Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-05 / 54. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. március 5. A Givavencsellői Vegyesipari Szövetkezet dolgozói holland megrendelésre 40 ezer darab bőröndöt készítenek. Képünkön: Czankó Gergely né és Nagy András az elkészült bőröndöket csomagolja. (Császár Csaba (elvétele) „LOPJÁK" AZ ÁRAMOT? Nehéz tetten érni Tiltakozik a címben jelzett kifejezés ellen Bezerédi Antal, a TITÁSZ nyíregyházi igazgatóságának üzemviteli osztályvezetője. Noha tudnak fogyasztókról, akik műszaki érzéküket az áramforrás „megcsapolására” használják, a többséget mégis az jellemzi, hogy tudtán és szándékán kívül válik szabálytalan áramfogyasztóvá. A vállalat nyíregyházi üzemigazgatóságán 140 ezer előfizetőt tartanak nyilván, s ennek túlnyomó részét a lakosság jelenti, s körülbelül ezerre tehető a nagyobb közületi fogyasztók száma. E szám ismeretében érthető, miért éppen a közületi előfizetőket ellenőrzi ele a vendéglátásban — Változást várnak a Koronától Olcsó ételek Ismert tény: a megye vendéglátása számos kívánnivalót hagy maga után, de az adatok ismeretében az sem vitatható, hogy az utóbbi időkben kedvező változások is bekövetkeztek. Az eredményekről és a gondokról, valamint a tervekről Török Istvánnal, a megyei vendéglátó vállalat igazgatójával beszélgettünk. — Milyen évet zártak 1982- ben? — Nehéz egy év eredményeiről beszélni. Ha azt mondom, tavaly nem voltunk veszteségesek, az jó, Dé ugyanakkor, ehhez egy _ sor magyarázatot is kell fűzni. Célunk tavaly az áruforgalom 6—6,5 százalékos növelése volt, valamint az, hogy a veszteséget elkerüljük. Ebből az áruforgalom négy és fél százalékos növekedése, valamint a veszteség elkerülése valósult meg. A forgalom mérsékeltebb növekedésének számos oka van. Köztudott, hogy 1982 kritikus évünk volt, mert sok belső dolgunkat kellett rendbeten- ni, például a gazdálkodási fegyelmet kellett megszilárdítani. Ezzel párhuzamosan megpróbáltuk kivédeni a költségek emelkedését, az árváltozásokat, az energiaárak növekedését. Még az ötnapos munkahét is problémákat okozott, hiszen ez egy nappal kevesebb közétkeztetést is jelentett. Hogy végül is elfogadható eredménnyel zártunk, abban szerepet játszott a megyei tanács segítsége, ugyanis a Korona fenntartási költségeinek egy részét levették a vállunkról. — Az új formák bevezetésében mik az eredmények? — Tavaly ebben is nagy változások voltak. Jelenleg 35 szerződéses egységünk dolgozik, köztük olyan nagy vendéglátóhelyek, mint a Kolumbia, a Szindbád és a Tölgyes. Ezek hatása egyébként idén lesz majd igazán érezhető. De ami az előrelépést illeti, nagyon fontos, hogy a műszaki osztály átszervezésével a korábban nagyon gyenge üzemfenntartáson sikerül változtatni. — Országosan nézve, milyen évet zártak? — Az átlagtól jócskán elmaradtunk, de ha csak a saját kategóriánkat, a hozzánk hasonló nagyságú vállalatokat nézzük, akkor a középmezőny közelében van a helyünk. — Sokakat foglalkoztat a Korona jövendő szerepe. — A Koronára nagy szükség van, éppen ezért nagyon bízunk abban, hogy az épületet június 30-ig valóban átadják, s reméljük, hogy augusztusban már a vendégek is birtokba vehetik. Fontos ez annál inkább is, mert ez évi terveinkben jelentős szerepet szánunk a megújult épületnek. Külön figyelünk arra, hogy a legjobb szakembereink dolgozzanak majd ott. — Nemrég, egy, a vendéglátást nagyon is. elmarasztaló ténnyel ismerkedtem meg. Az élelmiszer-ellenőrző állomás megállapítása szerint tavaly rendkívül sok kifogás volt a kimért italok mennyisége és minősége miatt, sokszor bizonyult gyengének a kávé, és nem volt megfelelő a fagylaltok összetétele sem. — Nem tudom, hány millió