Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám

KM HÉTVÉGI melléklet 1983. március 19. Elnökhelyettes, szoknyában Szabolcs-Szatmár megyé­ben három téeszelnök-helyet- tes visel szoknyát. Az utóbbi másfél évtizedben megyénk lányai közül elég szép szám­mal jelentkeztek mezőgazda- sági főiskolára, agráregye­temre. A legtöbb egyetemet, főiskolát végzett lányt, fiatal- asszonyt az íróasztal mellé ültetik. Néha még akkor is, ha az illető lány, illetve fia­talasszony rendelkezik veze­tői készségekkel és szeretne is a munka sűrűjébe kerülni. Kevés vagy sok a női vezető megyénkben? Kifejező len­ne-e, ha statisztikát készíte­nénk? Aligha. S nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az iparban, s az intézményekben is kevés a nővezető. r. A'/>'e>Wiőicíjedett pedagógös- pályán is kevesen ülnek nők az igazgatói székben. Van olyan tantestület, amelynek harmincfős kollektívájában csupán két férfi dolgozik, közülük az egyik igazgató. A számok természetesen nem mondanak el mindent. Azt viszont számokkal is lehetne igazolni, hogy az utóbbi néhány esztendőben több nő­dolgozót léptettek elő vezető beosztásba. Számos helyen a káderfejlesztési tervben a nő­dolgozók szép számmal szere­pelnek. A pár hónappal ezelőtti or­szágos nőkonferencián és az azt megelőző megyei értekez­leten is elhangzott: meg kell teremteni a társadalmi és családi hátterét, hogy a rá­termett nődolgozók közül többen kerüljenek vezető be­osztásba. A'társadalmi háttér megteremtődött. „Csak” a jól ismert hármas követelmény­nek kell eleget tenni. Me­gyénkben is előfordult, hogy a vezető posztra jelölt nődol­gozó esetében egy-két férfi „humánus” meggondolásból ezt mondta: „Ne nevezzük ki, ne rakjunk újabb terheket a vállára, hiszen munka után így is sok a családi felada­ta.” Való igaz, a megyei párt- bizottság nőfelelősének ta­pasztalataiból tudjuk, szá­mos szabolcs-szatmári asz- szony lemond egy sor dolog­ról, és plusz családi feladato­kat vállal, hogy férje tanul­hasson, hogy férje előtt megnyíljanak az előrehala­dás lehetőségei. A fordított eset kevésbé jellemző, a fér­jek általában nem rajonga- nafcí' ha feleségük tanul, ha vehető' beosztásban értekez­letekre utazik a fővárosba, netán több napos továbbkép­zésen vesz részt. Tisztelet a kivételnek. Komoly, középve­zető beosztásban dolgozó fér­fi szájából hangzott el a hely­telen vélemény a közelmúlt­ban: „Egyetértek azzal, hogy az arra alkalmas nők vezető beosztásba kerüljenek. Kelle­nek női vezetők is. Csak ne az én feleségem és ne az én főnököm legyen nő”. Megyénkben egy tanácsi vállalat és két ipari szövet­kezet „női vezetés” alatt érte el a Kiváló címet. A már ve­zető beosztásban dolgozó nő­ket a legtöbb helyen a közel­múltban véleményezték, mi­nősítették az illetékes fóru­mokon. Ezek a véleményezé­sek, minősítések szinte kivé­tel nélkül pozitívak voltak. De nézzük az érem másik oldalát. Több — a hármas követelménynek megfelelő — nődolgozó kényelmi és más szempontból köszönettel visszautasította a felajánlott magasabb beosztást. Azt hi­szem, a témáról sokáig le­hetne vitatkozni. O LÍDIA an A főmérnökasszony A műszaki pálya általában nem vonzza az érettségiző lá­nyokat. Így érthető, hogy me­gyénk üzemeiben csak egy műszaki végzettségű asszony dolgozik főmérnöki beosztás­ban. Bajáik Andrásáé a Nyírségi Patyolat Vállalatnál tölti be ezt a funkciót. Pár éve Kiváló Vállalat lett a Patyolat és ez részben az ő műszaki, termelési irányítá­sának köszönhető. — Nálunk nincs külön ter­melési főmérnök, ezért a ter­melés irányítása is feladatom. Igazgatómnak közgazdasági végzettsége van, s az utóbbi időben a műszaki csopor­ton két mérnök férfikolléga dolgozik. Nem túlzóm el je­lentőségemet, de főleg a mű­szaki dolgokért az egyszemé­lyi felelősségem is fennáll. Kollektív munka eredménye, hogy vállalatunk jelenleg jó színvonalon, többnyire köz- megelégedésre dolgozik. 1975- ben, amikor ide jöttem, még igen csak hullámvölgyben volt a Patyolat. 1975-ben a vállalat köz­ponti telepén egy háború után kiszuperált gőzmozdony szolgáltatta a gőzt. A főmér­nökasszony is sötétkék ' kö­penyben járhatta be a mun­kahelyeket. Most fehér kö­penyben végezheti dolgát. Ez a színváltozás is jelzi, szim­bolizálja az óriási fejlődést. Modern csarnok és szociális épület magasodik a sufnik helyén. Az építkezés, a mű­szaki fejlesztés alatt a főmér­nökasszonynak rengeteg volt a dolga. Tárgyalni, gyakran vitatkozni kellett tervezőkkel, építőmérnökökkel. — Néha éreztem a tárgya­lások, viták során, hogy a műszáki szakemberek előtt többet kellett bizonyítani sőt bizonygatni, hogy értem a szakmámat, hogy jót akarok. A műszaki átadásoknál is fi­gyeltek rám. Mert nyíltan megmondtam, hogy mi nem tetszik és mit hogyan kellene csinálni. Ezt eleinte szőrszál- hasogatásnak, amolyan női Áz igazgatónő Ugyancsak a háziasszonyok érdekében cselekedhet sokat beosztásánál fogva Bódi And­rásáé, a Szabolcs-Szatmár megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatója. Amióta az igazgatói székben ül, egyik fontos feladatának tekinti a dolgozó nők máso­dik műszakjának megkönnyí­tését. Azóta több a félkész áru és a cukrászsütemény a polcokon. Bővült a vállalat „hűtőpultlánca”. Az áruszál­lítást, a „terítést” úgy irá­nyítják újabban, hogy pénte­ken délutánra minden hét vé­gére szükséges élelmiszer a boltokban legyen, hogy a há­ziasszonyok pénteken délután el. Férjem azelőtt játékvezető volt, hétvégeken, de hét köz­ben is járta a vidéket. Főleg az én kedvemért, illetve a be­osztásom kedvéért mondott le a bíráskodásról, ami egyéb­ként szenvedélye is volt. Fér­fikollégáim is segítik mun­kámat és úgy veszem, hogy nem a nőnek szóló ud­variasságból. Vállalatunknál általában nem is téma, hogy vezető vagyok és mint em­ber, milyen nemű. Az lenne a hisztinek vették. Kitartot­tam álláspontom mellett, ér­veim voltak, így sikerült is rendbe hozatni a kisebb-na- gyobb hibákat. Egyszer meg a saját szakmunkásunk előtt kellett bizonyítanom. Kérde­zett, én pedig megadtam rá a helyes választ. Később be­vallotta, hogy csak próbára akarta tenni a szakmai hoz­záértésemet. És tanult otthon az ezer­mester apukájától is. Apja szerettette meg vele a műsza­ki dolgokat, ő keltette fel ben­ne a műszaki érdeklődést. Részben ezért is szerzett vegyipari gépészmérnöki dip­lomát. Egyik vágya nem tel­jesült: nem szerezte meg a szakmérnöki képesítést. Ami­kor elkezdte a tanulást, akkor volt legtöbb munka a válla­latnál és még kicsik voltak a lányai. Kárpótolták a mun­kasikerek. Azt is sikernek könyveli el, hogy beosztottai »nyíltan, őszintén megmond­ják neki a véleményüket, mért nerh a nőt,- a szakem­bert látják benne. — Azt mondják rólam, egy kicsit szigorú vagyok. Való­ban előfordul, de amikor szi­gorú vagyok, egy kicsit az ügyfeleink, a háziasszonyok érdekeit is védem. jó, ha már témaként sem ve­tődne fel a dolog, hogy a ve­zető nő vagy férfi. A lényeg az, hogy jó vezető-e az illető, vagy sem. Igaz. De egyelőre az elő­nyös vagy hátrányos megkü­lönböztetés mellőzése a jövő feladata. Az igazgatónő író­asztalán a naptár tele van írva, zsúfolt a mai programja is. Ezért nem befejezzük, csak megszakítjuk a beszél­getést. Áz osztályvezető Szintén elfoglalt Gesztelyi Nagy Éva, a Nyíregyházi Konzervgyár anyag- és áru­forgalmi osztályának vezető­je. Éppen telefonál, amikor az előszobájába lépünk: „Nem fogadok el semmilyen kifogást, csináljátok meg!” Határozott, mondhatnánk katonás utasítást adott a te­lefonon. Határozott, megfon­tolt vezető hírében áll. Jóko­ra szakmai gyakorlata és fő­iskolai végzettsége teszi al­kalmassá e cseppet sem könnyű munkakör betölté­sére. — Gyakran kell tárgyal­nom belföldi, néha külföldi partnerekkel. Az új partner előbb mindig udvariaskodik, gondolom, ez a nőnek szól. De a tárgyalás során aztán mindenki egyenrangú partne­rének tekint. El is várom, hogy annak tekintsenek. Itt a gyárban szép számmal van­nak férfibeosztottaim is. Ele­inte többet kellett bizonyíta­nom, hogy elfogadjanak. Ma már nem is gondolok rá. Osz­tályunkon dolgozik diplomás, szakmunkás, adminisztrátor és segédmunkás. Szinte sze­mélyenként át kell váltanom, át is váltok, hogy minden­kivel a lehető legjobban szót tudjak érteni. Ilyen a vezeté- 'si stílusom. Jó stílus ez, hiszen a gyár ütőképes osztályát vezeti. — Közvetlen környezetem­ben jó szakemberek, a segí­tőim dolgoznak. Nem tartom magam nélkülözhetetlennek, nem vagyok féltékeny rájuk, hagyom önállósodni őket, így nagyszerűen helyettesítenek, ha el kell mennem, A vezető ilyenekkel is megteremtheti a bizalmat, a jó légkört, tojfofn tíov sí.‘< Á párttitkár vagy este bevásárolhassanak és szombatjuk már szabadabb legyen. Hangzatos, önmagában is tekintélyt sugárzó ez a .szó: igazgató. A fiatalasszony ki- lencszáz vállalati dolgozó munkáját irányítja, igazgat­ja. Ez önmagában is óriási íe-. lelősséggel jár. Politikai mun­kakör is az övé, hiszen a la­kosság ellátásának színvonala is függ tőle. Szakértelmét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy régebben különböző be­osztásban dolgozott a válla­latnál, tulajdonképpen vissza­jött ide. Távolléte alatt a me­gyei tanács vb kereskedelmi osztályán dolgozott. Gyako­rolta az irányítómunkát. Le­velező úton végezte el a Ke­reskedelmi és Vendéglátóipa­ri Főiskolát. — Minden támogatást meg­kaptam a tanulásomhoz. És itt is a nehéz munkámhoz. Örömmel mondhatom, hogy a családi segítség sem mai'adt Nyíregyházán, a Kertköz­ben, az 1. sz. általános is­kolában Kaizinger Zoltánná a pedagógus-pártalapszerve- zet titkára. Nem is olyan ré­gen vállalta a népszerűtlen­nek tűnő feladatot: az iskola egyik megbotlott pedagógu­sát fegyelmi büntetésre java­solta. Sőt, az alapszervezet egyetértésével pártfegyelmi- vel is büntette a szóban forgó pedagógust. A kettős bünte­tés használt, az illető ismét hasznos tagja a tantestület­nek. Párttitkárnak lenni erélyes, mondhatni férfias fellépéssel, úgy, hogy a párttitkár min­den véleményéből, döntésé­ből egyértelműen a jó szán­dék csendüljön ki, nehéz do­log. Kaizingerné nehéz fel­adatai közé tartoznak a bér- fejlesztések, vagy még inkább a bérviták. A nem anyagi ter­mészetű dolgok elrendezésé­ben néha még nehezebb fel­adatok várnak a párttitkár- asszonyra. „Néha felcsattan egy-egy kartársnő hol jogo­san, hol jogtalanul. Néha mi­lyen nehéz meggyőzni, vagy megnyugtatni az embereket.” No persze nemcsak gondok vannak a párttitkárasszony életében, hanem örömök is. Munkasikerek is. Mindig si­kernek könyveli el, amikor az „üzemi háromszög” köz- megelégedésre dönt. A saját sikerének is. Az iskola úttö­rőcsapatának sikerében is osztozik, hiszen az úttörőve­zető munkáját a párttagok aktívan és rendszeresen segí­tik. A szülői munkaközösség eredményes tevékenységében szintén kimutatható a ma­roknyi pártalapszervezet se­gítsége. Kimondottan egyéni sikernek könyvelheti el, hogy az iskolában elsőként ő ala­kított szaktantermet. Közéleti munkája túl ér az iskola területén. Alakulás óta, vagyis 1980-tól tagja a városi ágazati pedagógus- partbizottságnak és annak végrehajtó bizottságának „is. Rengeteg szakmai és politikái információ birtokába jut. És ennek az l. sz. iskola kol­lektívája is hasznát veszi. A pedagógus-pártbizottság­nak ő az információs felelőse. A város alap- és középfokú iskoláiból beérkező informá­ciók feldolgozása és továbbí­tása nagyobb részt az ő fel­adata. Túlzás nélkül mond­hatjuk. hogy a városban egyik legjobb ismerője a pe­dagógusok életének, munká­jának. S nemcsak az írásos jelentésekből ismeri a taná­rok külön kis világát. Mint a pártbizottság tag­ja, részt vesz szakmai érte­kezleteken. más iskolák párt­ái apszervezetének beszámoló taggyűlésén is. Közéleti em­ber a szó teljes értelmében. S agitálásával, javaslataival azt akarja elérni, hogy a vá­ros pedagógusai vállaljanak nagyobb részt a közéleti mun­kából. Alapos megterhelése mel­lett arra is szakított időt, hogy elvégezze a marxista egyetem négyéves szakosító tagozatát. Tanult és tanul — másokért is. Az oldalt írta: Nábrádi Lajos Fotó: Császár Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents