Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-30 / 75. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. március 30. f-----------------------------------\ Kitüntetés a városért Ebberi az évben a város fejlesztésében kifejtett kiemelkedő munkásságukért a „Kisvárda városért” kitüntetést Csucs- ka Jenő és Mándoki Tibor kapta. Mindketten több éves önzetlen társadalmi munkájukért részesültek a magas elismerésben. Csucska Jenő, a Bessenyei György gimnázium nyugalmazott igazgatója, 1938-tól 1978-ig dolgozott a nevelői pályán, melyből 30 évet töltött vezetői munkakörben. Kiemelkedő tevékenységet fejtett ki a fizikai dolgozók gyermekei tanulmányi gondozásának megszervezésében, továbbtanulásuk segítésében. Egész élettevékenysége összeforrt a várossal, melynek 1945 óta lakója. Szakmai munkássága mellett szívesen és aktívan vett részt a közéletben. Több éven keresztül volt tagja*« városi tanácsnak, illetve a tanács ifjúsági és művelődési bizottságának, Közösségi munkája nagyban hozzájárult a város kulturális és társadalmi fejlődéséhez. A másik kitüntetett, Mándoki Tibor, az ÉPSZER vállalat művezetője, kisvárdai lakos. Nagy érdemeket szerzett a vállalat által épített fontos létesítmények megvalósításában. Az ő irányításával a . Felszabadulás lakótelepen 200 lakás épült. Kiemelten segítette a Szakmunkásképző intézet és az új 16 tantermes általános iskola pontos és határidőre történő megépítését. A kitüntetéseket a mai napon adják át a város vezetői. V ______________/ Tudományos ülés Helytörténeti tudományos ülésszakot rendez holnap a művelődési központban a vármúzeum, a TIT városi szervezete és a művelődési központ. „Kisvárda a kapitalizmus korában” címmel négy előadás hangzik el. „Városkép- és településtörténet” címmel Makay László nyugdíjas múzeumigazgató, Kisvárda iparosodásának kezdeteiről Németh Péteraé, „A kisvárdai nyomdák és sajtótermékek a XIX—XX. század fordulóján”, dr. Krivecki Béla, „Az egészségügy helyzete a századfordulón” címmel dr. Fekete Imre, a kórház igazgató főorvosa tart előadást. A négy előadásból átló ülésszakot 14 órakor nyitják meg. Épületmentés? öt héttel ezelőtt az egyik fővárosi népművelő levelét adtuk közre a régi művelődési ház épületének megóvásáról. Ezt követően a városi tanács vezetői a városkép- jellegű, ám erősen megrongálódott épület ügyében statikai vizsgálatot kértek. E vizsgálat megállapításai után lehet majd elbírálni, van-e lehetőség az épület megmentésére és a régi városlakók óhajával is megegyezően helyreállítani azt. A vizsgálat után ismertetik a lakossággal az épülettel kapcsolatos véleményt, majd a közvélemény javaslatainak, és a szakemberek álláspontjának mérlegelése után dől el, marad, vagy lebontják az épületet, melynek közelében egyébként, a November 7. tér és a gyógyszertár előtti részen — a téves hírrel ellentétben — nem gépkocsiparkolót, hanem parkot alakítanak ki. Húszmillió forintos költséggel építi az ÉPSZER a Felszabadulás lakótelepen a 42 lakásos társasházat. Az alagútzsalus rendszerrel készülő lakóház átadására a jövő évben kerül sor. Képünkön: elkészült az alapozás. (V. P. felv.) Helyi gyártmány a boltokban Radiátor és környezetvédelem HOSSZŰ IDEIG A VULKÁN JELENTETTE A GYÁRAT KISVÁRDÁN. EZ A NEHÉZIPARI ÜZEM — AMELY IMMÁR 60 ÉVES MÜLTRA TEKINT VISSZA — RÁNYOMTA A BÉLYEGÉT A VÁROS ARCULATÁRA. AZÓTA KÖZISMERT, HOGY A PATINÁS VULKÁN — MAI NEVÉN AZ ÖNTÖDEI VÁLLALAT KISVÁRDAI VASÖNTÖDÉJE — MELLETT ÜJABB ÜZEMEK SZÜLETTEK. A VASÖNTÖDE AZONBAN — AHOL FŐKÉNT ÖNTÖTTVAS RADIÁTOROK, PÁRHUZAMOS SATUCSALÁDOK