Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-19 / 66. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. március 19. INDOKÍNA Csúcstalálkozó után legújabb kínai állás- foglalások ismét szer- tefoszlatták azokat a reményeket, hogy végre va- lathára megmozdul valami Peking és az indokínai szomszéd államok mindmáig fagyos viszonyában. Mert tagadhatatlanul reményeket keltett egy február végi vietnami kormánynyilatkozat, nem sokkal az indokínai nemzetek — Pol Pót bukása óta első ízben megtartott — csúcsértekezlete után. Hanoi bejelentette, hogy az idén újabb csapategységeket von ki Kambodzsából, s az ottani biztonsági helyzet függvényében további csapatkivonásokat hajt végre évről évre. Indokínai megítélés szerint szerves a kapcsolat a Kambodzsában állomásozó vietnami csapat- kontingens egészének távozása és Peking Indokína-po- litikájának felülvizsgálata között. A vietnami gesztus szellemileg és logikailag is kapcsolódott a Vientianében megtartott indokínai csúcsértekezletnek ahhoz az indítványához, hogy Vietnam, Laosz és Kambodzsa, valamint Kína kössön meg nem támadási egyezményt. Noha súlyos hiba lenne nem észrevenni akár a legcsekélyebb hangsúlyeltolódást Kína világpolitikai szemléletében — vannak ilyenek —, éppígy megengedhetetlen a finom jelek felnagyítása, abszolutizálása. Banditizmus Angolában MEGRÁZÓ, drámai hírek ÉRKEZTEK a Jnéten Angolából.' Alto Úaltumbélö' város közelében hatvannégy csehszlovák állampolgárt elrabolt az Unttá nevű ellen- forradalmi szervezet. Huszonegy gyermek — köztük három öt éven aluli — került a fegyveres banda fogságába. A férfiak: csehszlovák szakemberek, mérnökök, egészségügyiek, akik húsz portugál társukkal együtt az Unita foglyai. Angolában a függetlenség kivívásának több mint hét éve alatt nem szűnt meg a dél-afrikai támogatást élvező Unita bandáinak garázdálkodása. Két másik szalkadár szervezet már felszámolódott, de a pretoriai fajüldözők fontosnak tartották, hogy fokozzák Jonas Savimbi martaió- cainak támogatását. Jósé Eduardo dos Santos angolai elnök nem titkolja: a nem utolsósorban éppen határainak és területi integritásának hatékony védelme indokolja a kétoldalú megállapodás értelmében a kubai csaAz indokínai gesztusra adott elutasító kínai válasz sajnos egyértelműen arra int, hogy korai még a pekingi külpolitika lényegi módosulásáról beszélni. Olyannyira, hogy a kínai vezetés a Peking és Moszkva közötti kapcsolatrendezés alapfeltételének is a Kambodzsa körüli ellentétek kínai elképzelés szerinti megoldását tekinti. Ebből viszont az következik, hogy az Indokínai konferencián elhatározott közös tervek külpolitikai háttere nem javult. Ez minden bizonnyal erősíteni fogja az együttműködés katonai-védelmi aspektusait, már ha a pekingi álláspont nem módosul. Ismeretes, hogy a külső nyomás és zavarkeltés miatt nemcsak Kambodzsában, de Laoszban is állomásoznak vietnami csapatok kormányközi megállapodás alapján. Az indokínai találkozónak volt néhány, csakis együttesen, összefüggésében vizsgálható vezérgondolata. Vietnam, Laosz és Kambodzsa vezetői hitet tettek a különlegesen szoros kapcsolatok ápolása mellett. Hangsúlyozták a társadalmi rendszerek hasonlóságából fakadó célok közösségét, a megvalósításban mutatkozó együttműködés lehetőségeit. Egyidejűleg síkraszálltak egymás szuverenitásának tiszteletben tartása mellett, s következetes feLlépést hirdettek meg a nacionalizmus és a nagyhatalmi sovinizmus megnyilvánulásai ellen. E hármas összefüggésrendszer megemlítése annál fontosabb, mivel a csúcskonferencia^ kapcsán megélénkült a nyugati sajtópropaganda az úgynevezett indokínai föderáció körül. Ez voltaképp. > á. _,YÍytnanjmal szemben .