-he­lyettes. A magyar vendéget és kí­séretét a Heathrow-i repülő­téren Sir Dohaid Logan, a brit külügyminiszter szemé­lyes képviselője és más brit hivatalos személyiségek fo­gadták. Jelen volt dr. Bányász Re­zső londoni magyar és Bryan Cartledge budapesti brit nagykövet. A magyar—brit hivatalos tárgyalások hétfőn kezdőd­tek meg. Púja Frigyes elhalasztotta utazását Púja Frigyes külügyminisz­ter influenzás megbetegedése miatt elhalasztotta március 7-re tervezett belgiumi hiva­talos utazását. Véget ért az OKP XVI. kongresszusa Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége Erdőfelújítás 1WO hektáron Vöröstölgyet, fenyőt nevelnek Hála az enyhe télnek, a máskor zimankós hónapok­ban sem szünetelt a munka az erdőkben. Az általában ta­vaszinak számító tennivaló, az erdőfelújítások, telepíté­sek talajelőkészítése, a tuskó- zás egész télen át folyt a Fel- ső-Tisza-vidéfci Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság erdei­ben. A 64 ezer hektárnyi erdő­területből közel 1100 hektárt újítanak fel 1983-ban, s a ki­termelt fák helyére csemeték kerülnek. A felújításra szánt területből 468 hektár jut a gazdaság szabolcsi erdeire, a többi munkát Hajdú-Bihar megyében végzik. Természetesen nemcsak az új erdők telepítése, de az egy, két év előtt felújított 760 hektárnyi erdő is sok tennivalót adott és ad a gaz­daság dolgozóinak. A gazda­ság munkáiból talán a legna­gyobb érdeklődésre az tart­hat számot, hogy idén Sza- bolcs-Szatmárban mintegy száz hektár területen telepíte­nek új erdőket. Így Nagykál­ló mellett- az üdülőövezetnek szánt harangod! részen, to­vábbá Nyírbéltek és Penész­lek között látnak hozzá új erdők létesítéséhez. Ugyancsak a fontos mun­kák közé tartozik a facseme­ték nevelése is. Az évi 25 millió darabból természete­sen nemcsak a gazdaság sa­ját erdei gyarapodnak, ha­nem el is adnak belőle. Idén egyebek közt, 6,5 millió vö­rös- és kocsányos tölgyet, hatmillió akácot, négy és fél­millió erdei fenyőt termelnek. Gondoskodás a munkásokról A Nyíregyházi Közte­rület-fenntartó Válla­latnál a múlt évben adták át a szociális épületet. Férfi-női öl­töző, a zuhanyozó, a korszerű ebédlő, jól felszerelt üzemi orvosi rendelő kapott helyet az új létesítményben, amely 5,5 millió fo­rintért saját beruhá­zásban épült. (Elek Emil felvétele) Szakmunkásjelöltek Tiszavasvári szakmunkásképző intézetében a másodéves gépszerelő tanulók egy csoportja Kató Sándor szakoktató vezetésével tengelykapcsolót javít. (Elek Emil felvétele) HÁFE: kommunista műszak Jubiláló szakszervezet A vasasszakszervezet az idén ünnepli megalakulásá­nak 80. évfordulóját. Ennek tiszteletére szombaton or­szágszerte kommunista mű­szakokat szerveztek. Nyír­egyházán a Hajtóművek és Festőberendezések Gyárában több mint ötszáza#, a létszám háromnegyede vett részt a társadalmi munkában. Vala­mennyien saját munkaterüle­tükön dolgoztak, a tervtelje­sítés érdekében végeztek munkát. Az egyik legnagyobb feladat szovjet megrendelés­re, a herszoni kombájngyár részére festőberendezések és konvejorpályák gyártása. Az értékelés szerint a kom­munista szombat bérének, mintegy 60 ezer forintnak egy részét a nyugdíjas dolgozók támogatására használják fel. A pénz másik részének soi- sáról később dönt a gyár ve­zetése. t-M vasás\ •'"»aififíiStf Könyvközeiben falun is Még mindig hallani olyan véleményeket, hogy Szabolcs- Szatmárban az emberek ke­vésbé szeretnek olvasni, mint másutt az országban. Tanul­ságos választ ad e nézetekre a Szaibolcs-Szatmár megyei népfrontbizottság beszámo­lója, amelyet * a közeli na­pokban vitat meg a mozga­lom olvasáspolitikai munka- bizottsága. A jelentésből ugyanis kiderül, hogy az utóbbi időben alapvető vál­tozás következett be a me­gyében. Mindenekelőtt az emberek szemléletében: mind többen ismerték fel, hogy a könyvek nyújtotta élmények nélkül tartalmatlanabb len­ne az életük. A megnövekedett igények új létesítmények építését tet­ték szükségessé. El is készült a megye korszerű, gazdag ál­lományú központi könyvtá­ra, s a kisebb településeken is hozzá lehet jutni az olvas­nivalóhoz. Tagadhatatlan vi­szont, hogy még sok a kis alapterületű, szűk könyvtár, s ezek már nemigen képesek megfelelni a fokozottabb kí­vánalmaknak. Az eredmé­nyek elsősorban annak kö­szönhetők — szögezi le a je­lentés —, hogy az alapoknál kezdték a munkát, az olvasó­vá nevelést. Következetesen felléptek a tankötelezettségi törvény végrehajtásáért, azért, hogy a gyerekek közül senki se hagyhassa el úgy az iskola padjait, hogy nem ta­nult meg kellő színvonalon olvasni. Nagy figyelmet for­dítottak a cigányszármazású diákokra, s a patronálok jó­voltából mindegyikük család­jához eljutott az ízlésüknek megfelelő könyv. A nép­frontbizottságok gyümölcsö­ző kapcsolatokat alakítottak ki a szülői munkaközössé­gekkel is, mert egyértelmű volt számukra, hogy a csa­lád támogatása nélkül aligha számíthatnak sikerre. örvendetesen emelkedett az olvasó nők száma a me­gyében, bár mostanában is­mét kevesebben kopogtatnak az intézmények ajtaján. A beszámoló arról is szól, hogy Szabó 1 cs-Szatmárijan megho­nosodtak, s ünneppé váltak a nagyobb könyves akciók. Az ünnepi könyvhét megyei megnyitója például jó érte­lemben vett népünnepéllyé vált, szabadtéri műsorokkal, vetélkedőkkel kiegészülve. A mezőgazdasági könyvhó­nap rendezvénysorozata is élénk visszhangot vált ki, el­sősorban a kertbarátok és a kistermelők körében. Jelentős eseménye a megyének az im­már 10 éves múltra vissza­tekintő gyermekkönyvhónap: rajzpályázat, színházi elő­adás, író-olvasó találkozó, és több más szórakoztató prog­ram is kiegészíti. Az olvasó­táborok is beváltották a re­ményeket. A táborokban — többek között — előszeretet­tel dolgozták fel a megye szülötteinek, Krúdy Gyulá­nak, Móricz Zsigmondnak, Kölcsey Ferencnek a mun­kásságát. A további feladatok kö­zött — utal rá a beszámoló — törekedni kell arra, hogy minden településen legyen korszerű könyvtár. Az üresen maradt épületeket e célra is igénybe lehetne venni. Meg­fontolandó az üzemi könyv­tárak megnyitása is a lakos­ság előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents