Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-19 / 66. szám
KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1983. március 19. 0 Cselekedjünk egészségünkért! Dohányzás — keringési és légúti megbetegedések dohányzás a szívizom oxigénellátását kedvezőtlenül befolyásolja. A nikotin hatására nő az érverések száma, ezáltal rövidül a szív pihenési időszaka, csökken a szívizomzat vérrel való át- áramoltatása. Emelkedik a vérnyomás, ami megint erőteljesebb szívizom-összehúzódásokat jelent, ez pedig szintén növeli a szívizom oxigénszükségletét. Nő a szív által percenként továbbított vér mennyisége, emelkedik az egy szívdobbanás alkalmával kilökött vér mennyisége, s mindkettő fokozott szívmunkát jelent. Az egyes szívciklusokon belüli szakaszok közt is aránytalanság keletkezik, s ez igen kedvezőtlenül hat a szívösszehúzódások erejére. A cigarettázás a szívinfarktus kockázati tényezője, de természetesen nem az egyetlen tényező, mert nem cigarettázók körében is előfordul a szívinfarktus. Ismert statisztikai adat azonban az, hogy a dohányosok közül többen halnak meg szívinfarktusban, mint a nemdohányzók között. Napi 20 cigaretta elszívása háromszorosra növeli a szívinfarktus kockázatát. A dohányfüstből azonban nemcsak a nikotin. hanem a szémmonoxid is káros hatást fejt ki. A szénmonoxid 300-szor jobban kötődik a vérfestékhez, mint az oxigén, s így oxigénszegénységet okoz a szervezetben, elsősorban a szívizom oxigénellátása csökken. Márpedig a szívizom oxigénellátásának csökkenése, egyensúlyzavara kiindulópontja lehet szívinfarktus kialakulásának. A napi 20 cigarettánál többet dohányzók szénmonoxid-vérfesték szintje több, mint ötszöröse a nemdohányzókénak. Dohányzáskor a füst közvetlenül a lég- utakba jut, ezért érthető, hogy elsősorban a légzőszerv károsodik. A hosszabb időn át erősen dohányzóknál — elsősorban cigaret- tázóknál — szinte mindenkinél légzőszervi panaszok, károsodások keletkeznek. Az Egészségügyi Világszervezet összegező tanulmánya szerint az idült, nem tbc-s eredetű légzési betegségek kifejlődését elősegítő tényezők között a dohányzás az első helyen áll. A dohányfüstöt orrukon át kifúvók orr- nyálkahártya gyulladását már közel 100 éve megfigyelték. Ugyanilyen régen ismert az ún. dohányostorok fogalma, ami duzzadt, vérbő, vörös torkot jelent. Jól ismert a dohányosok gégehurutja is, a hangszalagok nyálkahártyájának idült gyulladása, elszarusodása, megvastagodása, s a hang megváltozása, mélyülése. A gyógyulás útja a dohányzás abbahagyása, melyet különösen ajánlani lehet szónokoknak, énekeseknek, színészeknek, bemondóknak. A nehéz légzés is gyakoribb dohányzók körében, és súlyossága arányos az elszívott cigaretták számával. A köhögés kétszer, a köpetürítés is hasonlóan gyakoribb a dohányzók körében. Az idült hörghurut napjainkban népbetegséggé vált, mégis viszonylag későn kezdték vizsgálni a dohányzás lehetséges szerepét. Ma már egyértelműen kimutatták, hogy az idült hörghurut kialakulásában a dohányzás mértékének és időtartamának minden más tényezőnél nagyobb a jelentősége, s a dohányzás jóval nagyobb szerepet játszik a környezeti ártalmaknál, levegőszennyeződéinél. 2 idült hörghurut gyógyításához, gyógyulásához elengedhetetlen a dohányzás abbahagyása. A tüdőtágulás kifejlődését elősegítő tényezők között is fontos szerepet játszik a dohányzás, az elváltozás gyakorisága erős dohányzókban negyvenszeres a nemdohányzókhoz képest. összefoglalva: a dohányzókban idült hörghurut a tüdöszövet egyre fokozódó pusztulása, tüdőtágulás lép fel. A dohányos gyakran köhög, köpköd, előbb-utóbb fulladni kezd, ennek következtében a szív kimerül. Dr. Juhász Lajos kandidátus, megyei onkológus főorvos JOGI TANÁCSOK Többletlakás Mi történik, ha két, önálló lakással rendelkező, idős ember összeházasodik? Ha például egyikük szövetkezeti, társasházi lakással, családi házzal (tehát saját tulajdonú ingatlannal) rendelkezik, a másikuk tanácsi bérlakásban latoik? Idősebb korban óriási problémát jelenthet a „hátország” feladása. Mi lesz, ha a sokáig magányosan élő mégsem tud alkalmazkodni a másikhoz? Ezzel mindenképpen számolni kell. És hasznos ismerni a jogszabályok nyújtotta „türelmi időt”. Nézzük az alaprendelkezést! Egy személy, illetőleg egy házaspár csak egy tanácsi lakást bérelhet. Tehát ha a házasságra lépők mindegyikének bérlakása van, az egyik bérlemény többletlakásnak számít. Nekik kell eldönteniük, melyiket kívánják megtartani. A másik lakást egy éven belül el kell hagyniuk. A két lakást egy lakásra cserélhetik, vagy a lakásokat felajánlhatják a tanácsnak azzal az igénnyel, hogy a kettő helyett egyet kapjanak. (Ilyenkor nem kell a hosszan várakozók közé beállni.) Az egyik lakásról lemondhat a házaspár úgy is, hogy azt a tanácsnak visszaadja. Ebben az esetben pénzbeli térítést kapnak. De lemondhatnak valamely közeli hozzátartozó javára is a lakásukról. Ezeket felsorolja a jogszabály. Elsősorban az egyenesági rokonok jönnek számításba: a Vér szerinti, az örökbefogadott, mostoha és a nevelt gyermekek. De folytathatja a lakás bérleti jogát az a testvér is, aki a bérlővel legalább hat hónapja — állandó jelleggel — együtt lakott. A házastársaknak nem kell azonnal, a házasságkötéskor lemondani valamelyik lakásukról. Egy év áll rendelkezésükre ahhoz, hogy „lakva ismerjék meg egymást”. De van még egy — kevesek által ismert — lehetőség is. A lakásügyi hatóság egyszeri alkalommal meghosszabbíthatja ezt az évet még egy évvel. Tehát összesen két év áll így rendelkezésre a lakásról való lemondásig. Ezt külön kell kérni, mert a jogszabály csak lehetőségként említi a második évi halasztást; ha el sem cserélték a tót lakást egyre, s le sem mondtak róla valakinek (vagy a tanácsnak) a javára, a lakásügyi hatóság az egy év elteltével a többletlakást igénybe veszi. Sajnos többször előfordulhat, hogy a lakásügyi hatóságok az igénybevétel alkalmával nem fizetik ki a pénzbeli térítést. Pedig azt a jogszabály — a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díjnak megfelelő ősz- szegben — előírja. Ha a házaspár lakásai különböző lakásügyi hatóságok területén vannak, az igény- bevételre kerülő lakást az a lakásügyi hatóság választja ki, amely az ügyben elsőként intézkedett. Mi a helyzet akkor, ha a házasulandóknak saját tulajdonú lakásuk van? Egy csalidnak, házaspárnak egy lakóingatlana lehet, tehát az egyikre elidegenítési kötelezettség áll fenn. Dr. K. É. Tavaszi fáradtság A tavasz, és a fáradtság nem véletlenül függ össze egymással. A fizikai kimerülés az év bármelyik szakában, bármely napon felléphet. Vizsgáljuk meg, melyek a tavaszi fáradékonyságot előidéző okok. A tavaszi fáradékonyság egyik oka, hogy étrendünk nem tartalmaz elegendő vitamint. A vitaminok olyan anyagok, amelyek igen kis mennyiségben, de pótolhatatlanul szükségesek életünkhöz, egészségünk megőrzéséhez. Szervezetünkbe jutva az enzimek alkotórészeivé válnak, melyek sejtjeink, „közlekedési rendőrei”. Ahogy a közlekedési rendőr irányítja a forgalmat, de maga nem vesz részt benne, ugyanúgy az enzimek is sok-sok táplálékrészecske építését vagy lebontását végzik, de eközben maguk nem változnak meg. Mi történik akkor, ha ez a kis vitaminmennyiség hiányzik étrendünkből? Ugyanaz, mint amikor a közlekedési lámpa nem vált. A forgalom egyirányú lesz, a tápanyag- részek torlódnak, nem jutnak el rendeltetési helyükre. Ebben az időszakban számunkra valamennyi vitamin fontos, mindkőzt talán leginkább a C-vitamin. Hiánya a már említett fáradékonyság mellett a fertőző betegségekkel szemben csökkenti az ellenállóképességet, és lassítja a sebek gyógyulását. Szervezetünk C-vitaminhiányát legkorábban az jelzi, ha egyébként ép foginyünk fogmosás után vérezni kezd. Amíg az új friss, tavaszi zöldségfélék megjelennek, C- vitamin-szükségletünket csipkebogyóból, narancsból, citromból fedezhetjük. Télen is megőrzi és a tavaszi csírázás idején még fokozza C-vita- min-tartalmát a burgonya. Ne feledkezzünk meg a savanyúkáposztáról sem. A C-vita- min hőre érzékeny, ezért a sok főzés, forralás hamar tönkreteszi. A csipkebogyó teát forrázzuk le, de ne főzzük, a burgonyát héjastól főzzük meg, a narancsot, citromot természetesen nyersen együk. Az előszoba fogalma az évek folyamán megváltozott. Régen nem volt más funkciója, csak az, hogy a bejövő letegye kalapját, kabátját, esernyőjét. Csak egy előszobafalat — esetleg egy tükröt