álló erők örökzöld témája. Pol Pót 1977. december 31-én a Vietnammal való diplomáciai szakítást, s a hadüzenet nélküli háborút azzal indokolta, hogy Hanoi úgymond erőszakkal tömöríteni akarja Kambodzsát egy indokínai szövetségbe. ietnamban akkor is, most is rámutattak, hogy utoljára 1951- ben, még az Indokínai Kommunista Párt berkeiben volt szó egy ilyen szövetségről. Akkortájt is hangoztatták minden indokínai nép önrendelkezési jogát, az esetleges csatlakozás szándékának önállóságát. A párt három nemzeti egységre tagolódása, majd a genfi egyezményekkel a független indokínai államok létrejötte után Vietnam vezetői nem tértek visz- sza többé az indokínai föderáció kérdésére. Gy. S. AZ ENSZ AFGANISZTÁNRÓL Diego Cordovez, az ENSZ főtitkárának az Afganisztán körül kialakult helyzettel foglalkozó megbízottja Genf- ben április 11-én folytatja tárgyalásait az érdekelt felekkel — jelentette be csütörtökön New Yorkban a világszervezet szóvivője. Cordovez főtitkárhelyettes a svájci városban külön-külön tárgyal majd Afganisztán és Pakisztán külügyminiszterével és kapcsolatban fog állni Irán képviselőjével is. A szóvivő azt is közölte, hogy Perez de Cuellar főtitkár Diego Cordovez társaságában március 26-án Moszkvába utazik. CSÄD LEVELE A BIZTONSÁGI TANÁCSHOZ Csád csütörtökön levélben kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy sürgősen üljön össze a határai mentén kialakult helyzet kivizsgálására. A levél azzal vádolja Líbiát, hogy „fenyegeti” Csád biztonságát. Tripoli az ilyen vádaskodásokat korábban is határozottan visszautasította és többször felszólította Hissené Habré kormányát, hogy mondjon le líbiai területekre támasztott igényéről. A kérdés napirendre tűzéséről még nem született döntés. ENSZ-források szerint hétfő előtt nem várható a BT ösz- szehívása. ’ AZ ELNÖK n-lA SZAVAHIHETŐSÉGÉ’ “ A Becsben megjelenő napilap, a Neue Kronen Zeitung kommentátora pénteki írásában olyan tűzoltókhoz hasonlította Reagan amerikai elnök tanácsadóit, akik nem tudván, hogy a lángok mely pontokon csapnak a magasba — mindent túlbiztosítanak. Az NSZK-beli választások után az európaiak végre igazi amerikai kezdeményezéseket vártak a nukleáris leszerelési tárgyalásokkal kapcsolatban. A Fehér Ház ura azonban továbbra is makacsul kitart az eredetileg tárgyalási alapnak rrveghirde- tett „nullamegoldás” mellett. A Reagannel kapcsolatos fő probléma a bécsi lap cikkírója szerint az elnök szavahihetősége. Április 19—20.: ■ ■ Összeül az FKP Központi Bizottsága patkontingens ideiglenes ál- lomásoztatását Angolában. Az ellenforradalmi bandák garázdálkodása következtében a három angolai vasútvonal közül csak egy működik biztonságosam Luanda súlyos gazdasági gondokkal bajlódik, a gazdaság fejlesztésére szánt keretekből a luandai kormány kénytelen védelmi célokra áldozni, ami hátráltatja az országépítő tervek megvalósítását A SZOCIALISTA ORSZÁGOK sokoldalú támogatásiban részesítik az antümperialista, szocialista orientációjú luandai kormányzatot, amely elismerésre méltó lépéseket tett a gyarmati múlt örökségének felszámolására. Kétoldalú megállapodások értelmében több európai országból — így Csehszlovákiából is — dolgoznak szakértők Angolában. A mostani emberrablás ban- ditizmusa világszerte mélységes felháborodást váltott ki. Joggal: az efféle erőszakos gaztettre nincs és nem is lehet semmiféle magyarázat. Gyapay Dénes A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága április 19-re és 20-ra összehívta a központi bizottság ülését, amelyen elemzik majd a községtanácsi választások tanulságait. A KB ülése előtt valamennyi pártszervezetben megvitatják a választások eredményeit. A Politikai Bizottság nyilatkozatot adott ki, s ebben hangsúlyozza: bár a jobboldalnak nem sikerült elérnie a várt nagyarányú előretörést, a baloldalnak le kell vonnia a választások tanulságait. A baloldali választók egy részének tartózkodása az első fordulóban azt jelezte, hogy elégedetlenség mutatkozik a továbbra is nyomasztó problémák, így a munkanélküliség és az alacsony bérek miatt. A baloldalnak hatékonyabban kell folytatni az 1981-ben megkezdett politikát az FKP és a szocialista párt kormányzati szerződése alapján, és teljesíteni kell az abban vállalt kötelezettségeikét. A Politikai Bizottság aláhúzza nyilatkozatában, nem igaz a jobboldalnak az az állítása, hogy a választás „nagy vesztese” a kommunista párt. A most lezajlott községtanácsi választások után a 9000 lakosúnál nagyobb városok közül 184-ben, a 30 000 lakosúnál nagyobb városok közül pedig 57-ben kommunista polgármester irányítja .majd az ügyeket. (A szocialista párt e két kategóriában 194, illetve 61 polgármesteri tisztséggel rendelkezik.) Portugália: Kilenc éve lesz már április 25-én, hogy Portugáliában új korszakot nyitott a katonák felkelése. Nem véletlenül kapta az 1974-es fordulat a haladás jelképeként a piros szegfűket díszítő jelzőnek. Most, majd évtizeddel utóbb azonban már nyoma sincs a reményeket ébresztő, színes „politikai virágoknak” Portugáliában. Pedig éppen a forradalom évfordulójára tűzték ki a rendkívüli választásokat, mégis kevesen hisznek abban, hogy az ország mai helyzetében számottevő pozitív fordulatot hozna a várható kormányváltozás. Ahhoz túl nagy a válság. Lehangoló tények sorát lehet idézni: kilenc esztendő ádáz politikai harcai már 14 kormányt „fogyasztottak el”. A politikai hatalom képlete gyökeresen megváltozott. A jobbratolódás az 1974-ben gyökerezett reformok fokozatos visszafordítását eredményezte. 25 százalékos az infláció, 13 milliárd dollár a külföldi adósság, 2 milliárd feletti a költségvetés hiánya, a munkavállalók 12—13 százalékának nincs állása. A portugálok, akik négy éve a gazdasági bajok miatt elégedetlenkedve fordultak a jobboldal felé a határozatlan szocialisták kormányzását megelégelve, most visszasírják a hetvenes évek végét. A magántőke gyámolítása a külföldi segítséggel együtt sem hozott fellendülést, a mezőgazdaság pedig egyszerűen képtelen ellátni az országot élelemmel. Nem csoda, hogy a jobboldali koalíció — hosszas marakodás után — felbomlott, sőt alkotópártjain belül is súlyos bizalmi válság van. Az eddig kormányfőt adó szociáldemokraták szakítottak a kereszténydemokratákkal, s április 25-én ki-ki a saját Szakállára irrdui a VálasZtáso- 'ftóft. ‘Á szinte tfeljesríék nevezhető politikai-gazdasági csőr dért az eddigi két kormánypártnak bizonyosan súlyos szavazatveszteséggel kell fizetnie. Az adott párterőviszonyok közt ugyanakkor úgyszólván Mario Soares — ismét főszerep felé? elképzelhetetlennek látszik, hogy a választások nyomán egy csapásra szilárd kormány kerüljön az ország élére. Ennek fő oka az, hogy a szociaEanes elnök a rendkívüli választások kiírásával a hosszú kormányzati válság lezárását akarja elérni. lista párt változatlanul elveti a kommunisták koalíciós ajánlatát, pedig a két munkáspártnak — a legszerényebb becslés szerint is — biztos mandátumtöbbsége lenne a parlamentben. Viszont a szocialistáknak egyedüli többségre elég csekély az esélyük. Április 25-e után tehát egyfajta „centrista kormányzás”, vagyis a szocialisták és a szociáldemokraták szövetsége tűnik legvalószínűbbnek. Politikai nézetekben ma már nincs is nagy távolság a jobbra húzódó Soares-pártés a mostani válságban balfelé kacsingató egykori néppárt között. Normális időkben aligha, lenne ..életképes egy ilyen szövetség.. Ám 'Portugáliában ma nincsenek [normális MókfatS .á ;y§4t(9?fctííinul,főszerepre törekvő szocialista; pártvezért, Soarest ismerve, kézenfekvőnek látszik: inkább jobbfelé keres szövetségest, mintsem belemenjen a baloldali koalícióba. Avar Károly ‘-«NAVE EK DSKSi Baloldali tüntetők a „piros szegfűs” vívmányok mellett tüntetnek Lisszabonban. (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Befejeződtek Moszkvában Tyihonov és Dzsallud megbeszélései Pénteken Moszkvában megtartotta befejező megbeszéléseit Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Abdussza- lam Dzsallud, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam forradalmi vezetőségének tagja. Megbeszéléseiken a szovjet —líbiai politikai, kereskedelmi-gazdasági, tudományosműszaki és egyéb területeken megvalósuló együttműködés kérdéseiről volt szó. Mindkét részről rámutattak, hogy az őszinte, és a kölcsönös megértés légkörében megtartott tárgyalások újabb fontos állomását jelentik a két ország együttműködésének és baráti kapcsolatainak erősítésében. Szovjet és líbiai részről egyaránt nagy figyelmet szenteltek a közel-keleti problémakörnek. Élesen elítélték Izraelnek Libanon és a Palesztinái nép ellen folytatott bűnös agresszióját, a Szíriái Arab Köztársaság ellen elkövetett szűnni nem akaró provokációkat. Mindezekért nem egyedül Izraelt, íhanem az Egyesült Államokat is felelősség terheli — hangsúlyozták. A líbiai vezető pénteken hazautazott Moszkvából.