adag röviditalt, kávét és fagylaltot szolgálnak ki egységeinkben, de az biztos, káhogy tavaly a reklamációk száma az ezret sem érte el, az italok ellen pedig eg; Ián nem volt kifogás. A vé és a fagylalt ellen viszont emeltek észrevételt, de ezek egy részét is a saját szakembereink tették. A képhez tartozik, hogy a vizsgálat az egész vendéglátásra vonatkozik, ebből viszont a vállalat részesedése csak 15 százalék. Az áfészek például sokkal nagyobb hányadot képviselnek a vendéglátásban, mint mi. — Mi várható 1983-ban? — Alapvető cél az egységek jobb kihasználása. Mintegy 369 millió forintos forgalommal számolunk, ami tíz százalékkal haladja meg a tavalyit. Korszerűsítésre, új helyek létesítésére kevés a pénzünk, de ennek ellenére Nyíregyházán, a Kun Béla utcában a tejbolt helyén, Mátészalkán ugyancsak a tej- bolt helyén nyitunk új üzletet, Záhonyban pedig egy gazdasági társulásban veszünk részt az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalattal együtt, a tanácsi beruházásban épülő büfé és étterem működtetésére. — Javul a választék is? — Több lesz az olcsó ételünk, s folyamatosan kaphatók is lesznek ezek. Növeljük a sütemények választékát, ennek érdekében a sütőiparral működünk együtt. Növeljük a diétás ételek kínálatát. A Korona megnyitása után, a jelenlegi öt üzlet mellé hatodikként a Tisza étterem is belép azzal a céllal, hogy a diétás, diabetikus ételek mindig megfelelő mennyiségben és választékban legyenek kaphatók. Speidl Zoltán Táppénzes ellenérzésen volt Gergelyiugornyán Balogh "Pál 2p éves jándi lakos. Az ellenőrzés után Vásárosnaményban találkozott a feleségével, s elindultak bevásárolni. Délelőtt 11 óra tájban betértek a vasútállomás melletti étterembe, de mivel nem találtak üres asztalt, leültek egy kéttagú társasághoz. A két férfi addig sem unatkozott, snóbliztak, s Baloghnak annyira megtetszett a játék, hogy megkérte ismerőseit: hadd szálljon be Ő is. A snóblizást ezután hárman folytatták, aztán -újra kétten maradtak, mert az egyik férfi már unalmasnak találta, meg aztán a szomszéd asztalnál ülő ismerősével is beszélgetni akart. A játék először tízforintos alapon indult, de később ötven re emelkedett a tét. A fedszolgálónő többször is figyelmeztette BaLoghékat, hogy hagyják abba a szerencsejátékot, de a felhívás eredménytelen maradt. A szerencse Balogh Pálnak kedvezett, ő nyerte el legtöbbször az ötven forintot, ezért a nyereményből többször kért egy-egy féldecit, játékostársának, Nagy Ferencnek is. kísérőnek pedig sört fogyasztottak. Amikor már mindketten meglehetősen ittas állapotba kerültek, egy ötvenforintos nyereményen összevesztek. Ajánlottak még A tárgyalóteremből Téglával vett elégtételt — snóbliért egymásnak különböző fogadásokat is, s mivel ezen sem tudtak megegyezni, egy pofon is elcsattant. Balogh — mert ő kapta a pofont — az asztalon levő sörösüveggel akart elégtételt venni, de Nagy Ferenc erősen megmarkolta és kitolta az étteremből. A lényegesen kisebb termetű és majdnem fele annyi súlyú Balogh a bejárattól hat-hét méterre lévő virágoskerthez szaladt, s felkapott két téglát, hogy azzal torolja meg sérelmét. A készülődő verekedés az étterem felszolgálójának tudomására jutott, aki kiment Baloghék után és rákiabált, hogy dobja el a téglákat. Balogh hallgatott a szóra, a felszolgáló pedig visszament az étterembe, s azt hitte ezzel rendeződött is a dolog. Közben egy újabb ismerős ér* kezett az étterem elé, aki odaszólt, hogy hagyják már abba a veszekedést, inkább ad ő nekik ötven forintot, s miközben Nagy Ferenc arra fordította a fejét, Balogh újra felkapott egy téglát és volt snóblipartnere fejéhez vágta. Nagy eszméletét vesztve a földre esett, Balogh pedig bement az étterembe, elmondta a felszolgálónak a történteket, s megkérte, hogy hívja ki a mentőket és értesítse a rendőrséget is. A mentők Nagyot először a vásárosnaményi kórházba vitték, majd a Debreceni Orvos- tudományi Egyetem idegsebészetére szállították, mert életveszélyes sérülést szenvedett. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Benőcs Endre tanácsa Balogh Pált életveszélyt okozó testi sértés miatt 1 év 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte és 1 évre eltiltotta a közügyektől. Balogh és védője fellebbezett, de a Legfelsőbb Bíróság helybe^ ügyta a megyei bíróság ítéletit« így az jogerőssé vált. gyakrabban a TITÁSZ, mert ők használják fel a villamos áram kétharmad részét. Nehéz tetten érni a szándékos „áramlopást”, még különbséget tenni is körülményes a figyelmetlen fogyasztás és a tényleges eltulajdonítás között. Hiszen az áram furcsa áru, jelenlétét nem lehet kézzelfoghatóan bizonyítani. Ha egy mosógépet kikapcsolnak, nem lehet igazolni, hogy mennyi idővel használták előtte. Az utóbbi időben gyakran adott félreértésre okot a hőtárolós kályha. Jól felfogott anyagi érdekében a tulajdonos az éjszakai jóval olcsóbb áramra állítja be. Megtörtént egyik városunkban, hogy a kisgyerek miatt hidegnek találták a szoba hőmérsékletét, s nappal is az olcsó áron jutottak a már előre beállított program szerint az elektromos áramhoz. Vajon őket mennyiben lehet elmarasztalni 7 Hiszen jogos, hogy ha megvették a kályhát, nem akarnak fagyos- kodni. T. K. Alapellátásról van siói Fogas kérdések Ha a munkaegészségügyiek úgy akarnák, akár holnap bezárhatnák a nyíregyházi fogtechnikai vállalat műhelyeit. A két helyen működő, az egészségügyi alapellátás szempontjából nélkülözhetetlen fogtechnikánál jelenleg 40—45 termelő ember dolgozik, elképesztő munkakörülmények között. Csupán egy jellemző adat: egy főre az előírt 10 helyett csupán két négyzet- méternyi hely jut. Az itt alkalmazottak teljesítményben dolgoznak, a szakma kikerülhetetlen, s jelen esetben sűrített veszélyei közepette. Miután a fogtechnika egy ponton túl nem gépesíthető, tipikusan manufakturális tevékenység, a jelenlegi munkaszervezésen kívül más el sem képzelhető. Már jó pár évvel ezelőtt a vállalat igazgatója személyesen jelentette be: kapnak új, korszerű üzemet a nyíregyháziak. Ehhez mind a vállalat, mind a megye akkumulált is pénzt, s a szükséges 28 millióból 20 rendelkezésre is áll. A nyíregyházi tanács — éppen a vállalat nélkülözhetetlenségét ismerve — már a leendő üzem helyét is kijelölte. Az ügy mégsem mozdul a holtpontról. Most az Egészségügyi Minisztérium korábban nem is vitatott segítsége hiányzik. Helyette van halovány ígéret: majd a hetedik ötéves terv időszakában. A nyíregyházi fogtechnikai vállalat munkája nélkülözhetetlen. Része az egészségügyi alapellátásnak, melyre — bizonykodtak az országgyűlésen is — a nehezebb körülmények ellenére is jut pénz. Láthatóan nehezen. A mai munkakörülmények egyszerűen a vállalat működését kérdőjelezik meg. Az itt dolgozókat elkeseríti a már igen. sok, de teljesítetlen ígéret. Jó lenne ezek helyett csak egy, egyetlen pici, de határozott döntés. Mielőtt még a munkaegészségügy bezárja az üzemet. (bürget) Kétszáz éves műemlék, százötvenedik koncert Orgonaestek Nyíregyházán Megyeszékhelyünk legrangosabb épületeinek egyike, a művészettörténeti szempontok szerint elsőnek jegyzett műemléki jellegű evangélikus templom. A jómódú tirpákok adományai révén kétszáz éve határozták el építését, s fogtak hozzá később az olasz Giuseppe Április mester tervei alapján. Ennek a templomnak a falai között rendszeresen, minden hónap első hétfőjén felcsendülnek a dallamok az orgonán. Várostörténeti jelentőségű adatokra bukkantunk az evangélikus egyház jóvoltából, az orgonaestek történetét kutatva. Ma már ugyanis csak az idős emberek emlékeznek arra, hogy a század húszas-harmincas éveiben is gyakoriak voltak itt a nyilvános koncertek, orgona-, kantáta-, á időnként szólóhangversenyeket is rendeztek. Az előadók között olyan nagy nevet is találunk, mint Basilides Máriáét, a nemzetközi hírű dalénekesét. A rendszeres, havonkénti orgonaestek sorozata 1969. május 7-én kezdődött meg, amikor Gáncs Aladár lelkész- főorgonista elhatározta, hogy Bach életművét megismerteti a nagyközönséggel. Sikerült is a teljes orgonarepertoár bemutatása, majd utána a barokk más mesterei következtek. Az azóta eltelt időben leggyakrabban barokk muzsika csendült fel, de vállalkoztak modem alkotások előadására is, s különös szeretettel karolták föl a pálya kezdetén álló, szereplési lehetőséghez nehezebben jutó ifjú tehetségeket. Megfordult itt ez idő alatt az orgona számos kiváló művésze, többek között Kistété- nyi Melinda, Peskó György, Trajtler Gábor. Időnként kórusok is adtak koncertet, sőt kísérleteztek hangszerkettősökkel is. A templom orgonája 1910- ben készült, Rieger-orgona, 2 manuálos, 33 szólóregiszteres, két és fél—háromezer síppal. Át kellene már építeni, korszerűsíteni — ez most a következő idők terve. A mai követelményeknek megfelelően elektronikus játszóasztallal és plusz egy manuállal újítják fel és bővítik. A legközelebbi, március 7-i, hétfői hangversenyen jubileumra emlékeznek. Ez lesz a 150. koncert. Az est előadója Gáncs Aladár, a sorozat elindítója, ma budapesti főorgonista. Műsorán többek között Bach- és C. Franck-mű- vek szerepelnek. A hangverseny este hétkor kezdődik. (be) Divatbemutató A Budapesti Ruházati Szövetkezetek divatszalonjainak tavaszinyári divatbemutatóját a napokban tartották Budapesten az InterContinental Szálloda báltermében. A modelleket az OKISZ Labor tervezte. Képünkön: egy új strandmodell. Tavaszváró a horgász- paradicsomban Néhány év alatt valóságos horgászparadicsommá fejlődött a Tisza partja Tiszalök határában. Kezdetben csak kempingezők vertek tanyát ebben a szép környezetben. Később a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság felparcellázta a területet, s átadta hasznosításra a tanácsnak. Ma már 260 üdülő sorakozik a parton. A családi vi- kendházak mellett például étteremmel, konyhával felszerelt pavilonsort épített itt a TITÁSZ, saját üdülője van a Debreceni Orvostudományi Egyetemnek, a leninvárosi tanácsnak. Ez utóhbiban főleg fiatalok pihennek — gyakran külföldi csoportok. Tavaly rekordforgalmat bonyolított a tiszalöki üdülőkörzet. Nyáron naponta átlagosan kétezren fordultak meg itt. Fürödtek, csónakáztak, sokan megfordultak a közeli sportpályákon, az arborétumban. Rengeteg volt a kempingező. Itt vertek sátrat az országos karatetábor résztvevői, a budapesti ötödik kerületi úttörők, ez a táj adott otthont a járási KlSZ-bizott- ság szervezésében megtartott ifjúsági találkozónak is. Mivel a legtöbb üdülő téliesített, így a hideg hónapokban sem kihalt a környék. Igaz, a halászcsárda és a zöldségbol t csak nyáron tart nyitva, de a Tisza-parti élelmiszerüzlet, s a közeli erőművi lakótelep fűszerboltja és étterme egész évben várja a vendégeket. Hamarosan megkezdődik a nyári szezonra való felkészülés. Tiszalö- kön már hagyomány, hogy március—április táján a helyi üzemek, intézmények dolgozói társadalmi munkában kitakarítják az üdülőkörzetet, rendbehozzák az utakat. A tanács nagy forgalomra szá1 mít 1983-ban is. A Tisza-part olyan nagy rendezvénynek ad helyet az idén, mint a nyíregyházi járási Ifjú Gárdaszemle háromnapos programja. (h.)
