Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-19 / 66. szám
KH HÉTVÉGI MELLÉKLET 1883. március 19. EZERARCÚ SZABOLCS-SZATMÁR Rétközi diákok A szünetbeli tréfát magával ragadva kacagva szalad el a szél. Ari Jóska hálás hallgatóságot kapott: félkörbe rendeződött szakmunkástanuló társad arcárt kiült a mosoly. Sziporkázó, ezerszínű nevetés, önfeledt, visszafogott, komolykodó, huncutkás. Olyan, ahogyan az ember életének csak bizonyos szakaszában képes vidulni: valahol félúton a tíz és a húsz között. Ha egy óriási körzőt Ti- szatelek felett beszúrnánk a Tiszába, és szárát napnyugatra nyitnánk egészen ''■ércéiig, majd így karcolnánk vele ívet a rétközi tá- jn, három községet is érin- i< nénk, ahol gimnázium vagy szakmunkásképző van. Romantikus elbeszélések őrzik azoknak az időknek az emlékét, amikor a Rétközben élők igyekvő, jóeszű gyermekei telente korcsolyát kötve az emberbíróvá keményedett vizeken igyekeztek Sárospatakra tudásért. Ma már az aprócska települések fiai, lányai szinte karnyújtásnyira rátalálnak a szellemet formáló műhelyekre: Ibrányban, Deme- cserben gimnáziumra, Ti- szabercelen szakmunkás- képző intézetre. A középfokú oktatási intézményeket életre hívó akarat jogosultságát a több évtizedes gyakorlat, a megyeszékhely viszonylagos közelsége sem cáfolta meg. Sőt, a képzeletbeli körzőnk kiinduló pontjában, a tiszaberceli szakmunkás- képzőben három évre otthont találnak Szabolcs- Szatmár távolabbi pontjain és Hajdú-Biharban lakó fiatalok is. Dísznövénykertészek és zöldségtermesztő illetve gyümölcstermesztő kertészek lesznek az itt tanulókból. A fényképészkedés alatti iínénii ;viöáíjisá(g' még bennük vibrál, amikor az igazgatói szobában leülünk beszélgetni. Nevetéssel útik el a feleletet, mikor megkérdezem, van-e vetélkedés, diákos „villongás” az eltérő szakosok között? A kezében pingpong- ütőt szorongató dísznövényes Ari József mondja ki végül a nemet, hogy azután nyíregyházi osztálytársa, Balogh János rögtön hozzá- tehesse: — Bár a dísznövényes szak sokkal kedveltebb. A virágokkal, nemesített növényekkel foglalatoskodni szemet gyönyörködtető. A kézügyesség és a fantázia is elengedhetetlen. Virágokból, levelekből hozzáértéssel csodálatos asztaldíszek készíthetők. Magam is túl vagyok az első kötészeti feladaton. A karácsonyi asztaldíszek hamar vevőre találtak. A szakma dicséretének koránt sincs vége. A másodikos Homonyik Zsuzsa mindig szerette a virágokat. Most, hogy a szobanövények ápolásával, betegségeik megelőzésével mind jobban tisztában van, szülei nagyszállási otthonában egyre több a cserepes dísznövény. Az ebesi Kányási Olga gondolatai a végzés körül forognak. Vagy virágkertészetbe megy vagy virágboltba. Féléves továbbképzéssel az utóbbira is mód nyílik. Babuczay Apollónia a fővárosba tér visz- sza, ha végez. Édesapja szintén kertész, sőt már a nagyapja is az volt. Jól felszerelt korszerű melegházakban nevelik eladásra a növényeket. A szakmunkás- képzőben tanultak mellé otthon . sok . gyakorlati fogást'elleshet ; ' ' A szakmunkásképző közel százhatvan tanulója napról napra éli megszokott életét. Mindenki a diákotthonban lakik. Reggel hatkor ébresztő, torna, szilen- Cium, tanórák. Az elméleti és gyakorlati foglalkozások hetes váltással követik egymást. Délután egy-két órás szabad idő, utána tanulás, vacsora ... Kéthetenként kötelező hazautazás. A közelben lakók szinte minden hét végén hazautaznak. Ki busszal, ki a diáko- san csak „ne siess !”-nek becézett kisvonattal veszi az útirányt előbb főleg Nyíregyházának. A távolabb lakók csak a kötelező utazáskor indulnak bátyúkkal terhelten az állomás felé. Mit csinálnak azok, akik a diákotthoniban maradnak szombat, vasárnap? — Rendszerint unatkoznak. Ha jó az idő, az iskola melletti sportpályán a fiúk fociznak, néha a lányok is lemerészkednek. A tél unalmas, lassan múlik el — mondja Fejes Júlia harmadikos zöldségtermesztő. — Majdnem kész a teázónak nevezett klubszobánk. A kiszesek a társadalmi munkával keresett harmincezer forintot ajánlották fel az átalakításhoz, bebútorozáshoz. Szakkörök is otthonra találhatnak benne, de hangulatos társalgó, klubszoba is lehetne. Rajtunk áll... Papp Mária a diáktanács titkára szintén az idén végez zöldségtermesztő szakon. Nagyecseden akar elhelyezkedni a szakmájában. — Néha a diákotthonban túlzottnak érezzük a szigort. Nagyon behatárolt, mit lehet, mit nem. Túloznék. ha azt mondanám, nincs beleszólásunk a diákotthon ügyeibe. A diáktanács dolgozta ki például a hálók közötti pontverseny rendjét. A legjobb szobák között két kis tv, tisztasági és tanulmányi zászló vándorol. Mi szorgalmaztuk a szabad szilenciumot is azoknak, akiknek négyes az átlaguk. De más dolgokban is kikérhetnék még a véleményünket, s akkor több kellemes emléket hagyna bennünk az itt töltött három év. Mozdítunk körzőnkön. Hegye rövid ív után megpihen. Ütünk második állomása Ibrány. A hatvanas évek legelején fogant a gondolat, hogy középiskola kell a faluban és a környéken lakó gyerekeknek. Az általános iskola falai között kezdett növekedni a gimnázium előbb csak két osztállyal, ám óriási létszámmal. Még magántanulók is voltak. 1964-re elkészült az önálló épület. Most 172 tanuló koptatja a padokat, évfolyamonként két osztályban. Sok a bejáró. Főleg Nagyhalásziból, Tiszatelek- ről, Bujról. A közlekedés szempontjából ők vannak előnyben. Nehezebb az Ib- ránytól délre fekvő településekről iskolába igyekvők helyzete: k is vonat, ^várakozás, átszállás, autóbuszra. Tízegynéhányan a menetrendek útvesztői miatt képtelenek vállalni a reggeli, esti utazást. Az iskolaépületben kialakított szálláson laknak, csak a hét végén mennek haza. Mindezekkel együtt a rétközi kistelepülésekről még mindig köny- nyebfo eljutni az ibrányi Móricz Zsigmond Gimnáziumba, mint a viszonylag közeli Nyíregyháza valamelyik középiskolájába. Minden évben szép Számú továbbtanuló akad a végzősök között. Tavaly felvételt nyertek a miskolci egyetem jogi karára, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemre, a nyíregyházi tanárképző főiskolára. A pedagóguspályát választók négy-öt év múlva friss diplomával visszatérnek a Rétközbe, szülőfalujukban vagy a szomszédságában kezdik hivatásukat. Az ag- rárvégzettségűek is a megyében vállalnak munkát. • Tovább nő a körzőnkkel húzott ív Láthatatlan nyomot hagy a vetésektől zöld hátú földeken, parányi vízállásokon, lusta folyású csatornákon. A négy égtáj felől összefutó utak találkozása Demecser. A felnőttkor küszöbén gimnáziuma, húszéves. A közel kétszáz diák fele itt is bejáró, de az ábrányiakéhoz hasonló gondokait itt hiába keresnénk: sűrű a vasútforgalom, rendszeresek a buszjáratok. A néhány kilométerre levő Gégényből, Kékről, Székelyből többen biciklivel érik el a tanítás kezdetét. Az ötnapos munkarend itt is más ütemet követelt. Tanár, diák egyaránt félt a rövidebb időre összezsúfolódó tanóráktól, szerencsére alaptalanul. Kevesebb az igazolatlan mulasztás, javult a fegyelem és a tanulmányi átlag. Dicsérik a fakultációt, amely a továbbtanulóknak elmélyedést jelent a választott tárgyakban, a gyengébbeknek gyakorlati tudást, ami megkönnyíti az elhelyezkedést. A demecseri szövőgyárban, a kólaüzemben vagy Nyíregyháza és Kisvárda üzemeiben találnak munkát. Hét közben kevesebb a szabad idő, a péntek délután is tanulószobán találja a gimnazistákat. A kulturális események megszervezésében is új utakat kell találni. A gimnáziumban filmklub működik és kevésnek bizonyult a nyíregyházi színháztól vásárolt 120 bérlet. Próbálkozásra példa az iskolai farsang. Délután egyszerre többféle műsor, rendezvény volt. ki-ki tetszése szerint vett részt a keresztrejtvény-bajnokságban. a vidám angol nyelvű országismertetőn, a sportvetélkedőn. A negyedikes Gombkötő Zsuzsanna KISZ-titkár szerint is hasonló, sokszínű programmal lehet megmozgatni a diákokat. A hosz- szabb hétvége a továbbtanulóknak különösen hasznos: a pihenés mellett készülhetnek a felvételi tárgyakból. A helybeli Molnár Zsuzsának ez az első tanéve. Tervvel jelentkezett a gimnáziumba: szeretne továbbtanulni Szegeden az egyetem gyógyszerésztudományi karán. — Tanulószobás vagyok. Jónak tartom a közös tanulást, és így többet is lehetnek együtt az osztálytársak. Jobban megismerhetjük egymást, barátságok szövődhetnek. A mozgalmi munkát is könnyebb szervezni, összetartunk. Vajas András már csak néhány hónapig polgára a Váry Emil Gimnáziumnak. Negyedikes, tanárképző főiskolára jelentkezik. — Pátroháról járok be. A kisvárdai gimnázium közelebb lenne, de a körzetesítés miatt ide kerültem. Végig jól éreztem magam, ilyennek képzeltem el egy középiskolát és a diákosko- dást. Elég szigorúak a tanárok, követelnek tőlünk, ami egyáltalán nem baj. Azt hiszem megkaptam mindent, amit a gimnázium nyújthat. A kisgimnáziumok kora lejárt, a nagyvárosokban lüktető alma matereké a jövő — vélhetik egyesek. A felkeresett rétköz! emberformáló műhelyek léte nem ezt bizonyítja. Az egy-két évtizede letett alapokon a korszerű követelményekre f igyelve teszik dolgukat. £la a tájegységet lakók fontosnak érzik, hogy szemük előtt növekedjenek az új nemzedék tagjai, hogy a közösség jó szándékú szemmel tartása egyengesse a jellemet, ha hivatásukat szerető tanúikból" alakul célértő testület,'a'vidéki középiskolákra, e parányi emberkohókra nem kicsiny feladat vár. Kimondva, kimondatlanul beleszólnak, milyenek lesznek a rétiközi holnapok. Reszler Gábor