ÉS EGYÉB ÖNTVÉNYEK KÉSZÜLNEK —, MA IS JELENTŐS SZEREPET TÖLT BE A VÁROS, A JÁRÁS ÉLETÉBEN. Elsőként a foglalkoztatottság, a termelés, a helyi áruellátás nem elhanyagolható szempontjait említhetjük. Egy nemrég készült elemzés szerint helyben és a környéken is igen kedveltek a gyár öntöttvas radiátorai, s aki csak hozzájut, ezt vásárolja, nem pedig a lemezradiátort. Kisvárdán lakossági ellátásra •a mezőgazdasági vasbolt és az ÁFÉSZ műszaki áruháza értékesíti a gyár termékeit, a főtesteken, satukon kívül cserépkályha és egyéb tűzhelyek különböző méretű rostélyait. Ily módon a gyár jócskán hozzájárul a helyi áruellátás javításához, azon túl, hogy kereseti lehetőséget biztosít több száz dolgozónak. Tíz között a negyedik Az öntödék nagy gondja, a munka- és egészségvédelem, valamint a környezet kímélése. Ezek a kisvárdai öntödének is évek óta visszatérő, folyamatos tennivalókat adnak. A dolgozókat, az előírt jogszabályok szerint, a nehézipari jellegnek megfelelően 36, 40 és 42 órás heti ötnapos munkarendben foglalkoztatják. Munkavédelmi szempontból a vállalat tíz gyára közül a kisvárdai a negyedik helyet foglalja el. A balesetek és kiesett munkanapok számát tekintve a középmezőnyben foglal helyet. 1976-ban 52 baleset volt — az emiatt kiesett munkanapok száma 1161 —, míg tavaly 36 baleset történt, a kiesett munkanapok száma pedig 724 volt. A javuló helyzet ellenére egy sor intézkedést terveznek a dolgozó ember épségének és egészségének védelmére. Közülük több már megvalósult. Ki alkalmas? Az öntöde korszerű fektetővel ellátott üzemi rendelőt tart fenn, ahol a gondozottak száma meghaladja a 370- et, az évi betegforgalom pedig csaknem eléri a 15 ezret. Az üzemi orvosi rendelő műszerezettsége lehetővé teszi, hogy elvégezzék a munkásfelvétel előtti és az időszakos alkalmazási vizsgálatokat. Így nem kell tetemes időt eltölteni a szakrendelőben, illetve a kórházakban. Rövidhullám, hallásvizsgáló, légzésfunkció-vizsgáló készülék, Osciliméter, Sollux- lámpa, Ischiara könyv, Ketr Kórussirató Rádiófelvételek, „Szocialista Kultúráért” ezüst- és aranykoszorús kitüntetések az eredményes szereplés bizonyítékai a „Kisvárdai Pedagógus Kórus” elmúlt harminc évének. A kórus 1980 decemberében a harmincéves jubileumát ünnepelve lépett fel utoljára. Ezt követően megszűnt. V _______________ A nagy múltú és hagyományokkal rendelkező énekkar megszűnésének okait nem vagyunk hivatottak kutatni. Valószínű ezt már megtették és a jövőben is megteszik az erre illetékesek. Nem lehet belenyugodni abba, hogy a város kultúrájának színvonalát emelő művészeti együttes egyik napról a másikra megszűnik. Keresni kell az okát, s valószínű, hogy a volt énekkari tagokkal elbeszélgetve ezt meg is lehetne szüntetni s az újrakezdés feltételeit megteremteni. tesi-féle látásvizsgáló tábla — és más eszközök segítik az alkalmasság megállapítását, az egészségrontó tényezők felismerését. Három üzem — az öntöde, a VSZM és a Hunniacoop — összefogásával a gyár területén korszerű fogorvosi rendelőt is létrehoztak. A dolgozók egészségügyi és szociális ellátását fogja javítani az új szociális épület, valamint az üzemrészekben a központi fűtés bevezetése, az egyenletes hőmérséklet. Az öntödék zajszintjének csökkentése és a levegő- szennyezés egyaránt érinti az itt dolgozókat és a környék lakóit. Az öntöde zajvizsgálatra és a csökkentés kidolgozására szerződést kötött az Autóipari Kutatóintézettel, amelynek munkatársai tavaly elvégezték a méréseket, s kivitelezési javaslataikkal ebben az évben jelentkeznek. Pernyelevá (asztok Tavaly adták át a gyárban az új kúpolókemencét, amelyre környezetvédelmi szempontból már nagyon szükség volt Vizes porleválasztókat is elhelyeztek a munkahelyeken. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy a hideg szeles kúpolók gyenge hatásfokkal működtek, ezért az öntödében az elmúlt évben két forró szeles kú- polót helyeztek üzembe, mintegy 35 millió forintos költséggel. Nem volt megoldott a porleválasztás sem, s így jobb híján a gyár 2,5 millió forintos költséggel megvásárolta a közvetlen szomszédságban, a Szüret utcában lévő leginkább veszélyeztetett ingatlanokat. Per- nyeleválasztókat is üzembe helyeztek a környezetvédelem érdekében. Történtek intézkedések, hogy ne legyen a környék átka a gyár, de még a levegő szennyezettségét ma sem sikerült teljesen megszüntetni. Sokszor még a széljárástól, szélerőtől függ, meddig „viszi” el a károsító anyagokat. A város lakói remélik, az eddigieket újabb környezetkímélő intézkedések követik. Az oldalt összeállította: Páll Géza LEVELEZŐ KLUBTAGOK Minden szerda délután a nyugdíjasoké a művelődési központ egyik klubja. A város legkülönbözőbb pontjairól érkeznek a klubtagok. Két órára már minden hely foglalt. Egy-egy foglalkozáson 100—150 idős ember van jelen az 540 klubtagból. Tiszteletbeli klubtagok is vannak, Budapestről Láng Béláné, Boross Pálné, Bajor Nagy Ernő, Munkácsról Pohareczki Irma, de sorolhatnánk még a mesz- sziről klubtagnak jelentkezettek névsorát. Van akivel még személyesen nem találkoztak, de remélik, hogy rövidesen megismerhetik egymást. Az ország több mint húsz klubjával tartanak levelezési, s kölcsönös látogatási kapcsolatot. Ott- jártamkor a mázaszászvá- ri nyugdíjas bányászklub nevét olvasták fel, akik a kisvárdai klub munkája iránt érdeklődnek. Mit is csinálnak itt valójában szerda délutánonként a klubtagok? Beszélgetnek, kártyáznak, újságot olvasnak s vitatkoznak, úgy a maguk módján az olvasottakról. De előkerül egy- egy asztaltársaságban a házilag készített sütemény s itt mindenkinek jut egy-egy falat. Beszélgetnek, szórakoznak, a munkában kiöregedett emberek, s így megy ez már alakulásuktól 1977-től. Programjukat maguk állítják össze. Rendszeres látogatójuk az orvosok, vérnyomást mérnek, cukorszűrést végeznek, szükség esetén tanácsokat adnak, s orvosságot írnak fel. Az idős emberek előadásokat hallgatnak a közlekedésről, az időszerű politikai kérdésekről, találkoznak az országgyűlési képviselővel, a párt és a tanács helyi vezetőivel. Aktívan segítik a klub működését az általános iskolák az üzemek és a vállalatok szocialista brigádjai. Az együttes munka jj eredménye az ország talán j egyedülálló nyugdíjas pi- j henőparkja. Van itt sza- i lonnasütőhely, hat függő | tekepálya, asztalitenisz és | több más ötletes játék. Törődnek egymással is. í Tizennyolc csoportjuk van, ] elsősegélynyújtó, név- és születésnapi köszöntő, kézimunka-szakkör, beteglátogató csoport. Segítik a magatehetetlen öregeket is. Munkájukat mindenütt a legnagyobb elismeréssel említik a városban. Ennek bizonyítéka, hogy a március 2-i ünnepi klub- foglalkozás vendége volt Knoll István filmrendező, a tv „Életet az éveknek” című műsor rendezője. Bejelentette, hogy május vagy június hónapban felvételt készítenek a klubról. V. P. Egy irigyelt iskola Húszéves a Ságvári Endre utcai 4. sz. általános iskola, amelyről azt mondják: az egyik legideálisabb, legcsöndesebb „suli”. Mi az igazság? Az iskola 1962-ben nyitotta meg kapuját, nyolc tanterem, egy tornaterem, egy úttörőszoba és három szertárhelyiség áll a diákság