helyeztek el benne. A hely- kihasználás nem volt megfelelő; a belmagasság kihasználatlanul, üresen tátongott. Ma az építkezéseknél úgynevezett előteret terveznek (1. ábra), ahová beépített szekrényt, sok polcot, különböző tárolókat lehet elhelyezni. így a helyiséget nemcsak a bejövő vendég használja, hanem a család fölösleges holmiját is ott tárolhatjuk. A vendég csak a kabátlerakót és a nagy tükörfelületet használja. Az előtér továbbfejlesztése az étkezővel való házasítása (2. ábra). Általában úgy történik, hogy szekrényfal helyettesíti a tömör falat, s úgy forgatjuk a szekrényt, hogy a vendégeknek rakodófelületet biztosítsunk. Mögötte a család étkezőhelyét biztosíthatjuk, ahol nemcsak az étkezés bonyolódik, hanem itt ül ösz- sze a család is. A szülők és a gyerekek itt beszélgethetnek, pihenhetnek. Az asztallap felőli oldalra tárolópolcokat szerelhetünk, ahová poharakat, tányérokat, szalvétát stb. rakhatunk. A kialakítást házilag is elkészíthetjük, panellap felhasználásával. A felületeket mázoljuk vagy tapétával borítjuk be. Hornicsek Erika belsőépítész Az alma fogyasztása Most, amikor valóban bőséges volt az almatermés, itt a lehetőség, hogy nagy r mennyiségben változatosan fogyaszthassunk almát, gyümölcsöt. Sok olyan család van, ahol megvalósítják az ismert mondást: „Egyél meg naponta egy almát, és nem lesz szükséged doktorra”. A közmondás alapja az a tény, hogy az almában lévő vitaminokra és ásványi anyagokra nagy szüksége van az emberi szervezetnek minden életkorban. 100 g alma tartalmaz többek között: 32 kalóriát, 0,4 g fehérjét, 0,4 g zsírt, 0,7 g szénhidrátot, 1,3 g rostanyagot, Bi-, Bs- és C-vitamint, nikotinsavat, kalciumot, vasat, foszfort. Az almát lehetőleg nyersen fogyasszuk, de ha valamilyen ok miatt nyersen nem ehetjük, tegye a háziasszony az asztalra főzve, átszűrt léiként, sült almaként, vagy más formában. Kínálhatja a párolt almát baromfi és vadhúsok mellé; kitűnő az almaleves, almamártás, tölthetjük vele a tésztaféléket (dióval keverve), finom az almás-túrós vegyes rétes (az alma különleges ízt ad a túrónak), készíthetjük változatos formában salátának, tejes turmixnak, gyümölcssalátának, franciasalátának. Sőt, tejben megfőzve és langyosra hűtve — kitűnő arcpakoló anyag a bőr felfrissítéséhez, íme néhány recept: ALMAKOKTÉL: 1/2 liter tejet, 2 dl almalevet; kevés citromlevet, ízlés szerinti mennyiségű cukrot vagy mézet a mixerben jól összekeverünk, poharakba töltjük, meghintjük kevés törött fahéjjal. Lehűtve tálaljuk. A poharak szélét almaszeletekkel díszítjük. VANÍLIÁS ALMASZELET: Személyenként két szelet kalácsot megpirítunk, 1—1 almát megmosunk, héjastól megreszelünk; a reszeléket a szeletekre kenjük és a megkent szeleteket tepsire rakjuk. Közben 1 egész tojást elkeverünk 1 evőkanál vaníliás porcukorral, fél kiskarnál liszttel és gyenge tűzön sűrű krémmé főzzük. Ezzel vonjuk be az almaszeleteket, és a sütőbe téve inkább csak melegítjük, mint sütjük. Darált dióval beszórva tálaljuk. ALMAPÜRÉ: a meghámozott, felszeletelt almát gőzben vagy nagyon kevés citromos vízben (esetleg cukros tejben) puhára pároljuk, kevés reszelt citromhéjjal, néhány csepp citromlével és porcukorral (vagy szaharin- nal) ízesítve, előbb villáival összetörjük, majd habosra keverjük, dióval vagy tejszínhabbal díszítjük. Vasárnapi sütemény helyett ajánljuk. F. K. Varródoboz Könnyebb a tűbe befűzni, ha világos szállal sötét, sötéttel világos háttér előtt célozzuk meg a lyukat. ★ Ha vastag szálat akarunk vékony tűbe fűzni, kíséreljük meg szappannal megsodorni a fonal befűzésre váró végét. ★ Ha plasztik anyagot varrunk géppel, kenjük be vékonyan gépolajjal. Nem ragad. ★ Ha bőrt varrunk, könnyít- sük meg a munkánkat azzal, hogy időről időre gyertyával vagy szappannal dörzsöljük be a tűt. ★ Divatjamúlt, kopott filckalap ép részeiből sok minden készülhet: kis táska, kitűző, ruhadísz. Prózaibb fel- használása, ha cipőbe, csizmába való meleg betétet szabunk az anyagból. A kisebb darabokat, megfelelő formára vágva, bútorok Iába alá ragaszthatjuk padlókímélő papucsnak. ★ Selymet és más csúszós anyagot biztonságosan gépelhetünk, ha selyempapírt teszünk rá. Ha kész a munka, a papír kitéphető.