rendelkezésére. Előnyként említik, hogy távol esik a forgalmas főútvonaltól és más régi iskolákkal ellentétben, itt megfelelő szabad tér csatlakozik az iskolához, ahol szinte korlátlan lehetőségek kínálkoznak a mozgásra, a testedzésre. Méreteiben is komoly, 90- szer 45 méteres füves lao- darúgópálya, két szabvány méretű kézilabdapálya, egy kosárlabdapálya és egy háromsávos vörös salakkal borított futópálya sejteti, hogy az iskola nevelő-oktató munkájában az elsők között foglal helyet az egészséges életre nevelés, a testi nevelés. Hol is kínálkoztak volna nagyobb lehetőségek a sporttagozatos osztályok szervezésére, mint ebben az iskolában ? 1975-ben kezdődött el az egész városra kiterjedő hatáskörrel a test- nevelési osztályok „toborzása”. A testnevelési osztályok megyei versenyében az elmúlt évben a második helyen végeztek. Különösen jók az eredményeik atlétikából, tornából és labdajátékokból. Jeleskednek az ifjú labdarúgók és fiú ké- zilabdások is, s az idei tan- . évben már az ökölvívók is bemutatkoztak, bronzérmet szereztek az országos úttörő-olimpián. Első hallásra talán úgy vélnénk, ebben az iskolában ezek szerint csak a sport a fontos, ennek van elsőbbsége, a többi tárgy „mellékes”. Ez azonban egyáltalán nincs így. A magas színvonalú testi nevelés mellett ugyanilyen fontosnak tartják az iskolában a sokoldalú ismeretszerzést, az értelmi és érzelmi képességek fejlesztését. Ebben az iskolában a legmagasabb az egy tanulócsoportra jutó szemléltetőeszköz értéke. 1982-ben egy iskolai tanuló- csoportra 69 ezer forint értékű szemléltetőeszköz jutott, az összérték az iskolában meghaladja az 1 millió 175 ezer forintot. Az iskolai könyvtár állományának értéke csaknem 200 ezer forintra rúg, ami szintén elismerésre méltó. Most azon fáradoznak, hogy a leányok technikai műhelyét kialakítsák, amely az új tantervi követelmények elsajátításához nélkülözhetetlen. Kiemelten foglalkoznak a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, 'Qiely nem kis munkát ró a tantestületre, hisz a tanulólétszám 11 százaléka tartozik a hátrányos helyzetűek sorába. Akadnak veszélyeztetett környezetben élő gyermekek is, akikkel szintén külön is foglalkoznak a nevelők. Az iskola jó kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, a nyílt tanítási napok mellett rendszeresek a találkozók, családlátogatások. Nemcsak akkor, ha baj van a gyermekkel... A szülők is sokat fáradoztak az iskolai sportudvar építésénél, az „Egy napot az iskoláért” mozgalom jegyében hozzájárultak a tárgyi feltételek javításához is. S mit mutat a továbbtanulási mérleg. A tanulók többsége megállja a helyét a középiskolában. szakmunkásképző intézetben. A középiskolák visszajelzései szerint a 4-es iskolában végzett fiatalok állják a versenyt a többiekkel magyarból és történelemből, de javulásra van szükség matematikából és oroszból. A tanulók szorgalmán kívül a tanítók, tanárok fel- készültsége is további alapot ad a tanulmányi eredmények javulására. A tantestület 18 tagja végzett szaktárgyából komplex gyakorlati szemináriumot, vagy speciális tan folyamot. Az iskolában 13 tanító és 19 tanár dolgozik, a szakosellátottság 100 százalékos. A tanulók létszáma az előző évekhez képest — az új városi iskola megnyitásával — csökkent, 543 gyerek jár ide, de a tantermek továbbra is zsúfoltak, több osztály 35 tagú. Váltott „műszakban” tanítanak, csak az elsősök járnak minden héten délelőtt. További erőfeszítéseket szükséges tenni az „egy műszakos”, csak délelőtti tanítás feltételeinek fokozatos megteremtésére ...
